Pest Megyei Hirlap, 1966. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
Augusztus 20-ra készülnek járásszerte " A napokban összejövetelt tartottak a Hazafias Népfront járási bizottságán. Bodor Zoltán népfronttitkár irányításával a községek ünnepi előkészületeit beszélték meg. — Ebben az évben a járási ünnepségek középpontjában a Cegléden megrendezésre kerülő nagygyűlés áll, amely országos jelentőségű lesz. Ez alkalommal Cáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mond ünnepi beszédet városunkban. — Erre az alkalomra mintegy négyezer ember jön a városba. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok tehergépkocsikkal, különböző járművekkel szervezik meg a dolgozók beszállítását. — így a községekben az ünnep délelőttjén nem is kerül sor rendezvényekre. A délután viszont a helyi sport- rendezvényeké, kultúrműsoroké. Ekkor mutatják be a KISZ-szervezetek egyfelvo- násos színdarabjaikat, vidám összeállításaikat. Több termelőszövetkezet vendégül látja a patronáló üzem dolgozóit. A munkás—paraszt találkozókon kívül több helyen táncmulatságot rendeznek. PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1966. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK A vb tárgyalja a Kossuth Tsz féléves eredményeit A városi tanács ma délelőtt végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalja meg a Kossuth Termelőszövetkezet első félévben végzett munkáját és a gazdaság helyzetét. Két jelentés kerül ez alkalommal a vb- tagok elé, a termelőszövetkezet és a városi tanács mező- gazdasági osztályának beszámolója. Mindkét beszámoló megállapítja, hogy igen nehéz körülmények között kezdődött a gazdasági év, s a kora tavaszi belvízkárok rányomják bélyegüket a gazdaság termés- eredményeire. A termelőszövetkezet mély fekvésű területein jelentős késedelmet okozott a belvíz, s ezért javasolta a mezőgazdasági osztály a vetésszerkezet mó- 1 dosítását. Tervteljesítés — régi gondokkal 26 ezer lánykaruha, 12 ezer pár kesztyű indul útnak a Háziipari Szövetkezetből 1 Körülbelül egy évvel ezelőtt adtunk tájékoztatást a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet munkájáról. Akkor — a jó eredmények mellett — gondokkal -küzdöttek, ugyanis a szűk és korszerűtlen raktárak, valamint szállítóeszköz hiánya gondot okozott. ígéret azonban volt bőven, raktárhelyiség megszerzésére, s mi most ezért kerestük fel Kollár Klárát, a szövetkezet vezetőjét: — sikerült-e enyhíteni a tavalyi gondokon? — Sajnos, sem a raktárak bővítésében, sem szállítóeszközökben nem történt változás. Három triciklivel szállítjuk most is az árut a raktárakba, s ez bizony esős napokon nem kis feladat a több mázsás áruval megrakott triciklik vezetőinek. A szövetkezet minden évben betervezi az új raktár épületének megvásárlására szánt összeget, azonban ez a pénz épület hiányában mindig felhasználatlan marad. Ez anyagilag sem jelent kis összeget, ugyanis a három tricikli mellé kénytelenek vagyunk taxit is igénybe venni, ami megnöveli a szövetkezet rezsijét. (Tizenegy helyen, a város különböző pontjain vannak a raktárak.) — Hogyan zárták a félévet? — Szövetkezeti tervünket 106 százalékra teljesítettük, exporttervünket 107, és a lakosság szolgálatába állított javító-szolgáltató tevékenységünket 191,7 százalékra teljesítette a szövetkezet. Ezt a szép eredményt lelkiismeretes dolgozóinknak köszönhetjük, de becsülettel helytállnak a bedolgozó lányok, asszonyok is. A kiadott munkát mindig időben és jó minőségben végzik. A közeljövőben két szocialista brigádot alakítunk, egyiket itt a városi részlegnél, a másikat pedig a ceg- lédberceli fiókunknál. A 15 főből álló brigád a folyamatos munkaversenyek eredményeinek fokozására vállalkozott. — Milyen áruk várnak elszállításra? — Ebben a negyedévben 26 ezer lánykaruhát exportálunk a Szovjetunióba, ahonnan minden évben igen nagy megrendelést kapunk. Nagyon kapósak norvégmintás kesztyűink, amelyekből a közeljövőben 12 ezer párat exportálunk a nyugati államokba. Perzsaszőnyegből folyamatosan szállítunk — és nem kis mennyiséget — a nyugati és keleti országokba egyaránt — fejezte be tájékoztatóját a szövetkezet vezetője. Cs. Ma nyílt meg az új teipaviSon a piactéren Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál is foglalkoznak az új gazdasági mechanizmus nyújtotta lehetőségek felhasználásával. A vállalat munkájára vonatkozó számadatokból máris kitűnik, hogy működésükre az új módon történő gazdálkodás jellemző. A vállalat első félévi tervét 101,1 százalékra teljesítette. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva az üzletekben 9 250 000 forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. A vállalati dolgozók létszáma csupán egy százalékkal nőtt, átlagbérük azonban tíz százalékkal magasabb, mint 1965 első félévében volt. A terv teljesítése során kifizetett költségek összege ez év első felében 85 000 forinttal volt kevesebb, mint tavaly. A dolgozók nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is érdekeltek a jobb, gyorsabb és udvariasabb kiszolgálásban, általában a munka jobb elvégzésében. Minden megtakarított 1000 forintból 250 forint jutalmat fizethetnek ki azoknak a dolgozóknak, akik a megtakarítás érdekében a legtöbbet tettek. Ma reggel a ceglédi piactéren új tejivó várja a fogyasztókat. A vállalatnál egyre jobban érvényesülő önállóság eredménye, hogy a piactéri zöldségboltot — saját elhatározással — korszerű új tej ivóvá alakították át. Zöldséget, gyümölcsöt a fogyasztók bőven találtak a piacon, de a tejkimérés eddig kifogásolható körülmények között folyt. Az új tejivót hideg-meleg folyóvízzel, hűtőgéppel, villanytűzhellyel látták el, és a vevők a tejen és tejterméken kívül poharas tejet, tejeskávét, kakaót és friss, választékos sütemény- féléket is fogyaszthatnak. Az új elárusítóhely napi ezer liter lej kimérésére alkalmas. — sor. Hasznos lenne a jövőben a.z is, ha eltérne a tsz a jelenlegi gyakorlattól, s az ebben az évben termelt 23 féle szántóföldi növény és 10 féle zöldség helyett nagyobb területen kevesebb féle növényt termelne, így a meglevő munkaerőt jobban hasznosíthatnák, s magasabb lehetne az egy ka- tasztrális holdra eső jövedelem is. A korábbi években a termelőszövetkezet sikerrel termelt aprómagvaloat. Célszerű volna, ha a jövőben na- gyobb területen foglalkozna például somkóró, bükköny és raaglucerna termesztésével. A kertészetben is jól jövedelmezne a paradicsom, paprika, uborka magtermesztése. Jó hagyományai vannak a tsz- ben a vetőburgonya termelésének is. Az alacsony termésátlagok egyik oka, hogy nem hajtották végre a zöldtrágyázást, s az országos átlag alatt volt a felhasznált műtrágya mennyisége. Hasonló a helyzet a szerves- trágyázásnál is. A továbbiakban az állattenyésztéssel foglalkozik a jelentés. Megállapítja, hogy takarmányozási nehézségek mutatkoznak, s a marha- és sertéshizlaláshoz felhasznált takarmánymennyiség a városi átlag fölött van. Külön rész foglalkozik a termelőszövetkezet pénzügyi helyzetével. Megállapítja, hogy a bevételi hiányokat csak a kiadások csökkentésével lehet ellensúlyozni. Az szükséges, hogy az egyes szakterületek vezetői szigorúan ellenőrizzék az an yagf elhasználásokat, s ezzel is megtakarításra törekedjenek. A beruházások a tsz igényei alapján történnek. Az azonban clőfordnl, hogy egy-egy létesítmény nem készül el a kitűzött határidőre, s így a későbbi üzemkezdés károsan befolyásolja a tervek teljesítését. Olcsóbb megoldás lenne, ha a termelőszövetkezet olyan építőbrigádot alakítana ki, amellyel házilag tudná elkészíteni a tervekben szereplő istállót és egyéb épületeket. A Kossuth Termelőszövetkezet által készített jelentés hangsúlyozza, hogy a növényápolási munkákat a kései vetések ellenére is időben elvégezték. A jelentések befejező része a termelőszövetkezetben működő, választott bizottságok munkáját és a törvényesség helyzetét is feltárja. Babszüref az Alkotmány Tsz-ben Ha az aratás befejezését némileg hátráltatta is az időjárás, a zöldségféléknek annál inkább kedvezett. Az Alkotmány Tsz-ben szép kövérre dagadtak a konzervbab hüvelyei. A Nagykőrösi Konzervgyárban bizonyára első osztályúként veszik át a zöldbabot, amelyből képünkön már száz- tizenegy ládával mért le Király Ká- rolyné, a tsz megbízottja. Jakab Zoltán felvétele A kis telhetetlen Kényelmesen kanalazom a fagylaltot a bisztróban, amikor egy kisgyerek áll meg mellettem. — Néni, kérem, a jó isten áldja meg, csak húsz fillérrel tessék megsegíteni! — mondja a kis lurkó. Egy pillanatra meghökkenek. Először is, mert még két x-et sem értem el, s máris „néni" lettem. Másodszor pedig a húsz filléren. — Minek neked a húsz fillér? — kérdezem tőle. — Én is fagylaltot akarok venni — válaszol magabiztosan. — De húsz fillérért még nem kapsz fagyit! — Nem baj, majd kérek még hozzá másoktól! — Na jó, itt van, kapsz egy forintot, de most már ne kérj senkitől! — Jó, nem kérek! Már el is felejtettem a kisfiút, amikor újból megüti fülemet az ismerős szöveg. — Bácsi, kérem, a jó isten áldja meg, csak húsz fülért tessék adni! A bácsi előbb dühösen végigméri a gyereket, majd előkotor a zsebéből egy forintot, s odaadja neki. A gyerek pedig újból elnyalja a forintos fagyit. Most már elfog a kíváncsiság, vajon meddig bírja még a fagylaltevést? Alig telik el egy pár perc, s a kis srác már itt van. Persze csak új vendégtől kér. Ismét felhangzik a szöveg, újabb forint, újabb fagyi. Ez így megy háromszor. Negyedik alkalommal — már egészen beletanulva a helyzetbe — ismét egy nénit próbál „megfűzni”. Ám az eset nem látszik valami egyszerűnek. Eddigi gyakorlata alapján a nénitől is húsz fillért kért, s majdnem sírva fakadt, amikor valóban húsz fillérest lát a tenyerében. Dühösen otthagyja a nénit, s mivel újabb fagyira nem elég a pénze, s más vendég nem érkezik, újból odamerészkedik hozzám. — Ne tessék haragudni, aranyos néni, most már csak harminc fillért kérek, hogy egy ötvenfillérest vehessek, isten bizony aztán senkitől sem fogok kérni. S az „aranyos néni” mit tehet mást, ad neki — de most már tényleg csak harminc fillért. És csodák csodája, a gyerek nem kér több pénzt. Talán csak azért, mert megelégelte a fagylaltevést, vagy mert nincs más páciens? Csernák Judit VIRÁGOK Juhász Károly felvétele Gyümölcsfa „térkép " A DUNA-TISZA KÖZI INTÉZET TELEPÉN A Duna-Tisza közi Intézet ceglédi telepét, s ezen belül a gyümölcstermelési osztályt érdemes meglátogatni a városba érkező szakembereknek és az átutazó érdeklődőknek egyaránt. A szomszéd városban baráti beszélgetés közben került szóba az intézet arról a jelentős szelekciós munkáról, amelyet a gyümölcsnemesítésben végeznek, és amelynek egyik fontos része az anyafák kijelölése. Az intézet munkatársai nagy pedagógiai hajlammal rendelkeznek. A legnagyobb készséggel és türelemmel magyaráznak, tájékoztatnak és ez a tájékoztatás ma már túlnő határainkon is. Nyújtó Ferenc osztályvezető nemrégen Brnóban tartott előadást, és csak néhány nappal ezelőtt ért haza jugoszláviai előadásairól. — Az anyafák kijelöléséről szeretnék írni — mondottam Nyújtó Ferencnek. — Tessék! — mutatott íróasztalára, amelyen feljegyzések, térképek tömege magas- lőtt. — Plavecz József főkertész éppen ezzel foglalkozik, és ez jó alkalom a tájékoztatásra. — A háromszázhatvan holdas telep egy része a gyümölcstermelést szolgálja — mondotta Plavecz József. —• Itt folynak rendszeres kísérleteink. De ennél a viszonylag kis területnél sokkal nagyobbat kísérünk figyelemmel, és biztosítjuk a szelekcióhoz szükséges alanyokat. A Mátrától Szegedig, Soprontól Békéscsabáig és a Nyírségig tartunk számon anyafákat, amelyről az érés idején megfelelő alanyokat kapunk. A főkertész a széles íróasztalra kiterít egy másfélméteres térképet. Számok, jelzések, rövidítések tarkítják, amiken a szakember könnyen eligazodik, és akinek ezek a szűkszavú adatok érdekes dolgokat mondanak. — Az alanyokért mindig az ősi termelőhelyekhez folyamodunk. Különböző helyeken tartjuk nyilván a megjelölt anyafákat, és innen várjuk a nekünk szükséges anyagokat. A Mátrából vadalmát, Tatabánya környékéről, Somlóhegy- ről meggyet, Szeged vidékéről őszibarackot, Kelebiáról, Jánoshalmáról cseresznyét kapunk. — Amikor tizennégy évvel ezelőtt ezt a munkát elkezdtük, akkor a telep még csak külföldről kapott anyagot. Azelőtt a szelekció csak igen kisméretű volt, és a meglevőt is elpusztította a háború. Sok baráti segítséggel és szakmai támogatással építettük ki ezt a hálózatot, és gondosan feltérképeztük a Duna-Tisza közét, majd az ország többi vidékét. — Minden évben átlag két- három vagonra tehető az anyag, amit a termelőhelyekből kapunk, s azt gondos megvizsgálás után saját magüzemünkben dolgozzuk fel, hogy az ősz folyamán vagy tavasz - szál elvethessük. Erre addig van szükség, amíg telepünkön egy-egy anyafa utódai termőre fordulnak. A lehetőségeket mindig az ősi termelőhelyeken keressük, így szelektáltuk ki a Cegléd szépe őszibarackot, amelynek anyafáját egyik nyársapáti dűlőben fedeztük fel. A kécskei rózsabarack lelőhelye benne van a nevében/ a ceglédi cigánymeggyet a Seres dűlőben fedezték fel, a ceglédi piros almát is úgy szelektáltuk ki. Esteledik. A beszélgetésbe bekapcsolódik Nyújtó Ferenc is. Egyik gondolat a másikba kapaszkodik, egyik mondat fogódzik a másikkal. Ezek a szakmájukat nagyon szerető emberek milyen őszinte lelkesedéssel tudnak beszélni! Egyikünk se vette észre, hogy már hét óra is elmúlt, pedig a munkaidejük valamikor öt órakor befejeződött. (rossi) MA: TANÁCSÜLÉS ALBERTIRSÁN Albertirsán ma délelőtt 9 órakor tanácsülést tartanak. Napirendi pontok: A két iskola igazgatójának beszámolója az általános iskolák 1965/66. évben végzett oktatónevelő munkájáról és az oktatás tárgyi feltételeinek biztosításáról. A mezőgazda- sági állandó bizottság jelentése az őszi betakarítási és vetési munkálatokra való felkészülésről. Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, az Alkotmány Tsz vezetőségének és tagságának, az 1. számú Kereskedő iskola III. Á. oszt. osztályfőnökének és szülői munkaközösségének, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk Varga Dániel temetésén megjelentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A qyászoló család. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseinknek. szomszédainknak, a Háziipari Szövetkezet vezetőségének és dolgozóinak, valamint a Ceglédi Kísérleti Gazdaság külső és belső dolgozóinak, akik szeretett ló feleségem, felejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk: id. Balogh Andrásné, szül: Ocsai Lidia temetésén megjelentek, fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Id. Balogh András és családja Hálás köszönetét mondunk rokona inknak, ism erőse inknek. szomszédainknak, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk és testvérünk: özv. Jurászik Gyuláné, szül: Katona Julianna temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk rokonainknak ismerőse inknek. szomszédainknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk: özv. Csapó Andrásné, szül: Grosz Lidia temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett testvérünk: Kiszely Zsigmondi temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, ezúton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család HIRDETMÉNY! A Szolnoki Autóközlekedési Tanintézet 1966. szeptember hó 15-én Cegléden a Táncsics Iskolában személy- és teherautó tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet; Cegléd. Kossuth tér 7. sz. I. em. 2. Kecskeméti elvtársnáf.