Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

VÁCI MAPI.---------------------------------------------------"T—nirmnirni— ^ 111 »—l ■■ i^» *+ I — — III ^ — —1 ■ * PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA FESZEKRAKOK X. EVOLYAM, 57. SZÁM 1966. JÜLIUS 26., KEDD Múlt és jövő A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalt a várospolitika má­sodik ötéves tervének ta­pasztalatairól, valamint a har­madik ötéves terv ez irányú feladatairól. Szó esett váro­sunkról is a fontos tanácsko­záson. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy Vác város to­vábbhaladt az ipari jellegű fejlődésben. Legjelentősebb üzemei: a DCM, a Híradás­technikai Anyagok Gyára, a Gumiipari Vállalat és a Du­nai Hajógyár fejlesztése nagy­ban növelték a város ipari jel­legét. A város lakossága 1961— 63-ben több, mint 5000 fővel növekedett. Megyei beruhá­zásból 264, magánerőből és OTP-kölcsönnel 243 lakás épült. Jelentős útépítési és útfelújítási munkákra került sor; a város belső területén az utak legnagyobb része pormentes burkolatú. Meg­kezdődött a 12 tantermes gim­názium építése és két új bölcsőde is épült. Bár a ke­reskedelem és a közellátás fejlődött; ennek ellenére a város kereskedelmi hálózata továbbra is elmaradt a város i fejlődését követő igényektől. A tervidőszak jelentős léte­sítményeként megindult a sportstadion építése. A harmadik ötéves terv so­rán Vác városban a község­fejlesztési alap legjelentő­sebb tételét a villanyhálózat bővítése, az iskolaépítés és a városrendezési feladatok ad­ják. Idegenforgalmi tanul­mányterv készül. Állami erő­ből 316, magánkezdeménye­zésre 640 lakás, illetve csalá­di ház épül. Elkészül a szennyvíztisztító-telep, a Duna- part rendezésére is jelentős összegeket fordítanak. Meg­épül a járási tanács székháza, az új kenyérgyár és a kór­ház. Nem pihennek a népi ellenőrök Kilenc nagy vizsgálat a második félévben termőtalaj védelmének és ter­melőképessége növelésének. — Mit vizsgálnak az üze­mekben? — Az eddigi tapasztalaink azt mutatják, hogy egyes vál­lalatok nem tartják be a Mun­ka Törvénykönyve előírásait. Az MT különböző hátrányok al­kalmazását írja elő azokkal szemben, akik korábbi mun­kahelyeiket „kilépett”, vagy „felmondás a dolgozó részé­ről” bejegyzéssel hagyták el. Velük szemben bizonyos kor­látozásokat kell alkalmazni. A vizsgálat során meggyőző­dünk arról, hogy érvényt sze­reznek-e ezeknek az előírások­nak? A Dunakeszi Konzerv­gyárban felmérjük a munka- védelemmel kapcsolatos hiá­nyosságokat. A konzervgyár, mint élelmiszerekkel foglalko­zó üzem, fokozottabb figyel­met kell hogy fordítson a dolgozók munka- és egész­ségügyi követelményeinek biz­Nincsen nyári szünet a já­rási-városi népi ellenőrzési bi­zottságon. Vizsgálatokat érté­kelnek, bejelentésekre adnak választ. Rövid úton, telefonon oldanak meg egy-egy kisebb problémát, de ha kell, hosszabb időt sem sajnálnak a vizsgála­tokra. — Mit terveznek az év má­sodik felében? — kérdezzük Szikora Pál NEB-elnököt. — Killiic nagy vizsgálat sze­repel jóváhagyott munkater­vünkben. Köztük megyei, já­rási és városi jellegű témák. Érdekes feladat lesz megvizs­gálni: rohamosan fejlődő köz­úti gépjárműállományunk, az autóbusz és a forgalmi enge­déllyel ellátott mezőgazdasági gépjárművek, valamint a köz­utak fejlesztése, felújítása, korszerűsítése milyen össz­hangban van egymással. Más alkalommal megvizsgáljuk a tanácsi építőipari vállalatok 1966. év végi és 1967. évi mun­kásságát. Hogyan tesznek ele­get a várható megyei felada­toknak, miként valósították meg a rájuk vonatkozó párt- határozatot. — Sokszor foglalkoznak me­zőgazdasági témával? — Igen. A mezőgazdasági rendeltetésű földek jelentős részét éri súlyos eróziós és de- filációs kár. Ezért tartjuk szükségesnek annak megvizs­gálását, hogy a gazdaságok, tanácsi szervek és a vízgaz­dálkodási társulatok milyen mértékben tesznek eleget a — A második félévi terv to­vábbi pontjai? — Megvizsgáljuk az áruelő­állítással és árusítással foglal­kozó kisiparosok munkáját. Megnézzük, hogy mennyire tesznek eleget a jogszabályok­ban előírt kötelezettségük­nek. Az elmúlt évek során a vállalatok többsége létesített üzemi konyhát. Az üzemi dol­gozók étkeztetése mégsem tel­jesen kielégítő. Feltárjuk en­nek okát. és javaslatot te­szünk a hibák megszűnteté­sére. Több várospolitikai vo­natkozású téma egészíti ki a július—december havi mun­kaprogramunkat. P. R. — Ismét Vácott jártak a Ma­gyar Távirati Iroda fotósai, képsorozatot készítettek a gim­názium diákotthonában tanyá­zó művésztelepről, amelynek vezetője dr. Végvári Lajos, a neves műtörténész. Deákvár felé haladva, el­hagyjuk az öntöde telepét s a temető komor parcelláit. Szemben az ABC-áruhúzzal, a Csikós József utca bal olda­lán derűs, mozgalmas kép fo­gadja az arrahaladót. Falak emelkednek a ma­gasba, új házsorok kepe bon­takozik ki: munkálkodnak a KISZ IV. szááiú építőközössé­gének tagjai. Sulyánszki Dezső az elnökük, Tóth Pál vezeti az építkezést. Huszonnégy új családi ott­hon épül itt, az új városrész egyik legszebb negyedében. Jójárt József, Nogula László, Mocsári Gábor, Szakács Gé­za, Bánfi Zoltán: most még egymás mellett ássák a csa­tornaárkot, tolják a talicskát — holnap szomszédok lesz­Cementkevcrő gép segíti a munkát Rokonok, munkatársak a KISZ-házépítésnél (Néninger felv.) nek az új lakótelepen. Boron- csők Béla tanár, Mayer Má­tyás nyomdász mutatja az építkezők foglalkozásának széles skáláját. Werk Andrá­sok szombaton esküsznek, kell az új hajlék. Minden lakáshoz ezer óra társadalmi munkát adnak a fiatalok. Ez enyhíti a munka­erőhiányt és még jobban oda­köti majd az új lakástulajdo­nosokat otthonukhoz. 1967. augusztus 20-án mindnyájan be akarnak költözni. Megvan hozzá az előtakarékosság, a lelkes akarat — csak gyor­sabb műszaki tervek, zök- kenőmentesebb anyagellátás kellene még, hogy a fészékra- kók jövő nyáron megvalósít­hassák álmaikat. KALÓZHAJÓ? Gyümölcs az utcán Segítenek a háziasszonyok beszerzési gondjain Ötven úttörő figyelmébe! Pénteken, július 29-én öt­ven váci úttörő indul Za­V endégszereplés Szentendrén Az aranykoszorús szentend­rei városi kórus július végén műsort ad a szentendrei ünne­pi napok megnyitóján. Erre az alkalomra felkérték vendég­szerepelni a váci Vox Humana vegyeskart is. Múlt szombaton a Kemény Sándorról elnevezett vízi­busz közeledett a Pokol­csárda felől a váci partok­hoz. Amikor közelebb ért, azt vették észre, a korzón sé­tálók, hogy a fedélzeten vé­res arcú, megkötzött fia­talember vergődik és torka- szakadtából kiabál. Szidja a körülötte álló öt-hat em­bert. Percek alatt több száz em­ber futott össze a rakpar­ton, de ez nem zavarta a hajó kormányosát abban, hogy a Kishajózási Vállalat Tiborc nevű motorosa mellett kikössön. A megkötözött em­ber tovább ordított, mire egy hájas utitárs odament és újra verni kezdte. A többiek csillapították. Újra átmentek a jobb oldali partra s mikor visszatér­tek, két váci ember előtt ro­gyadozó térdekkel, de meg­mosdatva ment az a fiatal­ember, akit fél órával előtte még véresen, megkötözve lát­tak több százan. A Kemény Sándor vízibusz Pest felé vette az irányt. A parton állók nem tudták mire vélni a dolgot. Miért kellett ez a közbotrányoko­zás? Ha vétséget követett el a fiatalember, miért nem vitték hatósági útra az ügyet? S ki védi meg a jövőben a békésen pihenő, strandoló embereket az ilyen folyami kalózoktól? m. I. A piaci statisztika grafikon­ja azt igazolja, hogy a zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás év­ről évre emelkedik városunk­ban. Ebből adódott, hogy az állami kiskereskedelem — szakboltok hiányában — ma már nem képes ellátási szere­pét teljes egészében betölteni. A fogyasztók részéről még mindig sok panasz hangzik el az áruk minőségével kap­csolatban, mert nem minden esetben kerül friss áru az üzletekbe. Az új gazdaságirányítási rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a termelőszövetke­zetek — az irányelveknek megfelelően — működési en­gedély nélkül is árusíthatnak a piac területén. Nagyobb lehetőséget kell adni azoknak a termelőknek is, akik — ős­termelői igazolvány hiányá­ban — saját szükségletüket meghaladóan termelnek, de árujukat nem tudják értékesí­teni. Váci Városi Tanács ezért a lakosság jobb zöldség- és gyümölcsellátása érdekében en­gedélyezi, hogy a tsz-ek és az egyéni termelők az üzemek és vállalatok előtti területeken is árusíthassanak. A munká­ból kijövő dolgozók így hely­ben is megvásárolhatják zöld­ség- és gyümölcsszükségletü­ket. Ezzel az intézkedéssel a háziasszonyok beszerzési gond­jain kívánunk segíteni. Itt említem meg, hogy a já­rási tanács vezetői megbeszé­lést folytattak a Vác környéki termelőszövetkezetek elnökei­vel. Több irányú ígéret hang­zott el: több, frissebb és szebb árut kap a jövőben a váci piac, kedvező áron. Lehetővé teszik az üzemi, hivatali dol­gozóknak, hogy a burgonya-, paradicsom- és paprikaszük­ségletüket nagy tételben meg­rendelhessék és közvetlen ház­hoz szállítással gyorsan meg­kaphassák a nyári szezonban. Varga József kereskedelmi felügyelő Járási-városi népi ülnökök | öt járásból és négy vá­rosból megválasztották az Asztalosokat azonnali hatállyal felveszünk. Fizetés kollektív szerint. Váci Faipari KISZ. Vác, Rózsa F.u.3/8. VACROL INDULT — VÁCRA EMLÉKEZIK az eszperantó kongresszus „motorja" Szinovszki Sándor mai vártuk, hogy mi is törté­nik majd. Lestük, hogyan is néznek ki azok az emberek, akikről oly sokat hallottunk otthon. Édesapám majdnem hét évet töltött kint hadifog­ságban. Majd vöröskatona lett a fiatal szovjet állam el­ső négy éve alatt. — Most térjünk vissza a nyomdához. Hogyan lett nyomdász? — 1947-ben vizsgáztam, mint nyomdászsegéd. Abban a helyiségben volt a szakmai gyakorlat, ahol ma az össze­vont váci nyomdák működ­nek. 1947-ben lettem párttag. Ezt követő időkben más vo­natkozásban is megismerked­tem az élettel. Nemcsak a szakmai terület érdekelt. A Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség ebben az időben, 1948 végén Vácott is komolyan kezdett dolgozni. A magam- korabeli 20 éveseket érdekelt a kitűzött program, a kultu­rális nevelés, motorozás, cél­lövészet A szövetség 1949 ta­vaszán iskolára küldött Ti­hanyba. Kicsit szorongó szív­vel mentem el. Ez a szorongás nem csökkent akkor sem, amikor megérkeztem az is­kolába. Miért ez az izgalom? Mert ott, Tihanyban sok ta­pasztalt, idős elvtársat is ta­láltam a hallgatótársak kö­zött, nem egy már megjárta a spanyol polgárháború poklát is. De ez a két hónap nagyon gyorsan elröpült. — Az iskola után Veszpré­mi Józsi bácsi védőszárnya alatt, mint városi titkárhe­lyettes dolgoztam bevonuláso­mig. A néphadseregben, kü­lönböző helyeken, mint hiva­tásos politikai tiszt dolgoztam. A légvédelmi lövészeteket mindig Diósjenő környékén tartottuk. Ha csak szerét ejt­hettem, rendszereken bejár­tam szülővárosomba. Többször az alakulat katonáit is elvit­tük, megmutatni nekik a mi ezeréves kis városunk fejlődé­sét, nagyszerű kultúráját. Amikor váci fiúk kerültek az alakulathoz, mindig jól­esett egy kis friss hazai, de érdekelt a bő tudósítás a szü­lővárosról. Ma is tartalékos százados vagyok és hosszú időn keresztül tartalékos tisz­ti továbbképzőt vezettem. De nem szakadtam el az MHS-től sem, ahol a politikai munká­mat kezdtem. — Az ellenforradalom után mint személyzeti osztályveze­tő a Kossuth Nyomdában dol­goztam 1960-ig. Azután vidék­re kerültem. A Dunaújvárosi Nyomda igazgatója lettem. Nagyon megszerettem az épü­lő új várost. Később vissza­kerültem a fővárosba. Jelen­i új népi ülnököket a Pest > megyei Bírósághoz. A váci járásból: L. Veres j József és Varga Jánosné! (Egyesült Duna menti Tsz, AJ- j sógöd); Haraszti István, Ba-> lázs Jánosné, Nyerges 1st-! ván és Juhász Antal (MÁV i Dunakeszi Járműjavító Ü. V.).: Vác városból: Mellényi Fe- ! renc (nyugdíjas); Szalay! László, Romvári Mihály és i Fieszl Ferenc (MÁV, Vác);: Mécséi András (Dunai Ce- i ment- és Mészművek); Szé- i kely László és Bolvári Mi- i hály (MÁVAUT); Ferencz; István (Pest megyei Taná- i esi Építőipari Vállalat); Mar-; ton Géza (Híradástechnikai i Anyagok Gyára); Tóth Im­re és ifj. Kutrovits Lajos (Egyesült Izzó); Székely Sán­dor (Magyar Hajó- és Da­rugyár). A legutóbbi városi tanács­ülés megválasztotta a Váci Járásbírósághoz delegált népi ülnököket is. Ünnepélyes be­iktatásukra, a megbízóleve­lek kiadására, valamint az általános tájékoztató ismer­tetésére július 28-án, dél­után két órakor kerül sor a Váci Városi Tanács emeleti nagytermében. márdiba, a nyári őrsvezető­képző táborba. Tíz napon keresztül a komoly oktatás mellett élvezik majd a nyár örömeit is a magyar tenger partján. A táborba indulók részére ma, kedden este hat órakor rövid megbeszélést tar­tanak a Lenin úti pártház­ban. Az érdekeltek a kö­zölt időpontban feltétlenül jelentkezzenek Szűcs Lajos­nál. leg a Kossuth Könyvkiadónál dolgozom, műszaki szerkesztői munkakörben. örülök, hí egy-egy szép könyv készül é nálunk, munkám segítségével — Mi vonzza ma is Váchoz' — Szüleim ma is Vácot laknak, de nemcsak ez kö: szülővárosomhoz. Odavonz i sok régi emlék. A nyomdá­hoz köt a baráti kapcsolato­kon kívül az eszperantó is Bénik Gyula bácsi volt az aki már intenzíven foglalko­zott velünk, fiatalokkal a fel. szabadulás előtt és azután is Hadd jegyezzem itt meg, hogj már a háború előtt a vác nyomdában számos eszperantx könyv és kiadvány készült. — Az eszperantóról nem­csak azért beszélek szívesen mert a népek barátságát, « béke ügyét segíti. Beszélel most azért is, mert július 31- tői augusztus 6-ig Budapestei tartják az 51. egyetemes esz perantó világkongresszust (Utoljára 1929-ben volt világ­kongresszus Magyarországon. A mostani kongresszusnak — társadalmi munkában — bi zottsági titkára vagyok. Nen volt egyszerű megoldani a 3í országból jövő, 3700 részveví minden problémáját. A mint egy 128 féle program összeál. lítása sem volt könnyű fel­adat. De reméljük, hogy < harminckilenc nemzet kül­döttei, akik egy nyelven — eszperantóul — beszélnek, ta­nácskoznak hazánkban, iga: barátaink lesznek és szíveser gondolnak majd vissza a ná­lunk töltött napokra. Halácsi Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom