Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-30 / 179. szám
ritjfT Mítr if 1966. JÚLIUS 30., SZOMBAT ^4 nemzet művésze Száz éve hall meg Egressy Gábor Egressy Gábor a Mátyás király szerepében (Kassai Vidor festménye) 4,Megénekellek!... de te lész oka, Ha énekem tán szabadon nem szárnyal: Uerészegítéd szomjas lelkemet Művészetednek édes italával...” 1844-ben a „nemzet isze”-ként ünnepelte muvePetőfi Egressy Gábort, akinek természetes játékmodora, szép versmondása százakat hódított meg a magyar színjátszásnak. Színészi pályáját vidéken (Rozsnyón, Kassán, Kolozsvárott) kezdte. Nevével a- pesti közönség először 1837-ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tagja volt), első előadásának színlapján találkozott: a költőt alakította Vörösmarty Árpád ébredésében. Ifjú korától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen síkraszáll a dráma ügye mellett, szóban és hírlapi cikkekben hirdetve: a dráma az értelemhez szól, és önismeretre tanít. Gyakran otthagyja Pestet és vidéken vendégszerepei. A szabadságharcban vállalt politikai tevékenysége hosszabb időre megszakítja színészi pályáját: emigrálni kényszerül. Visszatérve kiadja emlékezéseit Törökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1854-ben jut ismét. Ettől kezdve részben játszik, részben a színpadi játék elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Magyar Színházi Lapnak, alapítója és első tanára a színi tanodának. Igen gazdag tapasztalatait és elméleti fejtegetéseit gyűjtötte össze A színészet könyve című ,művéA kis founci-ág ore Aki félezer embert húzott ki a vízből ben, amelyet tankönyvül szánt a tanodának. Egressy Gábor mindamellett, hogy írói és tanári tevékenységet is folytatott; elsősorban színész volt: a játék, a beszéd és a mozgás művésze, Emlékezetes szerepekkel (Bánik bán, s számos saját maga fordította Shakespeare- hősszerep, Hamlet, Lear király, III. Richárd stb. színpadra vitelével) írta be nevét a magyai’ színjátszás történetébe. Petőfi a színész sorsáról írta: „Lekötve csiigg ö egy rövid bilincsen, Ez a jelen; csak erre számolhat _ Ha a jelennek biztos fövényébe Le nem bocsátá híre horgonyát: Elemegy nevével az idő hajója.. A száz évvel ezelőtt, 1886. j július 30-án elhunyt Egressy, Gábor, a dráma szenvedélyes szószólója nagyszerű színpadi alakításaival lebocsátotta hírének horgonyát, s nevét megőrizte az utókor. — á — o — Különös szenvedélye van. A fuldoklókat, bajbajutottakat menti ki. Majdnem félezer embert húzott eddig partra. Kit élve, kit halva. A soroksári, dunaharaszti Duna-ágrál a felelőtlen strandolok, életüket unt szerencsétlenek őre, keresője. A környéken mindenki tudja hol lakik, ha baj van a vizán hozzá szaladnak segítségért. Az ijedt arcról olvas, veszi hosszú csáklyáiát és indul. Aki miatt neki szóltak, azt ő még minden esetben partra hozta. Negyven esztendő óta. Pedig sosem volt célja a vizet őrizni. Az életmentés nála két pofonnal kezdődött. | Feleségével esküvőjük utáni napon a révcsárdában sörözött. Hallottál^: segítségért kiabálnak. Három ember kapálózott, merült a Dunába. Nem gondolt ő akkor semmire, csak ugrott értük. Az eszébe sem jutott, hogy a három fuldoklóval nem bír el. Egyik a karját, másik a nyakát, a harmadik pedig a lábát kapta el. Úszni egyik sem tudott s húzták őt is magukkal a mélybe. Azt már nem tudja, hogy ért partra. Az utolsó méternél elnuk. Saját maga építette. Kilenc méter hosszú. S az udvarban a négy nagyobb fiúnak négy szoba. Hét gyermeke közül egyik sem osztozik szenvedélyében. Iszonyodnak a fuldokló, a halott embertől. Ö meg akkor érzi jól magát, amikor látja: szusszant, már mozdul a szerencsétlen. Szereli a Dunát, a vizet. Úgy jár benne mint a vidra. Ha fiatalabb lenne, ha tanították volna úszni rendesen, akkor most mint élsportolónak bizonyára az úszás lenne a szenvedélye. Egyszer el is vitték a Rudas-uszodába úszni. Hatan indultak. Ő már régen végigért a medencében, amikor a többiek még a közepénél járlak. Csak az volt a baj, hogy a víz alatt úszott. Mert úgy tud gyorsan. Egyébként derékig merül csak a vízbe, másképpen nem tud úszni. Ezért bukott meg a karrierje, ezért maradt „csak” életmentő. András Ida KÖNYVESPOLC Földes Péter: Lottó-menetrend A következő havi lottósorsolási naptár érdekessége, hogy két jutalomsorsolást is tartalmaz. Augusztus 1-én a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság "szekliázában rendezik a júliusi, míg augusztus 29-én ugyanott az augusztusi tárgy- nyereményhúzást. A lottó esedékes heti nyerőszámait augusztus 5-én Bala- tonfüreden, 12-én Hajdúszoboszlón, 19-én Balatonlellén, 26-án pedig Kőszegen sprsol- ják. Vihar a Balatonon A MARGARÉTA-ÜGY Pénteken a reggeli órákban erős vihar alakult ki a Balaton mentén. Az észak-északnyugati irányból érkezett szél délelőtt még jobban megerősödött és a tó felett heves viBUDAPEST PARKLELTÁR A gondozott zöldterületek növekedésével az öntözött parkok kiterjedése a fővárosban megközelíti a hét és fél millió négyzetmétert, a külterjes — öntözetlen — zöldterületek nagysága pedig csaknem másfél millió négyzetméter. A budapesti utcákon, tereken 434 ezer sorfa zöldell. har tombolt. A mérések szerint a szél sebessége helyenként elérte az óránkénti 70— 80 kilométert, és a tavön méteresnél nagyobb, tarajos hullámok alakultak ki. A viharos idő helyenként megnehezítette a MAHART ^ kirándulóhajóinak köziekedé-$ sét. A vízibuszokat menetköz-^ ben szinte teljesen beborítót- ták a hullámtarajok. Több hajó nagyobb késéssel ért partot, egyes járatokat nem is indítottak el. A révkapitányság mentőbajója a délelőtti órákban Csopaknál egy vitorlást vontatott ki a partra. A vitorlásak másutt a vihar miatt nem merészkedtek £ nyüt vízre. 1918 őszén, az orosz hadifogságból hazatérő Lányi Ádám százados alig lépte át a magyar határt, amikor egy tiszti járőr letartóztatta. A százados izgatottan tapogatta meg a zsebében lapuló sziva- ros dobozt, amelynek titkos rekeszében egy levél feküdt. A levél jeladás volt a polgári forradalom kirobbantására, amelyet Szamuely Tibor és Kun Béla küldött Landler Jenőnek. Teljesítette küldetését? Kudarcot vallott a Margarétaügy? A százados, útban a börtön felé, végiggondolja életét; milyen utat tett meg a királyi tanácsos apja védőszárnyaitól a hadifogságon keresztül a forradalmi szolgálatig. A cselekmény bonyolultsága és kalandossága az izgalmakat, a gyors ritmust és a pergő eseményeket kedvelő olvasó igényeit elégíti ki; a történet háttere, az első világégés, a szocialista forradalom és a polgárháború, a történelem iránt érdeklődőknek nyújt pontos képet; a százados öcs- cse és barátai, a gyermekélet csínyjeit és kedves-komoly, vidám-szomorű játék-harcukat vetíti elénk; a lélek rejtelmeit kereső olvasók megismerkednek Lányi százados kétségekkel, töprengésekkel, kételyekkel és bizakodással teli útjával, amíg a monarchia kiszolgálásától eljut a forradalomig. A Zrínyi Kiadó jól választott, amikor a Fáklya-könyvek sorozatban kiadta Földes Péter művét. Aki elolvassa, a jövőben is szívesen veszi kézbe a Fáklya-könyvek további köteteit. Gelléri Miklós Tengerjáró motorcsónakok — a magyar tengeren A Balaton partjára gépkocsi utánfutókon egyre-más- ra érkeznek olyan motorcsónakok, amilyeneket eddig nem láttak a hazai nyaraló- vendégek. Ezeket, a balatoninál magasabb építésű motorcsónakokat elsősorban a tengeren használják, tehát a Balatonon is jól megállják helyüket. A motorcsónakokat nagy motorok hajtják, óránként 60 kilométernél nagyobb sebességgel. NYUGALOM Nyugdíjba vonult Majna! Sándor, gödöllő-kiráűytelepi tanító. . E hírben látszólag nincs semmi rendkívüli. Egy tanító nyugdíjba vonult. De ha már hozzámondjuk, hogy Majnai Sándor tíz év késéssel, 70 éves S 'rss/ssssfsssssss/ssssssssfs/ssssssssssssssssssssss/sssssssssss/sssssssssysssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssss. \Az áldozat korában érkezett a nyugalomba, már mindjárt más. Majnai Sándor aradi asztalos fia volt, s valamikor régen apja mesterségéről ábrándozott. Most, hogy visszatekint életútjára, mégse bánta meg, hogy tanító volt egy életen, 48 esztendőn át. S, $ Pedagógus pályafutását ta- 5$ nyán kezdte: Felsőpusztasze- ren. Ez olyan istenhátamögöt- ^ ti hely volt, hogy midőn gyer- i meke diftériás lett, az orvos, 5 Schmidt doktor, 24 kilomé- 5; tért kocsizott, míg hozzájuk |ért. 8 A 20-as évek derekán tör- § tént, hogy Gödöllőn, a király- ^ telepiek kérelemmel fordultak ^ az elöljárósághoz: építsenek it iskolát nekik. Kérelmüket az ^ elöljáróság nem hallgatta ^ meg, s ekkor a minisztérium- t; hoz fordultak. Onnan jött a S válasz, népszámlálást kell tar- 8 tani. Iskolájuk akkor lehet, |ha a környéken legalább 150 ^ család lakik. A népszámlálás ^ során 182 családot számoltak ^ össze Királytelepen, s így 1929 ^ szeptemberében megnyithatta b kapuit az új iskola. Tanítója ^ Majnai Sándor lett. ^ A tanító úr 37 esztendőn át ^ tanított a királytelepi iskolá- 8 ban. 1958-ban kiváló tanító S kitüntetést kapott, s most 70 8 esztendősen, hogy nyugalomba i; vonult, csak azt bánja, hogy ^ nem érhette meg az 50 éves í; jubileumot. ^ Csiba József ! ----------------------| Legelogazdálkodási bemutató $ ^ Tíz napon át a Győ-r megyei ^ szanyi Dózsa és mihályi Tán- csiscs termelőszövetkezet te- 8 rületén tartották meg a Föld- 8 művelésügyi Minisztérium és 5 a Mezőgazdasági Kiállítási § iroda rendezésében a II. or- ^ szágos legelőgazdálkodási be- ^ mutatót. A bemutatón az or- ^ szág minden részéből több 6 ezer mezőgazdasági szakember S vett részt A másfél évszázados népi gyógyítás titka „ijedtséget" gyógyítani. A perirathoz egy tasakban csatoltak abból a szemcsés barna porból, amelyet a környékben talált különféle gyógynövényekből készítettek. Bátori István a pandúrok szemelát- tára vett be a porból annak bizonyítására, hogy emberi életre ártalmatlan a „gyógyszer”. A barna por laboratóriumi vizsgálata talán fényt deríthetne arra, mivel orvosolták másfél százada a Körösök vidékén a köszvényt és az „ijedtséget”. Fenn, ahol már mindenki megnyugszik, neki nincs maradása. Reggel megvette a Földi Heraldot, és megpillantotta Brenovics fényképét. Tettenérték Brenovicsot. Nyolc kilométer hosszú hevederrel igyekezett kifelé a gyárból. Ezt írta az újság, és megkérdezte: hogyan jutott idáig ez az ember? Tíz éve ő is kérdezgette tőle, meg a vezér- igazgatótól is, amikor ki akarta rúgni Breno- vicsot, mert megtetszett neki a gyári toronyóra, a haránt-présgép és a gőzturbina. Kicsit szúrósan nézett Brenovicsra és a társadalomra. Brenovics talán még ezt is zokon vette. Félni kezdett tőle, pedig a főnök nem azért van a világon, hogy a beosztottak rettegjék tekintetét. Félelmében már leszokott a nagyobb portékákról, és a múlt héten, amikor az őr kiforgatta zsebeit, Brenovics szó nélkül adta vissza a kvarclámpákat. £s most ez a nyolc kilométer! Csipkerózsika színű bárányfelhők kerülgették, s a reggeli omklózás serkentően hatott \ elméjére. — Istenem, hogyan is történhetett? — mormogta magának, mert itt is érezte a felelősséget. Elkísérte a mennybe is, ahol megérdemelt pihenésre kapott hosszabb beutalót, miután a cikkcakkban röpködő piros Trabant leseperte a pályáról. — Brenovics, Brenovics ... Mikor a Tra- ; bánt felöklelte, éppen Brenovicsra gondolt, ; neki is akart jutalmat adni, hiszen, akkor \ sem maradhat pénz nélkül az ember, ha meg- : tetszik neki a kvarclámpa. Aztán hosszú idő- ; re megfeledkezett róla, mert az új állonsás- : helyén vizitelt az előkelőségeknél, az ismerő- : söknél, kitöltötte a bejelentőlapot és elméje | valahogy könnyebb lett, mintha nem is por- \ bői keletkezett volna valamikor. j És most újra Brenovics! Pedig ö nem hagy- : ta, hogy keményen ledorongolják, mert érzé- ! kenyek ezek a művészlelkek. Talán még a i szúrós tekintet is megártott neki, és lerom- ! holta az összes nevelőhatást, amelyet a tár- > sadalmi szervek menetközben kifejtettek. Levéltári dokumentumok tanúskodnak arról, hogy a Körösök vidékén hajdanában előszeretettel alkalmazták a népi gyógyítás sajátos eszközeit A szikes talajok jellegzetes gyógynövényeit a legkülönbözőbb formában használták fel a népi gyógyítók. Többek között egy érdekes periratot találtak, amely 1812-ből származik. Bá- . tori István gyomai lakost fog- ! ték perbe népi kuruzslásért. j A környékről sokan jártak j hozzá köszvényüket, illetve az I MEGÉRKEZTEK az első „versenyzők" a borok nemzetközi versenyére közi borversenyen összesen 26 országból indultak. Máris képviselve van mind az öt kontinens, Japántól Kolumbiáig, Algériától Uj-Zélandig, nem is szólva Európa szinte valamennyi szőlőtermelő országáról. Megérkeztek az első kuli öleli „részvevők” az V. budapesti cemzetközi borversenyre. A nagyszabásúnak ígérkező versenyre eddig 27 országtól jelentkeztek, míg 1964-ben, i legutóbbi budapesti nernzetvesztette az eszmeietex. Arra józanotíott, hogy a felesége jaj veszek alt mellette és adott neki két nagy pofont figyelmeztetésül, hogy többé ne esi-, náljon ilyen ostobaságot. Ám Horváth Pétert attól a perctől kezdve különösen vonzotta a víz. Nem volt nyugta, hosszú időkön át őrizte a Dunát, ott sétáit mellette, küíö- nös.en nyáron, mert minden kánikula megkövetelte a maga áldozatát. Hogy mennyi embert mentett meg? Nem jegyezte fel. Ö maga is 1951-ben tudta meg egyszer pontosan, amikor a Fővárosi Tanácshoz hívták. Fáradozásáért elismerést és 4500 forint pénzjutalmat kapott. Nagyon örült a pénznek, hiszen ennyit sosem látott együtt. Feleségével elment a fogadás után a volt Fenyves Áruházba Pesten. Hét öltöny ruhát vett hót gyermekének. A kasszánál fizetéskor két ember igazoltatta, számon- kérték tőle, honnan van eny- nyi pénze? Nagyon bántotta ez az igazoltatás. Még szerencse, hogy nála volt a miniszteri elismerés. Tapasztalata szerint érthetetlen oknál fogva az újraszülető emberek többsége hálátlan. Éppen, hogy kifújják a vizet, levegőhöz jutnak, egyik másik gorombán elküldi őt jó messzire és azzal elszalad. Kevés mond köszönetét. Ezt lassan megszokta. Az viszont nagyon fájt neki, amikor lakásából kilakoltatták. Az elismerés után a révkapitányságra ment dolgozni 1951-ben. Ám, az őrmesteri fizetés ki- leheed magára nem volt sok. Más munka után nézett, s akkor el kellett hagynia kétszobás lakását, kicsi szoba konyhasort. Pedig nem volt szolgálati lakás, csakhát a házmester nemigen bírta őket, mert hogy cigányok. Ürügyet .pedig könnyű találni... Most már van rendes otthoBánni kell az emberekkel, mert az ember... Nem bírja valamennyi, hogy úgy nézzenek rá, olyan szúrósan. Szánta-bánta a morcos szemöldököt. Nagyon szégyellte azt a nézést is, amivel Brenovics akkor szembenézett a tényekkel és a szomorú valósággal — amelynek felét már ellopta. — Hol hibáztam el? Mert én voltam a hibás, a főnöke, a barátja. A türelem és a rózsa járt az eszében, meg a tövis, mert a tövisekkel kirakott útról menekült a bűnök útjára ... igen, menekült, nem lehet kétséges: menekült ez az ember, ez a Brenovics, aki nem bírja a megterhelést, és soha nem adják meg neki a Lehetőséget. — A fokozatosság, mint nevelőhatás — igen, a hiba itt történt, és a visszaeső bűnösért a társadalomnak kell vállalnia a felelősséget. Mondtam a rendőrkapitánynak, hogy civilruhát vegyen fel, mikor vallatja. És a tömegszervezetek megtettek-e mindent? Szerencsétlen ember, a nyolckilométeres heveder alig ért kétmilliót, és nem is tudta kivinni valamennyit. Egy profi feldarabolta volna, és tehertaxin fuvarozza ki a gyárból, a portás még szalutál is neki, a műkedvelők kora lejárt. Tropikus, száraz, mozdulatlan volt a világ, s főzelék ízű totótippeket pöckölgetett a levegő. A régebbiek forró teát ittak whiskyvel, a •waterlói hősök a reumájukat simogatták és az agyvelők úgy kiszikkadtak, mint az olajbogyók a getsemanei kertben. Kipróbált szentek szekírozták egymást, s a gutaütéses unalomban kivirult a békés egymás mellett élés. Mindenki más bajával törődött, és ö újra feltette magának a kérdést: hol hibáztam el? Nem jutott tovább. Szeme elfénytelenedett, és elindult a pince felé, mert Pannóniában is ezt tette, ha jött a frontátvonulás. És ekkor fejében meglódult a lendkerék, forgott, kattogott, és azt gondolta: frontátvonulás! A frontátvonulás a felelős! A frontátvonulás, amely Brenovics lelkében elmosta a tulajdonviszonyokat és voltaképpen Brenovics egy áldozat. De még senki sem hallotta panaszkodni, mert Brenovics hősiesen viseli el a frontátvonulást. Még az orvos sem vette észre rajta, csak a portás éber szeme akadt meg az ismerős tüneteken. Krajczár Imre
