Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

"i/fíiiao 1966. JÜLIUS 9., SZOMBAT Kávé Budapesten, a Kossuth Lajos utcai csemege kávé- szaküzletben szalvétás, csi­nos kis tálcán, pohár víz kíséretében nyújtják át a jó duplát, s aki úgy szereti, parányi ibrikből még né­hány csepp tejet is tölthet kávéjába. S mindez min­den külön költség nélkül. Nem nagy dolog ez, mégis hamarosan híre ment, s a vendégek szinte magukkal hozzák az újabb és újabb kávézókat. Ez ab­ból is látszik, hogy napon­ta kétszáznál több duplát — ezerkétszázat, ezerhá­romszázat — ad el az üz­let, mint korábban. Az „új szolgáltatás” pedig alig je­lent többletkiadást. A vál­lalat a siker láttán azt ter­vezi, hogy a belvárosban, az újjáépülő csemege áru­házban és a nagyobb for­galmú kávészaküzletekben is hasonló módon szolgál­ják majd fel a duplát. Amiről nem tudtak az urak Tallózás régi miniszfertanácsi jegyzőkönyvekben Egy tragikus évforduló ok­mányai közt lapozgatok. 1943 januárját úgy jegyzi fel tör­ténelemírásunk: a doni áttörés ideje. A Vörös Hadsereg elsöp­rő támadását ekkor indította a Don-kanyarban a fasiszta vezetők által idegen érdeke­kért oktalanul feláldozott, ki­szolgáltatott II. magyar hadse­reg ellen. A doni áttörés ... 203 ezer katonából 140 ezer nem tért többé vissza. Fenn a Várban, az Országos Levéltárban 23 év előtti minisztertaná­csi jegyzőkönyveket la­pozgatok. Mit tudtak, mit mondtak itt — itt a közelben, a várbeli Sándor-palotában — az ország akkori vezetői a 200 ezer em­ber bűnös feláldozásáról? A január 12-i miniszterta­nácsi jegyzőkönyv. Ezen a na­pon kezdődött meg a csata. Az urak ezen a napon a követke­ző ügyeket tárgyalták: A pénzügyminiszter (Remé- nyi-Schneller) kéri, a minisz­tertanács járuljon hozzá ah­hoz, hogy ezentúl a kétfillé- reseket ne acélból — az iparugyi miniszter úr még pénzre sem ad acélt —, miniszter sem ad ítéletidő Karcag környékén Csépelt a Csütörtök délután Karcag környékén valóságos ítéletidő volt. A Tilalmasi Állami Gazdaság határában 5—6 centiméter vastagságban borította a föl­det a körülbelül tíz perc alatt lezúdult galambtojás nagysá­gú jég. Az óránkénti 80—100 kilo­méter sebességű szél fákat tört derékba. Több mezei jármű elakadt a hirtelen keletkezett nagy víz­ben és sárban. KŐSZEG Játékparadicsom A kőszegi gyógypedagógiai intézetben 12 000 négyzetmé­teres sportjátszótér készült el, ahol két kézilabda-, két röp­labda-, négy teke- és nyolc társasjáték-, továbbá ugrópá­lya található. Négy kis épüle­tet emeltek a játékok tárolá­sára. Száz kerti padot állítot­tak fel. Télre szánkózó dom­bokat „hordtak össze”. Jövőre akadálypályával, pancsolóval, lubickolóval, uszodával, KRESZ-pályával bővítik a sportjátszóteret. s,Próbaiskola” készül, amely­ben a kicsik iskolásdit ját­szanak és mintegy előkészül­nek az igazi tanulásra. A gyönyörű létesítményt nem­csak az intézeti növendékek, hanem más kőszegi gyerme­kek is igénybe vehetik. A Dimitrov Termelőszövet­kezet határában egy 400 hol­das táblán, valósággal kicsé­pelte a jég az őszi árpát. hanem horganyból verjék. Nagy előnye: rozsdamentes, könnyű, könnyen megkülön­böztethető az acél tízfilléres­től. Az iparügyi miniszter élő­terjesztése: a Lakos és Székely speciálgépek gyára és leány- vállalata, az Elekthermax élé­re vállalatvezetőt nevezzenek ki. Az ok: egy zsidó mérnököt bejelentés nélkül alkalmaztak. Vállalatvezetőül a miniszter dr. Markó Jenő ny. főszolga­bírót, az Iparbank alelnökét ajánlja. Elfogadják. A közellátásügyi miniszter (Szász Lajos) kéri, hogy a Iug- kő szabad forgalmát tiltó ren­deletet függesszék fel. Ugyan­is gyári szappant csak az öt­ezernél nagyobb lélekszámú helységekben tudnának oszta­ni, a falu ellátását részint a körzeti szappanfőző-hálózat további kiépítésével, részint a lúgkő szabad forgalmának biz­tosításával — hogy a parasztok maguk főzze­nek szappant — lehet megoldani. 1943. január 12. A honvédel­BATASZEK Mozdony az asztalon Bátaszéken kis mozdonyok készítésével tölti idejét Békéi Géza nyugdíjas mozdonyveze­tő. Csaknem két évig dolgo­zott annak a 327-es gyorsvo­nat mozdonynak a tervrajzán és össszeállításán, amelyet nemrégiben vasból, rézből el­készített. A 105 centiméter hosszú, mintegy 15 kilogramm súlyú modell tökéletes, mű­ködtethető mása az eredeti­nek. Békéi Géza elkészíti a mo­delljét azoknak a mozdonyok­nak is, amelyeket régebben vezetett. Termékeny együttműködés mi tárcának ezen a miniszter- tanácson: „nincs előterjeszté­se”. Január 12-ével miniszterta­nácsi üléseken először csak február 9-én — az újságokban még akkor sem — foglalkoz­nak. Első felszólalóként a bel­ügyminiszter kéri a miniszter- tanácsot: engedje meg, hogy csendőrhatalmi zászlóaljat ál­líthasson fel. Ugyanis a nehéz időkben sor kerülhet „a köz­rendnek és a közbiztonságnak karhatalmi eszközökkel való biztosítására is. Erre a karhatalmi célra a csendőrség a legalkalma­sabb”. Erre a célra 12 millió 308 ezer pengő előirányzat nélküli be­ruházást kér. Ezután a hadügyminiszter tájékoztatja a minisztertaná­csot a hadi helyzetről, a „ke­leti harctéren küzdő II. hadse­regünk csapatainak visszavo­nulásáról”. A hadügyminiszter ezeket mondja: ......ezen hely­z etben tudnunk kell, mi tör­ténjék a visszavonulásra kény­szerült II. hadsereggel. Csak akkor dönthetünk, ha tudjuk, hol van, mi maradt meg, s mit lehet csinálni a II. had­sereggel?” Február 9-én még azt sem tudták a Várban az urak: hol van a német fa­siszta érdekekért vágóhídra küldött kétszázezer magyar! K. Gy. Argentína 150 éves A spanyol és az angol gyar­matosítók ellen vívott hosszú küzdelem eredményeként más­fél évszázaddal ezelőtt, 1816 jú­liusában Tucumánban össze­gyűltek az argentin hazafiak képviselői és Jósé San Martin vezetésével kikiáltották a füg­getlen La Platai Egyesült Tar­tományokat. Ez volt a hatesz­tendős argentin forradalom el­ső nagy vívmánya, Dél-Ameri­ka második legnagyobb területű államának létrejötte. Tíz esz­tendővel később, 1826-ban ala­kult az új ország szövetségi köz­társasággá és felvette mai ne­vét. Argentína népe sok vihart megélt az elmúlt másfél évszá­zadban. Meg kellett küzdenie a hanyatló spanyol királyság helyébe lépő angol gyarma­tosítókkal, azután a külföldi vasúttársaságokkal szemben, amelyeknek örökségével ma is gondja van az országnak: a 600 milliméterestől a 1676 milli­méteresig csaknem tucatnyi különböző nyomtávú sínek há­lózzák be Argentína kis ré­szét, a nagyobb felében azon­ban utakat is alig találni... Később a német imperializmus behatolásával kellett szembe­szállni, míg megjelent a min­denre képes hatalmas ellen­ség, az Egyesült Államok. A washingtoni Fehér Ház, pontosabban az amerikai impe­rializmus sötét árnyékként terpeszkedett a Buenos- Aires-i Casa Rosanda, a „Rózsaszín Ház” fölé. Amíg az angol tőke visz- szavonulásra kényszerült, va­dászterületét az észak-amerikaiak vették át. A Wall Street banká­rai nem titkolják, hogy az Ar­gentínába befektetett minden három dollár után tíz dol­lárt visznek ki ebből a húsz­milliós országból. Csak a nagybirtokosoknak és az ameri­kai monopóliumok kiszolgálói­nak jutott némi morzsa ebből a zsákmányból. Hiába lett Ar­gentína a világ legnagyobb bú­zakamrája és „húsgyára”, ahol ma is több mint 50 millió szarvasmarhát és ugyanannyi juhot tartanak. Argentína a „kö­vér tehenek és a sovány peo- nok”, parasztok országa ma­radt. Es ha Argentína népé­nek követelésére a hatalmon levő kormány akárcsak ki­sebb reformokkal kísérletezik, a Fehér Ház közvetítésével nyomban új ember, „megbízha­tó vezető” kerül a „Rózsaszín Ház”-ba ... De elnökök és diktátorok változhatnak, a 150 évvel ezelőtt első nagy győ­zelméhez érkezett nemzeti füg­getlenségi küzdelem tovább folytatódik, amíg Argentína va­lóban szabad és független lesz. Ehhez a harchoz küldjük üd­vözletünket az argentin nép­nek, e küzdelem fáradhatatlan hordozójának. KÖNYVESPOLC Pintér István: 14 NAP (Gondolat) 1941. június 22. A náci csapatok megrohanják a Szov­jetuniót. Csatlósai egymással versenyezve követik példá­ját Csak Magyarország hu- zakodik még ... Mi történt ekkor a kulisszák mögött? Tanulmányok és visszaem­lékezések már sokszorosan elmondták ezt, a tényeket kö­zölve és csak a „legfelsőbb szint”, a vezető politikusok és katonák machinációit ismer­tették meg velünk. Hogyan reagált az ország, a társadalom? Pintér történelmi riportot készített erről a korabeli saj­tó óriási anyaga alapján. Az elbújtatott .napihírek, a korrá jellemző apróságok Pintér ügyes csoportosításában sok­szor többet árulnak el, mint a hétpecsétes jegyző­könyvek kijelentő monda­tai. Pintér órabeosztásos nap­lója igen jó dokumentum­filmre emlékeztet, mert a hajdani anyagok jó érzékű „összevágása” nemcsak ver­tikális korrajzot ad, de visz- szaidézi a kor hazugságokkal teli, irgalmatlan légkörét is. A napló érdeme ezáltal ket­tős. A kitűnő újságíró nem­csak a horthysta politika zsib­vásárét mutatja be, hanem — mellesleg — még szociográfia is a „14 nap”, bár vázlatos. Igen sokfélét gyűjtött ösz- sze Pintér, de célja egy volt csak: bemutatni végre a mil­liók hozzáállását is, ahogyan Horthyék álhabozását, a ke­gyetlenül képmutató játékot fogadták, mely feszült napok után az országot belevitte a vérzivatarba. Darázs Endre Új típusú borotválkozó készülék A fővárosi Finommechani­kai Vállalat a kereskedelem kérésére újtípusú, korszerű borotválkozó készülék minta- példányán dolgozik. A válla­lat újtípusú rozsdamentes, szétnyitható, fejű borotválkozó készüléket ä Tigarőrá' és ä töb­bi hazai pengékre konstruál­ták. TV-FIGYELŐ Táncdal­fesztivál Csütörtökön este megkezdő­dött a nagy érdeklődéssel várt tánczenei fesztivál a televízió­ban. Háromszáznál több szám érkezett be elbírálásra. A zsűri előzetes meghallgatások után hatvanat talált alkal­masnak bemutatásra. Mind a hatvan elhangzik majd a tele­vízióban a három elődöntő so­rán. Csütörtökön este az első elő­döntőre került sor. A húsz be­mutatott szám igen kellemes meglepetéssel szolgált. Sok jó, színvonalas muzsikát hallhat­tunk, s ami szintén igen ör­vendetes: az előadott táncda­lok szövegére sem lehet ezút­tal nagyobb panasz. Nem egy közülük átlagon felüli. Igaz, hogy még csak az első elődöntőt láthattuk-hallhattuk, mégis el kell mondani: hasz­nos volt az első magyar tánc­zenei fesztivál megrendezése. Feltétlenül komoly nyeresége a magyar könnyűzenének. Még akkor is, ha a zsűri íté­leteivel nem is mindig értet­tünk egyet. Talán helyesebb lett volna, ha a zsűri tagjai nem ismerik előre a bemuta­tásra kerülő számokat. Ami az előadókat illeti: ör­vendetes a fiatalok előretöré­se. Helyes volt szerepelteté­sük, bizonyítja ezt az is, hogy az első elődöntő legtöbb pon­tot kapott számát sem hiva­tásos énekes adta elő, hanem a Ki mit tud legutóbbi tánc- dal-nyertese. Még nem tudni, melyik hat szám kerül az eddig hallott húsz közül a döntőbe, hiszen a hangverseny közönségének és a televízió-nézőknek a vé­leménye bizonyos változásokat hozhat még. Például a Pardon :ímü kedves, hangulatos dal előretörését, melyet a zsűri érthetetlen módon lepontozott. Érdeklődve várjuk a feszti­vál folytatását. p. p. Idegnyugtató magyar nóta \ Két éve vendégszerepel már az NSZK-ban Pádár Lajos győri prímás és há­romtagú együttese. A zenekar sikerére jellem­ző, hogy míg általában egy- egy együttes csak egy hó­napig játszik ugyanazon a helyen, a magyar népi ze­nekar fél-, illetve egyéves szerződésre kap ajánlatokat. A győri prímás baden-badeni magyar nótaműsora nagy tikért aratott. A hallgatók L1 ismeréssel nyilatkoztak a magyar nóták szépségé: ’1, s különösen idegnyugtató ha­tasat dicsérték. Több alka­lommal meghallgatta a mű­sort Caterina Valente, a hí­res énekesnő is, akinek szin­tén az a véleménye, hogy az idegeket nyugtatni legjob­ban magyar muzsikával le­het. Ezen a véleményen volt agy kanadai ideggyógyász, Mr. Queen is, aki több órás magnófelvételt készített Pá- iár Lajos műsoráról, mert szerinte az idegszanatórium betegei ettől a „gyógyszer­től” gyógyulnak leggyorsab­ban. , _ A közelmúltban létrejött ma­gyar—jugoszláv kooperációs megállapodás alapján a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár­ban már sorozatban gyártják a KS—69-es típusú járva- szecskázó gép kaszáló- és rendfelszedő adapterét. A komplett gépegység egyéb elemei a Növi Sad-i „Pobeda”- gyárban készülnek. A magyar és jugoszláv vállalat közö­sen gyártott termékére más népi demokratikus és nyu­gati ország felhasználóitól is jelentős rendelések érkeztek. Képünkön: a budapesti gyár n-yyszereldéjében szerelésre sorakoznak az adapterek Életének, bizonyos részét már leélte Sipirc Imre lakatos, s eddig különösebben nem bolygatta meg családja nyu­galmát. Mígnem egyik este, mint aki ivott, gőgösre fénye­zett képpel, diadaltól részegen állított be otthonába. — Na, jól megadtam neki! Ma megvertem az igazgatót. Mire az asszony, aki előtt az igazgató a jó istennel volt azonos rangban, rémülten he­begte: — JVÍií? Mit csináltál? S pont most, mikor útban van a negyedik gyerek? Erre a félelem tüzelte hang­ra persze a már meglévő gye­rekek is azonnal óbégatni kezdtek: — Ja jaj, juj juj, mi lesz ve­lünk ... apus megverte az igazgatót! Csupán a legnagyobb fiú, akit többször értek már altes­ti sérelmek, kérdezte gyana­kodva: — És hagyta? Az atya kevélyen jelentette ki: — Hát hogy hagyta volna. Kemény párharc volt, de a vé­gén csak kinyiffant. A hitves körül forgott a vi­lág! — Egek, bele is halt! A legkisebb lány, Katika is rádöbbent, miről van szó, bőg­ve szaladt ki az udvarra s üvöltötte: — Brühaha, apa belehalá- lozta az igazgató bácsit! A lakótársak általában ép­pen vacsoráztak, de erre a hír­re izgatottan gyülekeztek a zo­kogó lányka köré, aki feldúl- tan adta elő az ügyet. — Először agyonverte . -.. aztán ez még nem volt elég és egy óriási késsel... Szép számmal ájuldozni kezdtek, mások azonnal indul­tak Sipircékhez, hogy a csa­ládot ezekben a nehéz percek­ben ne hagyják egyedül. Közben Sipircnét valameny- nyire megnyugtatta az ember. — Leterítettem és kész, de túléli. Na jó, a kötél elmarad, de az asszony azért megállapítot­ta: — Pár évre csak leültetnek! A férfi fölényeskedett. — Ezért? Különben is csak visszaadtam a kölcsönt. Ez új volt az asszonynak — 8,50-es órabér és rendszeresen verték az urát! Mit el kell tűrnie a munkás embernek! Halkan kérdezte és most már meg is értette őt. ! A férfi leült a vacsorához,; teli szájjal nyögte: > — Úgysem érted. De ami! sok, az sok! Folyton vert! — De mégis — erőltette a hitves — ö ütött először? A gyerekek is kíváncsian j vartyogták: — Ö ütött először? A legidősebb kárörömmel í húzta el a szájaszélét. \ — Naná, majd nem 6! És igaza volt, mert apja \ kedvet kapott a magyarázat-1 hoz. — Úgy van, ő ütött először. \ Méghozzá futót. . Azt hitte, \ hogy elnéztem — holott me- \ sés tisztáldozat volt! A végén \ szabad gyaloggal hajrá előre \ — utána olyan volt, mint a \ hervadt falevél: matt... Ebben a pillanatban kopog-1 tatták s már ömlőitek is be >! vagy harmincán. Meglepődve $ látták, hogy Sipirc véres keze § sült kolbászt emel a szájához. $ — Pokoli — néztek össze — $ ezt a hidegvért, a házigazda $ kezében villant a kés — egye-§ sek rémülten hátráltak, — Si- ^ pirc kenyeret szelt. A legnagyobb fiú, az, akit \ nem csak sakkban vert meg ^ Sipirc, keserű gúnnyal suttog- § ta maga elé: — így van — csak velem § szemben erős. Majd pont ő ^ fogja elkalapálni az igazga- ^ tot >., ^ Nagy S. József s

Next

/
Oldalképek
Tartalom