Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-08 / 160. szám

FONTOS FELADAT: a tűzkárok megelőzése Figyelőszolgálat — Védőfelszerelések Segítenek az önkéntes tűzoltók PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A határban nagy lendület, tel folynak a betakarítási munkák. Ipari üzemeinkben is jó ütemben megy a mun­ka. Egy intézményt mégis ta­lálunk, amelynek „munkanél­küliséget” kívánunk ezekben a hetekben is, s ez a tűzoltó­ság. Erről nyilatkozott Magyar Ferenc tűzoltó őrnagy, a tűz­rendészet járási és városi pa­rancsnokságán. — A nyár sem a semmitte­vés ideje a tűzoltóságnál. El­lenkezőleg, most dől el, sike­rült-e mindent elkövetnünk, hogy egy szem gabona se vál­jon a tűz martalékává. Ha mégis előfordul tűzeset, igyekszünk a legcsekélyebbre korlátozni a kárt. Ezt szolgál­ja beosztottaink rendszeres el­méleti oktatási és gyakorlati képzése. — A hivatásos tűzoltók munkája egymagában kevés. Egész sor támogató áll még rendelkezésünkre. Hasznos segítséget adnak a társadal­mi szervezetek, főleg az ön­kéntes tűzoltóság. Az önkén­tes tűzoltók versenyeken és a káreseteknél is bizonyítják lelkesedésüket, jó felkészült­ségüket. — Melyek voltak a tűzren­dészet fontosabb intézkedései? — A téli időszakban az is­meretterjesztő munka. Ta­nácsüléseken, termelőszövet­kezeti közgyűléseken és egyéb rendezvényeken ismertetjük a tűzrendészeti teendőket. Jó szolgálatot tettek a mozikban, hangos hirdetőkben és falu­helyen dobszó útján leadott közlemények. Az ismeretter­jesztő munkával párhuzamo­san folytattuk a tűzrendészeti ellenőrzést. — örvendetes javulás mu­tatkozik az előírások betartá­sában a mezőgazdasági üze­mekben. A gépszemléken az. újabb rendeletek szerint mint szakértő veszünk részt. — Melyek a jelenlegi fel­adatok? — Az aratási és cséplési munkálatok ellenőrzése. Eb­ben a munkában — a szolgá­laton túl — tűzoltóink szabad idejükben is részt vesznek. A járási, városi és községi tűz­védelmi bizottságok és önkén­tes tűzoltók is megjelennek a gépeknél. — Mit kell a betakarításnál leginkább figyelembe venni? — Elsősorban a megelőzés rendszabályait. így a dohány­zási, tüzelési tilalom betartá­sát, az erőgépek szikrafogói­nak, villamos berendezéseinek megfelelő állapotát, a megfe­lelő oltó és biztonsági felsze­relést. Fontos még az őrző- és figyelőszolgálat ébersége és a tűzjelzés gyorsasága — mon­dotta befejezésül Magyar Ferenc őrnagy. J. Z. X. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1966. JÜLIUS 8., PÉNTEK BŐVÜL A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI HÁLÓZAT Étterem, ruházati bolt Jászkarajenőn Korszerűsített üzletek Törteién és Abonyban Vendéglő és bolt nyílik Ceglédbercelen AR ANY SOROZ AT Egy életpálya indulásáról Raksányi Ildikó azért került a zeneiskolába, hogy valami zenét tanuljon. Ez manapság hozzátartozik a műveltséghez, s talán ez a magyarázata an­nak is, hogy a ceglédi zene­iskolának több száz növendé­ke van. A kislány a zenei ábécén kezd,te. Inkább szorgalommal, mißt' kedvvel a2f‘etső eszten­dőben három évfolyamot vég­zett el, a következőben kettőt és így a harmadik évben már a hatodik zenei osztályba irat­kozott be. Szorgalmát dicsérte a mindig ötös bizonyítvány is. — Csak játszottam — mond­ja Ildikó. — Játék volt szá­momra a zene, szinte pihenés az iskolai feladatok elvégzé­se közben. Nem is tagadom, hogy sok szülői biztatásra volt szükség ahhoz, hogy akkor is gyakoroljak, amikor szíveseb­ben olvastam vagy éppen sé­tálgattam volna. népi táncát játszotta zongo­rán a wiesbadeni televízió Drehscheiben című adásában. Az idén májusban városunk­ban tartották a KISZ Pest megyei középiskoláinak és szakipari tanulóintézeteinek zenei bemutatóját. Ildikó Schuman Lendület című da­rabjával aranyoklevelet nyert. ★ Elmondtuk rnindezt Raksá­nyi Ildikóról bíztatásul is, de abban a reményben is, hogy meglevő tehetségét nagy szor­galommal fejleszti tovább, s nemcsak tanára lesz a zené­nek, hanem igazi művésze is. (rossi) A jászkarajenői lakosok régi kívánságát valósította meg a földművesszövetkezet. Megnyílt az étterem, amely most már naponként meleg ételek választékával látja el a vendégeket. A Földművesszövetkezet Já­rási Központjában Halasi Já­nos igazgatósági elnök tájé­koztatott azokról a beruházá­sokról, amelyek a közelmúlt­ban fejeződtek be, illetve az év további terveiként szerepel­nek. A jászkarajenői éttermet a községi tanács segítségével nyitották meg. A tanács épí­tőbrigádja végezte a szakipari munkákat. A mintegy 100 ezer forin­tos költséggel épült föld­művesszövetkezeti egysé­get korszerű felszerelés­sel látták el, s négy szakképzett dolgozója igyekszik mielőbb jó hírne­vet szerezni figyelmes mun­kájával a vendéglőnek. A községben ruházati áru­ház építése is szerepel a ter­vekben. A jelenleg négy he­lyen árusított ruházati cik­keket egy textilruházati áru­házban lehet megvásárolni. A piactérnél kapott telken szin­tén a tanács építőbrigádja végzi a munkákat. Abonyban is hálózatfejlesz­tési tárgyalások folynak. Még az idén korszerűsítik a ruhá­zati boltokat. A bútorüzlet­ben lakástextilek árusítását is bevezetik, szőnyegek, füg­gönyök gazdag választékáról is gondoskodnak. Az Űjszászi úti 6-os élel­miszerboltot korszerű önki- szolgáló üzletté alakítják. Ez a földművesszövetkezeti ve­gyesbolt havi 200 ezer forin­tos forgalmat bonyolít le. A nagy forgalom indokolttá te­szi a modernizálását. Ceglédbercelen most fo­lyik a meleg ételeket is ké­szítő vendéglő átalakítása. Az italbolt és a cukrászda egye­sítésével, megfelelő konyhá­val ellátott nagyobb, a mai igényeknek megfelelő étter­met hoznak létre. Még az ősszel átadják a forgalomnak az új létesítményt. — Rövi- /desen kultúr cikkbolt is nyílik a községben. Törteién — a lakosság ké­relmét figyelembe véve — az Abonyi út sarkán nyitottak új élelmiszerboltot. Erre már nagy szükség volt, mivel 800 méteres körzetben nem volt másik üzlet. Gondot okoz még a mike- budai lakosság ellátása. Ko­rábbi helyéről elköltöztették a boltot, amely most parányi szükséghelyiségben árusít. Jelenlegi helyén sem az elemi egészségügyi követelmények nincsenek biztosítva, sem a vagyon­védelmi biztonság. A MÉSZÖV támogatására len­ne szükség, hogy mielőbb el­készüljenek az új üzlet ter­vei. Sürgős lenne a gyors építkezés a mostoha keres­kedelmi körülmények mielőb­bi megszüntetésére. Állattenyésztők tapasztalatcseréje Ma délelőtt a ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben talál­koznak a járás legjobb állat- tenyésztési szakemberei. Az értekezleten az első félév ta­pasztalatait, eredményeit is­mertetik, majd megtekintik a gazdaságot. A termelőszövetkezetben már megvalósították a gépi fejést és a borjúnevelésben be vezették a tej poros itatást. Korszerű istállóban nevelik az állatokat. A tapasztalatcsere, amely­re meghívták a megyei ta­nács, az Adatforgalmi Válla­lat, a Terményforgalmi Válla­lat képviselőit, a tejüzem ve­zetőjét és a főállatorvost, kö­zös eszmecserével, bevált módszerek és eljárások ismer­tetésével ér véget. Holnap este: Kabaré, tánc Ugyerben Holnap este fél 8 órai kez­dettel a ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezet ugyeri kultúr­termében kabaré műsort mu­tatnak be. Galambos Szil­veszter és Heves Ferenc egy- felvonásos színdarabjait és je­leneteit az előadás után tán­cos szórakozás követi. Sárgabarack exportra A földmüve sszövetkezet já­rási központjának felvásárlási helyein az idén 800 mázsa sza­mócát vásároltak fel. A földi- eper 80 százalékát külföldön értékesítették. A telephelyeken most folyik a sárgabarack átvétele, amely­nek jelentős részét szintén ex­portálják. A földművesszövetkezet a járás területén őszre 10 ka­ta sztrális holddal tervezi nö­velni a szamócások területét. Az újabb telepítésekhez bizto­sítja a szaporítóanyagot és a fóliát, amely jelentősen meg­gyorsítja a gyümölcs érését, így magasabb átvételi árat is jelent a termelőknek. akrinit A balatonfűzfői Nitrokémia ipartelepek vegyészmérnökei — hazánkban először — na­gyobb tételben állították elő az akrinit nevű műanyagot, amely a modem kémia egyik legkeresettebb alapanyaga. A szilárd halmazállapotú műanyag külső formájában parányi gyöngyszemekhez ha­sonlítható. A „gyöngy-polime­rek” tündöklő golyócskái fe­hér színűek, vagy áttetszők. A műanyag felmelegített álla­potban tetszés szerinti for­mára préselhető. Az új termékből például átlátszó televízió előtétleme­zeket készítettek. Szó van ar­ról, hogy a Nitrokémia új anyagából készítik majd a különböző színű telefonkészü­lékeket. Nyári csendélet/ Tóth István felvétele K'SSSSSSSSSSS/SSS/yj'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSAfSSS^SSSSSSSSSSSS^SSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSS/S^SS^SSSSSSSSSSSArSSSSSSSSSSSSSS/^SSSArSSSSSSSSSSS/SSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S- ■ PANASZ A KIRÁLYHOZ Már harmadikos továbbkép-^ zős volt, amikor megjött a^ kedve a muzsikához. Naponta § három-négy órát gyakorolt.^ Különösen kedvelte Bach és ^ Bartók zenéjét. Szerepelgetett ^ a zeneiskola rendezvényein és^ körülbelül olyan sikerei vol-^ tak, mint évfolyamtársainak. ^ Március 25-én a Pest me-^ gyei zeneiskolák felszabadulá-^ si versenyén már Mendelssohn^ e-moll scherzoját is játszotta.^ Első helyezést kapott. A Gyulán tartott, s már fél-^ országra szóló felszabadulási ^ versenyen Chopin A-dur Po lonaisével és Bartók Két ba-§ qatell című számával arany-^ érmet és aranyoklevelet szer- t; Zett és részt vett az aranyér mesek versenyén Két hónap múlva újabb si-^ kert ért el. Rokoni látogatá-^ ton volt Németországban, ahol^ Weiner Leo Három magyar § Nyárasapát falu Cegléd alatt nyúlt el Nagykőrös irányába. Cegléd még akkortájt a budai apácák birtoka volt, a Nyárasapáttal való szomszédság sok keserűséget okozott a város polgárai­nak. Az összekoccanások egymást ér­ték. Egyik pör a másik hátán járta meg az udvari bíróságot. A ceglédi ka­pitány nem győzte a tarkóját vakar- gatni. Hol arra ébredtek, hogy Nyárasapáti úr levágatta a ceglédi réteket. Hol arra keltek, hogy emberei körülszegték az erdőt és a kalickába rakott fát szeke­rekre hányták. Az sem volt ritka, hogy a földesúr lóra pattant, tizedmagával beszaladt Ceglédre, s visszafelé egész utcasort meggyújtatott, hogy a szára­zon égő zsúptetők utat mutassanak a hazatérésre. No, persze a ceglédiek sem olyan fán termettek, hogy mindezt szótlanul eltűrtek volna. Néha ők is alaposan visszarúgtak a dölyfös úrnak. Nyárasapáti úr kifelé haladt az ud­varházat körülölelő kerten. Útja kövér káposztafejek között vezetett. Valami idegen hang csapta meg a fülét. Röfö- gés volt-e vagy makogás? Egy pilla­natra megállapodott. Gyönge, vékony malachang hallat­szott " káposztasorok közül. Jókedvű morcogás, amilyent a megelégedett jó­szág hallat. A nagyúr magasra emelte a mogypróvesszőt. Nem tévedett. Tíz lépésre szőke malac ’ apott fel. Az úr utána, hogy utolérje a malacot és po­csékra verje, ahol éri. Akkor toppant meg a határkőnél, amikor a pálca megporzott a malac hátán. A határtól vagy ötven lépés­nyire nádkunyhó. Ajtaján mokány em­ber lépett ki a malacvisításra. Mögötte elnyűtt asszony meg egy fészekalja gyermek. Nyárasapáti úr keményen megszegte magát a határkőnél. — Ide jössz, te föld terhe! Mert rád pörkölöm azt a széljárta rókalyukat. Tiéd a malac? — A családé, nagyuram — hajlon­gott a jobbágy. — Ha valamivé lesz a két ünnep közt, meglakjuk a torát. — Sehonnai! Ha malacot tartasz és nincsen hozzávaló élésed, akkor ott a városod erdeje. Azon makkoltass. De az én káposztámon nem nevelsz. Ha még egyszer azon kapom, hogy birto­komon kárt teszen, kifordítom a bőré­ből. Hát bizony akkor is úgy volt, hogy egyszer minden messze beközeleg. Vida Gábor, ez volt a jobbágy becsületes neve, szemmel tartotta a jószágot, a káposztafejek azonban ugyancsak csá­bították a betyárt. És egyszer a malacka újra beszökött a tilosba. A földesúr elbőgte magát, fullajtárjai erről-arról lódultak, és dü­börgő hajszával elfogták a malacot. Mire Vida Gábor előkattyogott, akkor meg is mártották a hosszútollú kést a jószág szügyében. — Mondtam, bitang, hogy ez lesz a vége? Malacodat a kutyák elé vette­tem, neked pedig elhúzatom a nótádat mogyorófa muzsikán. A szolgák jól tudták a kötelességü­ket, nekiestek a védtelen parasztnak, leteperték a határkő mellett, és rámér­ték a számolatlan huszonötöt. A másnap nagyon szomorúan kö­szöntött Vida Gáborékra. Legjobb lett volna meghúzódni. Igen ám, csakhogy az ember az igazsága mellett nem nyug­hat. Vida Gábor nem tehetett egyebet, megindult az igazsága után. Elsőnek a keresztkomájára köszöntött rá. Iparember volt, nevezetes bognár, akinek jól állt a derékalja. — Ugyan, Gábor! Ilyen nem magad­hoz való emberrel akarsz te kikötni? Hagyd el, az igazságot ne keresd. Vida Gábor jól gondolta, hogy a ro­konsággal nem számolhat. Idegennel próbálkozott, aki eleinte csak hallgatta, de amikor kiejtette a földesúr nevét, úgy elvágtatott, mint a farkametszett kutya. — A kapitány úr! — világosodott rá a jobbágy arra, hogy a kapitánynak /olt a legtöbb baja líyárasapátival. Belépett a kapitányhoz. — Mit akarsz? — Panaszom van. Nyárasapáti úr megszúratta a malackámat. Engem pe­dig lekapatott és méretlen huszonöt vessző árán szabadultam. — Mit gondolsz, nekem mennyi a hozzá tennivalóm? — Panaszt akarnék tenni. — Kinél? — Hát a királynál, Mátyásnál. Rossi Károly (Folytatjuk) \tlatesetet okaahui ^ A 4-cs számú főútvonal vá­mosunk központján halad ke- ^ resztül, A If/ÍTAlmúHihíin a A közelmúltban ^zsúfoltság enyhítésére az át- ^ menő forgalmat a Bajcsy-Zsi- ^ linszky és Széchenyi útra te- ^ relték. Annak ellenére, hogy ^ jelenleg a Széchenyi útnak a ^ Rákóczi út és Szolnoki út kö- ^zötti részén csatornaépítési | munkák folynak, a járművek «szívesen használják ezt az út­vonalat. De a Széchenyi út ta- ^ karmánykeverő felé eső szaka­szát korszerűnek és biztonsá- | gosnak nem nevezhetjük. ^ Az úttest két oldalán mély árok húzódik, néhol a kövezett ^résztől 40—50 centiméterre. ^ Jelző kövek nincsenek. Az ár- §kot benőtte a dudva és a gaz. ^Különösen este a tájékozatlan ^és a helyi viszonyokat nem is- ^merő idegen nem is sejti, hogy ^milyen veszély leselkedik rá ^közvetlenül az út mellett. Az ^ itt lévő fák körül vadhajtá- ^ sokból bokrok, állal hatatlan ^ bozótok képződtek. | Legalább hat helyen látni ^friss nyomait annak, hogy ko- | esik csúsztak az árokba. Bi- fczony itt a legsürgősebben kel­lene tenni valamit. No nem | azt, hogy kiszedjük a fákat, de vadhajtásokat azonnal le ^ kellene nyesni, az árokból a ^füvet le kellene kaszálni. Az ^ árkokat vízlevezető dudákkal S kellene mielőbb ellátni. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom