Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

V-S.T» Mf.GYtl fffoftm 1966. TÜMUS 28.. CSÜTÖRTÖK KAVÉHAZ | A NŐGYÓGYÁSZ VÉLEMÉNYE: - A HÍDON Magyar szakemberek közre­működésével tervezik a po­zsonyi új Duna-hídat. A kö­zépső hídszerkezet terhét egyetlen pilon hordja. A pilon nem függőlegesen áll, hanem körülbelül 18 fokos szögben a part felé dől. Tetején, ahol a két oszlop összeér, egy 25 mé­ter átmérőjű köralakú, körül­belül 150 személy befogadá­sára alkalmas kávéház épül. Valóságos üvegpalota lesz, amely minden irányban sza­bad kilátást biztosít a vendé­geknek. Nem felvilágosítani, hanem irányítani Beszélgetés két könyvről AUGUSZTUS 13: Megyei szántóverseny Lezajlottak a járási szántó- versenyek, az elmúlt hetekben hét járásban rendezték meg a traktorosok hagyományos ve­télkedőjét, Cegléden pedig, mint hírül adtuk, két város és két járás összevont versenyét bonyolították le. A legjobb he­lyezést elért traktorosok augusztus 13-án a megyei szántóversenyen állnak rajt­hoz, amelyet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdaságában rendeznek. A legjobb helyezést elérők részt vesznek majd a később sorra kerülő országos szántó­versenyen, s értékes jutalmat äs kapnak. Repülő mormota — Az állattan ugyan nem tart nyilván ilyen' egzoti­kumot, mégis tagadhatatlan, hogy a mi mormotánk leve­gőben közlekedő jószág. Nem is rövid távot: egy óceánt szelt át a levegőben. Mont­realiról hozta a repülőgép. Az Állatkert főigazgatója, dr. Anghi Csaba azt is el­újságolja, hogy a kanadai adakozó, Lovrity József ez­zel kedveskedett a 100 éves Budapesti Állat- és Növény­kertnek. Közelebbi feladó Albert László akvarista szak­értő, aki budapesti tenyé­szetéből két szép leguánt küldött. A két ajándék kö­zül a mormota az igazi kü­lönlegesség, mert ilyen jó­szág még nem élt a magyar Állatkertben. — Bumeráng Japánból. Ausztráliában kedvelt em­léktárgyak a bennszülöttek ősi fegyvere, a bumeráng. Érdekes, hogy az emlék­tárgyként árult ausztráliai bumerángokat Japánból im­portálják. Egy könyv sikerét nemcsak azzal lehet lemérni, hogy bi­zonyos idő alatt hány pél­dány kelt el belőle, hanem a körülötte kialakult vitákból is megállapítható: írója meg tudta-e oldani azt a feladatot, melyet célul tűzött ki. Nos, e tekintetben dr. Bródy György nőgyógyász közelmúltban meg­jelent két könyve, sikeresnek mondható. Természetes, hogy az „Egy nőorvos naplójából” és a „Fiúknak lányokról” cí­mű könyvek elolvasása után számos kérdés vetődik és ve­tődhet Is fel. Ezekről beszél­gettünk a szerzővel. — Mikor gondolt először arra, hogy könyvet ír erről, a sokak számára még min­dig „kényes” témáról? — Tizenöt éve vagyok nő­gyógyász. Ez alatt nagyon sok betegem volt. S ha a betegség hosszantartó, két-három keze­lés után barátibb hangulat alakul ki orvos-beteg között. Ilyenkor számos olyan té­mára is sor kerül, melyet eset­leg másnak nem mondana el a beteg. Ilyen apró sztorikból állt össze az első kötet. A könyv megírásakor csak az volt a célom, hogy sok-sok szomorúbb és vidámabb tör­ténetet tárjak az olvasó elé, mintegy bepillantást engedve a nőgyógyász „műhelytitkai­ba”. A második könyvnél más cél vezetett. A Medicina Könyvkiadó kért fel, hogy írjak ismeretterjesztő mun­kát az ifjúkor szexuális prob­lémáiról. — Nem gondolt arra, hogy az olvasók összehason­líthatják könyveit Fritz Kahn, dr. Hirschler, dr. Haraszty és mások mun­káival? — Nem gondoltam rá. Az az érzésem, hogy ebben a témá­ban lehet és kell is könyveket írni. — Mi a véleménye: meg­értették azok a 17—18 éves fiúk a könyvet, akiknek szánta? — Igen. Nagyon sok olyan fiatalemberrel találkoztam, be­széltem, akik olvasták a Fiúk­nak lányokról-t. Eddig csak azt tapasztaltam, hogy tetszett nekik a könyv. — Végzett-e valamilyen i előzetes „piackutatást” a fiatalok körében? ! — Nem. Tizenöt év tapasz­i talatát szűrtem le. Akár nő, akár férfi a beteg — mert sok férfi, különösen fiatalember fordul hozzám — ha igazán gyógyulni akar, őszintén el­mond mindent. Ha úgy tet­szik, akkor én mindennap „pi­ackutatók”. — Érkeznek-e levelek, amelyek a könyvekben tár­gyaltak mellett, vagy ellen foglalnak állást? — Nagyon sok levelet ka­pok. Ezek egyéni problémák­kal foglalkoznak. A levelek írói 16-tól felfelé különböző korú fiatalemberek — a nők inkább személyesen mondják el problémáikat —, akik abban kérnek tanácsot, hogyan jut­hatnának túl a szexuális élet buktatóin. Vannak persze, közöttük olyanok is, kiknek esete nagyon komoly orvosi problémát jelent. — Volt-e olyan a levelek között, melyben a fiatalok esetleges nagyképűséggel azt írták: „Mi mindezt tud­juk!”? — Nem. Kínosan vigyáztam arra, hogy a Fiúknak lányok­ról hangvétele megfelelő le­gyen. Nem akartam sem túl atyáskodó, sem lekezelő lenni. Azt hiszem, sikerült megta­lálni az alaphangot. — Mint nőgyógyász, ho­gyan képzeli el — köny­vön kívül — a fiatalok időben való szexuális fel­világosítását? — Azt hiszem, az a szó, hogy „felvilágosítás”, nem he­lyes. Véleményem szerint, minden 9—10 éves gyermek úgy-ahogy tisztában van a szexualitással, mint fogalom­mal. Éppen ezért — szerintem — irányítani ...kell őket, hogy, ezek a fogalmak etikailag el­fogadhatóak legyenek. Saját tapasztalatomból tudom: bará­taim hozzám küldik gyerme­keiket: . „világosítsam fel” őket. Amikor valamiről be­szélni kezdek, mindig közbe­vágnak: Ne erről, „arról” tes­sék beszélni... — Ha most ülne le könyve megírásához, vál­toztatna-e rajta? — A nőorvoson semmit. De a Fiuknak lányokról-ban so­kat. Nagyobb teret szentelnék a fiatalkori házasságnak; a különböző perverzitásoknak, amelyek — sajnos — az utób­bi időben egyre gyakrabban jelentkeznek, s komoly beteg­séget jelentenek. Lelki prob­lémákkal is foglalkoznék. Az­zal például, hogy szabad-e kell-e elhagyni, valakit, füg­getlenül a nemektől. Sokszor tapasztaltam ugyanis, hogy él­becsületességből, rosszul értel­mezett erkölcsösségből tart ki egymás mellett két ember, ho­lott mindkettő érdeke úgy kí­vánná: szakítsanak — fejezte be Dr. Bródy György orvos. Bartha Katalin Több mint 15 ezer Pest megyei gyermeket érint * Uj rendelet az óvodai felvételekről A közelmúltban országos értekezleten tárgyaltak a szeptember közepén életbe lépő új óvodai rendtartás­ról. Pest megyében is — akár­csak országosan — a 3—6 éves gyermekek csaknem ötven százalékáról óvodában gon­doskodnak. Ez 1965. decem­ber 31-én a megyében 15 676 gyermekre vonatkozott, szá­muk azóta is emelkedett. Ezentúl az óvodai felvételre minden évben szeptember 1—7 között lehet jelentkezni. Ki­vétel a mostani év, amikor a felvételeket augusztus 27 és szeptember 3-a között tart­ják. Az esetben, ha több az igénylő, mint amennyi hely áll rendelkezésre, bizottságot alakítanak. Előnyben része­sülnek az egyedülálló szülők gyermekei, az olyan család, ahol mindkét szülő dolgo­zik, s nincs felnőtt, aki a gyer­meket ellátná. Ugyancsak mérlegelik az elbírálásnál a szociális helyzetet. A felvéte­lek lezárása után a névsort az óvoda kapujára ki kell függeszteni. U.ÍSZENT MARGIT A Őshonos erdő Hortobágyon, Üjszenimargita határában őshonos erdő ma­radt meg. A holt-Tisza ágától néhány kilométernyire fekvő erdőt természetvédelmi terü­letté nyilvánították. Az évekig tartó kutatómunkába most be­kapcsolódott a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem meteorológiai intézete, amely meteorológiai expedícióval vizsgálja a puszta mikroklímá­ját. Alii átlépte az Atlanti-óceánt Száz évvel ezelőtt, 1866. jú­lius 28-án vitte át először az Atlanti-óceán alatt lefektetett sok ezer mérföldé® kábel Európa üzenetét az új világ, Amerika partjaira. A teljes joggal korszakalkotónak neve­zett és a gyakorlatban annak is bizonyult fizikai vívmány, mint a legtöbb igazán nagy találmány, nem egyetlen tudós feltaláló érdeme. A kutatók egész ármádiája dolgozott raj­ta, építgette fokozatosan hosz- szú évtizedeken át, és az iz­galmas kísérletek, valamint a kisebb-nagyobb találmányok egész sora vezetett el a kitű­zött célig. William Thompson, aki a IPoriejelekkel először lépte’ ál 'az Atlanti-óceánt, csupán a koronát rakta föl a nagy műre. Ö maga is tizenkét esztendeig dolgozott rajta, ke­reste a megoldást, végezte kí­sérleteit végtelen türelemmel. Viktória királynét, Anglia ak­kori uralkodóját legalább any- nyira föllelkesítette a nagyje­lentőségű találmány, mint ké­sői utódát, Erzsébet királynét a Beatlesek sikere, hosszűhajú, borzas énekesek helyett a nagy tudóst ütötte lovaggá. William Thompson találmánya, az úgynevezett tükör galvano­méter és a szifónrekorder tet­te üzemképessé a tengeralatti kábelt és teremtette meg a le­hetőségét annak, hogy a több­szöri sikertelen próbálkozás után megépített vezeték átve­zesse az óceánon az angol par­tok morsejeleit és azokat fel- foghatóvá tegye Amerika föld­jén. -y A kiváló fizikusnak egyéb­ként igen sok. más tudomá­nyos érdeme is van, számos nagyjelentőségű találmány fű­ződik nevéhez. 1824-ben született az angliai Belfastban Glasgowban, Cam- bridgeben, Párizsban tanult, és már tizenhét éves korában, 1841-ben közölte egyik tudo­mányos dolgozatát a legtekin­télyesebb angol folyóirat, a Mathematical Journal. Egy ,-,'SSS/SS/S.'SrsSS.'//.'S//S/S.‘S//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSS/’SSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSjrSjVrSSSSSSSjrSSS/Sj'S/SSSSSSSS<, Dialóg én szerdán ultipartira megyek Somfai Rezső- § höz. sj — Nem a miniszterhelyetteshez, hanem barátjához. Tudom... ^ — Igen, de ő azt hitte, hogy a miniszterhe- ^ 'lyetteshez. Ezt rögtön közölte a csoportveze-^ tőmmel, aki jelentette az osztályvezetőmnek. ^ aki viszont elmondta ezt az igazgatómnak. & Félóra alatt az egész vállalatnál elterjedt ró-1 lám, hogy én együtt ultizom a miniszterhe lyettessel. ^ — Óriási. És aztán? ^ — Elindultam a lejtőn felfelé. Az igazga tóm csütörtökön behívatott, és közölte velem, hogy én leszek az átvételi csoport vezetője. ^ Nem sokáig, mert néhány hónap múlva Jő- előadó lettem, majd egy év múlva osztályve-k zetö. Persze, én szorgalmasan felírtam a nap- \ táramba Somfai Rezső nevét, sőt, később már\ nem csak a miniszterhelyettesnek, hanem a ^ miniszternek is felkerült a neve a naptáram ba. § — Az is névrokona volt egy barátjának? — Dehogyis, csak be akartam magam biz-§ tosítani, hátha Somfait leváltják. Ki is ne-^ vezték nemsokára követnek, de én akkor a $ naptáramba már a miniszter, sőt, a miniszte rek neveit Írogattam fel. Volt olyan hét, ^ hogy a Minisztertanács minden tagjának ne-^ ve a naptáramban szerepelt. Persze, akkor ^ már a Főigazgatóságon is számontartottak, s ^ így, amikor öt éve ez a vállalat megalakult, í, engem neveztek ki igazgatónak. — És merte vállalni? ^ — Igen, hiszen említettem már, hogy egye-§ temet végeztem, és akkor már ötéves gyakor latom is volt. Azonkívül délutánonként kény télén voltam otthon tanulni, mert amikor naptáramban az szerepelt, hogy valamelyik ^ miniszterrel ultizom, nem mozdulhattam ki$ otthonról, nehogy valaki meglásson az utcán. | — Óriási! De most üres a naptára. Ma nem§ megy sehová? § y| — Nem. Két éve megnősültem, és elhíresz-i teltem magamról, hogy a feleségemnek foga- dalmat tettem: többé nem veszek kártyát a ^ kezembe. Azóta nincs név a naptáramon. Ap- ^ ropos, fel kell írnom: nolnap délután az El- $ nöki Tanács elnökével találkozom. — Legalább engem ne ugrasson, Kovacsik ^ elvtárs. ^ — Dehogy ugratom! A Parlamentben hol- ^ nap veszem át a kitüntetésemet... Miklósi Ottó ^ US s § — Milyen szép ez a naptár az íróasztalán, ^ Kovacsik elvtárs. !< — Igen, külföldről kaptam. Gyűjtöm a nap­^ tárakat. § — Furcsa hobby. — Nem hobby ez, hanem kegyelet. — Kegyelet? — Igen. Én ugyanis egy naptárnak köszön- § hetem, hogy most igazgató vagyok. ^ — Ne szerénykedjen, Kovacsik elvtárs. % — Nem szerénykedem, inkább elmesélem, ^ ha érdekli. ij — Csupa fül vagyok. ^ — Szóval tíz évvel ezelőtt, amikor az egye­di temet elvégeztem, kerültem a Pótindexhez, ^ mint műszaki előadó. Talán emlékszik arra, ^ hogy akkor Somfai Rezső volt a miniszterhe- ^ lyettesünk. ^ — Igen, ismertem őt, most követ valahol. ^ — Stimmel. Szóval Somfai Rezső volt a mi­^ niszterhelyettes, és nekem is volt egy bará- tóm, akit Somfai Rezsőnek hívtak. ^ — A7ci rokona volt a miniszterhelyettes § Somfainak. $ — Téved, mert nem volt rokona, nem is is­^ merte, sőt, nem is született Somfai, volt, ha- $ nem Simek, csak felvette a Somfai nevet. Eg fi hétfői napon a barátom Somfai Rezső felhi- S vott telefonon, és megbeszéltük, hogy szerdán este összejövünk egy ultipartira nála. Én. hogy el ne felejtsem, felírtam a naptáramra. ^ a szerdai naphoz, hogy este ultiparti Somfai Rezsőnél. $ — De nem a miniszterhelyettesnél? ^ — Ugyan! A barátomnál. A miniszterhe­§ lyettest én sem ismertem. Szóval felírtam a ^ naptáramra Somfai Rezső nevét és mert vé- ^ ge volt a munkaidőnek, hazamentem. Más- § nap, kora reggel az igazgatóm hivatott, akit ^ addig még nem is ismertem. Mikor bemutat- ^ koztam, konyakkal kínált, megkérdezte, hogy i érzem magam a vállalatnál, és megkért, ha ^ bármire szükségem van, szóljak neki, mert ö ^ azonnal intézkedik. Úgy búcsúztunk el félóra múlva, mintha gyerekkori barátok lennénk. ^ — Nem értem az egészet. ^ — Először én sem értettem, de később meg­tudtam, hogy mi történt. A kollégám, Kende- Sí resi, véletlenül elolvasta a naptáramon, hogy II 11 > > I • • j >1 Nem kell hozzá Hullámverés - kötélén »«•. ™ negykotelcs hinta, s égy gombnyomás, és már a hajó emelkedő-süllyedő moz­gását érzi a vizsgázó utas. A vizsga szó itt indokolt, hiszen a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium repülőegészscg- ügyi osztályán tengerészalkalmassági vizsgálatot végeznek a jelentkező fiatalokon. Aki kibírja a negyedóráig tartó himbálódzást — következmények nélkül — már esélyes matróztanoncnak a magyar tengerhajózáshoz. évvel később ugyanebben a lapban a hő és az elektromos­ság matematikai elméletéről értekezett a fiatal diák, akit 1846-ban, alig huszonkét éves korában a glasgowi egyetem fizikai tanszékének tanárává neveztek ki. Érdeklődése rend­kívül sokirányú volt és igen széles, változatos területekre terjedt ki. Behatóan kutatta az energia szétosztásának törvé­nyeit, majd — az ötvenes évek elején — a tengeri teleg- ráfia problémáinak vizsgálatá­ban merült el. A tengeri hajózás igen sok döntő fontosságú se-: gédeszközt köszönhet neki. Feltalálta a nevéről elnevezett új kompaszt, amely biztonsá­gosabbá tette a végtelen ten­gereken a tájékozódást, szelle­mes tengeri jeladó gépet szer­kesztett, feltalálta a tengeri dagály és apály pontos megfi­gyelésére alkalmas műszert és még egész sor igen jelentős, sőt ma is használt elektromos mérőműszert szerkesztett. Találmányai, fölfedezései, tudományos eredményei iS forradalmat jelentettek, de igazi forradalmat azok a meg­állapításai keltettek, amelyek­hez földtörténeti kutatásai so­rán jutott. Hosszú évtizedekig foglalkoztatta az a kérdés, hogy mennyi idős lehet a föld, és mennyi időbe telhetett, amíg lezajlottak benne és raj­ta azok a geológiai folyamatok, amelyek kialakították mai ké­pét. A múlt század közepén és második felében ez a kérdés még elég kényes és veszedel- riies volt. A nagyhatalmú egy­ház mereven ragaszkodott a bibliai szövegek szószerinti értelmezéséhez, és jaj volt an­nak, aki tudományos vizsgála­tai eredményeképpen — eny­hén szólva — más értelmet kí­vánt adni a bibliai fogalmak­nak, és kétségbe merte vonni, hogy a föld életkora nem több öt-hatezer évesnél. Thompson beható vizsgálódásai, kutatásai és kísérletei eredmén jóképpen megállapította, hogy a föld végső kialakulását megelőző geológiai korszakok húsz-száz­millió évig tartottak, az ember lakóihelye tehát sokkal, de sok­kal öregebb tagja az égitestek társadalmának, mint amilyen­nek a tudománytalan felfogás tartja. A tudomány azóta mindenben igazolta az angol tudós megállapításait, amelyek legalább, olyan pontosaknak bizonyultak, mint remek mé­rőműszerei. Tudományos eredményeit szűkebb hazájában is elismer­ték, hatvannyolc éves korában Baron Kelvin of Largs névvel Anglia peerje lett, és a tudo­mányos világ egyik legna­gyobb büszkeségeként 1907- ben, nyolcvanhárom- éves ko­rában halt meg. m. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom