Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-21 / 171. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CE6ÜED VAROS R X. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1966. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK Segít a föltimüeessaöeeiheaet Minőségi felár a gyümölcsértékesítésben f tuntiesatltís a vegyszerek helyes htusantuMattíról Korszerű permetezőgépek a köicsönzóboitban ÉVAD VÉGI LÁTOGATÁS a szolnoki Szigligeti Színházban A DÁV KÖZLEMÉNYE A DÁV felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy délután ! négy órától reggel hat óráig és szombaton tizenkét órától reggel hat óráig a Szövetség j utcai alállomáson lehet beje- j lenteni az esetleges hibákat. Telefonközlés esetén a 670-es szám hívható. Az említett időszakokban az Ady Endre utcai irodán nem tartanak ügyeletet. Lehet egy potkerekkel több?! Orgazdaságért elítélték A Csemöi Állami Gazdaságban dolgozott egy ideig Sz. Ferenc, fiatalkorú ceglédi lakos, alkalmi munkás. Munkahelyéről fegyelmi büntetéssel kellett távoznia. Egy alkalommal nemrég meglátogatta Cegléden egyik volt kollegáját, az állami gazdaság vontatóvezetőjét, aki mellett dolgozott. A vontató- vezető távollétét arra használta fel, hogy a lakás előtt hagyott gépről leszerelte a pótkereket, elgurította Nagy István fuvaros lakására és hatszáz forintért eladta neki. A Ceglédi Járásbíróság a fiatalkorú Sz. Ferencet a társadalmi tulajdont károsító lopás miatt nyolc hónapi felfüggesztett börtönre, Nagy István orgazdát pedig ugyancsak nyolc havi felfüggesztett börtönbüntetésre, ezen felül 800 forint jogerős pénzbüntetésre ítélte. — esi — A földművesszövetkezet telephelyein mindenütt folyik a gyümölcsfélék felvásárlása. A kiskertek, háztáji gyümölcsösök gazdái hozzák átadásra az árut. A szép, egészséges és ízletes gyümölcsért jó árat kapnak, a férges, hullott gyümölcsöt, amely fogyasztásra nem alkalmas, csak fillérekért tudják átvenni, ipari fel- használásra kerül. Czinege Imre, a Földművesszövetkezetek Járási Központjának igazgatósági elnökhelyettese, az idei felvásárlás tanulságairól adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a földművesszövetkezet támogatja a háztáji gyümölcstermelőket, hogy jó minőségű árut tudjanak átadni a felvásárlóknak. A gazdáknak is előnyösebb, ha magasabb árat kapnak a termelt áruért, jelenleg például a vajalmánál, a sárgabarack egy részénél magasabb a termelési költség, mint a felvásárlási ár, így ráfizetéses a termelés. védekezéshez szükséges vegyszerek felhasználásának módját. A gazdaboltokban — a réz- gálic kivételével — minden egyéb növényvédőszer beszerezhető. A kölcsönzőboltból korszerű, megfelelő permetezőgépeket kölcsönözhetnek a gazdák. — Az elmúlt évben a járásban 22 ezer gyümölcsfacsemetét hoztunk forgalomba. Ez a mennyiség kevésnek bizonyult s az idén jobban megszervezzük az ellátást, többet biztosítunk a csonthéjasok keresett fajtáiból. A színházi évad Szolnokon is befejeződött. A Szigligeti Színház titkárságán most értékelik az elmúlt tíz hónap munkáját. Megyénk néhány városában és községében is rendszeresen szerepelnek a szolnoki művészek. Sánta Ágnes, a színház művészeti titkára tájékoztatott előadásaikról. — Tíz bérletes és egy bérleten kívüli bemutatót tartottunk az 1965/66-os évadban. Ebből három darabunkat, a Salemi boszorkányokat, a Boldogtalan holdat és az Úton című előadást a televízió is közvetítette. Mind a három előadásért jutalmat kaptak művészeink a Magyar Rádió és Televízió igazgatóságától. — Valamennyi darabunkkal jártunk vidéken is. Előadásaink mindenütt sikert arattak. Szolnok megyén kívül Bács-Kiskun megyében és Pest megyében is rendszeresen tájoltunk. Lelkes közönségben sehol sem volt hiány, néhol inkább a korszerűtlen színpad okozott gondot. — Pest megyében hol tartottak előadásokat? — Abonyban, Cegléden, Jászkara jenön, Törteién, Nagykörösön és Nagykátán léptünk fel. Valamennyi helyen nagy szeretettel fogadtak bennünket. Különösen Jászkarajenőn volt lelkes közönségünk. E kis községben négy alkalommal jártunk az elmúlt évadban, s mindig telt ház előtt játszottunk. Hálás nézőkkel találkoztunk Cegléden is. Pest megyében összesen tizenkét előadást tartottunk, amelyeknek több mint négyezer látogatója volt. A Szigligeti Színház az elmúl évadban 11 felnőtt és 4 ifjúsági bérletet adott ki. Igen népszerű Szolnokon a bérletrendszer, ezért esetleges toJ vábbi bővítésére is lehetőség nyílik. A műsorterv összeállításánál figyelembe veszik a bérlettulajdonosok felmérő lapon jelzett igényeit. Tájolási programjaikat pedig előzetes megállapodások alapján állítják össze. A színháztársulatnak negyven tagja van. A színházi előadásokon kívül fellépnek a rádióban is. Időnként önálló előadóesteket tartanak. A jól dolgozó szolnoki művészkollektíva több tagja kapott díjat kitűnő alakításaiért az elmúlt színházi évadban. Beré- nyi Gábor igazgató a Művelődésügyi Minisztérium nívódíját kapta az Ütőn című színmű rendezéséért, Fehér Miklós a díszletek tervezéséért. A szereplők közül Gyöngyössy Katalin, Kozák András, Hegedűs Ágnes, Horváth Sándor és Upor Péter részesült kitüntetésben. A szolnoki színház kapcsolatot épített ki a német ank- lami színházzal. Albert Buss- mann igazgató vezetésével a múlt hónapban járt Szolnokon a három tagú színházi delegáció. Rövidesen csereturnéra vonatkozó megállapodást köt a két színház. Velkei Árpád Foijf la Ili a&cí&a BESZERZŐ Sági József a Vörös Csillag Termelőszövetkezet beszerzője. Üton-útfélen lehet vele találkozni, amint motorkerékpárján száguld. Akár Pest megye, akár Szolnok megye vagy éppen Bács megye területén jár, mindig sürgős az útja és mindig halaszthatatlan a dolga. Egymás mellett álltunk tegnap a vasúti sorompónál. — Mennyit mutat a kilométeróra? — érdeklődtem. — Sokat. Az utóbbi három hónap alatt pontosan tizenhat- ezer kilométert tettem meg. — Mindig rohan. — Érthető! — mondotta. — Annyi gép számára alkatrészt, anyagot szerezni — és ott van a központban az a tömérdek építkezés. Három megye A giro 7c er, Autóker, vállalatához, rengeteg üzemhez járok, hogy a munkában ne legyen fennakadás. — És az eredmény? A kilométerórára mutatott. — Tizenhatezer kilométer, de még ennél is fontosabb, hogy sikerül minden szükséges anyagot, alkatrészt előteremteni. (rossi) HOLNAP; Sebes Gusztáv Cegléden Sebes Gusztáv az aranycsapat volt szövetségi kapitánya pénteken délután 6 órakor a Kossuth Étterem pálmakertjében filmvetítéssel egybekötött beszámolót tart labdarúgásunk helyzetéről, amelyen a város j labdarúgóin kívül a szurkoló kát is szívesen látják. — Az öteves tervben a gyümölcsösök felújítása is szerepel. A korszerűtlen gyümölcsfajták helyett a keresett, előnyösebb, ízre, zamatra, érésre, piacképességre megfelelőbb fajtákat kell meghonosítani a kiskertekben is. — A termelő minőségi felárat kap, ha a gyümölcs megfelel az előírásos kívánalmaknak. Az így kapott többletjövedelem 100 forintot is jelenthet egy-egy mázsa gyümölcsnél — mondotta Czinege Imre. — A megfelelő fajták kiválasztása mellett nagy jelentősége van a növényvédelemnek is. Megfelelő propagandát fejtünk ki, ismertetjük a termelőkkel az időszerű növényvédelmi munkákat, a — Az előjegyzésekkel már most a termelőkhöz fordulunk. „ A földművesszövetkezeti felvásárióhelyeken lehet bejelenteni az igényeket cseresznye, meggy, földieper fajtákra. A földieper terület növelése is fontos feladat. Megfelelő palántákat adunk a telepítőknek, s előadássorozatot is rendezünk számukra. Rövidesen az ugyeri iskolánál kerül sor ilyen eligazításra, ahol 5 hold- nyi területen palántáznak szamócát. — Fontos, hogy a földieper telepítése szeptember elejéig befejeződjön, hogy jövőre már termést is hozzon ez a hazai és külföldi fogyasztók által egyaránt kedvelt gyümölcs- fajta — tájékoztatott az FJK elnökhelyettese. URGE A PÓKHÁLÓBAN Jajveszékel a telefon. Emelem a hallgatót: — Halló, tessék! Fontoskodó hang a legeslegudvariasabb fajtából: — Jó napot kívánok. Kérem szépen, a Pók kartárssal szeretnék beszélni. — Kicsit hangosabban szíveskedjék! Kivel? — kérdezem viszont- udvariasan, mert ugye, amilyen az adjon isten, mifelénk olyan a fogadj’ féle is. — A Pók kartársat legyen szíves. öt ajánlották, mondták, hogy nekem csak az tud segíteni. — Nálunk ilyen nevű ember nem dolgozik. Milyen ügyben keresi? Melyik osztályt hívta? Távolról jön a hangja, tanácstalan. — Nekem ezt a számot adták meg, hogy kérjem nyu. godtan ... hogy állítólag ' 'önöknél dolgozik a Pók. Szóval, a Pók kartárs. — Sajnálom, téves lehet. — Elnézést, de nem értem az egészet. Nem valami új kollégájuk, akit mégnem ismer? Nekem egy olyan ürge ajánlotta, aki állítólag régi jó haverja. Nahát — biztosan átrázott! Udvarias hangja úgy váltott át zengő fortisszi- móba és úgy csapta le a kagylót, hogy csak no. Eltűnődtem. Szegény krapek, hát ezt valami ürge jól beugratta a pókhálóba: „Keresse csak azt a pókot”... — Hála változatos, gyarapodó szókincsünknek ... ÚSZÁS Bogár Imre balladája Az év legnagyobb sikerét írték el a ceglédi úszik 1 A szolnoki Damjanich uszodában rendezték meg az 1966. területi ifjúsági úszóbajnokságot, amelyen Heves, Pest, Nógrád és Szolnok megye legjobb ifi úszói vettek részt. A ceglédi úszók hét bajnokságot nyertek, ezenkívül kilenc második és nyolc harmadik helyezést értek el. Bajnokságot nyert Tanhof- fer Mária 100 méteren és 400 méteres gyorson, Tukacs Katalin 200 méteres háton, Rossi Viktor 400 méteres gyorson, ezenkívül a 4x100 méteres gyors és a 4x100 méteres vegyes női váltó. Kitűnően szerepeltek m ég Klementisz Lajos, Csató Miklós, Derbaderics Károly, Ozs- gyáni Erzsébet és Benkő Zsuzsa. Beck Mihály VÍZILABDA Július 21-én, csütörtökön délután 6 órakor a Ceglédi VSC csapata a Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzésen fogadja az Egri Dózsa kitűnő OB I-es vízilabda-csa- patát. A Szabadság moziban a mai naptól vasárnapig című francia filmet vetítik. A vonat (eszes) '<Ay//////Z///////////////ZW/////////////Z>ZWW//ZW%^ gár Imre volt, kit egy tűzharcban lőttek agyon a védekező tanyasiak, harmadiknak a zömök, veres bajuszú Baski György lett a fejük, öngyilkos a szakadatlan üldözés miatt. Istállókban dőltek le, félig se pihenvén ki magukat, ijesztgetésül nagy robajjal vágtattak ki a majorokból. A népek nyargaló lovasokat láttak mindenfelől a pusztákon és lövések hanj- jait hallották a nyárfásokból. Betyár Bartusz Miskát közülük elfogták, fölakasztották, ugyancsak Zsibrita, igazabban Zsolnai Sándort, a rögtönítélő bíróság kivégeztette. Bogár Mihályt, unoka- testvérüket, valahol elhagyták. Június végére már csak a két testvér maradt a bandából. Utolsó pihenőjük a csongrádi Gút Pintér János tanyája volt. Július tizenegyedikén Bogár Jakab, az öccse, az istállóban, Bogár Imre a ház előtt aludt. Három csongrádi pandúr nyomta el álmában. Egy a haját markolászta, másik fegyvert nyomott a mellének, harmadik zsineggel kötözte. A fölriadt betyár dulakodott velük, a vacokról lerántották a földre, vállát sarkantyúval véresre vágták. Bogár Jakab a zajra elfutott, Imrét Pestre hozták a bosszuló igazság kezeire, a Gránátos utcai megyeházára, ott elzárták a ma is épségben levő pincebörtönbe, és a falba erősített vaskarikákhoz láncolták. Két nap tartott a rögtönítélő bírósági tárgyalása, második nap este hat órakor, 1862. július 18-án az üllői országút és a gyáli puszta közötti akasztóhalmon húszéves sudár testét kinyújtották a pribékek, szép piros orcáját Kronberger Mihály. Pest megyei hóhér elsápasztotta, kellő ügyességgel kötél által az élők sorából kivégezte, tízezernyi sokaság jelenlétében. Hamarosan megszületett szépséges balladája. Béresek verték dallamát ci- terákon az esti etetés után az istállókban, pásztorok, nádvágók, csíkászók, hajóhúzók és másféle szegények énekelték bánatosan a kinti rőzsetüzeknél a szomorú véget ért legényről: Kiapadt a Tisza, csak a sara maradt, Meghalt szegény Bogár Imre, csak a híre maradt. Aki csak lopogatott, embereket ütött le, marhát hajtott el titokban: az nem volt betyár, csak tolvaj, betörő, rabló- gyilkos. A betyár: szervezett bandába verődött, céhbeli bűnöző volt, aki ezt a mesterséget nyíltan, iparszerűleg űzte. A betyárság valósággal intézmény volt, élethivatás a maga külön törvényeivel. Az óriási pusztaságok, mocsaras lápvidékek, irdatlan erdők szinte kínálkoztak rá, hogy ott emberek falkába verődjenek, mint a vadak, társadalmat szervezzenek, melyek tagjai úgy törnek ki zsákmányolásra, mint a farkas a maga sűrű rengetegéből. A sok megalázással, embertelen élettel sújtott zsellérek egyik útja volt, s ez az út minden esetben tragédiával végződött A nép balladákba formálta történetüket, és a betyárokat elbukott hőseinek vállalta. A bandák rendszerint külön-külön tájakon működtek, minden vidéknek megvolt a maga elhíresedett betyárja. Mifelénk Bogár Imre járt, a ceglédi nép rejtegette, segítette futásában, mert minket nem sarcolt, itt lakott a kedvese, Vágó Erzsiké, az újvárosi juhász lánya. Akárhányszor megfordult nálunk, bántódása nem volt. Mai vén emberek apjuktól tudják, hogy melyik tanyában szokott megszállni, hol ugratta lovát, és megmutatják a Fehér ló fogadót, melyben Szaniszló Jani és az öreg Csernus pusztázó hadnagyokat erőszakkal mulattatta éjfélig borral, muzsikával. A Bogarakról szóló balladáknak és történeteknek se szeri se száma. Összegyűjtögettem belőlük egy csokorra valót, majd egyszer sorra vesszük, most azonban az igaz valóságot mondom el, úgy, ahogy a törvényszéki tárgyalás jegyzőkönyve írja. Bogár Imre pásztor volt a gulyásokból. Tizennyolc éves korában marhalopáson érték, ezért egy évet súlyos vason töltött. Talán sose lett volna belőle betyár, ha apja bandába nem áll és fiát be nem csalogatja. Csinos, jóképű legény volt, ügyes is, boldogulhatott volna Lúdas Matyi módjára, az is zsellér volt, de a puszta és a nádas helyett a várost választotta, ott iparra adta magát és nyelvtanulásra. Magasabb műveltségével és polgári furfangjával könnyen megtréfálta az ostoba Döbrö- git, bizonyára nagy vállalkozó lett Matyiből és városi szenátor. A Bogarak bandája éppen a legveszélyesebb időben állt össze, az 1862-s statárium esztendejében. Aki az alatt a tizenkét hónap alatt egyszer is fegyverrel a kezében ha csak zsarolt is, kötelet kapott. A banda februári dabasi rablása után megmozdult a vármegye, a pandúrok űzőbe vették őket, hat hónapig, el- foigatásáig, szakadatlan futás volt az életük, a komisszárok folyton a nyomukban voltak. A bócsai pusztát a táz- lári majort, Ujhartyánt, Páhi pusztát, Pótharasztot, Vacsot, Bőszént, Vadkertet, Szentlászlópusztát folytonos üldözésük közben rabolták, fogták puskák közé a birtokosokat, zsebelték a kereskedőket, ragadván ezüstkanalakat, posztóruhákat, selyempaplanokat, nyíretési pénzeket, puskaporos tülköket, téli rok- kot, kávészín bekecset, duplacsövű pisztolyt, mordályt, boltbeli portékát, bankót, ezüstneműt, órát aranylánccal, bőr- tárcát, gombom rajthuzlit, fekete mánd- lit, patrontást, bugyellárist, nyerget kantárral, szénát, abrakot lovaiknak, magokat vacsorára, vendégül, erőszakolván fegyveresen. Jó paripákon jártak és vasalatlan süketkocsikon. Fáradt lovaikat frissekre cserélték, mindenkor erősen fölfegyverkezve jelentek meg, széles pántlikákkal lekötött kalapban, kendőkkel elfödött orral-szájjal. Tanyákra, kúriákra, csárdákra törtek, a népeket összekötözték, aki nem adott, földhöz verték, megfélemlítésül lövöldöztek. Első szavuk ez volt: — Van-e fegyver a háznál? A második: — No, most azt a kis költségrevalót! A köpcös, nyájas, bőbeszédű Dönti Péter volt az első vezér, őt erőszakosságáért, és azért, mert magának többet követelt, halántékon lőtte a banda és a csengelei kútba vetette. Második bandagazda a volt számadógulyás, öreg BoHidvégi Lajos / í
