Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-25 / 200. szám

1966. AUGUSZTUS 25.. CSÜTÖRTÖK MECttl K-fúrkw 3 A IX. pártkongresszus tiszteletén Eredményes félév után Jó a hangulat a Csepel Autó­gyárban: bárkivel is vált szót az ember, első mondata nem­csak a teljesített fél évi terv­re utad, hanem arra — s ma­guk mondják: ez nagy dolog «— hogy tartalékalkatrész gyártási tervüket is teljesítet­ték. Egyenletes munka A gyár egészének munkáját ez első fél évben az egyenle­tesség jellemezte: valamennyi gyáregység teljesítette tervét, s ebben — mint a szakszerve­zeti bizottság versenyfelelőse mondja — döntő része volt a kongresszusi verseny keretében tett felajánlások valóra váltá­sának. Fél esztendő alatt a brigádok versenye — csak egyetlen adatot említve — három és fél millió forint meg- talcarítását eredményezte. A kongresszusi vállalások időarányos teljesítését az el­ső félévi tényadatok foglal­ják össze: a Csepel Autógyár készáru tervét 101 százalékra, exporttervét ugyancsak ilyen arányban teljesítette, tartalék­alkatrész gyártási tervét pedig 1,8 százalékkal túlteljesítette. Nem volt még ilyen fél év — mondják — s ha az első így sikerült, a második csak — jobb lehet! És van ebben igaz­ság, mert köztudott, hogy az év első fele több akadályt tar­togat, mint a második: a bi­zakodáshoz azonban az is ala­pot ad, hogy az elmúlt hetek­ben tovább bővült, erősödött a brigádok vetélkedése, s a kongresszusi verseny eddigi legjelentősebb pozitívuma ép­pen ez; a tömegbázis növelése. Növekvő versenykedv A gyárban háromszáz ki- sebb-nagyobb kollektíva — mintegy 3400 dolgozóval — vesz részt a versenyben. Egy részük alig néhány hetes, hó­napos múltra tekinthet vissza: a szocialista gyáregység címért versenyző, s a kongresszusi vetélkedést kezdeményező Szerszámgyár mellett öt közösség tagjai — 287-en — küzdenek a szocialista munka műhelye, illetve osztálya cím elnyeréséért. A növekvő ver­senykedvet Igazolja az is, hogy az év első felében ■— s többségében éppen a párt­kongresszus tiszteletére — több munkabrigád alakult — a januári 159 helyett ma már 187 munkabrigád versenyez — s megnőtt a szoóialista cí­műt küzdő kollektívák száma is, 54-ről 99-re. A brigádverseny valameny- nyi gyáregységben nemcsak a tervek teljesítését segítette elő, hanem azt is, hogy egyenlete­sebbé váljék a termelés üte­me, csökkenjen a hóvégi, ne­gyedév végi hajrá. Különösen az exportszállításoknál ját­szik ez mind jelentősebb sze­repet: 1965-höz mérten itt is bíztató a fejlődés. A verseny tömegeket meg­mozgató, többre ösztökélő lég­köre sajnos, nem eléggé érez­teti hatását a műszakiak, s el­sősorban a központi irányí­tásban dolgozó műszakiak kö­zött. Néhány vállalás ugyan született itt is, de mindez Je­lentősen elmarad a lehetősé­gektől, a szükségestől. Jogos a munkások véleménye: a kö­zös feladatokból a részesedés­nek is közösnek kell lennie. És ha a gyár — kongresszusi vál­lalása teljesítéseként — több­letei akar felmutatni a ter­melésben, ahhoz mindenki valóban többel járuljon hoz­A „kültag" sikere Tréfásan „kültagként” em­legetik a dugattyú és csapágy- öntödét: a gyáregység földraj­zilag valóban távol van, benn a fővárosban a Lehel úton. Erőfeszítéseit, a közös feladatokhoz való hozzájáru­lását tekintve azonban na­gyon is „beltag”, s ezt leg­jobban az igazolja, hogy ők nyerték meg a gyáregységek közötti versenyt az év első fe­lében. Nemcsak termelési fel­adataikat teljesítették, hanem hainden tekintetben jelentő­Három és fél millió Túlteljesített exportterv Az elsők és követőik sen előbbre léptek: irigyelni ugyan irígylik tőlük az előkelő helyet, elvitatni azonban sen­ki nem vitatja el. Ugyanez a helyzet az elsők triumvirátusánál is, nemes hagyomány, hogy a félévi eredmények alapján a bri­gádverseny legjobbjai autó­busszal jutalomkirándulásra mennek. Három közösség ké­szíti most az útitervet, merre menjenek, mit nézzenek meg? Eredményeik alapján megér­demelten szerezték meg az el­ső helyet a motorgyár henger­fej szocialista brigádja, a jár­műgyár Zalka Máté szocialista brigádja, valamint a hajtómű­gyár Zó ja szocialista brigádja. Háromszáz versenyző közös­ség mezőnyében elsőnek len­ni: elismerést érdemlő dolog. A három brigád nemcsak ere­deti kongresszusi vállalását teljesíti becsülettel, hanem az­óta újabbakkal egészítette ki azt. Mert — bármennyire is di­cső dolog győztesnek lenni — nincs percnyi megállás sem: a legjobbak nyomában ott jár­nak a többiek, s hogy év vé­gén, a kongresszusi verseny­szakasz lezárásakor kik szer­zik meg az első helyet, nehéz dolog lenne, sőt, lehetetlen megjósolni. A jogos váromá­nyosok száma ugyanis nap­ról-napra, az eredményekkel egyenes arányban növekszik... Mészáros Ottó Ami kimaradt az új postaszabályzatból Július elsején lépett életbe az új postaszabály­zat, amely terje­delemben a fele a réginek, s ami ki­maradt belőle jól szemlélteti a tár­sadalmi változá­sokat. Nincs már szük­ség például arra, hogy két papírla­pot összeragasztva levelezőlapként lehessen feladni. Régen, ez a szegé­nyek kedvezménye volt. Ugyancsak feleslegessé vált a postai szolgáltatás­ban a záros táska, amelyet különösen az uradalmak használtak elősze­retettel. A táska egyik kulcsát az intéző, a másikat a postamester tar­totta magánál, s így az ími-olvasni nem tudó küldönc csak a szállítást intézte. A záros táska egyébként még a felszabadu­lást követő évek­ben is „működött’’ főleg azért, hogy még a küldönc se lássa kinek ir, ki­től kap levelet a gazdaság. A régi szabály­zatban még benne volt, az új már nem említi, a vál­tóűrlapok postai kezelését. Kihagy­ták az új szabály­zatból azt is, hogy ... „ércpénzt kis mennyiségben te­kerccsé göngyölve és a tekercseket összekötve, vá­szonba csomagolt dobozban, vagy sűrű szövésű var- ratlan zacskóban lehet feladni. Nagy mennyiségű ércpénz ládában, vagy jól körülab- roncsolt pénzes hordóban szállít­ható’’. Ma már nevet­séges a régi sza­bályzatnak az a része, hogy táv­iratot csak a táv­íróval, vagy a te­lefonnal rendelke­ző postahivatal vehet fel, azért ki is maradt az új­ból. Az új szabály­zat csak utal arra, hogy csomagban a postai forgalomból ki nem zárt bár­milyen tárgy fel­adható. Hiányzik viszo/it a szabály­zatból az, hogy mit nem vesz fel a posta. A régi rendelkezés olda­lakon keresztül sorolja, hogy pél­dául tüzérségi lö­vedéket, lőszere­ket, gyufát, tűzi­játékokat, cseppfo­lyós levegőt, pá­vát, mindennemű hadianyagot, raga­dozó fenevadat, fogamzásgátló sze­reket, levélpostai küldeményben élő, vagy élettelen ál­latokat, — kivéve méheket, piócákat — stb. nem vesz fel a posta. ! ÚJ PAPÍRGÉP CSEPELEN Megjelent a Ganz-EKM folyóirata A postás kis alakú, piros cí­mű újságot tett a szerkesztő­ség asztalára. Mellékelve né­hány sort, amelyben szíves figyelmünkbe ajánlották a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárának új kiadványát. Köszöntésképpen örömmel közlünk néhány sort, a képek­kel illusztrált laptársunkról. •Beszámolót olvashatunk töb­bek között a Gödöllői Áram­mérő Gyár gyorstempójú fej­lesztéséről, az új épületekről. ■A műszaki szemle és a buka­resti turistaút ismertetése mellett a vállalat igazgatója, Dunajszki András nyilatko­zik. Ennek során jelentik be, hogy a vállalat az esztendő el­ső felének programját sikerrel teljesítette. A Villamos Mérőműszer cí­mű lap havonként jelenik meg s a szerkesztő bizottság fogal­mazta program szerint, nem­csak a napi események 11- lusztrálója lesz, de bátor kri­tikai fórum is. Bőséges „gubószöreí“ gazdag máktermes Befejezéshez közeledik a gyógy- és illóolaj-növények fő betakarítási idénye. A budai hegyek környékén, de me­gyénk más vidékein is a csa­padékos időt sok helyütt meg­sínylették a gyógynövények. Ugyanakkor a máktermes igen jól sikerült s így a vártnál több gubót kap a gyógynövényipar. Ebből az értékes, gyógyászati alapanyagot szolgáltató hulla­dékból 500 vagonnyit gyűj­töttek össze. A szívbetegségek gyógyítására szolgáló gyűszű­virágból (digitális) az idén kö­zepes termést takarítottak be. Kamillából eddig 45 vagon szárított virág gyűlt össze. A Papíripari Vállalat csepeli üzemében határidő előtt kezdtek meg a próbaüzemelést az új papírgépen, amelyet Finnországból vásároltak. (MTI foto — Mező Sándor felvétele) AMIKOR A BONTÁS=ÉPÍTÉS 50 százalék helyett 65 — A MÉH-felepek között elsők a vádak 153 paradicsom egy tövön A jászkiséri Kossuth Terme­lőszövetkezet az idén, s mind­járt hat holdon, megpróbálko­zott egy különleges fajta étke­zési paradicsom, a körte ala­kú San Marzano meghonosí­tásával. Az első év tapasztala­tai kedvezőek: az új fajta ki­tűnő termést hozott. A kerté­szek számon tartanak olyan paradicsomtöveket, amelyek 153 bogyót hoztak, illetve ér­leltek. Ez az ország „legfiatalabb” vállalata: állandó „bedolgo­zóinak” átlagos életkora alig­ha haladja meg a 10—12 évet. Ismerik is országszerte — nemkülönben Pest megyében — különösen az úttörő kora­beli fiatalok. Ennek a mindig tettrekész „külső munkatársi” gárdának — a vasat, színes fé­met, papírt, rongyot, s mi min­den egyéb hulladékét gyűjtők­nek köszönheti a Pest—Bács —Nógrád megyei MÉH-válla- lat, hogy az 1966 első félévé­nek végéig első lett a kong­resszusi versenyben. — Az előirányzott gyűjtési tervet forintban félévre im­már 65 százalékban teljesítet­tük, — mondja Révész Andor igazgató. De nemcsak a kong­így is lehet pénzt szerezni Pajzstetves alma — exportra? ^ Jegyzőkönyv-variációk — egy témára Nem tudom, ismeri-e ked­ves olvasó azt az utat, ame­lyen a magyar gyümölcs eljut a külföldi fogyasztóig? íme: a termelőtől átveszi a földmű­vesszövetkezeti felvásárló, s az árut minősíti. Ezután átad­ja a MÉK körzeti felvásárló­jának, aki továbbítja a HUN- GAROFRUCT exportfelelősé­nek. Ez tehát az export „képle­te” — s most helyettesítsük be az ismeretleneket. Történe­tünkben az fmsz-fel vásárló: Valkai Ambrus, a Cegléd és Vidéke Fmsz dolgozója; a MÉK körzeti felvásárló: Czi- ra Ferenc, s az exportfelelős: Seiffert Frigyes. 1A történet színhelye: Ceg­léd. Idő: 1965 ősze. „Műfaja”: gazdasági vesztegetés.... ★ Seiffert Frigyes 1965. szep­tember 1-én került a HUN- GAROFRUCT ceglédi munka­helyére. Feladata az volt, hogy a MÉK-től átvett gyü­mölcsöt ellenőrizze minőség, méret és egészség szempont­jából, a növényvédelmi szol­gálat megbízottjával együtt megvizsgálja: nem pajzstet- ves-e; ha a konszignációban feltüntetett minőségnek meg­felel, exportra továbbítsa. Ki­fogás esetén az árut jogában állt átválogattatni, sőt, átvé­telét visszautasítani.., Ilyesmire Is volt példa. Eleinte. Működésének első he­teiben Seiffert Frigyes több vagon almát kirakatott, hogy válogassák át, sőt, két vagon dinnyét át sem vett Később ilyesmi nem fordult elő. Később ugyanis, történt va­lami ... De beszéljenek erről a kihallgatási jegyzőkönyvek... ★ 11. „1965 októberében bútort akartunk vásárolni, de 2500 forint hiányzott... Egy alka­lommal megemlítettem a MÉK vagon-diszponensének — akinek a vezetéknevét nem tudom, a keresztneve De­zső, körülbelül 28—30 éves —, hogy a feleségemmel bútort szeretnénk venni részletre, de nincs elég pénzünk. Vele jó baráti kapcsolatban voltam (1), azért említettem ezt az ügyet; megkérdeztem: nem tud-e kölcsön adni? Azt felelte, ő nem, de talán Czira Ferenc tud szerezni...” így Seiffert Frigyes. Most pedig adjuk át a szót Czira Ferencnek: 1 111 „Októberben M. Dezső elmondta nekem, hogy Seif- fertnek pénz kellene. Azt fe­leltem, hogy Valkai Ambrustól talán tudnék szerezni. Seiffert beleegyezett, s akkor kivittem Csemőbe, motorkerékpárral. Valkai akkor 1000 forintot tu­dott adni. Később még két al­kalommal adott 700—700 fo­rintot Seiffertnek...” Czira szerint — kölcsön. Seiffertnek más a véleménye: ... „Amikor az első 700 fo­rintot felvettem, Czira Ferenc közölte velem, hogy az össze­get nem kell visszafizetni, de — korábbi megbeszélés értel­mében — a pajzstetves alma­vagonokat el kell engednem... Az összegek átadása előtt Czi­ra meg is kérdezte tőlem, hogy elment-e az alma? Mindketten arra az álmára gondoltunk, ami pajzstetves volt...” ★ Most ugorjunk egy kicsit — térben és időben —, s idéz­zünk néhány sort a HUNGA- ROFRUCT egyik hivatalos ok­mányából: ... „1965. X. 29-én a 154 541-es, XI. 5-én a 146 449-es, XI. 9-én, a 232 920-as számú vagonokban feladott almaszállítmányok' a csehszlovák fél részéről kifo­gás alá estek, s azokat Sturovo átvevőállomáson leminősítet­ték; 21 029 kg almánál... a bel­földi árkülönbözet 18 926 fo­rint; 7068 kg almánál a bel­földi árkülönbözet 16 250 fo rint, összesen tehát 35 182 fo­rint volt...” Ennyibe került tehát Seif­fert Frigyes bútorvásárlási ügye — pontosabban elnéző magatartása — a népgazdaság­nak! ★ Habent sua fata libelli — a könyveknek megvan a sorsuk. Ügy látszik, a jegyzőkönyvek­nek is. Egy bűnügyben készült jegyzőkönyvnek például az a sorsa, hogy állandóan változik. Ahány kihallgatás — annyiféle vallomás. Az első napok ije­delme után ugyanis mindhá­rom vádlott megpróbálta visz- szaszívni a vesztegetésekről el­hangzottakat, s a bűncselek­ményt — ártatlan kölcsönügy­letté szelídíteni. A bírósági tárgyaláson már egyik vádlott sem érezte bűnösnek magát. A bíróság azonban nem osz­totta nézetüket, s Seiffert Fri­gyes elsőrendű vádlottat vesz­tegetés bűntettéért 5 hónapi; Czira Ferenc másodrendű vád­lottat — mint felbújtót vesz­tegetésben — ugyancsak 5 hó­napi, Valkai Ambrus harmad­rendű vádlottat —, mint bűn­segédet vesztegetésben — 8 hónapi szabadságvesztésre, s mindhármójukat 500—500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A vádlottak fellebbeztek. Nyiri Éva resszusi versenyben törtünk az élre, hanem az élüzem cí­mért folyó versenyben is mi tartjuk az első helyet az or­szág MÉH-vállalatai között. — Hogyan dolgoznak a Pest megyei telepek a három me­gyére terjedő vállalaton be­lül? — Eredményeink legjavát a Pest megyei telepek teljesí­tették. A kongresszusi ver­senyben 15 százalékos túltel­jesítést vállaltak az áruértéke­sítési tervben,' a félév végére azonban 26 százalékkal lép­ték túl az előirányzatot. — Melyik a legjobb Pest megyei telep? — A váciak tűzetnek — a gépkocsik bontása következ­tében. — Ezek szerint a bontás önöknél építés? — Valóban az. A váci tele­pen az eLmúlt félévben 150 roncsgépkocsit bontottak szét, s azoknak minden anyagát ér­tékesítették. Ugyanis nincs olyan roncs gépkocsi, ame­lyikben valamilyen alkatrész ne lenne még sokáig használ­ható, esetleg könnyen felújít­ható. Ezeket átadjuk az Autó- alkatrész Kereskedelmi Vál­lalatnak, s ezáltal évente te­temes mennyiségű import anyagot takarítunk meg a nép­gazdaságnak. A roncsok gon­dos szétbontásában jelesked­nek a váciak, ezért lehettek ők az elsők, — dicsérte meg jó munkájukat az igazgató. i (fzl) Budapest bibliográfiájának újabb kötete A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gondozásában meg­jelent Budapest történeti bib­liográfiájának ötödik kötete. A hét kötetre tervezett sorozat most kiadott ötödik része — fimely tulajdonképpen csak a negyedik, mert a főváros 1686 előtti korszakára vonatkozó első kötet csak ezután kerül nyomdába — Budapest politi­kai életével, közigazgatásával kapcsolatos 14 426 címszót tar­talmaz, ismerteti a témára vo­natkozó összes. 1686—1950 kö­zött megjelent újságcikket könyvet, publikációt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom