Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

0&#0-::: ■-•. KMt'itttíeMííáíát 3jjgg8g83SS338j^-i5S>wy» •■ VIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1966. JÜUUS 30., SZOMBAT Jövőre már negyvenmillió Festékanyagot exportál Indiába a gyömrői vegyiüzem FENYF.K Tóih István felv. Orvosi rendelő - vízvezeték nélkül Tegnap megtekintettem a tápiósülyi orvosi rendelőt. Öröm volt körülnézni a kor­szerű, szép, tágas helyiségben. Pedig még nem is olyan régen járásunk legelmaradottabb or­vosi rendelője kétségkívül a tápiósülyi volt. Az e célra ki­szemelt kicsi és sötét helyiség a betegek vizsgálatára nem­igen volt alkalmas. A váró­szoba pedig tulajdonképpen egy szűk folyosóból állt, mely­ben mindössze három kis pad fért el. Ha erre leültek a be­tegek, máris megtelt a kis he­lyiség. Hosszas huzavona után végül átalakították az épületet a célnak megfelelően. Szép világos, tágas várószo­bát létesítettek. Hibául csu­pán azt lehet felróni, hogy nincs be nne.kályha^ .A. betegek valósággal átdideregték a te­let. Na, de ez nem nyári té­ma. Merem remélni, hogy a riporternek nem adnak alkal­mat arra, hogy ezt a hiányos­ságot a hideg idő beálltával ismét a tolla hegyére szúrja. A beszélgetés során dr. Maj- zinger Imre körzeti orvos el­mondotta, hogy előfordulnak fertőzéses megbetegedések. Ezen kívül igen gyakoriak a balesetek is mostanában. A fertőtlenítéshez, valamint a beteg testrész lemosásához el­engedhetetlenül szükséges a friss víz. Sajnos, ez sokszor a kellő pillanatban nem áll az orvos rendelkezésére. Ugyanis az épületbe nincs még beve­zetve a vízvezeték. Az ötvös minden egyes beteg kezelése után kénytelen friss vizet cse­rélni a lavórban. Ez pedig eléggé körülményes. Sürgős esetekben esetleg baj is szár­mazhat abból, ha rögtön friss víz nem áll az orvos rendelke­zésére. Az orvos panaszát Kovács József tanácselnök is jogosnak találta. Megjegyezte azonban, hogy ezen a bájon az idén már segíteni nem tud, mert megfelelő keret nem áll ren­delkezésre. A vízvezeték be­szerelésére jövő évben min­den bizonnyal sor kerül. A ta­nácselnök egyben közölte azt is, hogy a kultúrház közmű­vesítése is évek óta várat ma­gára. Nemcsak a klubszobák, hanem még több mellékhelyi­ség lüzellátása is hiányzik. Ép­pen ezért úgy tervezték, hogy 1967-ben, 70 000 forint költség­gel, a községfejlesztési alapból nemcsak az orvosi rendelőbe, hanem a művelődés házába, sőt, a tanácsház épületébe is be fogják szerelni a vízveze­téket. A tanácsháza előtt még a múlt ősszel kutat fúrtak. Az­óta negyven méteres mélység­ből tör fel a víz. A kút tehát remélhetőleg nem sok idő múlva mindhárom helyre — mindenki megelégedésére — bő mennyiségben fogja szol­gáltatni az éltető, friss vizet. Krátky László Látszólag holt szezon van a Pest megyei Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalat gyömrői vegyi­üzemében. Pedig szó sincs ró­la. A termelés csak néhány napig, augusztus 1-ig szünetel. Az üzem karbantartási, felújí­tási munkáit végzik ezalatt. — A dolgozók? — Egy részük most vette ki évi rendes szabadságát, a töb­biek pedig segédkeznek az itt folyó építési munkákban. — mondja Matyó József, az üzem helyettes vezetője — szükség is van rájuk, hiszen az üzem mellett nagyszabású építkezés folyik. Öltöző, mosjdó, zuha­nyozó, raktár, laboratórium lzcp majd helyet az épületben. — Mikor készül el? — Év vége előtt be kellene fejezni. De ha ez nem sikerül, a jövő év elejére feltétlen el­készül. Régi gondtól szabadul­nak meg az itt dolgozók, no meg az üzem vezetői is. Ja­vulni fog a dolgozók szociális ellátottsága. Az üzem mögött is serény munka folyik. Még csak az alapozási munkát végzik, s az építkezés folytatására csak a jövő évben kerülhet sor. — Mi lesz benne? — Ha elkészül, azonnal el­helyezzük benne az időközben, 26 ezer dollár értékben meg­vásárolt gépet. — Mit gyárt majd az új masina? — Klórnitroanilint. Ez új cikk lesz, amelyet már ki is kísérleteztünk. — Mit gyártanak jelenleg? — Legnagyobb mennyiség­ben CaH-CljNo-t, nitrodiklór- benzolt. — Mire használják? — Indiában, ebben az ázsiai országban a szövet festését még a hagyományos módszer­NOTESZ KULTÚRA Az Oscar-dijas Üzlet a kor­zón című film nézőinek szá­mát nagyon könnyen meg lehetett volna számolni. Az értékben jóval kisebb Cica­babák, vagy a Párizsi Notre Dame telt házakat vonzott. Elgondolkodtató. Majd fel­nevelődik az új ázínház- és mozilátogató közönség. Fel­nevelődik — mikor? Szege­Akiknek nem sikerült... Befejeződtek már az egyete­meken, főiskolákon és egyéb felsőfokú intézményekben a felvételi vizsgák. Járásunkból is sokan jelentkeznek felsőfo­kú intézményekbe, sajnos, ke­vés sikert értek el a felvételi vizsgákon. Azt tudtuk, hogy az egye­temre, főiskolára való bejutás az idén minden eddiginél ne­hezebb lesz. Ettől függetlenül jobb helytállást vártunk a je­lentkezőktől. Egy fiatalember például kettes lett az érettségin. Fel­sőfokú technikumba jelentke­zett. Év közben feltűnően fö­lényes magatartást tanúsított a felvétele iránt. Csak akkor lepődött meg, amikor megjött a válaszlevél: A felvétel el­utasítva ... Szorgalmas, minden tekin­tetben eminens tanuló volt a KELLEMETLENKEDŐK Most az amatőr és akaratu­kon kívül kellemetlenkedők­ről lesz szó. A nagymama fel­száll a buszba az unokájával. A kocsi majdnem teljesen üres, a nagymama pedig tel­jesen tanácstalan, hogy hová üljön. Hátul ráz, középen ke­rék van, elöl megint csak ráz. A néhány szem utas kezd ideges lenni, mert a nagyma­ma tanácstalanságában ke- resztültapos a lábakon, a ko­saraival lefoglal 3—4 ülést, biztos, ami biztos alapon. Amikor leül, elkezd sírni az unoka, aki életében először ül buszon, és a nagymama ria­dalmából arra következtet, hogy ez valami szörnyű do­log. Úgyhogy egyre jobban sír. Nagymama röstelli a dol­got és így csillapítja a gyere­ket: — Majd jön a kalauz és ki­dob a kocsiból! — Az unoka erre sikoltozni kezd. Ha na­gyobb lenne, nyilván közölné a. nagymamával, hogy nem 'Sgaz, a nagymama maradi, a Italauz csak a részeg utasokat dobja le a kocsiról, a kétéves józan, bőgő kisgyerekeknek csak a fülét lyukasztja ki. A kalauz viszont jön és har­ciasán csattogtatja lyulcasztó- ját. — No, ugye! — mondja a nagymama megelégedetten és szendén szortírozza a kosa­rait. A gyerek hisztériásán zo­kog, nem érdeklik az ablakból látható virágok, az erdő sem, neki minden mindegy, hiszen a kalauz nyomban kidobja a kocsiból. A kocsi parancsnoka is ak­cióba lép és lyukasztójával sokat sejtetően csattogtat a gyerek füle mellett. De a nagymamának ez nem elég, közli, hogy az utasok is ha­ragszanak a bőgő gyerekekre és ők is le fogják dobni a ko­csiból. Pedig az utasok nem akar­ták kidobni az unokát a kocsi­ból, a nagymama fülét viszont szívesen kilyukasztották vol­na. (d) gimnáziumban. Kitűnőre sike­rült az érettségije is. Á felvé­tele angol—magyar szakra mégiscsak jövőre sikerült, elő­felvételivel. Igaz, ez még a jobbik eset. A kislány évek óta a tanári pályára készült. Magyar, tör­ténelem szakra jelentkezett, Szegedre. A felvételin olyan gyenge teljesítményt nyújtott, hogy még a vizsgáztató bizott­ság tagjai is elszégyellték ma­gukat ... Ugyanúgy járt az egyik fiú is. Tudvalevő pedig, hogy er­re a szakra évről évre több­szörös a túljelentkezés. Volt olyan felvételiző például, aki negyedszer próbálkozott a fel­vételi vizsgán. Sikertelenül... Az idén a legtöbben azért nem lehetnek tagjai valame­lyik felsőfokú intézménynek, mert nem volt megfelelő a felkészülésük. Vajon mi lesz velük? — kérdezik egyre többször ma­napság. Akik nem jelentkez­tek továbbtanulásra, azoknak jó része elhelyezkedett, vagy a közeljövőben elhelyezkedik majd. Az egyetemre jelentke­zők többségének azonban még nincs munkahelye. Általános hiba, hogy a dolgozni akaró érettségizettek a legtöbbször Budapestet választják mun­kahelyül. Hallottam olyan esetről, hogy a falujában kí­náltak állást egy kislánynak, de ő visszautasította, mert Pestre akar menni... Pedig beigazolódott, jobb az, ha mindenki a lakóhelyé­hez közel próbál elhelyezked­ni. G. J. den, az egyetemek, a fiatal­ság városában épp úgy a kalandfümek a leglátogatot­tabbak, mint Vecsésen. S ha ez így megy tovább — nem is várhatunk jelentős javulást. Ki tanítja meg a ma fiatalságát helyesen szó­rakozni — az igazit, a mű­vészit megmutatva nekik? Vajon eleget tesznek-e ifjú­sági tömegszervezetünkben, a KISZ-ben a fiatalság ilyen irányú nevelésének? Meg- tesznek-e mindent a tanárok az iskolákban? Történtek egy-két helyen kezdeti lépések — film­klub, de a kezdetet nem kö­vette folytatás. A szociológusok, a népmű­velő szakemberek kérdőívei sokmindenről árulkodnak. Árulkodnak arról, hogy nap­jainkban sok baj van még a közönség nevelésével. Történtek változások — ez igaz. A kultúra szinte fil­lérekért eljuthat minden házba. De ez nem minden. Azt kell elérnünk, hogy eze­kért a fillérekért a tartalmas, igényes kultúrát kapják és vegyék az emberek. Sz. A. rel végzik, tőlük kaptunk nagymérvű megrendelést. — Mennyit szállítanak? — Több tonnát szállítunk a CHEMOLIMPEX útján. Nagy részét a második félévben. Ezenkívül mi készítjük a Fe­nolszagtalanító szert is. Ebből is jelentős megrendelést ka­punk minden évben belföld­ről. — Újítások? — Verner Endre, üzemve­zető főmérnök néhány újítás­sal részt vett a legutóbbi Pest megyei újítók kiállításán, a fővárosban. Minden kiállí­tott műve nagy sikert aratott a szakemberek körében. — Brigád mozgalom? — Egyetlen brigádunk stíl­szerűen a Lombik nevet vette fel. Munkájuk nyomán re­mény van arra, hogy, elnyer­jék a megtisztelő szocialista címet. Annál is inkább, mert brigádvezetőjük Gáti Géza, az üzem kiváló dolgozója, többszörös újítója. — Tervteljesítés? A fél évi tervet 100 százalé­kon felül teljesítettük. Remél­jük, a második fél évet is túl­teljesítjük. — Hányán dolgoznak itt? — Csaknem negyvenen. Munkás, adminisztrátor, veze­tő közös egyetértésben dolgo­zik. Ez az alapja az eddig el­ért szép eredményeknek, s ez lehet az alapja a további sike­reknek is. Gér József ESŐ A bényei Népfront Tsz irodá­jában ülünk. Kinn valósággal szakad, ömlik az eső. Olyan sűrű a ködfüggöny, hogy alig lehet az ablaktól tovább látni. A beszélgetés fő témája ter­mészetesen az eső. Kellett-e az eső? Nem sok-e az eső? A jelenlevőknek egyöntetű a vé­leménye, hogy nagyon is kel­lett már az eső. Igaz, hogy je­lenleg gátolja az aratást, némi késedelmet okoz, de ez a kis késedelem bőven megtérül a kapásnövényeknél. Kun László főmezőgazdász papírt és ceruzát vesz elő és némi kis számolás után már sorolja is: kukoricából 1—1,5 mázsa többletet jelent ez az eső, ami csaknem nyolcezer forint plusz bevételt biztosít­hat. (MJ) Ügyeletes orvos Monoron dr. Koncz Lajos. Pilisen dr. Pázmány Elemér, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Simon Sándor tart vasár­nap ügyeleti szolgálatot. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen az And­rás telepi. Épül az új sportpálya Megmozdult a föld Monoron Legalábbis július első va­sárnapján az új sportpálya te­rületén. Reggel 6 óra felé már gyülekeztek a sportemberek, a sportot szeretők, remélve, hogy végre komoly formában is megindul az új pálya építé­se. Mintegy 60—65-en vettek részt a földmozgatásban. Az új csatorna építésénél kiter­melt földet hordták a laposabb területekre gépkocsikkal, amit a helyi vállalatok, üzemek, ktsz-ek, termelőszövetkezetek, a gépállomás és a TEFU bo­csátott rendelkezésre. Nagy volt a sürgés-forgás és az eredmény sem maradt el, mert a szorgos kezek és a gépkocsik jó munkát végeztek, és aki most szétnéz a strand melletti részen, örömmel állapítja meg. hogy a munkálatok végre ko­molyan haladnak előre. Már egy aránylag egyenes talajt láthatunk bár most újra talá­lunk ott kupacokban földet, de ez már a következő teendő, ennek az eltakarítása holnap­ra vár. A Gyömrői TÖVÁL, mint kivitelező, jó munkát végez. A mintegy 3 hold területet a munkagépek szépen leegyene­sítették, és ha még fokozzák a munka menetét, továbbá ha a társadalmi munka is megfele­lő lesz, akkor a községi tanács terve megvalósul: és még eb­ben az évben a gyepesítést, valamint a kerítés felállítását is elvégzik. Hogy ez végrehajt­ható legyen, nagy összefogásra és segítségre lesz szükség, ép­pen azért kéri a szervező bi­zottság a lakosságot, hogy aki teheti (mintegy 40 főre van szükség holnap 31-én reggel 6 órára. ásót. villát, kapát, vagy lapátot hozzanak) jöjjön el és segítse a munkálatok előbbre vitelét. A tervezett munkálatok el­végzése azért is nagyon fontos, mert bizony elszomorító lát­Szabad pártnapot I tartanak ma Tápiósülyben 18 ' órai kezdettel. Előadó: dr. 1 Sánta Anna. Sovány a divat? Már többször észrevettem, hogy mind kisebbek lesznek a cukrászsütemények. Ez vi­szont érzékenyen érint, mert orvosom sok édességet írt elő, mivel magasságomhoz j képest jóval súlyom alatt I vagyok. ; Tegnap például a monori | vasúti büfében fogyasztol- ! tam e\ két krémest, és meg­rökönyödve tapasztaltam, hogy a kettő tulajdonkép­pen egy! Isten uccse, meg­mérgesedtem! Múltkor a ka- resztfiamnak vettem egy fut- ballabdát — egy szelettel rövitiebb volt. Feleségem zsebkendőket vásárolt: kis ..zsebkendőnyi” darabokat tet­tek elé, változatlan árban. Egyszóval „minden” ki­sebb lesz, ami még nem volna baj. A bosszankodás ott kezdődik, hogy mindez a vevő zsebére. És ezt már szóvá kell tenni! A burkolt árdrágításnak több formája ismeretes. Ez is közéjük tartozik, akár­hogy is vesszük! Hogy .mi az orvoslás? Az ellenőrzés, amit úgy látszik, eléggé elhanyagoltak az ille­tékesek' (H.) Sorompó Köztudomású, hogy Közép- Európa legnyugodtabb embe­rei közé tartozom. Megmér­hetetlenül nagy nyugalmam­ból csak a labdarúgó VB és a vecsési sorompókezelő tud kizökkenteni. Az első tíz percet általában mindig nyugodtan viselem el. Társaslények vagyunk, is­merkedünk, beszélgetünk. Szóba kerül ilyenkor Huzli- csekné, aki csalja a férjéi, Soponyai, aki csalja a felesé­gét, a vissza nem kapott négy pont, szóval mindez, amiről beszélnek manapság az embe­rek. A második tíz percben már egy kicsit kezdek ideges len­ni. Ilyenkor magyar sláger­dalt kezdek dúdolni, és az összejött kocsikat nézegetem. Ilyenkor kicsit megnyugszom, mert a BIV-en nem lát annyi autót az ember, mint a vecsési sorompó előtt. Ilyenkor van­nak itt külföldiek is — és több nyelven értekezünk „az illetékes” rokonairól. (Szép nyelvünk van — a magyarok mindig többet és színesebbet tudtak mondani erről a té­máról.) A harmadik tíz perc már feszült légkörben zajlik. Leg­alábbis nálam. Mert vannak* akik úgy összebarátkoznak, hogy egyenesen az anya- könyvvezetőhöz indulnak in­nen. Aztán feltűnik... és ilyenkor szoktam dührohamot kapni. A sorompó előtt elha­lad egy járgány és a rajta ülő vasutas barátságosan inte­get. — szatti — vány a már több mint egy éve szerteheverő betonoszlopok és elemek, amelyeknek egyrésze összetörve hever a fű alatt rej­tőzve, mintha szégyellné ma­gát, hogy ennyi ideig rá se néztek, illetve voltak, akik nézték, sőt elő is kotorták a rejtekhelyről, és ki tudja, hogy mennyit sajátítottak el belő­le?! Oláh Gyula MAI MŰSOR Mozik Ecscr: Fantomas, Gomba: Ké­rem a panaszkönyvet. Gycimrö: Kéz kezet mos. Maglód: ttélet Nürnbergben I—II. (széles). Mo- nor: Fügefalevél (széles). Nyár­egyháza: Szerelmes biciklisták. Pilis: Riói kai end. Tápiósáp: A mi házunk. Tápiósüly: örök megújulás. Úri: A hétköznapi fa­sizmus. Üllő: HintenA*.ró Szerelem. Vasad: Volt egyszer egy öreg­ember Vecsés: A szárnyas Fifi (széles). \

Next

/
Oldalképek
Tartalom