Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-18 / 195. szám

Áruház — 6 millióból A földművesszövetkezeti áruház átépítési munkálatai szeptember első napjaiban megkezdődnek. A földműves­szövetkezet vezetőd a napok­ban tárgyaltak a MÉSZÖV képviselőinek jelentésében a Bocs megyei Építőipari Vál­lalat szakembereivel. A meg­beszélésen megállapodtak az idén sorra kerülő munkák menetében. A földművesszövetkezet hét­főn megkezdte a terület át­adását. Az udvart és a lebon­tásra kerülő raktárt kiürítet­ték, s augusztus 29-ig egyéb helyiségeket is átadnak. Az új áruház — amelyben a jelenlegi alapterület kétsze­resére nő — a tervek s2ennt a jövő év végére készül el. Ebben az évben 600 ezer forin­tot építenek be, s az összes munkára és a vadonatúj be­rendezésre előirányzott teljes összeg megközelíti a 6 millió forintot. Az építővállalat szakaszosan végzi a munkákat, így az egész áruház az építkezés egész idő­tartama alatt nyitva tart. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM I960. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Jelentjük a pártnak: Terven felül A földművesszövetkezet közli: F elkészültek «I facsemeték árusítására Gyümölcsfák nagy választékban a városi és járási elárusítóhelyeken Az előző években a háztáji gazdaságokban és a szórvány­gyümölcsösökben megoldatlan volt a kipusztult fák utánpót­tHOLNAP: munkás-paraszt találkozók A Május 1. Ruhagyár ceglé­di telepén is az ünrupi prog­ram egyik fontos része a munkás-paraszt találkozó. — Alig néhány perccel ez­előtt hívtuk meg a Kossuth Termelőszövetkezet képvise­lőit az augusztus 19-én sonra- kerülő találkozóra, — mondot­ták a ruhagyáriak. A Villamosipari Gépgyár­ban az igazgató és a párttit­kár éppen a Kossuth Tsz ve­zetőségével beszéli meg a ta­lálkozó programját. — Tizenkilencedikén dél­előtt tizenegy órára vagyunk hivatalosak, — mondotta Tóth Ferenc, a tsz párttitkára. A Május 1 Ruhagyár nyolc­száz dolgozója, az ÉVIG négy­száz dolgozójának és termelő­szövetkezetünk hatszáz tagjá­nak képviselői találkoznak ezen a napon. A kölcsönös baráti kapcsolat nemcsak egy-egy ilyen ünnepi találkozóban nyil­vánul meg. A Május 1. Ruha­gyár dolgozói készségesen se­gítenek a szőlőmunkában is. Akármilyen szállítási problé­mánk van, a Villamosipari Gyárra mindig számíthatunk. Persze, nálunk sincsen szüret vagy zárszámadó közgyűlés, amire ne lennének hivatalosak a két gyár dolgozóinak képvi­selői. A Május 1. Ruhagyárral már megbeszéltük a találkozó prog­ramját. Személyesen kerestek fel bennünket az ÉVIG veze­tői a műsor megbeszélésével kapcsolatban. Húsz termelő­szövetkezeti tagunk látogat el a két üzembe, ahol üzemláto­lása, megfelelő mennyiségű szaporítóanyag hiányában. A földművesszövetkezettől kapott tájékoztatás szerint a Földművelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ közösen intéz­kedett, s a földművesszöveí- kezeteket bízta meg a gyü­mölcsfa szaporítóanyag érté­kesítésével a háztáji gazdasá­gok számára. Azóta a földművesszövetke­zetek az Ultetilínytervező Vál­lalattal kötnek megállapodást, a facsemetéket pedig az álla­mi gazdaságoktól kapják, így biztosítva a szükséges meny- nyiséget. A földművesszövetkezet elárusítóhelyeket jelölt ki, s mind a várost, mind a járást ellátja a szükséges fautánpótlással. Az előző faültetési szezonban már húszezer fát adtak el. Most még több fiatal fa áll rendelkezésre, a felkészülés jobbnak mutatkozik, mint az előző időszakban. Nemcsak a szaporítóanyag mennyiségé-t növelik, nagyobb választékról is gondoskodnak, hogy a ter­melók igényeiknek megfelelő fajtákat vásárolhassanak. Nö­vekszik a csonthéjasok vá­lasztéka is: őszibarackból, szil­vából, cseresznyéből, meggy­ből, de almából és körtéből is többfélét ígérnek őszre. A Csernői Állami Gazdaság­tól és az ország más gazdasá­gaitól is érkeznek őszre cse­meték. Cegléden, a város bel­területén, a Bercsényi és a Ka­zinczy utcában lehet csemeté­ket vásárolni. A külterületiek­nek a Budai úton, Ugyerban, a két földművesszövetkezeti szeszfőzdénél és a Vett út kör­nyékén árusítják a szaporító­anyagot. Törteién két lerakatot nyit­nak. Csemőben a TÜZÉP-tele­pen, a hantházi boltnál és a 12-es számú új boltnál keres­hetik a vásárlók a facsemeté­ket. Az említett helyeken és a földművesszövetkezeti bol­tokban már most elfogadják a megrendeléseket. A földművesszövetkezeti tá­jékoztatás szerint is legjobb, ha a gazdák ősszel szerzik be szükségletüket, — t — Mi, a ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet KISZ-tag- jai figyelemmel kísérjük a tsz-ünkben folyó készülődést pártunk IX. kongresszusára. Tudjuk, hogy a felnőttek kö­zül sokan már megtették fel­ajánlásaikat, és több olyan megbeszélésről tudunk, ahol a kongresszusi versenyről be­szélgettek a párttagok és pár- tonkívüliek. Ebből a nemes munkából mi, KISZ-isták sem akarunk kimaradni. Ezért a KISZ-ve- zetők és aktivisták bevonásá­val valamennyi fiatal vélemé­nyét és vállalását figyelembe véve pártunk IX. kongresszu­sának tiszteletére vállaljuk, hogy a tehenészet tej termelési tervét 3,3 százalékkal túltelje­sítjük és ezzel az év végéig 30 hektóliterrel több tejet jut­tatunk a fogyasztóknak. A sertéstenyésztésnél dolgozó fiatalok vállalják, hogy a gon­dozásukra bízott 500 sertést nyolchónapos korukban már darabonként 106 kilogrammos súlyúra hizlalják, s ezzel a tsz közös vagyonát 440 kilo­gramm sertéshúsnak megfele­lő forintértékkel növelik. Valamennyi területen dol­gozó KISZ-tag és KISZ-en kívüli fiatal vállalta, hogy 70 holdnyi mintalegelőnknél a buckák elsimításával, gyom­talanításával és műtrágya- szórással személyenként 8 tár­sadalmi munkaórát teljesít. Egy teljes munkanappal be­kapcsolódunk a szüretelésbe is. Éves akcióprogramunk ke­retén belül nagyméretű siló­aknákat készítettünk, ahová a betakarítás után terven felül 500 köbméter silótakarmány levermelését vállaljuk. A nyár folyamán 70 mázsa vas­hulladékot gyűjtöttünk és ad­tunk át a MÉH-nek, melynek árából fiataljaink autóbusszal országjáró túrára indulnak a betakarítás után. Vállaljuk, hogy az ősszel in­duló KISZ-oktatásba bevo­nunk minden KISZ-tagot és több KISZ-en kívüli fiatalt. Ebben az évben a legjobb munkát végző aktíváink közül három fiatalnak tagjelölt fel­vételére tettünk javaslatot, s így Osváth István, Ecetes Im­re és Kerekes István pártunk tagjelöltjei lettek. Bízunk abban, hogy a IX. kongresszuson hozott határo­zatokkal meggyorsul a szocia­lizmus építése, és ebből a munkából mi is fiatalos len­dülettel vesszük ki a részün­ket. A Dózsa Népe Tsz KISZ-istái VASÁRNAP: Vívók seregszemléje született a Táncsics iskolával, és a sportegyesület bérbe vet­te az úgynevezett „kis Tán­csics” iskola termét, amely a Szabadság téren van. Mától kezdve minden ked­den és csütörtökön itt tartják a délután 5 órakor kezdődő ed­zéseket. Vasárnap, 21-én, itt rendezik meg a Pest megyei ifjúsági vívóseregszemlét is. Tízezer röplapon az ünnep programja \ Cegléd város lázasan ké-fc szülődik az augusztus 20-i ün- S népségekre. A napokban tíz- ^ ezer rózsaszínű röplap je- $ lent meg, amelyen a gazdag^ ünnepi program, a különféle^ események időpontja szere- ^ pel. ^ Mire a röplapok elkészültek,^ két időpont megváltozott. A4 divatbemutatóra, amelyet a ^ városi Kossuth Művelődésig Házban tartanak augusztus 20-§ án, 17 órai kezdettel kerül sor. ^ A bolgár cirkusz előadásai pe-^ dig 16 órakor és 20 órakor § kezdődnek. § § Amiről egy régi térkép beszél Hófehérke és a hét vagány című zenés, nyugatnémet filmvígjáték kerül bemutatásra csütörtöktől vasárnapig a Szabadság Filmszínházban. a mai Irtvány kivételével —, amely ekkor még erdő — gon­dosan művelt szőlőterület, ahol egy-két kunyhó is található már. Ezek után csak a nagyritkán berajzolt néhány magá­nyos fa, a feketeföldön 9, a homokin 14 kút nyújtózkodó gém­je teszi változatossá a nagy papírlapon a határt. De mégis van még mindezeken kívül valami, ami rendet tart és eligazít a puszta tájban. Pókhálószerűen szerteágazó fekete vonalak az utak. Mint a marasztaló feketeföldi sárban, vagy a süppedő homokban forgó kerék küllői, úgy ágaznak minden település felé a táji központot jelentő városból. Kü­lön út vitt Pándra, Kátéra, Birinybe, a Varjasi feketeföldek­re, Abonyba három hídon is átkocogott a szekér, amíg a vá­ros határából kiért. Toronyiránt vitt az út Törtel-Tiszavár- kony felé, Örkénybe, Mizsére, Dánosra és Vacsra. A Körösi út a városszéli akloknál kettéágazott és a vásárra menő atya­fiak a két város határán fekvő körösi borházban találkoztak csak újra össze, hogy a por leöblítése után hatalmas szőlő­ligetek közt érjenek a fertály órányira levő Kőrösre. A Pesti út, amelyen ma az autók százai suhannak, vékonyka vonal még ekkor. Az öregszőlők felső szélén, a homok és a fekete­föld találkozásán haladó Budai út bonyolítja az átmenőfor­galmat a Dunántúl és a Tiszántúl között. Cegléd város „ábrázolatján” a jelek és a vonalak megso­kasodnak. A köralakban elhelyezkedő apró pontok jelzik a város házait, amelyeket halványra rajzolt ovális ívekben ölelnek körül a kertségek. Az 1844-es városrendezés előtti Cegléd kétbeltelkes településű. Középen, a főútvonalak közé kényszerített utca nélküli halmazokban helyezkednek el a la­kóházak. A város szélén a jószág tartására és gazdasági cé­lokat szolgáló akiok, szállások találhatók. Ezek emlékét még egy vasúti megálló is őrzi. Minden belső telekhez — ahol csak laktak és a terményt tárolták — tartozott egy városszéli szállás is. A Csikósszél, Világszél, a Béketér környéke, a Ma­lomtér, Csengeri, Újváros, Gerje lakói nem is sejtik, hogy az egykori kertségeket vonalazta városi településsé 1844-ben Giba Antal ügyes mérnöki keze. A Széchenyi út, a Pesti és Körösi út egy része, valamint a Déli út kivételével egyetlen utca sem azonosítja a mai képpel. Mindaz, amit ma látunk, a száz évvel ezelőtti városrendezés eredménye. Ha közelebb hajolunk nagyítónkkal az egyre érdekesebb dolgokat mesélő laphoz, még sok mindent megtudhatunk: a katolikus temp­lom helyén a mainál valamivel kisebb, köralakú fallal körül­vett gótikus templom vonalait véljük felfedezni. A reformá­tus templom helyén ugyancsak fallal körülvett templom he­lyét látjuk. A templom előtt és mögött, a kúp alakú nádtető alatt, egyhangúan zakatol a lovakkal hajtott szárazmalom, amelyből tizenkilencet számoltunk össze a város területén. A postával szemben jelentős magasságú dombot jelez a térkép, míg a Jászberény felé igyekvőknek a Kisfaludy utcán csor­dogáló patakon kell átkelniük. A Széchenyi úton túl már csak a nemrég megnyitott Református és Csengettyűs teme­tők találhatók és a Kálvária-dombon három kereszt. Az emberek ezreit befogadó és kibocsátó pályaudvar helyén ha­talmas juhhodályt jelez József császár térképe. — in — MEGÉRKEZETT - MEGÉRKE5 VIII. 18—19—20—21-ón f Sj rTTf 8 1 9 a szokott helyen -i 1 1 • tar'ja előadását. BALKÁN NAGYCIRKUSZ CEGLÉD R E Jegyek a Művelődési Háznál válthatók. A CVSE vívó-szakosztályá­nak edzéseit, versenyekre való felkészülését már hosszú ide­je akadályozta, hogy meg­szokott helyükön, a vasutas művelődési otthonban belvíz- károsultak kaptak ideiglenes lakást Így a szabadban kellett le­bonyolítani az edzések egy részét. Most megállapodás Kalapos Királyunk, II. József, ült a tronon, amikor 1783 tavaszán táblákkal, lécekkel, nagy árkuspapírokkal, láncok­kal, derékszögelő keresztekkel császári mundért viselő kato- laemberek jelentek meg a város határában. A király szigorú narancsban — most már a házak megszámozása után — minden darab föld pontos felmérését rendelé. A Pest megyei térképlap XVII. szelvényén Cegléd és ha- ára mai szemmel Is ismerősnek tűnő vonásait pillanthatjuk neg. A császári katonák és a térképlapon is feltüntetett For- latsch és Khevehhalter főtisztek alapos munkát végeztek. A tezük nyomán alkotott vonások a figyelmes szemlélő előtt íletre kelnek, és 180 év távolából meglepő adatokat szolgál­atnak. Még papírlapon is óriásinak tűnő területek nyújtózkod- lak a város körül a település minden nyoma nélkül. Tanyá­kat sehol sem látni. Az északi határszélen, a Sőreggel szom- izédos részeken egy-két fekete pont jelzi ugyan a kezdődő kitelepülést Söreg és a ceglédi Cifrakertbe benyúló szent- nártoni tanyák egész utcasorokat alkotnak. Erre pedig már na nem emlészik senki. Délen, a homokon, még kevesebb a ;elepülés nyoma. Félnapi járóföldet kell megtenni, amíg egy karámot (Stallung) lel az ember. A vizenyős, mocsaras terüle- eket jelző sötét rajzolatok úgy behálózzák az egész határt ieketeföldön és homokon, mint az egykori koldusok köpenye­dét a foltok. A kiemelkedő részeken nyomásokra osztott föl- iek termik a város kenyerét. A vizek elszabadulva járnak. Perjének határozott nyomát csak a mai Varjas és Kecskés- '.sárda nevű borház közötti részen lehet sejteni. Fentebb, a Vagyszéket kirajzoló sötétre festett vizenyős területek táplál­lak a folyót. A Kisgerje is néhány kilométeres szélességben ép ki az Ugyerok alól, és a mai Mizsei út mellett a Csorba- lűlőnél már házzal ellátott vízimalmot jeleznek Forgatschék. \ Nagygerje a Kőrösre vivő út mellett a vásártér helyén pör­getett vízjárásos időszakban két kőre járó malmot, hogy rasznosan felfogott vize újra látóhatár szélességben terüljön el, és haladjon lassan „Törtély” felé. A mai Büdös árok he- yén is folyónak beillő vizek zúdultak tavaszonként a térkép ieleiből ítélve, amelyek itt is házzal ellátott malmot hajtot- ak. A feketeföldi területeken gabonatermesztést, a homok- lombok és vizenyős rétek hajlatain pedig villásszarvú szür- íemarhák, fekete szőrű magyarjuhok nyájait sejteti a tér­tép. A csemői, ugyeri szőlőnek híre-nyoma sincs még. — Hol /an még 1863, a legelők felosztásának, a telepítéseknek kez- iete? — Annál sűrűbben rajzolt S-betűk jelzik a vörösbort idő vesszőket az Öregszőlők területén. A két út közötti rész, gatással kezdődik a találkozó. Szívesen nézzük meg az újon­nan beállított gépeket és a két gyár legfrissebb gyártmányait. Úgy tekintünk meg mindent, ahogyan ők is szívesen néznek szét gazdaságunkban minden baráti találkozón. A vendéglá­tás a fehér asztal mellett hasz­nos beszélgetéssel folytatódik. — Ezzel a munkás-paraszt találkozó még nem ér véget, — mondotta a tsz párttitkára. — Amikor elfogadtuk a meg­hívást, mi is meghívtuk a gyá­riakat. Augusztus 27-én ünne­pi közgyűlést tartunk a városi művelődési házban, amelyen a gazdaság fél éves termelési eredményeit ismertetjük. Utá­na vendégül látjuk a meghi-i vottakat. (rossi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom