Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-08 / 160. szám

MKCfi» s/Cjrtm* r»66. JÜLIUS 8., PENTEK Antarktisz A Déli-sark szovjet szputnyik- követő állomásai­nak segítségével revideálták az An­tarktisz térképét — mondotta el if­jú Bartha Lajos, az Uránia csillag­vizsgáló munka­társa. — Ezzel a meteorológiai és hírközlési — Mol- nyija, Telstar tí­pusú — mestersé­ges holdak után most újabb hat­hatós érv igazolja az űrkutatásra fordított erőfeszí­tések hasznossá­gát. Azok a mester­séges holdak ugyanis, amelyek a Földet fotogra- fálják, érthetően sokkal precízebb, fényképi pontos­sággal rögzítik a felület különböző részleteit, mint bármilyen más eszköz vagy eljá­rás. Felvételeik értékeléséhez azonban elenged­hetetlenül szüksé­ges annak a pon­tos meghatározá­sa — és éppen eb­ben a munkában vettek részt a szovjet kutatók is — hogy honnan, a térnek mely pont­járól látta a Föl­det a mesterséges hold kamerája olyannak, ami­lyennek a fény­képen megörökí­tette. Ilyen alapon lé­nyeges hibákat ta­láltak azoloon az Antarktisz-tér- képeken, amelye­ket korábbi, főleg angol expedíciók készítettek. Az egyik mesterséges hold például, amelynek felvéte­lein 200 méteres részleteket is meg lehet különböztet­ni, mintegy 80 ké­pet készített a Dé­li-sark tájékáról. Ezek a felvételek azután kétségtele­nül igazolták, hogy különböző földrajzi alakzatok a valóságban jó 30—50 kilométer­nyire fekszenek attól a ponttól, ahol az eddigi tér­képek ábrázolták őket. Sőt az egyik hegycsúcsot a tér­képen feltüntetett helyétől kereken 80 kilométernyi­re találták meg. Ekkora eltérések pedig igazán nem lényegtelenek pél­dául a tudomá­nyos expedíciók szempontjából ép­pen itt, a minden természetes se­gélyforrástól távol eső, végeláthatat­lan jégmezőkön. PÉCS SATURNUS­FELHŐ Különlegesen szép alakú felhőképződményekben gyö­nyörködhettek a pécsiek csü­törtökön a kora délutáni órák­ban. A Mecsek felett gomoly- gó felhők közül egy és két óra között kivált egy hatal­mas, gömb alakú, habfehér gomolyog, amelyet egy vastag felhőgyűrű vett körül. A Sa- turnus bolygóhoz hasonló fel­hőképződmény körülbelül tíz percig „lebegett" a Misina- tető felett, majd a gyűrű és a gömb egymásba olvadt. VIRÁGZÁS ELŐTT Hungária, Budapest, Balaton A címben jelzett nevek nem földrajzi fogalmakat, hanem virágokat jelölnek, mégpedig néhányat ama ke­vés virágfajta közül, ame­lyet a magyar kertészek újabban kinemesítettek. A Hungária, a Budapest, a Szeged, a Debrecen és a Balaton új magyar mály- varózsafajták. Az egynyári, vagyis már a ve­tés évében virágzó mályvák közül ezek az első teltvirá­Községfejiesztés a dabasi járásban gúak és különböző — piros, rózsaszín, fehér, sárga, lila — színűek. További előnyük: a többi fajtáénál jóval rövi- debb, 120—150 centiméteres szára, amit a szél kevésbé dönt le. Az új magyar mály- varózsák nemcsak itthon, ha­nem külföldön is újdonságnak számítanak, azért nemesítő- jük, dr. Kováts Zoltán, olyan nevet adott nekik, amely utal magyar eredetükre, de könnyen megjegyezhető, ki­ejthető a külföldiek számá­ra is. Hogy nemcsak a nemesí­tés, hanem a névadás is jól sikerült, azt bizo­nyítja, hogy négy mály- varózsánk Dániában is magyar nevén került for­galomba. Az ötödik a még csak ha­zai elszaporítás alatt álló Balaton még nagyobb siker­re számíthat. Ennek az egyik szülője a Balaton pientén vadon élő magyar mályva, s bár mind a „nemes”, mind a „vad” szülő viszonylag ma­gas, a belőlük származó új fajta mindössze 60 centimé­teres, sok oldalhajtást ne­velő bokor. Lilás-rózsaszínű virágai, a többi magyar mály­varózsával együtt, nemsokára üde színfoltokat varázsolnak a parkokba, kertekbe. A dabasi járás 17 községé­nek lakossága ez idén össze­sen 10 847 000 forintot tartozik a községfejlesztési alapra be­fizetni. Ennek az összegnek csaknem fele már június 15-e előtt befolyt. Ugyanekkor az ,PRINC A KATONA“ Rémai honvéd kalandjai -116 színész Százados lesz a Tenkes kapitánya KÉSZÜL A TIZENHÁROM RÉSZES TV-FILM sok mulatságos, izgalmas epi­zód követi — mondják a Hunnia Filmgyárban. Leg­újabb, a Tenkes kapitányá­hoz hasonló, nagyszabású filmünket, a televízió szá­mára forgatjuk, amelyben egy fiatalember útját kí­sérjük végig a katonai szolgálat két éyén keresz­tül. A 13 részből álló filmsoro­zat ideiglenes címe: Pripc.á katona. Főszereplője: ítémai, igazi pesti vagány, aki egyen­ruhába bújva, a legfurcsább és legkellemetlenebb kalan­dokba keveredik. Ezeken ke­resztül ismerkedünk meg a katonaélettel, és nem utolsó­sorban szót ejtünk a sokat vi­tatott „mai fiatalság­ról” is. — Az alkotó? — A filmet Örsi Ferenc ír­ta, rendezője Fehér Tamás, az operatőr Mezei István. A produkció méreteit elég egy számmal jellemezni: a film­ben 116 színész szerepei, plusz a statiszták. Rémait a tavaly végzett Emyei Béla alakítja, Zenthe Ferencet most mint századost láthat­juk. Játszik még a filmben Koncz Gábor, Gobbi Hilda, Pálos György, Felföldi Ani­kó, Moór Mariann, Peti Sándor és még hosszan so­rolhatnám. — Helyszínek? — A fővároson kívül for­gatunk Egerben és kör­nyékén, a Velencei-tó ná­dasaiban, és Sopronban. Rendkívüli feladat előtt áll a stáb, mert két és fél hónap alatt kell elkészíteni mind a 13 részt, hogy októberben már a nagyközönség elé kerülhes­sen: Princ, a katona. (szitnyai) ez évi kiadások 8 809 000 fo­rintos tervéből csupán 2170 000 forintot használtak fel. Elkészült a járási szakorvo­si rendelőintézet bővítésének tervdokumentációja és költ­ségvetése. Az építkezést július elején kezdik meg. Ugyaneb­ben az időben fognak bele Bahason a pedagóguslakás építésébe is. ★ Kapacitás hiánya miatt Inárcson, az új óvoda építke­zése csak az év utolsó negye­dében kezdődik. Az eredeti terven felül Ka- kucs és Táborfalva egv-egy ikerépületben két-két pedagó­guslakást épít. Biztosítottnak látszik az is, hogy az Alsó- némedin, Örkényben és Ócsán tervezett orvosi lakás és ren­delő ez év végéig elkészül. „Hatvanórás“ kempinglámpa Az Akkumulátorgyár meg­kapta az engedélyt új kem­pinglámpájának forgalomba hozatalára. A lámpa ötletesen kiképzett papírdoboz, amelybe négy nagy párhuzamosan ösz- székötöbt elemet építenek, s ezek egy zseblámpa-izzót táp­lálnak. A lámpa 60 órán át világít, ezzel teljesíti is fel­adatát, használat után el le-, hét dobni. Az egésznek a súlya 59 deka, ára 38,50 fo­rint A SZENTENDREI DUNA-PARTON Foto: Gábor .''"^'^^"y'J'-"""'"^^""""""y*rsss/ssssssssssss/ssssssss//ssssssssssssssssssssssssssss//s/sssss//sssss//sssss/s/sssss/ssss/sssssss/s/ssssssss/sssssssssss/ssssssss'sssr//syssssrs/sssssssssssssssss/sss/,sss/ss/sssss ICoczf S& si Rozikában. Mert most is azt kérdi halkan, bizonytala­nul: — Maga is azt hiszi, hogy mindenről én tehetek? NEM FELELEK. Csak ké­sőbb tudtam meg, hogy Rozi­kát tizennégy éves korában férjhez akarták adni egy fiú­hoz, aki már esküvő előtt oda­költözött hozzájuk. Ö is sze­rette, meg a papa is. Az eskü­vőt a papa akarta nagyon, de később kiderült, hogy a fiú hazudott, nem tizenkilenc, ha­nem csak tizenhét éves, és szülői beleegyezés kellene a házassághoz, de az nincs. És berúgott és fejbevágta a le­endő apóst, s ezzel tönkre­ment a frigy. A lány pedig, a tizennégy éves gyerek, ott ma­radt a szégyenével. A papa át­kozta, szidta, verte is. Azt mondta: — Minden kanál levesed keserű lesz. Lett is. És amikor már na­gyon elviselhetetlen volt oda­haza a helyzet, Rozika mene­külni próbált. Kimaradozott, verték. Csalóka kis szerel- mecskékbe menekült, verték. Végül a fővárosba jött. Négy munkahelye volt, de sehol sem maradhatott, mert csak alkalmi munkát kapott. Há­nyódott ide-oda, megzavart lé­lekkel, szertelenül, otthon nél­kül, kevés ruhával és fiatalon. A három év alatt semmi jó nem történt vele. Kétes életű, farkastörvényű társakkal ta­lálkozott, akiktől mindent ta­nulhatott, csak tisztességet nem. így jutott „idáig” ... Nem önszántából. Akarva- akaratlan, sokan „segítettek”. költött és kért még háromszá­zat, mert fodrászhoz ment, haját szőkére festetni. Ami­kor „újjászületve” kilépett az üzlet ajtaján, már egy nővel kiegészült kis társaság várta. És a pesti éjszaka, tele egy eddig soha át nem élt szóra­kozás izgalmával. Taxiba szállnak, újra és újra. A szó­rakozóhelyek sora következik. A Bástyában vacsoráznak, bő­ségesen és pazarul, a Tenger­szemben és a Budavárban isz­nak. Mindent a húszéves ba­rát fizet a belső zsebből, hi­szen nála a pénz, amit Rozika elhozott. A fiúk pezsgőt isz­nak, a lányok töményét. Hajnal felé lakásra viszik Rozikát. A fiúk bekötik a sze­mét, s azt mondják, neki sem­mit nem szabad tudnia, csak azt, hogy Óbudára mennek. Pedig nem mennek Óbudára. Ö nem nagyon tiltakozik, ki­csit részeg és hallgat. De hallgat a taxisofőr is. Nem bánja, hogy a lány szemét be­kötik: azt se, hogy rajta kívül még öten ülnek a kocsiban. — Három kilóval kiszúrtuk a szemét — mondja az egyik fiú később, amikor véget ért a „hadművelet”. De akkor már Rozika sem kell. Rozika men­jen, ahová akar. Mehet a Ba­latonhoz is és jutott még ne­ki nyolcszáz forint. És a lány megy. Szökik minden elől, sír és gyáva. Rettenetesen gyáva. Tihanyba megy, csak úgy és „csövezik”, mert sátrat nem kap, nincs nála a személyi igazolványa. Itt bukik le. Amikor letartóztatják, már csak nyolc forint kilencven fillér van nála. De azon még ennivalót vesz, mert nagyon éhes. EDDIG A TÖRTÉNET. Ro­zika most börtönben van. A hétezer forintos éjszaka né­hány részlete tisztázatlan. Csak Rozika szerepe nem. őszintén elmondott mindent, vállalta a felelősséget: — Akárhogy is, de én lop­tam el a pénzt. — Tudja mi lesz a követ­kezménye? Lehajtja a fejét. Azon a nevezetes estén szép szőkére festett haja kopottan bukik előre. — Tudom. De ha kiszaba­dulok és dolgozom, megfize­tem az ellopott pénzt, az utolsó fillérig. — Gondolja, hogy ezzel mindent jóvá tesz? Először szökik könny a sze­mébe. — Nem, nem gondolom. Al­jas voltam. Nagyon aljas, hi­szen jók voltak hozzám. — Más talán nem? Ez az, amire Rozika nehezen válaszolt. Amióta a cella fa­lai közé került, a szülei még egyszer sem látogatták meg. Igaz, kapott egy csomagot a mamától, és jól tudja, hogy a mama szereti is őt, csakhát... nehéz ezt elmondani, megér­teni, különösen akkor, ha mindenki csak a bűnöst kere­sos” körülmények között ju­tott el odáig, hogy a hétezer forintért nyúljon. Ha valaki csak a lopásról tájékozódik, okvetlen azt gondolja, hogy Rozika nagyon gonosz, nagyon hálátlan és a velejéig romlott valaki, aki jótevőjének nehe­zen szerzett, gondosan s hosz- szú időn keresztül összerakos­gatott pénzét kétes értékű barátok társaságában egyetlen éjszaka elmulatta. Gyakorlati­lag (ugyanis ez történt. A húszéves alkalmi barát unszolta: — Hozd a pénzt és leme­gyünk a Balcsihoz. Ültek a presszó egyik aszta­lánál, s akkor még annyi pén­zük sem volt, hogy a számlát kifizessék. ROZIKA HÁROMSZOR IN­DULT EL és háromszor tért vissza üres kézzel. Nem akar­ta elhozni a „dohányt”, so­káig vívódott magában, egé­szen addig, amíg az egyik fiú el nem kísérte a lakásig. Átlátszó nylonszatyorban hozta s a húszéves alkalmi barát azonnal elvette tőle, mert mégiscsak feltűnő annyi szá­zas ilyen elég rosszul öltözött társaságnál. Taxi, irány a Corvin Áru­ház, és a lány tetőtől talpig felruházkodott. Itt egy ezrest S $ ROZIKA ELHATÁROZTA, $ HOGY NEM HAZUDIK. Há­^ rom hónapja határozta el, ép- § pe;n idejében, és mégis későn ^ egy kicsit. Idejében, mert ^ mindössze tizenhétéves, de ^ ehhez képest már eleget hazu- ^ dott életében. És mégis későn, ^ mert letartóztatták. | Mert nemcsak hazudott, ha- s nem lopott is. összesen hét- ^ ezer forintot emelt ki nagy- $ nénje szekrényéből, aki egy § hónapig adott neki ingyen la- §kást és kosztot, hogy munkát ^ találhasson magának a fővá- $ rosban. Rozika viszont mást $ talált; kétes barátot egy § húszéves fiú személyében és ^ annak társaságát. Három ^ napja ismerte még csak őket, ^ amikor a pénzhez nyúlt. S a ^lányból tolvaj lett, pedig vas- ^ útipari technikus akart lenni $ három évvel ezelőtt. Nem is ^ olyan régen, csak Rozikának ^ tűnik annak. Mert az utolsó § három év alatt annyi minden ^ történt vele, hogy nagyon elég ^ volt belőle. Torkig van vele. ^ S ha ezt komolyan gondolja, > akkor jó. 5 Három hónap alatt sok min- i; denről gondolkozott, sok min- $ dennel leszámolt és sok min- $ dent nem ért. Például azt, ^ hogy miért csak ő a hibás? ^ Szokásos védekezési mód ez, ^ nála azonban egy kicsit érthe- % tő. Mert cseppet sem „szoká­— Jaj! Igen, itt nagyon fáj... Mozdítani sem tudom a ka­romat — dadogja Rémai olyan keserves képpel, hogy iga­zán megesik rajta az ember szíve. Az orvos is sajnálkoz­va nézi a különben erős, vál­las fiatalembert. Nincs mit tenni, aki nem tudja moz­gatni egyik karját, azt fel kell menteni. Már csak a fel­mentési lap kitöltése van hátra. A nővér azonban nem nőtt olyan magasra, hogy elérje a szekrény tetején levő kartonokat, megkéri hát Ró­mait, hogy segítsen. A fiú készségesen felpattan és könnyű mozdulattal — ép­pen sérült karjával — le­emeli a lapokat. Lám, mire képes egy fér­fi, ha nő kéri segítségét? Vagy talán nem is fájt a kar­ja? Az utóbbi még valószí­nűbbnek látszik, ugyanis a jelenet éppen a sorozó bizott­ság előtt játszódott le. Mon­danunk sem kell, hogy ezek- után a „civil” Rómaiból ha­marosan Rémai honvéd lesz. A fiatalembernek ez volt első kalandja... — ... És ezt még nagyon Márvány- és mészkoexport A tardosi és a süttői bá­nyákból kikerülő márvány és tömör, fehér mészkő a kőfara­góipar kedveit nyersanyaga az ország határán túl is. Nem­rég harminc osztrák kőfaragó iparos tett látogatást a’ tardosi bányákban, s kiválasztották az osztrák főváros számos középületének felújításához szükséges vörös márványt. Az NDK kőfaragóiparának szak­emberei 250 köbméter fehér és vörös mészkövet rendeltek. A napokban a csehszlovákiai zsolnai kőfaragóvállalat veze­tőivel kötöttek együttműködé­si szerződéit. Pád kapott a hókaantilop Hosszú ,.özvegység" után a napokban feleséget kapott a Fővárosi Állatkert hókaanti- lopja. Az értékes állat őshazá­ja Afrika, de már ott is csal: rezervátumokban él. Szeren­csére a mesterséges állatkerti körülmények között is jól sza­porodik, s így az „ifjú pár” re­mélhetőleg hamarosan szép kis bébivel lepi meg a látoga­tókat. Hókaantilop-házaspár a két világháború között volt utoljára a budapesti állatkert­ien.

Next

/
Oldalképek
Tartalom