Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
Helytállnak az asszonyok Sokszor esik szó az asszonyok helytállásáról munkahelyükön, s egyéb helyen egyaránt. Ezúttal a Gyömrői Szabók Ktsz asszonyairól esik szó. Amikor elhatározták, hogy ez üzem két műszakban termel majd, felvételt hirdettek. Nem kellett sokáig várni, mert már nz első napokban sokan jelentkeztek. A háztartási munka után bizony nem volt könnyű megszokni az üzemi munkát. Egyiküknek, másikuknak nem is ment a munka, s ezért lemondtak arról, hogy itt dolgozzanak ... Az ügyesebbje azonban maradt. Ezek közül kérdeztünk meg néhányat, miért hagyták ott a háztartást, s jöttek ide dolgozni? Abri Ferencnél nem éri váratlanul a kérdés. — Két gyermekem már megBővül a szolgáltatás Az üllői fmsz a monori-er- dei kölcsönzőhelye részére mosógépszállításra szolgáló gumikerekű kiskocsit vásárolt. Két darab magasnyomású permetező, új porszívó, házsátrak, gumimatrac is kölcsönözhető már Monori-er- dőn. Monoron kicserélték az ösz- szes mosógépeket, új porszívókat kapott a bolt, hat új háti permetezővel bővült az állomány. Üllőn szintén új permetező, két gyümölcs- és paradicsomdaráló is a kölcsönözhető tárgyak között szerepel. Kacsa Szörnyethalt csütörtökön Monoron az a szép, fejlett, jól táplált kacsa, amely többed- magával a Petőfi utca és Dózsa György utca találkozásánál kereste meg a mindennapi falatját. Egy tehergépkocsi elgázolta, miközben a többi szárnyas ijesztő gágogással menekült be a kis utcába. Nem tudjuk, kinek a tulajdonában vannak ezek a szárnyasok —, de tény, hogy az illető nem vigyáz rájuk. <ő) nőtt, s így nincs annyi gond velük, mint régebben. Szívesen jöttem ide, mert tudom, hogy nemhiába dolgozunk majd. Tudom, hogy az első fizetés nem lesz sok, de néhány hónap elteltével minden másképp lesz. Annál is inkább, mert a szocialista brigádok tagjai máris sok segítséget nyújtottak. Telek Antalné férje már nyugdíjas. — Szükségünk van a pénzre, s ezért vállaltam el a megbízatást. Én.is remélem, hogy megtaláljuk számításunkat a ktsz-ben. Csak kettőt szóla'tattunk meg a sok közül. A válasz egyértelmű: szívesen dolgoznak, két műszakban is. Persze, a Gyömrői Szabók Ktsz asszonyai nemcsak az üzemben végzett munkájukról híresek. A társadalmi munkavégzés terén talán a legjobbak a községben. Az évekkel ezelőtti emlékezetes nagy árvíz után az elsők között siettek a férfiakkal együtt a helyreállítási munkálatokhoz. Nemrég pedig az üzem kertjét tették rendbe, ültették be virágokkal. (GJ) MOHOMÍDÍKI •P EST MEGYEI "HÍRLA P K fi L O N K I A D A.5 A VIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Bényén is megkezdték a mesterséges Nem nagy tsz a bényei. Ha a profilját akarnánk meghatározni, talán azt mondhatnánk, hogy növénytermelés, állattenyésztés, plusz hozzá egy kis kertészet. A bevételi tervben is jelentős összeggel szerepel az állattenyésztés. A tagság jövedelmének alakulása elég nagy mértékben függ attól, vajon az állattenyésztés hogyan teljesíti évi tervét. Látos Lajos állattenyésztő hol fejből, hol bele- pislantva a „kisokosba”, (ez a zsebnaptára, melyben több évi adatok szerepelnek), már sorolja is: FIGYELŐ MEDITÁCIÓ Monoron, a Petőfi utca torkolatában, a Kossuth Lajos út baloldalán egy útjelző tábla hirdeti: MÁV állomás egy kilométer. Jó, ha van — főképp ilyen nagy forgalmú településen — tájékoztató, jelzőtábla. Ismétlem: jó, ha van. De ha már egyszer — időt és pénzt nem kímélve — illetékesek ilyen táblákat felállítottak — miért rejtegetik? Mi lehet az oka, hogy a monori vasútállomáshoz vezető legrövidebb út irányát így titkolják? S ha titkolják — miért tették ki a táblát? Néhány elképzelésem van: A táblát kitették, mert úgy dukál, esetleg erről valamiféle előírás, rendelet intézkedik. Követelmény: ízléses ruha, természetes mozgás Táncverseny lesz Tápiősülyön Tápiósüly művelődési háza szombaton este pettyesbálra készül, mely nem egy vonatkozásban különbözik majd a táncmulatságok megszokott rendjétől. Kitűnő zenekar fog közreműködni. Ez még nem újság, ezt már megszokta a közönség. Elsőrangú lesz a büfé-szolgálat. Elsőrangú, mert megígérték, hogy a csapból sör is fog folydogálni. Ez ugyebár már olyan valami, emire érdemes felfigyelni. A meglepetés azonban most következik. A művelődési ház vezetője táncversenyt rendez erre az estre. Három komoly férfiú nézi majd a táncospárokat. Nevüket előre nem hozzák nyilvánosságra. A verseny este hét óra felé kezdődik. A zsűri elvegyül a táncosok között és feltűnés nélkül szemlélgeti a sok vidám leányt és asszonyt. Egymás között döntik azután el, hogy kinek volt a legcsino- sabb, legízlésesebb ruhája és ki táncolt közülük a legszebben. Ügy hírlik, hogy a bizottság tagjai keményen megfogadták, hogy nem tekingetnek mélyen bele a csábos női szemekbe, nehogy ítélőképességük veszélyben forogjon. Lesni fogják azonban a kecses lábaknak mind jobb, mind bal lépéseit, valamint minden kdclves fordulatát. De megfigyelik a férfiak mozgását is. Külön vizsgálják, hogy miképpen kérik a nőket táncra és milyen gyengéden bánnak velük tánc közben. . Ügy értesültünk, hogy az a nő és férfi nyeri meg a versenyt, aki a legcsinosabb ruhában, a legízlésesebben és legtermészetesebb módon táncol. Tehát nem biztos, hogy az a pár lesz a nyertes, amely egész estén csupán egymással táncolt. Különösebb kikötések egyébként nincsenek. A győztes férfi és nő éppúgy lehet sülyi, mint vidéki is. Az eredményt éjfélkor hirdetik ki. A művelődési otthon igazgatója a nyerteseknek egy-egy féléves bérletet nyújt át a Déryné Színház előadásaira és a művelődési otthon összes rendezvényeire. A sülyi pettyesből híre már sok helyre eljutott, és mindenütt nagy érdeklődést váltott ki. Biztosra vehető, hogy az érdekes táncverseny szombaton igen nagy közönséget fog a művelődési házba vonzani. Krátliy László Elrejtették a fák közé (mesterien, tessék csak megkeresni!), mert... és itt kettős variáció lehet: a) menjen az utas, a Jámbor halandó az Ady Endre, vagy a Mátyás király úton az állomásra, hiszen Monorból így többet és szebbet láthat; b) jobb, ha minél kevesebben mennek el az átépítés alatt álló gyógyszertó,r előtt, s így kevesebben emlegetik annak tervezőjét, építőit. Keresgélés közben az idegen esetleg betér valamelyik üzletbe; megszomjazva, valamelyik elit vendéglátó- ipari egységünkbe. Esetleg az állomás helyett a pincék felé indul el az idegen. Márpedig akkor biztos, hogy még egyszer eljön Monorra, járásunk és országunk eme csodálatos településére. No, de a legkézenfekvőbb azért az, hogy többet kellene — akiket illet — foglalkozni az ilyen aprónak tűnő, de azért egyeseknek bosszúságot okozó ügyekkel is. i Mert a fákat a tábla környékén megmetszetni — nem nagy dolog. BM Tanácsit lés lesz ma Monoron nyolc órai kezdettel. Napirenden: a népi ülnökök beszámolója. Tápió- sápon 19 órakor a cigánylakossággal kapcsolatos intézkedési tervet tárgyalják. ÍRIGyseg Az új magyar filmszatírától még nem volt ideje a kritikának elvenni az emberek kedvét, így a filmszínházban nem volt üres hely a hétkor kezdődő előadáson. A film tényleg jó volt, szatírának sikerült, ahogy Ígérték alkotói. Talán ennek köszönhető, hogy ájulás nélkül kibírta mindenki, mert ventillátor nem volt a moziban, volt viszont testvéri egyetértés. A közönség egy emberként izzadt, és egy emberként nevetett. A vásznon megjelent a főhős, életének abban az örvendetes pillanatában, mikor sok huza-vona után minden elrendeződik körülötte, és benne, lelke háborgása elcsitul, környezete rájön, hogy a főhős annak ellenére, hogy kissé kelekótya, és időnként bosszantóan rakoncátlan, de alapjában véve nem rossz fiú, s ha kinövi a hibáit, rendes, csendes, légynek sem ártó emberré válhat. Egy főhős, különösen ha magyar filmben rendelkezik ezzel a státusszal, ilyenkor úgy érzi, megcsendesedésének egyik feltétele a családi tűzhely, mely mellett a hűvös őszi és a hóeséses téli estéken olyan jól esik melegednie. És a filmvásznon megjelenik a főhős az ifjú főhősnő társaságában, s a hagyományos csillagszámlálás után bandukolnak a holdfényes éjszakában. A közönség elérzé- kenyülve figyeli az ifjú párt. Néhányon szipognak. A főhős sűrűn nyeldekel, majd zavart tekintetét rásmeli a főhősnőre és ezt mondja: — Elveszlek feleségül. A filmvásznon megrendülve susognak a fűzfák, a moziban pedig egy sikoly hallatszik. Női sikoly persze, a földszinti ülések valamelyikének tulajdonosa sikolt bele a halálos csendbe: — Jaajj! A sikoltásban olyan meny- nyiségű irigység halmozódott fel, hogy a közönség kárörvendő nevetésben tör ki. A szerelmesek mit sem sejtve andalognak a holdfényben. <d) — Július elején bevezettük a tsz-ben a mesterséges borjúnevelést, 30—35 kisborjú áll benn állandóan a neveidében. Ezzel az intézkedéssel nem vagyunk elsők a járásban, de nem is tartozunk az utolsók közé. Az a tervünk a mesterséges borjúneveléssel, hogy olcsóbban neveljük fel a szopósborjúkat, több teljes tejet adjunk át a tejiparnak. Évente mintegy 130—140 borjút szeretnénk mesterségesen felnevelni. Elképzelésünk az, hogy 130 kilós súlyban adjuk át őket a tenyésztésnek, a növendékistállónak. S amire igen büszkék a bényeiek: A kicsi Népfront Tsz adja le a legtöbb hízó marhát 1966-ban, szám szerint 141 darabot. A leadások zöme szeptember-októberre esik. A leadott hízó marhák zömét egyébként extrém minőségben szeretnék leadni. Erre biztosíték az eddigi állomány minősége. A jv.hászatban is szépek az eddigi eredmények. Az. évi báránytervet és a gyapjú forinttervét teljesítette a tsz. Ebben az évben létesítettek a Zsiger-pusztán mintalegelőt, amelynek szénája első osztályú. A tsz birkái már birtokba is vették a legelőt. A jó fűpázsitot igazolja a juhtej minősége és növekvő mennyisége is. A betervezett juhtej-mennyiség előreláthatólag meglesz. Ha minden jól m,egy, , talán még egy kis plusz is lefek. A legelőn a. legeltetés szakaszosan történik. A tehenészetről talán csak annyit, hogy jelenleg az istállóátlag 9,9 liter. Szó esik még röviden az állatállomány téli ellátásáról is. Erről a következőket mondja Látos elvtárs: — Szálastakarmány lesz elég. Az abrak kicsit szűkösen van, de majd még valamit kiokoskodunk. Lédús takarmány lesz elég, 1200 köbméter silót fogunk készíteni, részben a 30 hold silókukoricából, részben pedig kukoricaszárból. (MJ) A szocialista címért küzdenek A nyáregyházi Béke Tsz- ben június 1-ével megalakult a traktoros szocialista brigád. A megalakulás óta eltelt már két hónap; tehát munkájukat, elért eredményeiket értékelni is lehet. Vállalásuk 7200 normálhold, ebből az első hónapban 90S, a második hónapban 1279 normálholdat teljesítettek. E két hónap eredményével vállalásukat 30,37 százalékban teljesítették. Kimagasló eredményt ért el Kiss Miklós, Ve- róczki János és Baár Pál. Persze, a többiek is jó eredménnyel zártak. Reméljük, ez az ambíció maradandó lesz és december 1-re vállalásukat teljesítik is. (t.) Hideg, szeles a nyár — kevés lesz a méz Akkor még szalmából fonták a kaptárt, igaz nem is kaptárnak hívták, hanem kasnak, amolyan kúp alakú alkotmány volt, amikor 1914- ben egy családdal megkezdte a méhészkedést Üllőn llovai István — abba hordták a nektárt a szorgalmasan dolgozó méhek, mert azok sosem mézet hordanak, hanem a virág vízszerű, édes anyagát rakják, eresztik a sejtekbe. Aztán a fejlődő, kirepülés előtt álló méhfiókák átrakják, szellőztetik, párologtatják, hozzáadják a még jellegzetes ízét adó savat, amely tartósítja, konzerválja. Nem is romlik meg a jól kezelt méz ítéletnapig sem. Mindezt a község legöregebb méhésze mondja el, akinek 81 év súlya görnyeszti vállát, derekát — aki még visszaemlékszik a régi jó méhlegelőkre, amikor egy-egy nyáron 40— 50 kiló nektárt is összehordott a 40—45 ezer állatkából álló család. Bizony még a pergetőapparátus is belemelegedett, amíg az öblös kannákba gyűlt, csörgött a finom illatú méz. A községet nagy akácerdő ölelte körül — a házak is fák alá bújtak, amikor pedig elhullott, elszáradt a fehérfürtös virág, millió más virágot talált, terített a tarló... — Nem is keltek hosszú vándorútra, idegen erdőkbe a méhek. Most pedig hordjuk, cipeljük őket. Nógrád nagy erdeiben már évek óta hűvös, hideg szél kószál, rázza, zúzza a szelíd, szálas fákat, szárad a virág, pusztul, szédül a szorgalmas méh — mondja a méhész. Egy-egy jó nyáron 60—70 ezerre szaporodik a család, Ilyen idő azonban alaposan megritkítja, a csikorgó tél, a csalóka tavasz is tizedeli az állományt, s amikor a virágzás kezdődik, alig marad BOSS ezer... A bő termést érleld almafák alatt sorakozik már a 40 boconádi, 60—70 is volt már a szélesen terpeszkedő kertben, ahol most a döngicsélő állatkák maguknak gyűjtögetnek már, mert a hűvös hajnalok finom köde már az őszről susog. Volt bizony sok nyár, amikor csak színe volt a virágnak, s hiányzott a méze... Az idén az üllői Kossuth Tsz jócskán vetett szöszöst, s a sűrűn sorakozott sok lila virág ízes táplálékot nyújt majd a dermesztő téli napokon, persze, nem eleget, mert az „idegenek” is észrevették — más községbeliek — és vagy 200 családot hoztak, raktak az erdőszél árnyékába, ahol a fáradhatatlan állatkáknak alig pár métert kellett repülni. Mert a hasznos repülés alig egy kilométer, azon túl már csak eredménytelen fáradozás ... Az idei pergetés eredménye IS—20 kiló. Nem sok, az igaz, de az idő sem kedvezett, a méztermés nagysága az időjárástól függ. Kevés szelet, bő virágú, sok meleg nyarat kívánunk a legöregebb üllői méhésznek és hozzá sokáig tartó jó egészséget... Mert a mézet, ugyebár, valamennyien szeretjük... •Ét'. S. A Tiápió menü Kupa labdarúgó döntőjét ez évben is megrendezi a monori és a nagykátai járás labdarúgó szövetsége. A selejtezőkön mindkét járás már túljutott. A döntőt egyik évben a monori, a következő évben a -nagykátai járás területén rendezik. Ez évben Tóalmáson, augusztus 20-án az alábbi négy csapat játszik a kupáért, illetve a vele járó díjakért: Tóalmás, Szentmártonkáta, illetve Tá- piósáp és Tápiósüly. A kupa múlt évi védője: Péteri, ez évben nem tudta beverekedni magát a döntőbe. Napirendem a taxi és a monori MAVAUT helyi járat MAI MŰSOR MOZIK Monor: A hős aki fél. Vecsés: Keresztesek. I—n. (széles). A monori vasútállomáson, a lőtéren többen várakoznak csomagokkal, útipoggyásszal. Egy idősebb férfi lép mellém, és megkérdezi: — Szíveskedjék megmondani, hol van a taxiállomás? — Sajnos, Monoron nincs taxiállomás. Csodálkozva néz rám, mire mentegetőzve hozzáteszem: — 1959-ben már volt, ha jól emlékszem, egy Moszkvics, de ezek szerint érthetetlen okból megszűnt lenni. — Én meg a Kossuth Lajos utca végébe szeretnék menni! — szól közbe egy középkorú nő. — Reumásak a láMától Monoron játsszák A hős, egyik kockáját aki fél címfl filmet, melynek mutatja be képünk. baim, megfizetném a taxi árát. Nap, mint nap megismétlődnek hasonló esetek. Az emberek, a jövő-menő utazók érdeke megkívánja — ügyes-bajos dolgaik elintézésének meggyorsítását. Nem hisszük, hogy egy 18 ezer lakosú járási székhely ne bírna el egy taxit. Felhívjuk erre az illetékesek figyelmét. ☆ A másik közlekedési probléma: a MÁVAUT monori helyi járatának beindítása. 1965-re ígérte a MÁVAUT, hogy Monoron eleget tesz a köz érdekének. 1966-ot írunk, és tudomásunk szerint: a közeljövőben sem lesz rá lehetőség, hogy a helyi járat beindulhasson. Érdeklődünk a monori MÄ- VAUT-kirendeltség vezetőjénél, Cserháti elvtársnál, aki elmondotta: — A jelenlegi kocsipark is kevés, és ahhoz, hogy a helyi járat beindulhasson, leg- a'ább két autóbusz szükséges. Mint már közöltük, a lakosság igénye szerint a helyi járat az Ady Endre, Móricz Zsigmond, Ságvári Endre, József Attila, Liliom, Munkásőr, Kossuth Lajos utcát bezáró területet kötné össze. Javaslatunk: a Monori Községi Tanács VB forduljon a KPM-hez, és kezdeményezze a helyi járat mielőbbi beindítását. Ez közérdek! <h.)
