Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-29 / 178. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM 1966. JULIUS 29., FENTEK Hibridkukorica 124 holdon Félévi számvetés a tádufjyárban Egytizede exportra its alapanyag aiime saját termelésik hírésoárri (mandat okas a melléktermékek ethelyesése Kivesző szakmák A TAKÁCS Tartsunk hát sorrendet. Andócs Lajos bácsi annak idején valami nagyon nevezetes szentesi takácsnál tanulta a szövést. Hazatért és itt harmadiknak váltotta ki az ipart. Éveken keresztül szőtte a lepedőket, törülközőket, konyharuhákat. A két versenytárs megtért őseihez, egy ideig Lajos bácsi egyedül taposta a szövőszéket és lök- döste a vetélőt, míg aztán felette is eljárt az idő. — Csináltam volna én továbbra is — mondotta Andócs bácsi — dehát a gyárak fürge szövőszékeivel nem lehet versenyezni. Szépen, békességgel beadtam az ipart. — És ezzel el is felejtette a mesterséget? — Hát nem éppen. Mert magam számára a törülközőt, lepedőt, konyharuhát szabad időmben még mindig én csinálom. És most én vagyok a sütőipari vállalat telepén az egyik portás. — Hány éves? — Ajjaj! A koromtól meg a szolgálati időmtől nyugodtan mehetnék nyugdíjba. — És miért nem? — Mert bírom a munkát, hatvannyolc évesen is. Szeretek is dolgozni, itt a munkahelyemen. Tudja, derék, jókedvű emberek ezek a pékek, hát amíg nem tuszkolnak, maradok. Lajos bácsi cinkosan közelebb hajol hozzám. — Inkább házasodnék. Azaz, hogy nősülnék, hall- ja-e, mert házam van énnekem, mégpedig a napos oldalon. Csak a magányosság bánt nagyon. Nincsen, aki hozzám szóljon, valami jó ebédet kanyarítson. Nagyon is unnám magam egyedül otthon. Ezért nem kell a nyugdíj. Inkább ha tudna valami derék asszonyt kom- mendálni, gondoljon rám. —si ség, melyet eddig csak kicsiben végeztünk — kapcsolódik a beszélgetésbe a telepvezető helyettes. Profilváltozást kívánt az egyre nagyobb szerepet játszó közvetlen export. Gyártmányaik zömét a zöldséges- és konzervgyári ládák, kábeldobok, a tej-, baromfi- és textilipar részére készített ládák teszik ki. Míg 1965. első felében az össztermelés 3,9 százalékát szállították külföldre, addig az idén a gyár termelésének több, mint 10 százaléka került közvetlen exportra. Ez 1977 köbmétert jelent, mely háromszoros emelkedésnek felel meg. Problémáikra terelődik a szó. — A hulladék, bőrdeszka és szélanyag — melyek a fűrészáru előállításának melléktermékei — elhelyezése, tárolása egyre nagyobb gondot okoz. Emiatt gyakori a nézeteltérés a tűzrendészettel. — Már 15 forintért is adjuk mázsáját, mégsem nagyon veszik — mondják végezetül. (szentpéteri) AKÖV telep városunkban Az Autóközlekedési Vállalat vezetői hónapok óta tárgyalnak a Nagykőrösi Konzervgyárral. A konzergyár a szállításokhoz az ország több szállító vállalatától kap járműveket és kérte, hogy az AKÖV létesítsen Nagykörösön egy korszerű telepet, ahol a gyár szükségletén kívül a város igényének megfelelő gépjármű állományt tartanak, ahol a hibák kijavítására megfelelő javítóüzem és szervizállomás is működik. A tárgyalások eredményre vezettek. Az AKÖV a városi tanácshoz fordult, terület kijelölés céljából és a perspektivikusan mintegy 200 gépkocsit foglalkoztató telep létesítéséhez a szükséges beruházásokat a KPM biztosítja. A telep az elképzelések szerint 1967 végére épül fel és természetesen azt is jelenti, hogy nagyszámú új gépkocsivezetőre lesz szükség Nagykörösön. A Dózsa Termelőszövetkezet 124 katasztrális holdon termeszt belterjesztéses hibrid- kukorica vetőmagot A kukorica táblákon 12 „anya” és 4 „apa” sor váltogatja egymást. A tagok vállalási alapon, százalékos részesedésben vállalták el a hibrid táblákat gondozásra. Az „anya” sorok termését a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság hibridkukorica üzeme veszi át és dolgozza fel, majd ezután adja ki a vetőmagot tovább szaporításra. A termelőszövetkezet a leszállított vetőmagok másfélszeresét kapja vissza, természetesen takarmányozásra alkalmas kukoricaként. Hogyan bonyolította le a termelőszövetkezet a legfontosabb ápolási munkát, a cí- merezést? A kérdésre Klingl József, a Dózsa elnöke válaszolt. — Nyolcvanhárom katasztrális holdat lecímereztünk. Akadtak vállalók között olyanok akik ezt a munkát nem végezték el időben, ezért kénytelenek voltunk iskolásokat beállítani. A Magtermeltető Vállalat sürget. Még hátravan 41 katasztrális hold s a későbbi vetésből. Reméljük ez is menni fog. — pp LECSÓ Csütörtökön a Nagykőrösi Konzervgyár megkezdte a paprika feldolgozását. Az első szállítmányokból lecsó készül. A külkereskedelmi és a belkereskedelmi vállalatok türelmetlenül várják már a szállításokat, mivel az elmúlt évi rossz termés következtében a készletek már hónapokkal ezelőtt teljesen kifogytak. Hét, országos sokadalom Üres zsebbel a vásárban Új rendelet az óvodai felvételekről A közelmúltban országos értekezleten tárgyaltak a szeptember közej)én életbe lépő új óvodai rendtartásról. Pest megyében is — akárcsak országosan — a 3—6 éves gyermekek csaknem ötven százalékának tudnak az óvodákban helyet biztosítani. Ez 1965. december 31-én, a megyében 15 676 gyermekre vonatkozott — számuk azóta emelkedett. Ezentúl az óvodai felvételre minden évben szeptember 1— 7. között lehet jelentkezni. Kivétel a mostani év, amikor a. felvételeket augusztus 27 és szeptember 3-a között tartják. Az esetben, ha több az igénylő, mint amennyi hely áll rendelkezésre, bizottságot alakítanak. Előnyben részesülnek az egyedülálló szülők gyermekei, az olyan család, ahol mindkét szülő dolgozik, s nincs felnőtt, aki a gyermeket ellátná. Ugyancsak mérlegelik az elbírálásnál a szociális helyzetet. A felvételek lezárása után a névsort az óvoda kapujára ki kell függeszteni. SPORT KÉZILABDA Győzelem az utolsó mérkőzésen Nagykőrösi Kinizsi—Alsógöd 17:11 (10:5). Kinizsi: Szabó — Nagy A., Vikartóczki, Siroki, D. Kovács, Győrfi, Zubány. Csere: Danes, Varsányi. A Kinizsi a korábban elmaradt mérkőzését játszotta le. A csapat tartalékosán állt ki, de így is biztosan győzött. Az első percekben már három gólt értek el a vendégek. Ezek a gólok felrázták a hazaiakat és támadásba lendültek. Az ellenfél idegeskedni kezdett és a Kinizsi egyre jobban átvette a játék irányítását. A félidő befejezéséig sikerült 5 gólos előnyt szerezni. A második félidőben lefékezett a csapat és nyugodt játéMIT LATUNK MA A MOZIBAN? A szélhámosnö. Szélesvásznú magyar filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Legerősebbek. Előadások kezdete: fél 6 és S órakor. kával biztosan győzte le a lelkes alsógödieket. Góllövők: Vikartóczki 6, Nagy A. 3, D. Kovács 3, Siroki 3, Győrfi 1, Zubány 1. Egy héttel előtte játszották az RINK keretén belül a Kinizsi—Ceglédi Építők mérkőzést. Ceglédi Építők—Kinizsi 19:12 (9:4). A Kinizsi ugyanabban az összeállításban lépett pályára, mint Alsógöd ellen. A már négy éve NB II-ben játszó Cegléd ellen a csapat lelkes és időnkénti szép játékával becsülettel helytállt. A mérkőzés végső kimenetele nem lehetett kétséges, de örvendetes tény, hogy o csapat nemcsak játszik, hanem küzd is a pályán. Ez pedig hiányzott és reméljük, a bajnoki meccsen is tapasztalható lesz ez az akarás. Akkor nem szabad kiesnie a csapatnak. Az egész csapatot dicséret illeti. Góllövők: Siroki 3, Hugyák 3, Varsányi 1. Győrfi 1, Nagy A. 1, D. Kovács 1. Fleischmann János MIRŐL IR A FIGYELŐ? Vezércikkben foglalkozik a lap gyógyvizeink hasznosításával. Évente körülbelül 10 millió látogatója van a főváros gyógyfürdőinek. Furcsa, de külföldön sokkal nagyobb a híre a magyar gyógy- és hévizeknek, mint idehaza. Megemlékezik a lap a 20 éves forintról. Beszámolnak a hitel szerepéről az NDK- ban, és az angol acélipar esetleges államosításáról. Tóth Bertalan a mezőgazdasági szakszövetkezetek erősödéséről ír. Két oldalon foglalkozik a lap a BNV díjnyertes termékeivel. Végezetül a ruházati szakma időszerű kérdéseiről ctr. Bárány Emil ír. Megtudjuk a cikkből: a vásárlók minden ötödik forint- julcat ruhaneműre költik. Augusztus 13: megyei szántóverseny Lezajlottak a járási szántóversenyek, az elmúlt hetekben hét járásban rendezték meg a traktorosok hagyományos vetélkedőjét, Cegléden pedig — mint hírül adtuk — két város és két járás összevont versenyét bonyolították le. A legjobb helyezést elért traktorosok augusztus 13-án a megyei szántóversenyen állnak rajthoz, amelyet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában rendeznek. A legjobb helyezést elérők részt vesznek majd a később sorra kerülő országos szántóversenyen, s értékes jutalmat is kapnak. Városunkból a megyei szántóversenyen ketten indulnak. Hét országos vására van minden esztendőben Nagykőrösnek, s ember legyen a talpán, az aki úgy el tudja igazítani a sort, hogy mindenki elégedett legyen vele. Van, aki a fejét csóválja. Ugyan, kérem, hiszen még egy hónapja sincsen annak, hogy vásárra gyülekezett a jónép. Ha jól emlékszem, a zuháré délre olyan szépen elmosta, hogy még a porát is elvitte. De aki jó vásárt csinált, az egyáltalán nem kifogásolja a gyors egymásutánt. Ugyan, mit is lehetne újat kanyarítani a mostani sokada- lomról? A süldő változatlanul nagy úr. A marhának az ára a plafont neri. A bazáros több érdekességet ígér. Hosszú sorban várakoznak a termelő- szövetkezetek gépjárművei az úttest jobb oldalán, s az elnökök, főállattenyésztők fürgén nézegetik a felhajtást. Az egyéves üsző gazdát talált. A pénz már az eladó markát dagasztja. A vevő simogatja a passzust. Nézegeti az eladó személyi igazolványát. Kíváncsi embert mindig látunk. A pipás közelebb hajol az eladóhoz. — Ugyan, mennyiért kelt el a jószág? Biztosan nem mond igazat a kérdezett, de azért odaveti. — Hatezer. — Ugyan már, ne beszéljen! — tamáskodik a kíváncsi természetű. — Ezért hatezer forintot? Az eladó sem akar a pácban maradni, és meggyőzően odaböki: — Mit akar? Ez valódi fajmarha! A kíváncsi bólint, s hogy ő se maradjon adós, megjegyzi. — Lehetséges! De az is, aki megadja érte a hatezret. A vasárnapi országos állat- és kirakodó vásáron 45 ló, 5 csikó és ez a szamár kívánt gazdát cserélni. Foto: Papp Társbérlők a természetben Na, nem az emberi társbérletekre gondolok, ezek ritkán irigylésre méltó lakások. Kevesen tudják azonban, hogy az állatvilágban is gyakoriak, hogy különböző fajú egyedek élnek közös „lakásban”. Gyakran ideiglenesen, amíg az erősebb végérvényesen hatalma alá kényszeríti a gyengébbet, vagyis egyeduralkodóvá válik. De sok esetben évek hosszú során át élnek békében — az emberi társbérletek számára is példát mutatva. Bizonyára ilyenek ismeretében rendelte el egykor a lakáshivatal az első emberi társbérletet. A KA /»F I V Harminc kendermagos csirize vidáman szedeget a Táncsics Mihály utca sarkán. A járda melletti fűben szinte elvesznek az öklömnyi apróságok. Az anyjukat sehol sem látom. Már magamban meg is jegyzem, hogy szegény árvák, nincs ami rájuk vigyázna, ha héja kering a levegőben, vagy más veszedelem fenyegeti őket. A motorkerékpár végigzúg az úttesten. Nagy porfelhőt kavar. A csibék rémülten szaladnak és a kerítés tövében vágott lyukon kilódul a hatalmas, kissé csámpás kappan. Hosszú zsandártol- lai legyezik a földet. Hangja tisztára olyan, mint a rémülten kúráló kotláé. Ijedten hívja a csibéket. Néhányat még maga alá is szed. A motor már az utca közepén liheg, a felkavart por is leül. A kappan hosszan nyújtja a nyakát, s miután nem lát újabb veszedelmet, megrázza magát. A csibék elszélednek a szálas fűben. A kappan bebújik a lyukon. Még egyszer kidugja a fejét és gondosan körülnéz. Aztán eltűnik. Teljesítette a kötelességét. A szakirodalomban legtöbbször a borz és a róka kotorékjáról esik szó. Ebben az esetben a szálláscsináló a borz, a róka a betolakodó. Gazda; a gyöngybagoly Éveken át megfigyeltem egy galambdúc üresen álló odúját, amelyre csak a holdvilágos esték adtak magyarázatot. Ekkor jelent meg az „üresen” álló fészek gazdája, a gyöngybagoly. Öt — a világosság elől háttérbe húzódó ragadozót — becsülték a galambok annyira, hogy inkább egymással küzdöttek meg a fészkelő odúért. Házunk tornyának gerendáin éveken keresztül vörösvércse fészkelt. Ugyanakkor békésen megtűrte a csak néhány méternyire levő gerincen az elvadult házigalambokat. Odvas fákban, szijdaüregek- ben egyre nagyobb hiány mutatkozik, ezért odúlakó madaraink „kulturálódnak”, az emberi települések közelében húzódnak. így figyelhetjük meg a templomtornyokban „társbérletben” élő csókákat, galambokat, vörösvércséket, denevéreket és gyöngybaglyokat. Házunk padlásán például békében neveli fiait egymás mellett a macskabagoly és a nyest. Nem bántják egymást, sőt gyakran hallani a bagoly szerelmi ömlengését a padlásnyestek viról, miközben a háncolnak. Kutya és a sün Puli kutyámnak is akadt társbérlője. Kutyaházul a régi kemence alsó része szolgál, ebben hozta világra a szuka éveken át kölykeit. Idén feltűnt, hogy csak az üregnek egyik felében szoptat. A másik oldalon szalma- és haraszt- kupac volt. Nemsokára megoldódott a rejtély, a kupac néha megmozdult. Kiderült, hogy egy sün hozta ott — a kutya védelmében — világra fiait. Bár általános tapasztalat, hogy a kutya gyűlöli és ha teheti, elpusztítja a sünt — az enyém nem így járt el. A legteljesebb jószomszédságban élnek egymás mellett. A fiatal sünök — alig nagyobbak egy kis tojásnál — esténként szinte gurulnak elő a vadászatra. Békében élnek Nem emlékezem most meg azokról az együttélésekről, amelyeket az emberi beavatkozás hozott létre, amikor fiatalon szoktattak össze fajokat, neveltettek más fajhoz tartozó kölyköt az anyaállattal. Csak a természetben önként adódó „társbérleteket” soroltam. A természetben nemcsak elkerülhetetlen harc folyik az életért, hanem az állatok békésen is élnek egymás mellett. Urban Sándor a forintértéket vesszük figyelembe. — Az alapanyagellátás is módosul. A vásárolt fűrészáru helyett egyre nagyobb tért hódít a saját termelésű fűrészáru, s a jelentős mennyiségű import papírnyárhasáb. — Naponta mintegy 150 köbméter rönköt dolgozunk fel, s ez olyan új tevékeny— Nálunk mindig az első félév a nehezebb, s ez alól a mostani év sem kivétel — halljuk a ládagyár főkönyvelőjétől. — Az új gazdasági mechanizmus új feladatokat követel az üzemtől. Az idáig köbméterben mért teljesítmény helyett egy jelentősebb mutatót,
