Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

KOXGKESSZIJSI VERSENYBEN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ EMKÉNÉL: KÉT HÉT ELŐNY PEST MEGYEI AZ'MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA E S A.MEGYEI TANÁCS LAPJA I-------­| MA Összeül az MSZMP Központi Bizottsága ARA 50 FILLER 1966. JÜLIUS 28., CSÜTÖRTÖK ^ Ma, július 28-án ülést tart Saz MSZMP Központi Bizottsá­ga­^ A Központi Bizottság meg- | tárgyalja a Magyar Szocialista § Munkáspárt IX. kongresszusa ;; politikai és szervezeti előkészí­Budape'sten a Lenin körút és Rákóczi út sarkán épülő aluljárón a határidő előtt két héttel <: nnnH befejezték az ácsok a födémszerkezet zsaluzását. A vasbetonszerelők megkezdték a vasváz ősz- Sí wl , v p ! fzsállítását, amelyre majd a tetőszerkezet „betonköpenye” kerül. A villanyszerelők az aluljáró $jB;Z0“sag 1966. második fél- világításának kábelhálózatát készítik. A kéthetes előnyt az építkezés dolgozói a kongresz-munkatervére vonatkozó pzusi munkaverseny segítségével érték el. A verseny felajánlás teljesítésében kiemelkedett 5! javaslatot és egyéb időszerű igád, ja. / | kérdéseket. ■rsss/s/ssss/sssssssss///ss/ss/fssyssyss//ssfssssssss//sssssssfssss/ss//sssssssssss/ss/ssss//ssssssssssssss/ss///ssss//ssss/ssssss/ss,> ______________ Ü lést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A külügyminisz­ter beszámolt az általa veze­tett küldöttség szovjetunióbeli látogatásáról és tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudo­másul vette. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy milyen támogatással segíti elő az állam 1967-ben a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek termelésének további fejlődé­sét. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács vb-elnöke je­lentést tett a hegyvidéki ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­sának megjavítására 1965-b.|i hozott kormányhatározatok ÖNÁLLÓSÁG ÉS DEMOKRATIZMUS Sokan úgy vélekednek, hogy a gazdasági mechanizmus re­formjában ellentmondás van a vállalati önállóság és az Üzemi demokrácia széles kö­rű kiterjesztése között. Azt mondják: az igazgató egysze­mélyi és önálló felelős vezeté­sének valóban érvényesülő elve nem fér össze a demok­ratizmussal, a dolgozók bele­szólási jogával, hiszen ez bé­nítaná akaratát és anarchiá­hoz vezetne. „Régi” szemlélet­tel valóban felfedezhetünk el­lentmondásokat a kettő kö­zött, ám ha a mechanizmust r-ok összetevőjével együtt vizs­gáljuk, feltétlenül észrevesz- rzfife, hogy az eddiginél is jobban kiegészíti egymást a vállalati önállóság és az üze­mi demokrácia. Induljunk ki abból a közis­mert tényből, hogy a régebbi gazdálkodást a centralizált termelésirányítás és ebből eredően a központi tervmuta- íók nagy száma jellemezte, üzemeink nemcsak a vállalat­fejlesztésben, de a szociális, egészségügyi, munkavédelmi és kulturális beruházásokban sem használhattak fel többet és másra, mint amennyit és amire a felettes hatóságok jóváhagyásukat adták. Ilyen körülmények között a dolgo­zók beleszólási vagy tanács­adási joga is arra korlátozód­hatott, hogy a központi terv­utasításokban, vagy a pénz­ügyi keretekben előírt felada­tokat miként teljesíthetnék jobban. Tény, hogy ez is lehe­tősége volt a demokratizmus- nak, az is tény azonban, hogy erősen korlátozva érvényesül­hetett. Az új mechanizmusban a vállalatok önállóan készítik terveiket és ezekért nemcsak a felelősséget, hanem a kocká­zatot is vállalniok kell. Na­gyobb lesz érdekeltségük a pénzeszközök és a jövedelmek felhasználásában és felosztá­sában, a vállalatfejlesztésben és mindennemű beruházás­ban. Ez az önállóság szinte kényszeríti a vezetőket, hogy felkarolják és támogassák a dolgozók kezdeményezéseit, meghallgassák és megvalósít­sák hasznos javaslataikat. Hatni fog ennek a fordítottja is. A munkabérek, prémiumok és jutalmak jórészt a vállalati nyereségtől függnek, tehát a dolgozók közvetlen érdeke lesz, hogy reszt kérjenek, sőt részt vállaljanak a vezetés gondjaiban. Az önállóság nö­vekedésével feloldódnak a be­leszólási jog kötöttségei, kibő­vülhetnek a termelés minden I észére, hatékonyabban és következetesebben érvénye­sülhet így a demokratizmus. Ahogy a változó élet készteti az üzemek vezetőit a dolgozók javaslatainak, tanácsainak meghallgatására, úgy készteti a dolgozókat is, hogy közzéte­gyék a napi munka közben szerzett sok-sok tapasztalatot és igényeljék ezek felhaszná­lását. Tanácsos és indokolt azon gondolkodni, hogyan tehet­nénk még hatékonyabbá az üzemi demokratizmus szerve­zeti formáit. Feltétlenül na­gyobb és tartalmasabb szere­pet kell biztosítani például a termelési tanácskozásoknak és az is érdeke lesz mind a gazdasági, mind pedig a mű­szaki vezetőknek, hogy gyak­rabban megforduljanak a szo­cialista brigádok körében, többször részt vegyeneE-ta­nácskozásaikon. Azt is az élet követeli, hogy szakadjanak el az íróasztaltól, kerüljenek em­berközelségbe, mert enélkiil nehéz lenne egybehangolni a szükségleteknek és a lehetősé­geknek megfelelő irányítást és vezetést. Ritkán esik sző arról, hogy az önállóságot nemcsak válla­lati szinten, hanem a vállala­tokon belül is tanácsos megte­remteni, egyszerűbben szólva arról, hogy az igazgató meg­felelő önállóságot adjon az egyes üzemrészek és műhe­lyek vezetőinek. Ez is feltéte­le az üzemi demokráciának, hiszen azok a vezetők, akik mindennapjaikat a munkások között, a munkahelyeken töl­tik, még több és hasznosabb tanácsokat, javaslatokat sze­rezhetnek. Bár az elmúlt években több rendelet szabá­lyozta a művezetők jogait cs kötelességeit, mégis érdemes meggondolni, hogy az új fel­tételeknek és feladatoknak elegendőck-e ezek? A jövő gazdasági mechanizmusában az igazgatók ezt már nem várhatják a minisztériumok­tól, az általános elvek szerint a bővítettebb kötelességekről és jogokról is önállóan kell döntcniök. Azon is érdemes gondolkodni, nem indokolt-e, hogy ezek a következő évek­ben kidolgozásra kerülő vál­lalati kollektív szerződések­ben szerepeljenek? Az önálló gazdálkodás és az üzemi demokrácia fejlesztése, a gazdasági mechanizmus re­formjának egyik politikai cél- 1 kitűzése is, mert kedvezőbb feltételeket teremt a munkás­ság kollektív részvételének, a termelés és gazdálkodás irá nyitásában, ellenőrzésében. Kovács András 1 Hét végére learatnak (Munkatársunk telefonje­lentése) Ismét porol a kombájn, ami annak a jele, hogy a négy-ötnapi kényszerpihenő után, újból teljes erővel folytatódik az aratás. Vecsé- sen, a Zöld Mező és az Ezü^t Kalász termelőszövetkezetek tábláin mór elfogyott a tal­ponálló gabona, mégis szor­galmasan dolgoznak az arató­cséplőgépek: rendről csépelik a ma­got — versenyben. A szövetkezetek asszonyai a paradicsomíöldeket „vallat­ják”, szedik a vérpiros ter­mést. Tegnap egy vagonnal indítottak útnak, ma két vasúti teherkocsit töltenek meg paradicsommal. Üllőn a Kossuth Terme­lőszövetkezetben szintén a paradicsom a „sláger”. Dol­goznak a férfiak, maholnap túl lesznek az aratáson, s ad­digra a tarlót is felszánt­ják a traktorok. Pilisen a Hunyadi Tsz-ben ugyancsak hasonló a helyzet — tegnap este már utolsót fordultaié a kombájnok, Telnek a paradicsomos vagonok Szezont nyitott a görögdinnye Határnézőben Vecséstől Ceglédig ma reggel megint 80 asz- szony áll a paradicsom- táblákba. S miközben a hűvösebb na­pok után új erőre kap a július végi napsütés, zsen- dül a görögdinnye is. Al- bertirsa, Cegléd, Abony és Nagykőrös környékéről mind többet küldenek a fővárosi piacokra. Joó Ágoston, a Ceglédi Gépjavító Állomás igazga­tója, kedden délután még ag­gódva kémlelte a borongós eget, tegnap déltájban vi­szont örömmel újságolta: újból nyeregben a kombáj- nosok — s hacsak nem tá­mad újabb eső — csütörtö­kön teljes erővel rákapcsol­nak a munkára. Véleménye bat estére szerint szom- a ceglédi já­rásban is befejezik az aratást. A verseny, amely innét in­dult el, sok jó teljesítményt hozott. Jelenleg a járásban Földi Pál kombájnos vezet 500 holddal. s. p. végrehajtásáról. A Miniszter- tanács a jelentést megvitatta és ennek során megállapította, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a párt és a kormány politikájának, hatá­rozatainak megfelelően sikeres mvnkát végzett a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek poli­tikai és gazdasági megszi­lárdításában. Ennek eredmé­nyeként csökkent a gyengén működő termelőszövetkezetek száma, a közös gazdaságok mérleghiánya. Tervszerű mun­kával jelentős sikereket értek el a lejtős, kedvezőtlen termé­szeti-gazdasági körülmények között működő üzemekben a megfelelő termelés-szerkezet kialakítása, a talajjavítás, a gazdasági melléktevékenység fejlesztését szolgáló lehetősé­gek kihasználása, az anyagi érdekeltség növelése terén. A kormány a jelentést tudomá­sul vette és megfelelő határo­zatokat hozott. A Minisztertanács meghall­gatta a Kisipari Szövetkezetek országos elnökségének beszá­molóját a kisipari szövetkeze­tek helyi iparpolitikai tevé­kenységéről a második ötéves terv időszakában; valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését a lakosság részére végzett javí­tó-szolgáltató ipari és keres­kedelmi tevékenység helyze­tének vizsgálatáról és megfe-. lelő határozatokat hozott. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt az időszerű mezőgazdasági mun-, kák helyzetéről. BUNA-ÁII Készültség - hét végén Védelem - nyúlgátáen Víz a Papszigeten — Mivel biztat a mai víz­ügyi jelentés? — Sok jóval nem. Szom­bat hajnalig további emel­kedéssel számolunk. Feite-: hetően elérjük a 660 centi- méteres vízmagasságot, és egyúttal elsőfokú készült­ségbe lépünk. — Korábban nem erről volt szó. — Az előzetes értékelések valóban gyorsabb levonulást ígértek. A felvidéken lehul­lott nagy mennyiségű csapa­dék azonban igen erősen rswsssssssssssssssssssssssssssssssssrsfwsssssssssssssfs/xtwssrMm&rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj felduzzasztottá a Vág és a Garam folyókat. így a levo- $ nulás hosszabb ideig tart, ^ mint szerettük volna. ^ — Szükségintézkedések? § — A nyári gátakon min­^ denütt védekezni kell. Egy- ^ részt rőzsével a hullámve- ^ rés ellen, másrészt homok- ^ zsákkal, ahol alacsonyabb a $ vonal. Ezekkel, és a zsili- ^ pék lezárásával óvják a ta- 15 nácsok a termő területeket. § — Hol találunk frontálla­5 potot? § — Ráckeve, Tököl, Duna­^ keszi, Kisoroszi, Dunabog- ji dány szerepel a listán. S — Ismételt, de nagyon ak- § tuális kérdés a camping ... i — Papszigetnél bizony fél- S méteres víz is lesz. Megpró- § báljuk legalább a mélyeb- ^ ben fekvő részeket védeni az § elöntéstől. Ez tagadhatatla- ^ nul zavarja a campinge- ^ zést. § — Miben reménykedhetünk? § —_ Legkésőbb vasárnap— ^ hétfőn megkezdődik az apa- •5 dás. Mindez persze csak ak- í kor érvényes, ha újabb, na­5 gyobb esőzések nem töltik Síel a vízgyűjtő medencéket. ^ így reménykedhetünk ab- §ban, hogy a jövő hét már $ gondtalanabb lesz. j! A Középdunavölgyi Vfz- ^ ügyi Igazgatóság főmérnö- ^ ke, Simonfai László bízik 6 a prognózisban. Nyár a Duna-parton (Foto: Gábor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom