Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

1966. AUGUSZTUS 27., SZOMBAT J»ST tiEcrei ’jJCfvtap ABC áruház a tornateremben Megszépültek a gödöllői üzletek — A kereskedelem is felkészült az EB-re A lapok sportbeszámolói nap-nap után hírt adnak az atlétikai Európa-bajnokság előkészületeiről, a gödöllői „atlétikai falu” ünnepélyes megnyitásáról. Tudósítás je­lent meg az első fecskék, Ann Smith angol atlétanő és kísé­rője, Gordon Pirié megérkezé­séről. Egyvalamiről azonban kevés szó esett mostanáig: ar­ról a figyelemről, amellyel a szűkebb értelemben vett ven-1 tályának déglátók, Pest megye keres­kedelmi és vendéglátóipari dolgozói készültek fel a bél­és külföldi vendégek fogadá­sára és ellátására. — A .sportszervekhez hason­lóan, mi is szervező bizottságot alakítottunk á nagy esemény előkészítésére — mondja Agóes Dezső, a Pest megyei Tanács VB kereskedelmi osz­helyettes | i , i Nem is akármilyen menü. Válogatott p. fÍ-P|)Prl étrend, ínycsiklandó finom koszt, még­is könnyű és tápláló. Ezt készülnek kimérni az első ebédnél. A gödöllői atlétikai falu elegáns éttermében egyre többen fogyasztják a reggelit, ebédet és vacsorát. Vasárnapra már nagyüzem lesz, előkészület ka­lóriában is az Európa-bajnokság keddi nyitányára. (Fotó: Gábor) Megszűnik a „társbérlet" a budakeszi rendelőben — Ha évekkel ezelőtt elké­szül, már akkor is késő lett volna — így kezdte mondani­valóját az épülő fogorvosi rendelőről Hegedűs Mihály, a Budakeszi Községi Tanács vb- titkára. — Eddig ugyanis az orvosi rendelőben „társbérlet­ben” a körzeti orvossal folyt a fogászati kezelés. — S most hogy sikerül megoldani? — Toldaléképítkezéssel! A községfejlesztési alapból 106 ezer forintot fordítunk rá, de nagy segítséget kapunk a községfejlesztési állandó bi­zottság elnökétől és a lakos­ságtól is: sok-sok értékes tár­sadalmi munkaórát. — Hol tartanak az építke­zéssel? — A falak már állnak, s rövidesen elkészül a tető be­tonkoszorúja is. Sürget ben­nünket az idő, mert még eb­ben az évben szeretnénk át­adni rendeltetésének a fájós fogak „gyógyító műhelyét!’’ BEFALAZOTT ARANYAK A TASZSZ arról ad hirt, hogy Moszkva egyik egyeme­letes házának tatarozásakor öt építőmunkás gerenda-csere al­kalmával, befalazott lapos do­bozban, tíz kilogramm súlyú, a XIX. században vert arany­pénzt talált. Az ismeretlen tulajdonos által elrejtett ara­nyakat beszolgáltatták a rendőrségnek. A megtalálók jutalomban részesülnek. Mennyit fizetett 1679-ben a nagykőrösi bíró a kávéért? Bölcs keleti írók úgy tudják, hogy a kávécserje gyü­mölcsének élénkí­tő hatását Abesz- színia és Boldog- Arábia tisztes pásztorai fedezték fel. Különöskép­pen a kávét lege­lésző állatokat tál- tosította meg, s a kopt jószágőrzök az állatok élénk­ségének okát fir­tatva találtak rá, majd — nyomott hangulatuk elűzé­sére — maguk is rákaptak. Mi pontosan is­merjük azt a he­tet, amikor az első kávészállítmány átlépte főváro­sunk határát. 1579. karácsonya volt az az idő, amikor a Behrán nevű török kalmár, majd Ali nevű társa Buda török vámosával meg­vámoltatta az első magyarországi, budai kávézsáko­kat. Budán — no­ha Isztambulban a szultánok 1568- ban és 1583-ban is bezáratták a kávé­főzőket — hama­rosan megnyíltak az első kávézók. Presszóink ősét a török a Káhve dükjenlari neve­zettel illette. A kávé körül való bölcs ejtőzést kejf- nek nevezte a bu­dai igazhívő. Vüd- sudi Mehmed (meghalt 1643), Budán élt török költő szerint az írástudók, tanítók, költők, e „cukor- szavú papagájok” kávé mellett cse­rélték ki gondola­taikat. Kávézóul a legszebb helye­ket szemelték ki: Budán a Bécsika­pu mellett a Lond- zsa kösk (Bástya­kioszk) volt a leg­híresebb kávéivó. Itt dohányt, köny- nyű mámort szer­ző török áfiumot (ópiumot) szíva Sakkozgatták. A kávé, dohány és áfium mellett na­rancs, citrom, s más gyümölcsök levéből szűrt sör- bettel hűtötték magukat. Itták a petymez-zé fino­mított lefojtott, jegelt mustot is. A magyarság által ,Jekete víz”- nek, „fekete le- ves"-nek mondott kávé a XVII. szá­zadra országszerte elterjedt. 1630 kö­rül — mint Esz- terházy Miklós ná­dor levelei mutat­ják — Egerben, Kőrösön, s az or­szág nyugati felé­ben is fogyasztot­ták. 1679-ben a nagy­kőrösi bíró egy tallért és tíz dé­nárt fizetett egy okka — 1281 gramm — kávéért. Ez akkoriban négy birka értéke volt. vezetője. — A bizottság jó munkáját dicséri az a gazdag választék­kal berendezett alkalmi ABC- áruház is, amely az Agrártu­dományi Egyetem tornater­mében különböző csemege-, élel­miszer-, édesség- és ital­árukkal, ajándék- és ipar­cikkekkel várja a vásárló­kat. ( Ezenkívül, a Pest megyei Ru­házati, s az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat, a Vác- és vidéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi, és a Váci Vendég­látóipari Vállalat — a gödöl­lői szaküzletek gazdái — soronkívül tatarozták, ki­csinosították a város va­lamennyi üzletét, hogy méltó külsővel fogad­hassák a bajnokság résztve­vőit. — Egy kényes kérdés: Gö­döllőn olykor gondot okoz a zöldség- és gyümölcsellátás... — Erre is gondoltunk. A Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja egy-egy modern, ízléses árusítóhelyet állított fel az EB idejére a gö­döllői állomásnál, és az atléti­kai faluban. Mi pedig állandó piackutató szolgálatot szerve­zünk, hogy az előre még nem ismert igényeket is azonnal kielégíthessük. ny. é. mOLMP Új bélyegek A budapesti VIII. atlétikai Európa-bajnokság megnyitása napján, augusztus 30-án 8 ér­tékből álló emlékbélyegsoroza- tot hoz forgalomba a posta. A 20, a 30, a 40, az 50 és a 60 fil­léres, valamint az 1, a 2 és a 3 forintos bélyegek az Európa- bajnokság egy-egy népszerű számának versenymozzanatát ábrázolják. Szeptember 4-én az Európa- bajnokság záró napján 10 fo­rintos, gátfutónőket ábrázoló bélyegblokkot is kibocsát a posta. 1966. augusztus 27., szom­bat, Gebhárd napja. A nap kél: 4.55 órakor, nyugszik: 18.35 órakor. A hold nyugszik: 0.36 óra­kor, kél: 17.28 órakor. Var ható IDŐJÁRÁS Felhőátvonulások, többfclé újabb esőkkel, záporokkal. Időnként élénk, néhány he­lyen átmenetileg erős északi szél. Az évszakhoz képest hű­vös idő. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 17—22 fok között. A lottó nyerőszőmoi: 13,19,35,37,60 Az augusztus 29-én a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság székházában megtartandó nyil­vános havi tárgynyeremény­sorsoláson a 31. lottó játékhét szelvényei vesznek részt. [kres öt találat A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jelentése szerint a 34. lottó játékhét szelvényei­nek értékelése közben öttalá- latos szelvényt találtak. A sze­rencsés nyertes ikerszelvényé­vel érte el a telitalálatát. Szel­vényének száma: 7 773 260. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái. Ma délelőtt 8 órá­tól 13 óráig dr. Mátyás Bol­dizsár Zebegényben, vasár­nap délután U. Budai János, Kisorosziban, hétfőn délután Varga Péter, a megyei tanács elnöke Budaörsön tart foga­dóórát. BÉLYEGGYŰJTŐK ÖTPERCE... — Megőrülök! Elcserélte a tízkrajcáros kékpostát... (Komódi karikatúrája) A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Lányok, asszonyok . . . 8.40: Innen-onnan — mindenhonnan. 9.10: Vendégek a velencei-tavi ma­dárvártán. 9.20: Stefánia Woyto- wicz és Kim Borg énekel. 9.50: A spanyol polgárháború dalaiból. 10.17: Tölgyek és nyulak. Német krónika. 11.47: Ravel: Tzigane. 12.15: Operettrészletek. 13.00: La­pozgatás új könyvekben. 13.15: Nyitányok. 14.20: Népdalok. 14.45: Mi történt a héten a nagyvilágban. 15.00: Csak fiataloknak! Tánczene. 15.40: Üj felvételeinkből. 16.15: Hét­vége. Zenés műsor. Közben: 16.40— 16.45: Közvetítés bajnoki labdarú­gómérkőzésekről. 17.35—17.45: Köz­vetítés bajnoki labdarúgómérkőzé­sekről. 18.10: Beethoven: G-dur zongoraverseny. 18.45: Csárdások. 18.55: Az életkirály. Vígjáték két részben. 21.15: A nyári éj moso­lya — változatok egy film témá­jára. 22.30: Tánczene. PETŐFI RADIO 14.00: Román népdalok és népi táncok. 14.20: Tudósítás az ENSZ- ből. 14.30: Bartók-kórusok. 14.50: Garai Imre táncdalaiból. 15.04: A zenekar története. Berlioz gigan­tikus zenekara. 15.36: Orvosi taná­csok. 15.41: Autó az iskola előtt. Rádiójáték. 16.49: Nagy költők megzenésített versei: Heine. 17.05: Operabarátoknak. 17.44: Egy szál drót. Rádiójáték. 18.04: Könnyűze­ne Bukarestből. 18.30: A mű és közönsége. 18.45: Vlagyimir Bun- csikov énekel. 19.10: Magyar nó­ták. 19.46: Zenekari muzsika. 21.05: Szirmay Márta dalestje. 21.42: Szembesítés. Pintér Tamás elbe­szélése. 22.02: A jazz kedvelőinek. 22.15: A Nyugat lánya. Részletek Puccini operájából. URH 18.35: Könnyűzene. 19.10: Masse­net: Thais. Három felvonásos ope­ra. 21.40: Mesélő múzeumok: A kanizsai végvárban. 21.55: Táncze­ne. TELEVÍZIÓ 16.38: Hírek. 16.45: Üsző- és vízi­labda EB. Közvetítés Utrechtből. 19.30: A tv jelenti. Aktuális riport­műsor. 20.10: Esti mese. 20.20: Tv- híradó. 20.40: Nagy siker volt. . . Casablanca. Magyarul beszélő amerikai film (14 éven felüliek­nek!). 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. Megindult a Tisza szabályozása 120 EVE, 1846. augusztus 27-én, ötöüfél hó­nappal tervezőjének, vásárhelyi Pálnak hirtelen elhunyta után, a tiszadob—tiszaszederkényi átvá­gás munkáinak megkezdésével az úgynevezett urkomi magasla­ton megindult a Tisza szabályo­zása. Előzőleg 1833—1844-ig Lá­nyi Sámuel mérnök vezetésével feltérképezték a Tiszát. A térké­pek alapján Széchenyi István kezdeményezésére Vásárhelyi Pál gyorsan és szakértelemmel Készítette el a több mint száz kanyarulatátvágást javasló terve­ket. A Tisza és mellékfolyóinak áradásai abban az időben hatal­mas anyagi károkat okoztak, emellett a termőföldeket lemos­ták és számtalan kisebb-na- gyobb mocsarat, roppant náda­sokat hagytak hátra. Ezek fész­kei voltak az országszerte elter­jedt maláriának, hideglelésnek. A nedves talajviszonyok miatt pincét sem lehetett ásni. Ilyen körülmények között a Tisza-vi- dék tehát az Alföld nagy része gazdaságilag fejlődésképtelen volt. A víz miatt utakat sem le­hetett építeni. A szabadságharc megakadályozta a munkálatok folytatását, azokat csak 1856 után kezdték újra, és az első világháború előtti években feje­ződtek be. A Tiszavölgy ármen- tesíiői hatalmas munkát végez­tek: a töltések hossza 3300 km, az árvíz ellen védett és lecsapolt terület 4 443 000 hold. 390 éve, 1576. augusztus 27-én halt meg V. Tiziano olasz festő. 110 éve, 1836. augusztus 27-én született I. J. Franko ukrán for­radalmi író és tudós. Marx és Engels műveinek első ukrán for­dítója. 60 éve, 1906. augusztus 27-én halt meg Thury Zoltán író, új­ságíró, a századvég egyik leg­jelentősebb novellistája. 55 éve, 1911. augusztus 27-én alakult meg a Csepeli Munkás­otthon Szövetkezet, amely gyűj­tést indított a munkásotthon lét­rehozására. 5 éve, 1961. augusztus 27-én halt meg Rózsahegyi Kálmán színművész, a Mag3'ar Népköz- társaság kiváló művésze. A gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem vezetősége és pártbizottsága mély meg­rendüléssel tudatja, hogy Bója József Kossuth-díjas, az egyetem személyzeti fő­előadója péntekre virradó­ra, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetéséről ké­sőbb történik intézkedés. — A község iskoláinak munkájáról és a tanácsi költ­ségvetés félévi teljesítéséről szóló beszámolókat vitatta meg tegnapi tanácsülésén a Budaörsi Községi Tanács. — A budapesti atlétikai Európa-bajnokság alkalmá­ból a Lengyel Kultúra (VI., Nagymező u. 15.) hétfőn dél­után kiállítást nyit „A len­gyel atlétika kiválóságai” címmel. — A nagykőrösi Iparos dalkar szeptemberben újból megkezdi a rendszeres pró­bát. A november 20-i buda­pesti Vasas Székházban sor­ra kerülő országos kórusver­senyre készülnek. — A „Tanácsok Lapja” pályázatán megosztott fődí­jat nyert Arany István, a Váci Városi Tanács titkára: „A Vác városi egészségügyi állandó bizottság munkájá­nak néhány módszere” című írásával. — Rövidzárlat következté­ben kigyulladt csütörtökön este Isaszegen, a Damjanich Tsz egyik Zetor-traktora. A gödöllői tűzoltók gyors köz­belépéssel megakadályozták a gép üzemanyagtartályának felrobbanását, így csak a traktor elektromos berende­zése és a gumik szenvedtek kárt. Az anyagi veszteség azonban így is 9 ezer forint. — Vasárnap országos ál­lat- és kirakodóvásárt tar­tanak Vácott. — A vasutasszakszervezet Dunakeszi gyártelepi József Attila Művelődési Házának’ férfi és női énekkara, fúvós- és szalonzenekara ma este ünnepi hangversenyt tart, melyet tánc követ reggelig. — Több mint ötszázan tekintették meg eddig Abonyban azt a kiállítást, amelyet a ceglédi járási ké- zimunkaszakkörök asszonyai­nak és lányainak munkáiból, valamint a helyi művelődési otthon fotószakkörének ké­peiből rendeztek. — A monori járási úttörő­táborban, Tatán, mintegy 1000 úttörő táborozott az idei nyáron. A tábort kedden bontották le. NŐI LOGIKA A geológusok megkapták a postát. A részleg egyik fiatal tagja üres papírlapot húzott ki a borítékból. — Mi ezl — kérdezték tőle társai. — Levél ia menyasszo­nyomtól. — S miért nem írt egy betűt sem? — Amikor legutóbb ott­hon jártam, öszevesztünk s azóta nem beszélünk egy­mással __ — A 3,7 millió lakosú Nor­végiában 1965-ben 5 millió turista járt, közülük kb. 4 millióan a szomszédos skandináv országokból. Nor­végiának az idegenforgalom­ból eredő jövedelme meg­haladta a 750 millió norvég koronát. — A Nagykátai Járási Ta­nács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezetek sző­lészeti szakemberei részére egész napos értekezletet és bemutatót tartott Tápiószent- mártonban. — A jövő héten az abonyi József Attila és Üj Világ termelőszövetkezetekben megkezdődik a cukorrépa szedése. — A csemői Rákóczi Ter­melőszövetkezet több mint 400 holdnyi szőlőjében előze­tes becslés szerint átlag hol­danként 20 mázsás termésre számítanak. jOpSTABONTÁS Játszótér — társadalmi munkából Dunakeszin, a gyártelepen, először a házak környékét szépítették. Ezen a nyáron eszükbe jutott, hogy nem elég a telepet parkosítani, a gyere­keknek is szükségük van ját­szótérre. Július 10-én — Eckert János pályamester ve­zetésével — megvitatták a teendőket. Másnap hozzá is láttak a munkához, elsősorban a nyugdíjasok. A jó példa vonz, jöttek aztán a fiatalok is, az üzemi KISZ-ből. A 110 méter hosz- szú és 40 méter széles játszó­tér el is készült az alkotmány ünnepére. Van rajta focipálya két kapuval, homokozó a ki­csiknek, lengő és mérleghinta. Az egészet körülkerítették korláttal, s be is festették szép zöld színűre. Ennyi készült el augusztus 20-ra, s birtokukba is vették a telep gyermekei. De van­nak további tervek is: körös­körül két méter széles futó­pályát építenek, ugrópálya is lesz, s hogy árnyék is legyen — fásítanak. Az eddigi „munkahozzájáru­lás” 900 órát tesz ki. A legtöb­bet teljesítők közül megem­lítjük Nagy Sándort 120. Ja­kab Jenőt 96, Illés Károlyt, Vukman Vincét 48—48, s az üzemi KISZ-fiatalokat 24 órá­val. A szervező Eckert János 100 munkaórát fordított a játszótér építésije. Nagy se­gítséget nyújtott a Járműjaví­tó Vállalat, meg a 201. számú MTH Intézet Solymosi László Dunakeszi

Next

/
Oldalképek
Tartalom