Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

1966. AUGUSZTUS 14., VASÄRNAP rear MEG VC I K^ürltm Kártékony fiaskó — íztartó burkolás A Potsdami Táplálkozástudo­mányi Intézetben tartották azt a nemzetközi konferen­ciát, mely az élelmiszerek műanyagcsomagolásával, illet­ve ennek egészségügyi kérdé­seivel foglalkozott. Az elhang­zott előadások a műanyag cso­magolóeszközök két legfonto­sabb egészségügyi problémája köré csoportosultak. Az egyik témakör azokat a lehetősége­ket vetette fel, amelyek segít­ségével az élelmiszerek élve­zeti értékét és táplálkozás- élettanilag fontos anyagait — mint például a vitaminokat — meg lehet őrizni és védeni a pusztulástól. Például a fényt át nem ereesztő műanyagcso­magolás megvédi a tejet és tejtermékeket a faggyús, ál­lott íz kialakulásától, és meg­akadályozza egyúttal néhány vitamin (az A-vitamin és a Bs-vitamin) nagyobb mértékű elbomlását. Ugyancsak lényeges a íogyasztóközönség számára a másik témakör: a kutatók sokféle és egyéb célokra is felhasznált műanyagok közül kiválasztják azokat, amelyek­ből idegen ízt, szagot adó, vagy esetleg a szervezetre károsan ható anyagok egyál­BOROSFLASKO PVC-BEN Hogy lesz-e sikere — a jövő titka. Tény, hogy elkészült, s a fényképezőgép lencséje előtt tetszeleg a PVC-ből való palackcsomagoió. Praktikusnak látszik, hiszen két üveget könnyedén vihet a vásárló a bőröndfül alakú foganytyú- val. Jól állja az ütést; nem történik nagyobb baj, ha egy kicsit odakoccan a csomag. Am, az igazi borivó nem any- nyira az üveg külsejével, mint inkább a tartalmával tö­rődik. talán nem oldódnak ki, illet­ve az élelmiszer értékes anyagai a műanyagba nem hatolnak be. A kutatások eredményeképpen megállapí­tották például, hogy a tej szállítására nem alkalmas — a sajnos, ma még mindig pro­pagált — polietilén edény. A csecsemők táplálkozási problémáival foglalkozó kutatási témát egyébként a magyar Élelme­zési- és Táplálkozástudományi Intézet fejezte be, teljes siker­rel. Közismert, hogy a nők többségének munkába állása az egész világon megnehezí­tette a csecsemők anyatejjel való ellátását. Az anya tej mennyiségének növelése meg­lehetősen nehéz feladat; de a kisebb mennyiségű tej élet- tanilag fontos anyagainak dú­sítását az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézetben több éven át folyta­tott kutatások eredményekép­pen már el lehet érni. — Bebizonyosodott, hogy az anya normál C-vitaminellátá- sát kétszeresére növelve, a női tej C-vitamin tartalma sokszor két és félszeres meny- nyiségű C-vitamint tartalmaz. Ha az anya étrendjébe ser­tésmájat iktatunk be, egy­szerre két vitaminnak is nö­veljük a mennyiségét az anyatejben. Napi tíz-tíz dkg sertésmáj fogyasztásával a női tej A-vitamintartalmát — amely a gyermeket a betegsé­gekkel szemben ellenállóbbá teszi — akár négyszeresére, Bi-vitamintartalmát pedig öt­szörösére is lehet növelni. Be­bizonyosodott, hogy ha az anya, napi összes zsírfogyasz­tását tekintve, egyharmad részben étolajat (napraforgó- olajat) fogyaszt, akkor a cse­csemő az anyatejből rendkí­vül hasznos zsíralkotórészek- hez,. un. esszenciális ...zsírsa­vakhoz jut. Ezekre a . csecse­mőnek főként az egészséges börfelület és a normális súly- gyarapodás szempontjából van nagy szüksége. Kmsakía homok tengem Víz a Szahara alatt A nagy afrikai sivatag kör­nyékén, ahol a legeltetés, a fák kivágása megfosztja a föl­det a növénytakarótól, ott a Szahara lesz úrrá. Az egyedüli védekezés a víz lenne — de honnan lehet a homoksivatag­ban vizet szerezni? Legújab­ban a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió az UNES­CO anyagi támogatásával fel­derítette, hogy a Szahara alatt óriási — talán a világon a leg­nagyobb — földalatti „tenger” van, amely legalább 900 000 km! területű. Ez á nagy víz- mennyiség azonban mélyen fekszik, így az arabok kezdet­leges 10—20 méter mély kút- jaikkal természetesen nem tudtak a hatalmas „víztartály­hoz” hozzáférni. Az olajkutatók a mélyfúrás­nál 2300 méterig lejutottak és ekkor feltört a víz. Ez történt például Tarfaya-ban, ahová a Kanári-szigetekről kellett vi­zet „importálni”. Itt most na­pi 180 m3 vizet adó ártézi kút öntözi a frissen keletkezett oázist, ugyanúgy mint Tantan­ban, ahol legújabban már kaucsukpálmák és tamariszku- szok tenyésznek. A sikeres fú­rások után folytatódik a mun­ka és a szakemberek azt re­mélik, hogy a Szahara víztar­talékának segítségével sikerül a sivatagtól nagy területeket elhódítani. MoOoZoAoIoK Halácsi Dezső Halál megtérülésért Fagylalt az Alpok jegéből A meleg idő beálltával a fagylalt újra elfoglalta vezető helyét a csemegék között. Amikor fogyasztjuk a kelle­mes, édes „jeget” — nem is gondolunk arra, hogy a fagy­lalt eredete az ókorba nyúlik vissza. Hippokratész felismer­te, hogy a jéggel kevert ízek­nek gyógyító hatásuk van. Néró nem annyira egészség- ügyi célból, inkább pazarlás! hajlamá­nak engedve hozatott sta­fétáival természetes jeget a sok száz mérföldre fekvő Alpesekből. De mégsem ők terjesztették el az egykori csemegét. A hinduk és a per­zsák a kínaiaktól megtanulták a hóval vagy jéggel kevert! gyümölcsszörpök készítését,; így Ázsiából vándorolt át Gö-\ rögországba a fagylaltkészítés; tudománya. A mohácsi vész idején fe- ä dezték fel az olaszországi Ca- i tania városában a jég előállí- $ fásának módszerét — vegyi S úton, innen eredt a hűtési el-$ járás is. Amikor Medici Ka-$ talin 1533-ban II. Henrik J francia király felesége lett, $ elkísérte udvari cukrásza, 5 Cultelli is, aki a fagylaltké- $ szítés nagy mestere volt. A főurak, arisztokraták $ annyira megkedvelték az új í nyalánkságot, hogy v magas fizetéssel csábítót- $ ták udvaraikba a fagylalt- 5 készítésben jártas olasz és ; francia cukrászokat, 5 akik féltékenyen vigyáztak a! fagylaltkészítés receptjére. II. Károly angol király 1670-ben halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg cukrászának, hogy fagylaltreceptjeit ide-, geneknek elárulja. ; De a fagylalt Amerikában lett igazán közkedvelt. Itt állították elő első ízben nagy­üzemi mennyiségben, és még ma is olyan népszerű és olyan nagy mennyiségben fogyaszt­ják, hogy joggal foglalja el a második helyet a Szovjetunió után. A Szovjetunióban egyéb- ; ként még a leghidegebb j télen is az egyik legked- \ vesebb csemege a fagylalt, i A Szovjetunióban az évi fagy- i lalt fejadag 22, az USA-ban I 21, Angliában 9, a skandináv i államokban 4, . Nyugat- Námet-; országban 2, Olaszországban, i a fagylalt hazájában 1,8 és Ausztriában 1 liter. Az osztrák piackutatás leg­újabb vizsgálatának eredmé­nye szerint a gyermekek 96%-a, a nők 70, a férfiak 60%-a fogyaszt rendszeresen fagylaltot. Sényi Imre Oxidációmentesen Világszerte növekszik a por­alakú, szárított élelmiszerek (levesek, mártások stb.) szá­ma. A csomagolásuknak vé­delmet kell nyújtani az oxi­dációval, az aromaveszteség­gel és a légköri párafelvétel­lel szemben. Általában a ce­lofán — alumíniumfólia — polietilén kombináció bizto­sítja a legjobb védőhatást. Emellett a csomagolás jól gé­pesíthető és tetszetős kivitelű. Különleges tasak Angliában a kávéscsoma­gokba — külön kis tasakban — olyan anyagot helyeznek el, amely a nedvességet, a szén­dioxidot és az oxigént megkö­ti, magábaszívja. A csoma­golóanyagon átjutó gázok és gőzök így az árunak nem ár­tanak. Ezzel a módszerrel a kávé hosszabb ideig frissen tartható. Ehető burkolat A tasakban főzhető, mele­gíthető élelmiszerek forgalma rendkívüli mértékben megnőtt több európai országban. Egy év alatt sok százmillió ilyen csomag került forgalomba. Az önkiszolgáló üzlet szempontjá­ból azért előnyös ez a csoma­golási mód, mert nem vet fel különösebb higiéniai problé­mákat, elmarad az adagolás időtrabló művelete ás sokkal könnyebb a leltárkészítés. A fogyasztó előnye az, hogy ott­A TRÁGYÁZÁS SZEREPÉT a talaj termőképességének fo­kozásában ma már mindenki ismeri. Van azonban egy régi és mégis új módszere a gyü­mölcsfák gyökéren kívüli táp­lálásának: a trágyával történő permetezés. Régi azért, mert már a babilóniaiak az ókorban alkalmazták az állati ürülék­kel kevert hamut a szőlők és gyümölcsfák permetezésére. Uj viszont azért, mert csak a XX. század elején kezdték meg módszeres vizsgálatát és néhány évvel a második vi­lágháború befejezése után lát­tak hozzá a széleskörű kísérle­tezéshez. MEGFIGYELTÉK, hogy a gyümölcsfák aránylag keve­sebb tápanyagot vonnak ki a talajból, mint az egynyári nö­vények, és előfordul, hogy nem jutnák megfelelő táplá­»» • Említi zsák Műanyagból gyártják, s a föld ter­mőerejét megsokszorozó tápsókat töltenek bele. Mindeddig száz és száz tonnaszám ment tönkre ez a közismert termésnöve­lő varázsszer. Ha a nedvességet magába szívta, a por­anyag kőkemény tömbbé állt össze. Most már verheti a zápor is, szabadban tárolhatják a vízhatlan fóliából ra­gasztott, megrakott zsákokat. lékhoz a gyökérzetan keresz­tül, csaknem éheznek. Ennek orvoslására alkalmazták elő­ször a permetező trágyázást, amely gyakran több sikerrel járt, mint a talajkezelés. A gyümölcsfák leveleire perme­tezett tápanyag hasznosítása függ az egyes növényfajtáktól is. Almára, szőlőre, fügére, olajfára eredményesebb, mint a cseresznyére, szilvára, kaj­szi- és őszibarackra. A TELJESEN ELFASO­DOTT részekre permetezett tápanyagot is hasznosítani tudják a gyümölcsfák, külö­nösen a repedéseken és „seb­helyeken” keresztül. Különö­sen a nitrogén szerepét kell kiemelnünk az ásványi trá­gyák közül, mert a vegetáció megindulásától egészen a ter­més kibontakozásáig meghatá­rozó szerepet játszik. Nem fe­ledkezhetünk meg azonban a foszforról sem, amely ugyan­csak elősegíti a termés foko­zását. Végül pedig a magné­zium jelentőségét az adja meg, hogy a klorofill alkotórésze. Különösen akkor van tehát je­lentősége, ha a magnézium- hiány miatt korai levélhullás áll elő. A TRÁGYÁZÁS fö for­mája és módja továbbra is a hagyományos eljárás, a talaj javítása istálló- és műtrágyá­val. Ugyanakkor azonban nem hanyagolható el a permetező eljárás sem, ahol ezt a talaj- viszonyok vagy a gyors beavat­kozás szükségessé teszi. hon egyetlen edényben percek alatt felmelegíthető akár több­féle étel is. Egyre inkább tért hódít az a módszer is, hogy az élelmiszert nemcsak főzhető, hanem egyben ehető burko­latba is helyezik. Mesterséges élelmiszerek A vegyi úton előállított élelmiszerek gondolata már régen felmerült és nem egy vicc is született már arról az időről, amikor ebéd helyett néhány tab­lettát nyelnek le az éhes emberek. A félelem indo­kolatlan, bizonyos, hogy az pmber napi táplálkozá­sához szükséges 450 g szén­hidrátot, 100 g zsírt és 80 —100 g-nyi különböző ami- nosavakat — amelyeket lé­nyegesen nagyobb súlyú fehérje tartalmaz — semmi esetre se lehet tablettákba préselni. — De ettől füg­getlenül — az élelmiszerek szintetikus előállítása meg­indult. Ily vegyi úton előállí­tott fehérjék — amelyek­hez esetlegesen növényi eredetű fehérjéket is adnak — olyan mesterséges táp­szerek, amelyeknek ízét ma már tetszőlegesen tud­ják változtatni. Szovjet kutatók megállapították, hogy milyen vegyi anyagok összetételével lehet ke­nyér-, zsemle-, stilt csirke-, kakaó-, sült hal-szagú szintetikus tápanyagokat előállítani. Amerikai szin­tetikus élelmiszerüzem pe­dig ‘.szójababból gyárt pél­dául „sült estékét”. Leg­újabban A. N. ftfeszmcja- nov szovjet professzor szintetikus úton kaviárt ál­lított elő, amelyet sem ízre, sem külsőre nem lehetett az „igazi”-tól megkülön­böztetni. Milyen szerencse, hogy az igazi olcsóbb! Gyümölcs a fóti falatozóban Foton, a főtéri falatozóban kellemes meglepetéssel tapasz­taltuk, hogy gyümölcsöt is le­het kapni. (Ritka az ilyesmi a vendéglőkben. Vajon miért?) — Közvetlenül a "termelőtől vásárolom — mondja Botos László üzletvezető. — Gyü­mölcsöt, zöldségfélét és szá­razárut. Van egy kis kony­hánk, ebédet-vacsorát főzünk. S ha kicsi is a helyiségünk, inkább csak falatozó jellegű, a lehető legjobbat kívánjuk nyújtani. Foton főleg kertészkednek az emberek, de azért a gyü­mölcstermesztés sem áll utol­só helyen. Tavaly öt, idén már 30 mázsa gyümölcsöt vettek át a háztáji kénekből a felvásárlók. Szaporodott a gyümölcsfák száma és javult a termés minősége. A helyi iskola igazgatója készségesen segített a közös Ügy népszerűsítésében: dolgo­zatot Íratott a gyerekekkel a növényvédelemről. Most szer­vezik az őszi-téli szakelőadá­sok, ankétok programját a ta­náccsal és a termelőszövetke­zettel közösen. Kék szín — több banán Ausztrália banántermelő területein kísérleteket folytat­tak a banánhozam növelésére. Röviddel az elvirágzás után a fiatal banánfürtöket polietilén védőburokkal látták el, hogy a károsodástól óvják a fejlődő gyümölcsöket. Különböző szí­nű műanyag védőburkokat használtak és kiderült, hogy a kék színű burokkal védett fürtök hozama 25 százalékkal megnőtt, ennyivel több érett banánt adott a fürt. A fekete vagy színtelen védőburok hatástalannak bizonyult, viszont a sárga és zöld fólia szintén növelte a banánfürt hozamát. Élelmiszer-műanyagban Dúsabb asztalok Trágyázás - permetezéssel áw M. u .4. #■ im 'i %*.% '■?* '.rí/

Next

/
Oldalképek
Tartalom