Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-10 / 162. szám
196«. JÚLIUS 1#.. VASÄRNAP "‘"kMíiIop 5 Több előadás — kevesebb hallgató Ezerkilencszázhatvanban há- romezernégyszáz-halvauegy ismeretterjesztő előadást rendeztek a megyében közel kétszázötvenezer ember részvételével. Az elmúlt esztendőben majd hétszázzal több ismeret- terjesztő előadás hangzott el, ugyanakkor ötvenezerrel csökkent a látogatók száma. Első hallásra az ismeretterjesztő munka hatékonyságának csökkenéséről vallanak a számok. Az emberben akaratlanul felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges, bogy az előadások számának növekedésével csökkent a hallgatóság? Mi az oka az ismeretterjesztő tevékenység visszaesésének? Egyáltalán beszélhetünk-e visz- szaesésről? A számok mechanikus értékmérése ezúttal megtévesztő. Aki csupán a számok alapján mond ítéletet az ismeretterjesztő munkáról, figyelmen kívül hagyja, hogy öt esztendő alatt hányszorosára növekedett a televízió készülékek száma a megyében. A televízió pedig sokszínű ismeretterjesztő propagandát fejt ki, sok olyan jellegű műsort sugároz, amely közvetve vagy közvetlenül az Ismeretterjesztő munka hatókörébe tartozik. S amit szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül: a kisebb közösségek bevonásával rendezett ismeret- terjesztő előadások hatásosabbak, aktívabbak, közönségük általában nem alkalomszerű — nem egyes előadások látogatója, hanem különböző előadássorozatok részvevője. Mindebből következik, hogy az ismeretterjesztő munka jellege az eltelt öt esztendő alatt jelentősen megváltozott. Az egyedi, rendszerességet nélkülöző előadások helyett az ösz- szefüggő ismereteket nyújtó és a tartalmasabb nevelési hatás elérésére alkalmasabb sorozatok. ismeretterjesztő akadémiák kerültek előtérbe. Az elmúlt esztendőben például negyveifhárom munkás- akadémia, ugyanennyi nők akadémiája és hetvennégy szülők akadémiája működött a megyében. Ezek részt vevői heteken át rendszeres hallgatói voltak a különböző tematikájú előadásoknak, amelyek a szakismereteken kívül világ- nézeti-politikai-erkölcsi kérdésekkel is foglalkoztak. örvendetes a fejlődés, az előretörés a falusi ismeretterjesztő munkában is. Míg egy évvel ezelőtt mindössze huszonkilenc termelőszövetkezeti akadémia működött a megyében, addig a most zárult népművelési évadban számuk megközelítette az ötvenet. Természetesen a TIT munkája sokkal sokszínűbb volt, az akadémiák munkája csupán tevékenységének egy részét jelentették. Az országjáró kirándulásoktól a nyelvtanfolyamokon át az egyes ismeretterjesztő előadásokig a művelődés széles skáláját fogták össze. És ami szintén dicséretes, a TIT elmúlt esztendei munkájának: állandóan keresték-kutatták az ismeretterjesztés új, vonzóbb, szemléltetőbb formáit. A filmvetítésekkel összekötött előadások ma már szinte természetesek. Ami viszont újdonságot jelentett: a komplex előadások módszere. Ezek lényege abban állt, hogy különböző szakterületen dolgozó előadók egy témáról mondták el véleményüket, például az alkoholizmusról, a jogász, az orvos és a pedagógus, vagy a házasságról az orvos, a bíró, a jogász. Az elmúlt évad eredményei biztatóak a következő esztendő tevékenységét illetően. Elsősorban a tartalmi munkában jelentkezett ez a fejlődés. Az előrelépés meggyorsítása érdekében azonban szólni kell az elmúlt évad hibáiról, fogyatékosságairól is. Am! a legszembetűnőbb: az egyes témák között jelentkező aránytalanság. Az össz- előadások közel harminc százaléka jogi, illetve pedagógiai-lélektani tárgyú volt. A fennmaradó hetven százalékon tizenhat tudományág előadásai osztoztak. Az ismeretterjesztés az a népművelési forma, amely teljes egészében a tudatformálást és az általános műveltség emelését hivatott szolgálni. Közvetlen eszközökkel, előadásokkal, szemléltetésekkel. Éppen ezért aggasztó az a jelenség, miszerint a filozófiai, a biológiai és a földtan-geofizikai előadások száma és hallgatósága csökkent elsősorban. Vagyis éppen azoknak a témáknak a közönsége, amely témák részben vagy egészben a világnézeti nevelést szolgálják. Hogy mi az oka ennek? Egy egészségügyi témájú előadásra vagy előadás-sorozatra sokkal könnyebb közönséget szervezni, mint olyan előadásra, amely az ateista világnézet kérdéseivel foglalkozik. Ez vitathatatlan tény, de nem ok. Sok példát sorolhatnánk: ahol alapos előkészítés és szervezés előzte meg az ateista előadásokat, s azokat jó előadók tartották, mindig volt közönség és nem is hálátlan közönség. A másik hiba: még mindig nem elég széles az ismeret- terjesztés hatóköre. Egyes társadalmi rétegek, közösségek — bejáró dolgozók, a tanyavilágok lakói, a cigány lakosság, az ifjúság egyes rétegei — még mindig kívül vannak az ismeretterjesztés hatókörén. Ha ebben a két dologban jelentősebb előrelépést sikerül elérnünk a következő évadban, akkor végzünk majd igazán jó munkát. P. P. Kombájnosok Babosán tartja a szavát „Varázslók" a domboldalon Számum újra Érden Munkájukat csodálják a kaszanyéltől görnyedt, hajlott hátú vének, rajtuk a falu szeme — bennük a kenyeret tisztelő ember reménysége. Ök pedig — a kombájnosok — rendületlen akarással dacolnak a szeszélyes júliussal: szélben, porban, szikrázó forróságban kényszerítik gépük alá a rendsorokat. Több mint félezer traktoros, szerelő vagy tsz-tag ül a kombájn nyergében Pest megyében, húz „rovást” a letakarított holdak után, és számolgatja, hogyan tudna még estig a szomszédos táblából is „befogni” egy darabot. Sokat próbált, edzett emberek a kombájnosok. Már hajnalban ott állnak a gép mellett, vizsgálják a bonyolult szerkezetet, húzzák a meglazult csavarokat, kutatják nincs-e valamilyen hiba. S amint a harmatot felszippantja a nap, nekiengedik a vágószerkezetet a táblának. Az ebédet kivéve, estig meg sem állnak. Ha száraz és holdfényes az éjszaka, gyakran éjfélig jár a motolla. Helytállásuknak köszönhető, hogy a gyakori esőzés ellenére, eddig szinte „észrevétlen”, fennakadás nélkül aratták le a kalászosok egyötöd részét HANG VERSENYEK A TOKAJI GÖRÖGKELETI TEMPLOMBAN Tokaj község 1790-es években épült görögkeleti templomában néhány esztendővel ezelőtt — hívők hiányában — helytörténeti múzeumot rendeztek be. Az épületben Tokaj-Hegy- alja 28 községének régi szőlőművelő eszközeit, valamint a hajdani város történeti emlékeit állították ki. Az érdekes múzeumot — amelynek csarnoka kiváló akusztikájú — nagy számban tekintették meg külföldi vendégek is. Ezért a megyei tanács művelődésügyi osztálya elhatározta, hogy a nyári idényben minden hónapban hangversenyt rendez az egykori templomban. Az első koncertet már megtartották és azon több mint kétszázötvenen vettek részt. Legközelebb július 22-én kerül sor hasonló hangversenyre, amelyen a miskolci kamarakórus, többek között Dowland. Hassler, Kodály, Brahms és Mozart műveit tolmácsolja. A tokaji templomhangver- seny meghallgatására a borsodi nyári egyetem külföldi vendégei közül eddig több mint készázan jelentkeztek. BEREGSURANY Kora népvándorláskori fazekastelep Beregsurány határában nagyszabású régészeti ásatás kezdődött egy kora népvándorláskori fazekastelep és lakótelepülés feltárása céljából. Ezen a helyen már tavaly érdekes leletekre bukkantak; 24 edényégető kemencét és sok ezer pecsételt kerámiatöredéket találtak. A cserépdarabokból eddig 60 edényt sikerült eredeti formájában összeállítani. A leletek «elsősorban a Felső-Tisza menti kultúrával függnek össze, ée kapcsolatot mutatnak az |V. század első felének húnkodl anyagával is. Kire büszkék az abonyiak? Forróságtól reszket a levegő, lehet vagy 35 fok meleg. Mert szerdán, amikor az abo- nyi Kossuth Termelőszövetkezet gabonaföldjein jártunk még hőség volt, de erről nem vettek tudomást az aratók. A gépjavító állomás brigádvezetője letörli homlokáról az izzadtságot, s mutatja a gabonatáblán elöl „úszó” SZK 4-est Azon ül Babcsán János, ő hívta ki a megyei arató-cséplő- gépvezetőket versenyre Tóth II. Lászlóval együtt. Tartja is a szavát, első a járásban, már a 150. holdról aratja a termést. Tóth, akinek SZK 3-asa van, ugyancsak „nyomja a gombot”. A brigádvezető szerint, nehéz lesz a versenykihívókat túlszárnyalni. Hárs Istvánt is ismerik már az újságolvasók, egyike a mo- nori járás legjobb kombájno- sainak. Tavaly nyáron Mohács-szigeten segített a bajbajutottaknak. Homorúd határában aratta nagy veszély közepette az elöntéssel fenyegetett gabonaföldekről a búzát. Tápióságon dolgozik, 500 dón felül vállalt. — Nem lesz ez sok? — Jól néznénk ki — válaszolja —, ha már a félezer holdat is túlzottnak tartanánk. Ha minden jól megy... — de elharapja a szót, kacsint egyet, ami azt jelenti, hogy még ennél is többet akar teljesíteni. 160 hold három nap alatt Amikor a pilisvörösvári Uj Élet Termelőszövetkezet árpa- tábláin az esőzések után végre munkához láthatott a kombájn, többen is esküdni mertek volna rá, nem fog boldogulni a hepehupás domboldalban. Félredőlt, imbolygott a gép, de Csák Béla nem hagyta abba a munkát Közben Breznai László és Lengyel János is megérkezett, rákapcsoltak a nagyobb sebességre, s a vörösvári „varázslók” három nap alatt learatták a 160 holdas táblát. Azóta különösen nagy becsülete van az arató- cséplőgépnek Buda környék északi vidékén. Vastagszik a „kuporta" Számum — azaz Számonl Ferenc —, akárcsak a forgószél, olyan gyors az érdi hah * i dálatos teremtményt csak egy-^ szerűen otthagyni. Öt soha § nem vinné rá a lélek. Ne haragudjanak, hogy eny-§ nyit polemizálok erről a té- ^ máról, de nyilván a hír fon-\ tos lehet, ezért is közölték a ^ lapok. Különösen oda kell fi- $ gyelni ilyesmire napjainkban. ^ amikor a válások problémája $ a közérdeklődés homlokterébe (j kerül. Miért hagynak el a /ér-5! fiák, még egy olyan csodáin- \ tos nőt is, mint az isteni § Gina? Hát mit szólhat ezek í; után Pöszméténé? Lám, a fér- ^ fiúi hűtlenség ellen még Lol- ^ lobrigida sincs véd ve, öt is ^ elérte az a sors, ami a szeren- % esetlen Pöszméténét: ott áll i egyedül az élet vad viharában. $ Nem támaszkodhat senkire és $ én még azon sem csodálko zom, ha kiderül, hogy ez a § Skofic még a gyerektartást \ sem fizeti rendesen. Biztos vagyok azonban ab- $ ban, hogy az újsághírt olvas- § va, Pöszméténé szíve is fel- ^ derül egy kissé és gondolat- ban szolidaritást vállal ezzel ^ a szerencsétlen és boldogtalan ^ Ginával. Kicsordul a könny a í szeméből, félreteszi az újságot ^ és Ginára gondolva, imigyen ^ sóhajt: J — Lám. lám, ez az asszo- S; nyok sorsa .,. ősz Ferenc S szakadást az idézte volna elő, hogy Skofic úr nem volt hajlandó megosztani nejével a második műszak terheit, hogy a harmadikról ne is beszéljek. Az sem kétséges, hogy az isteni Gina férjének akkor is volt tiszta inge, ha neje történetesen előző este későbben jött haza a műszakból. Gondolom az sem okozhatott közöttük nézeteltéréseket, hogy ki vigye a gyereket a napközibe. Görcsösen sorolom magamban a házasságot szétziláló okokat, különösen azokat, melyek a válóperi tárgyalásokon, mint perdöntő érvek szoktak elhangzani. Talán az a tipikus ők forogna fenn, hogy az isteni Gina esténként nem számolt be férjének problémáiról, hogy nem avatta őt bele magánéletének titkaiba? Ez lehetetlen, mert az isteni Ginának nem is volt magánélete, viselt dolgairól a férj előbb tudott az újságokból, mielőtt felesége hazaérkezett. Beszélgettünk erről az ügyről Kalácska szakival, aki Lollobrigida művészetéért már évek óta rajong. Azért a művészetért, amiből Gina filmjeiben olyan sok látszik. Szóval, ez a Kalácska is értetlenül áll a probléma előtt: Skofic hogy tudta ezt a csoGina. Megáll az esz. Mert ugyebár azzal mindenki egyetért, hogy Ginácska nem csúnyácska. Sőt! Nem mondhatja tehát ez a Mirko Skofic gyerek, hogy felesége otromba lett és csúnya, azért nem képes őt szerelemre gerjeszteni. A válóperi tárgyaláson a Skofic még azzal sem hozakodhatott elő, hogy felesége elmaradt tőle a fejlődésben. Amennyire én Gina fejlődését ismerem, állítom, hogy nem maradt el Mirko Skofictól. Abban is biztos vagyok, hogy anyagi problémák sem fertőzték gyönyörű szerelmüket, mely annak idején épp úgy a világsajtó témája volt, mint most ez a válás. Szintén az újságokból tudom, hogy Ginának tehetségén kívül erénye az is, hogy kiváló anya. És most tessék, mégis elhagyják. Meg kell a szívnek hasadozni. Mi ütött ebbe a Mirko Sko- ficba? Manapság az ember sokat olvashat a házasságok válságáról és a sok válásról. Eme dolgozatok írói keresik az okokat épp úgy, mint én most a Skofic-házaspár esetében. Nem merném feltételezni, hogy a | Szegény Gina! ^ Az Esti Hírlap egyik múlt- ^ heti számában sok egyéb fon- ^ tos hír között, megdöbbenve \ fedeztem fel a híradást, mely 5 közli, hogy az isteni Gina $ Lollobrigida elvált férjétől. ^ Először is sietek leszögezni: ^ hálás vagyok a sajtónak a ^ gyors és pontos tájékoztatásért. | Rettenetesen sajnálom, hogy ^ épp ez idő tájt nem rendelheti zem érvényes olasz útlevéllel, $ hogy megkíséreljem Ginát $ megvigasztalni Mirko Skofic $ elvesztése miatt érzett fájdal- § mában. Nagy dolog ám ez a i tájékoztatás. Eddig csak azt < tudhattam, hogy Pöszméte Je- ' nő válik a feleségétől. Ez a $ Pöszméte nálunk anyagköny- $ velő, de a hír így is izgalmas, $ és sokat lehet róla tárgyalni. § Pöszméténé tényleg csúnyács- $ ka. butácska és nagyszájúcska ^ volt, persze a Pöszméte sem ^ egy Jean Marais és különben í. is mindezt észrevehette volna $ nejéről még menyasszony ko- $ rában. £ De kit érdekelnek most a í Pöszmétéék hálószoba titkai, íl mikor itt van ez a szegény tárban a Búzakalász földjein. J Tavaly is itt dolgozott, s meg $ voltak vele elégedve a szövet- $ kezet vezetői. A kiváló kom- ^ bájnos 560 holdról aratta le a ^ termést, s egyszer sem kellett ^ gépéhez a műhelykocsi. Ä s — Jó nyaram volt — ma- § gyarázza a csontos arcú, nap- ^ barnította ember. Az aratás ^ alatt több mint 8000 forintot ^ kerestem, a szövetkezet még ^ 12 mázsa búzával meg öt má- ^ zsa árpával meg is jutalma- zott. S $ — És most? § s — Megy a munka, a gépem- $ mel sincs baj, vastagszik már a „kuperta” is. Az asszony ^ annál jobban örül a pénzes- ^ borítéknak, minél több benne s a százas. | Átlagban napi 20 holdról ^ aratja le a búzát, de előfor- *! dúl, hogy ennél jóval maga- J sabb a teljesítménye. Abban $ is biztosak a gépjavító veze- $ tói, hogy Számonl Ferencnek $ az idén sem lesz szüksége a $ javítókocsira. Valódi szakma- $ ját tekintve ugyanis az „érdi $ számum” szerelő, alapos isme- § rője traktornak, kombájnnak, $ cséplőgépnek. A dupláját szeretné... ^ 5 Soskúton a Béke Termelő-1 szövetkezet elnöke, Simon Er- $ nö, külön szerencsének tartja, $ hogy a gépjavító állomás az ^ egyik legjobb gépkezelőt, § Papp Lajost irányította a gaz- $ daság búzaföldjeire. A 41 éves ^ kombájnos is elégedett a szó- $ vetkezettel; gondoskodnak ró- 5 la, prémiumot is kap. 330 hold $ a terve, ennyit kell learatnia, $ de ó a dupláját akarja telje- $ síteni. $ Kombájnosok. Uj még a 5 szó a valaha kapát-kaszát $ forgató parasztember fülének.; De már kellemesen hangzik, 5 felejteti a régi verejtékes ka-S szás, marokszedéses, robotos ; nyarakat , Súlyán Pál j BALATONFÜRED A141. Anna-bál I Balatonfüreden július 23-án 5 rendezik meg a 141. Anna- i bált a SZOT-szanatórium $ dísztermében. Igen nagy az § érdeklődés. Az első jelentkező ^ már tavaly nyár végén el- ^ küldte jegyigénylő levelét a rendezőségnek. A hazai érdek- ^ lődőkön kívül tucatjával ér- S; keznek levelek külföldről is. ^ A legtöbben a szomszédos or- i> szagokból, köztük Ausztriából, ^ továbbá Lengyelországból és az & NDK-ból kértek báli belépőt, de igénylés érkezett nemrégen 5; Kanadából is. Kongresszusi versenyben Négyen a legjobbak közül Cegléden a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat üzemi bizottságán megkérdeztük, kik azok, akik kongresszusi vállalásaikat teljesítették? — Sokan vannak — mondták. Közülük mutatunk be négyet. Dóczi Imre hegesztő egy háromtonnás daru elkészítésében járt élen. Jó részt munkaidő után dolgozott, az elő- ;írt tervfeladatokat is elvégez- ! te. ! i Gyigor István lakatos bri- jgádtársaival együtt egy tűzve- Iszélyes szállítóberendezés átalakítását vállalta. A berendezés ma már kiválóan működik. Palotai István szerelő a gör- : gős dömperbejárató átalakításában és üzembe helyezéséiben tűnt ki. ^ ^ Huczmann János esztergályos az üzem csinosítását vállalta brigádjával. Eredményesen dolgoztak. Foto: Gábor Vasárnapi csevegés
