Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-05 / 157. szám

1966. jUltüs 5.. kedd r»*r NEcr« zMiH SIKERES ÉV A PÁRTOKTATÁSBAN Nemcsak az állami oktalá fejeződött be ezekben a he tekben, hanem a pártoktatá is. A számok biztatóak — es2 tendőről esztendőre újabb elő relépésről tanúskodnak. i most véget ért tanévben máj harminckilencezren vette részt a pártoktatás különbőz formáiban, ötezerrel többéi mint az előző oktatási évben. A számok önmagukért beszélnek. De vajon a számszerű fej lődés nem ment-e a minősé, rovására? S ha nem, mi a oka a fejlődésnek? Egy é' munkájának összegezéseko akaratlanul is felvetődne! ezek a kérdések. A tapasztalatok összegezést megtörtént s azt bizonyítja az Oktatási év sikeres volt, i következetes munka meghoz ta gyümölcsét. A siker összetevői között el sóként kell említeni: a pártok .atási munkát kedvezően befo­lyásolta az ideológiai irányéi vek gondos és elemző feldől jozása. Ezáltal növekedett a: elméleti kérdések iránti ér ieklődés, a pártszervezetet Lentebb hosszabb rp / j * e . 1*^1 cikk foglalkozik » 1 a róla s í ol i aban műanyagok felhasz­nálásával a mezőgazdaságban. Ennek az írásnak állításait tá­masztja alá fotónk Is, amely a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola gyümölcstermesztési tan­székén készült. Dr. Boros Rezső tanszékve­zető docens eredményesen fe­jezte be az alma és körte tá­rolási kísérleteit. Megállapí­totta, hogy az eddigi plusz 2—4 Celsius-fokos tárolási módtól eltérően mínusz 1—2 CeLsius-fokon fóliazacskóban tartósítható legjobban a gyü­mölcs. Az alma és a körte a fóliazacskóban széndioxidot termel. A gáz meglassítja a légzést és csökkenti a párol­gást. A gyümölcs friss ma­rad. Növényház boroshordó PVC-ből A XX. század » műanyag kora. Szinte az élet minden területén használják, a mezőgazdaságban is. Története régmúlt időkbe nyúlik vissza. Az egykori feljegyzések szerint a kaucsuk hazájában. Közép-Amerikában. a bennszülött indiánok már Kolumbusz odaérkezése előtt Ismerik a gumit. A viaszosvásznat Európában az 1600-as évektől kezdve használják. Az első vulkanizált gumit pe­dig 1839-ben, a celluloidot 1868-ban. a müselyinet pe­dig 1884-ben találták fel. Tótfalusi Miklós 1847-ben ,.A magyar gazda, mint kertész" eímü könyvében arról írt, hogy az olajos papírt miként használták fel a palánta- nevelésben és hajtatásban az üveg helyettesítésérei. Az első műanyag Ezek azonban — bár hasz­nos pótanyagok — nem tar­toznak a mai értelemben vett műanyagok közé. A tu­lajdonképpeni műanyag szén­tartalmú szerves vegyületek- ből vegyi úton készül és vi­szonylag könnyen munkál­ható. A bakelitet, amely már igazi műanyag, 1920-ban kezdték gyártani. A mű- ányagkészités forradalmát a PVC (polivinildorid) és a polietilén megjelenése jelenti. Az első nylonharisnya (ame­rikai) 1938-ból való. Ezután már gyorsan tért hódított a műanyag, elsősorban az ipar­ban, majd a mezőgazdaság­ban is. Ismeretes, hogy a mező- gazdasági termeléshez, ‘ főleg a kertészetekben, sok fát, üveget, vascsövet használnak fel. A melegágyak üvegei állandóan kitöredeznek pót­lásuk tetemes összegbe kerül. Érthető, hogy a műanyag­fólia elsőként a kertésze­tekben terjedt cl. Hazánkban dr. Somos And­rás professzor, a Kertészeti Főiskola rektora, munkatár­saival együtt a soroksári gazdaságban sikerrel kísér­letezte ki a fóliás zöldség- termesztést. A kísérletek lé­nyegében 1962-ben befejeződ­tek és megkezdődött a fó­liás növény termeszlés. Ta­valy már 250 tonna fóliát használt fel a mezőgazda­ság. A fólia az üvegnél köny- nyebb, olcsóbb, jobban áten­gedi az infravörös és ibo­lyántúli sugarakat, éppen ezért melegebb, alatta nagyobb a levegő páratartalma, ru­galmas és nem törik. A fó­lia alkalmazása mellett meg­gyorsul a növény érése, nő a termés, javul a minőség. Mire jó a fekete fólia? Egyre jobban terjed pél­dául a feketefóliás földieper- termesztés is. A módszer lé­nyege a következő: fekete fóliával takarják be a föl­det, majd a kívánt távolsá­gokban kilyukasztják és ide ültetik a szaporítóanyagot. A fóliás eperföldet kapálni zöldségtermesztő alagutak, üvegházak üvegének pótlásá­ra, raktárak, színek fedésé­re. Egyre több, műanyagból készült, tejesedényt, boros­edényt, itatóberendezést, per- metlétartályokat láthatunk fa­lun. Most kísérleteznek a műanyag szőlőkötözőve!, amely helyettesíti majd földről Importált a kül- rafiát. Használják még a műanya­got ballonházak építésére, valamint a betonsilókat bélelik ki velük, amelyek mind-mind a mezőgazdaságot szolgálják. 1966 végétől pél­dául a műtrágyát műanyag­zsákokban hozzák forgalomba. Sándor Gáli munkájában is nagyobb teret kapott az ideológiai munka. A színvonal emelkedése pedig az eddiginél is vonzóbbá tette a kommunisták és a pártonkí- vüliek előtt a pártoktatást A gazdasági reformról foly­tatott tanácsltozások ugyan­csak növelték a marxizmus— leninizmus elmélyültebb ta­nulmányozása iránti igényt. Nem volt olyan oktatási for­ma, amelyen az új gazdasági mechanizmus követelményei­vel, a korszerű vezetés alap­vető kérdéseivel ne foglalkoz­tak volna. Továbbá: a nemzetközi hely­zet alakulása az emberek po­litikai érdeklődését fokozta. Ezt bizonyítja az is, hogy a pártnapok rendszerének fel­újítása mellett is mintegy há­romezerrel nőtt a megyében az előadássorozatokon résztvevő hallgatóság száma. S ami szintén a pártoktatás sikerének fontos Összetevője volt: az elmúlt esztendőben tovább nőtt megyénkben is a párt tisztelete. Tavaly például több, mint kétezer tagjelöltet vettek fel az alapszervezetek, akiknek nagy része szintén bekapcsolódott a pártol: tatás valamelyik formájába. Ugyan­csak itt kell szólnunk a nők­nek a pártoktatásban való fo­kozottabb részvételéről: szá­muk kilencszázzal emelkedett az elmúlt oktatási évben. A pártoktatás az elmúlt évekhez viszonyítva vonzóbb, a gyakorlati kérdésekhez kö­zelebb állt. Minden oktatási formában szó került az idősze­rű gazdaságpolitikai, pártpoli­tikai és nemzetközi kérdések­ről. Gyakran foglalkoztak olyan fontos kérdésekkel: ho­gyan lehet eredményesebben, hajlékonyabban, produktívab­ban gazdálkodni. Az előadók úgy válogatták meg a beszél­getések. viták anyagát, hogy szó legyen bennük" afíól, 'mi­lyen feladatok várnak ránk az elkövetkező időben. A vitás kérdéseket minde­nütt megnyugtató módon tisz­tázták. Ez nem volt könnyű feladat, időnként és helyen- Icént szívós, hosszan tartó ok­tató-magyarázó munkát köve­telt, Voltak, akik nem látták világosan a békés egymás mellett élés harcának jellegét, sebb zökkenő nélkül képzelték el. Mások a gyarmati sorból felszabadult vagy a felszaba­dulásukért küzdő népek har­cának megítélésében téved­tek. A gazdasági reformot il­letően egyesekben bizalmat­lanság, kétkedés támadt, má­sok viszont minden problémát megoldó ..csodaszerének kép­zelték el. De a viták során tár­sadalmi, politikai, ideológiai életünknek egyes problémái is felszínre kerültek, például a szövetségi politika kérdése. Nem a szövetségi politika he­lyes elvét, hanem annak a gyakorlatban megnyilvánuló visszásságait bírálták. Az oktatási évad véget ért és máris napirendre került az új oktatási év előkészítése. Vízkárelhárítás Az idei év szomorú tanulsá­gát adja. hogy a belvizek mi­lyen nagyösszegű kárt okoz­hatnak. A helyi vízkárok el­hárítására a megyei tanács vb. most rendeletet hozott. A helyi vízkárelhárítási felada­tokat félreérthetetlenül a köz­ségi és városi tanács vb~k ha­táskörébe utalta, a járási, va­lamint a megyei vízügyi szak- igazgatás ellenőrzése, felügye­lete és irányítása mellett. Pontosan körülírták a víz­kárelhárítás műszaki és szer­vezési teendőit, a felkészülést és a veszély beálltával köve­tendő eljárást. Intézkednek a védekezés be­fejezte utáni feladatokról, a kárelhárítás költségeiről s vé- ! gül a mulasztókkal szemben j indítható szabálysértési eljá­rás módozatairól. Addig is azonban, míg újra ! kezdődik az oktatás, arra van * szükség, hogy az említett té­mák egy pillanatra se kerülje­nek le a napirendről, hanem a mindennapos pártmunka ré­szeként adjunk választ a bo­nyolult, sokszor nem eléggé értett vagy helytelenül értel­mezett problémákra. Ez a mindennap végzett nevelő-fel- világoisító pártmunka minden szervezeti előkészítésnél töb­bet jelent az elkövetkező ok­tatási évad újabb sikereihez. Prukner Pál Balatoni műsorkalauz A Somogy és Veszprém me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya tízezer példányban ba­latoni műsorkalauzt jelentetett meg. Az ízléses, tetszetős kül­sejű kiadvány magyar és né­met nyelven ismerteti a déli és az északi part kulturális ren­dezvényeit, a színházak be­mutatóit, a különféle fesztivá­lokat, a múzeumokban látható kiállításokat és a balatoni sportműsort. Ki tudja mi épül ? Milliós beruházások Csatorna Cegléden és Szentendrén — .Kenyérgyár Vácott És ami helyett vitatkoznak Aki sokat utazgat a me­gyében, jól tudja, nem jár­hat olyan városban, vagy faluban, ahol ne fogadná az építkezések jól ismert- lát­ványa. Sokszor kérdezgetjük egymástól, rámutatva a fris­sen húzott falakra, vaev az utcákat eltorlaszoló tégla­barikádokra: — ..Nem tudja, mi épül Itt?” Ml egy speciá­lis, a termelő beruházások­kal kapcsolatos kérdésre kerestünk választ a megyei tanács beruházási irodáján. — Már próbaüzemei a tiny­n.vei mészmű — újságolja Müller Endre, az iroda veze­tője. Építési költsége ösz- szesen 25 millió forint, ebből már 18 milliós értéket átad­tak. Az üzem évente 24 ezer tonna mcszet fog termel­ni. A kiváló gyógyszerész Az orvosi vényre helyben készült gyógyszerek közül el­lenőrző körútja során talá­lomra mintát vesz, azt felhoz­za a központba és az analiti­kai laboratóriumban vegy- elemzi. — Nagyon-nagyon ritkán, de előfordult már, hogy a vegyvizsgálat hibát mutatott ki. Losonczy Béla különben jeles toxikológus, méregtani közleményei rend­szeresen megjelennek a szak­lapokban és az orvostovább­képző intézetben toxikológiai előadó. Ismerik a nevét a gyógyszerészszakmában, ta­valyelőtt a Magyar Gyógysze­rész Társaság gyógyszerkuta­tási szakosztályának titkárává választották. — Egyetemi hallgató ko­romban két éven át a Tudo­mányos Akadémia gyógyszer- kutató laboratóriumában dol­goztam. A tbc-t teljes bizton­sággal és gyorsan gyógyító antituberkuloniumok keresé­sével foglalkoztam. Magam választottam ezt a területet. Kutatómunkám aztán abba­maradt. Itt nagyon nehéz tu­dományos munkásságra időt szakítani. Aki mégis rászánja magát, az csak megszállott lehet. — És ön megszállott? — Igen. Egy esztendeje folytatja az évekkel ezelőtt félbemaradt muhkát. Ha semmi más teen­Szentendrén, a városi közmű­vesítés keretében csatornázási munkálatok folynak. A költ­ség: lí) millió forint, a nagy- ''S'szabású építkezés 1968-ban |fejeződik be. Ugyancsak csa- | tornáznak — 21 millió fo- $ rint értékben — Cegléden |is. ^ — Újdonság? | — Több mint 10 millió fő­érintős beruházással épül az t^0j kenyérgyár Vácott. Na- _|ponta majdnem 2 vagon 11 kenyeret fog termelni.- é Jövőre várható a próba­t é üzemelés,-S i 1908-ban lesz kész. Vácott a _ í Dunamenti Víz-és Csatorna- _ § mű Vállalat számára ú j köz- ~ 5 ponti telephelyet létesítünk, ' é hárommillió forint költség­esei. Monoron 1967-re mo- ,|dem cukrászüzemet adunk >i*t. 11 — Ilyen híreket mindig i s ör" mel hallunk. S ml az >^aminek kevésbé "rül Műnk? é — Sajnos, ilyen is akad. é Vácon szennyvíztisztító épí­tését vettük tervbe. Nem ^kis munka ez, elés ha annyit ^mondok: 20 millióba kerül. -^Eredetileg már 1964-ben dol- -5jgoznia kellett volna, de kü­- ^ lönböző okok miatt nem ke­- i rülhetett rá a sor. ' ^ Ebben az évben három- [ ^ millió forintot már be kell építenünk.- ^ Illetve csak kellene, mert a t ^ kivite1 erőtől. az országos- ^ Vízügyi Főigazgatóság alá tartozó Vízügyi Énitő Válla- t ki attól hónapok óta hiába vár­ijuk a szerződést, pedig min­iden műszaki feltétel bizto- (jjsítva van a kezdéshez. Ehe­lyett vitatkozunk. ’ ^ • & Ebben az esetben tehát a :|,.Nem tudja mi épül?” kér­• ^ désre ezt felelhetjük: itt sem- émi. Nem. lehetne erre mást ^válaszolni? •S (szitnyai) Fiatalabb, de vele egy idős sem sok állhatott mellette a sorban múlt pénteken a Sem- melweis-teremben, ahol az orvosok és gyógyszerészek kö­zött a kitüntető címeket ki­osztották. Losonczy Béla. a Pest megyei Tanács Gyógy­szertári Központjának szak- felügyelője még csak 39 éves, és kiváló gyógyszerész lett, ami rangot jelentő, tekintélyt adó magas elismerése a mun­kának. Személye talán annál in­kább érdekel bennünket, mert nemcsak munkája köti a megyéhez, itt is lakik. Alsógödön. Ifjú­korát pedig Dunakeszin töl­tötte, ahol most már nyuga­lomba vonult édesapja, az alagi általános iskola igazga­tója volt. Ö maga a háború Után anyagi okok miatt félbe­szakította gimnáziumi tanul­mányait és onnpn járt dolgoz­ni a vasúthoz, pályamunkás­ként kereste kenyerét. Közben magánúton továbbtanult és érettségi után beiratkozott az egyetemre. Azután az egyik dunakeszi gyógyszertárban dolgozott négy esztendeig, amíg 1958-ban kinevezték szakfelügyelőnek. Hogy mi a dolga? — Szakszempontból ellen­őrizni a gyógyszertárakat, el­sősorban azt. hogy a gyógy­szerkészítésnél pontosan be­tartják-e a gyógyszerkönyv előírásait. egyáltalán nem kell, mert a fólia alatt a gyomok nem nőnek meg, ugyanakkor a föl­dieper szépen fejlődik. Ta­pasztalatok szerint 8—10 má­zsával több termést lehet betakarítani egy holdról, mint a hagyományos módszerrel. Pest megyében, mintegy 20 holdon sikerrel ter­mesztik a feketefóliás földiepret. Az utóbbi időben a PVC- csöveket öntözésre is hasz­nálják. Ma már egész öntö­zőberendezések készülnek PVC-csövekből. Előnyük, hogy könnyen összeszerelhetek, az öntözővizet messzire el tud­ják juttatni. Olcsóbb, mint a színesfémből készült öntöző- berendezés, és szinte elnyű- hetetlen. A nyugat-európai orszá­gokban sikerrel kísérletezték ki a PVC-zsákot az alma téli víz alatti tárolására. Jól ki­válogatott, egészséges almák­kal rakják tele a PVC-zsá- kokat, amelyeket légmente­sen lezárnak. Ezütán leeresz­tik a halastóba, annak is a legmélyére, ott négy Celsius- fokon ingadozik a hőmér­séklet, amely az almát épen tartja tavaszig. Ugyancsak alkalmazzák már néhány nyugati országban a palánta műanyag-permetezé­sét is. A palánta, mint isme­retes — amikor a meleg­házból a szabadba kerül — igen érzékeny. Ha nem kap elég esőt, vizet, akkor el­pusztul. A műanyagos véde­kezés a következő: • szóró- i pisztollyal vizes mfianyagtejet per­meteznek a levelekre, a víz egy idő után elpárolog, a leveleken leheletvékonyán lerakódik a műanyagbevonat, amely nem engedi a palánta nedvességtartalmát elpárolog­ni. Amikor a növény elkezd nőni, áttöri a műanyaghár­tyát és biztonságosan fej­lődik tovább. Mire használják még a mű­anyagot a mezőgazdaságban? Műtrágya PVC-zsákban Sok mindenre! Műanyagból készítenek hullámlemezeket, dője nem lenne, akkor is évek kellenének, amíg sok fárad­sággal, türelemmel valami eredményt elér. így talán év­tizedek is beletelnek. De hát egyetlen gyógyszert sem fe­deztek fel napok alatt és szer­te a világon laboratóriumok­ban ma is százak görnyed­nek a munkaasztalok felett, ezerféle kísérlettel igyekeznek új orvosságokat találni a még többé-kevésbé nehezen, vagy egyáltalán nem gyógyítható betegségekre. Losonczy Béla vajon miért keresi éppen a Koch-bacilus gyors és erős hatású ellenszerét? — Ennek egy családi tragédia az oka — feleli. Párás szemmel foly­tatja: — 1950-ben 29 éves ko­rában tbc-ben halt meg a bá­tyám. Festőművész volt, Kép­zőművészeti Akadémiát vég­zett, nagy jövő állott előtte. Egész fiatalon díszleteket ter­vezett, aztán a színház légkö­rében kedvet kapott a rende­zéshez. Egyszercsak megjött a Nemzeti Színháztól az ér­tesítés. rendezői ösztöndíjat kap. Öt nappal azután halt meg. Az öccse most gyógyszert keres erre a betegségre — Halála után a holmija között üres füzetet találtam. Csak az első lapjára írt né­hány sort. mindössze ennyit: „Bárhol nyúlj is az élethez, mindenütt érdekes.” Mennyire igaz. Szokoly Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom