Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

CIRKUSZ

PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

iiiBona

^ CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6LEdTaRO^ESZERE

| X. ÉVFOLYAM, 175. SZÄM

Megfelelő-e

1966. JÜLIUS 26., KEDD

Tóth István felvétele

POLITIKA-KICSIBEN

A napokban, hazafelé menet szokatlan látvány fogadott az utcánkban, öcsi, a háztömb legkisebb vadóca, torkaszakadtából bömbölt, s a tisztes hadsereg vezérkarostul nyargalt az utca túlsó vége felé. öcsi mellett Szabó néni, az egyik hős nagymamája állt csípőre tett kezekkel, igen harcias pózban, a hangja versenyt szárnyalt a szurtos koma zokogásával.

— Kutyateremtette! Majd

„Fekete" napok a közutakon

Három nap alatt négy baleset

Ittasság, figyelmetlenség, gyorshajtás

a mezőgazdasági balesetvédelem?

Nincsenek szakképzett aktívák — Leggyakoribb baleseti ok az ittasság — Repülő ellenőrzések

azt tapasztaltuk, hogy fáradozásunk és felvilágosító munkánk nem maradt eredménytelen.

A mezőgazdaságban a baleseti veszélyt igen rövid idő alatt nyolcvan százalékban felszámoltuk.

A további húsz százalékot igyekszünk türelmes felvilágosítással és megfelelő intézkedésekkel csökkenteni.

— A mezőgazdasági üzemek ellenőrzése több irányú. Figyelemmel kísérjük, hányán végzik el a munkás- és balesetvédelmi oktatást, megnézzük, a munkás- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi berendezések helyükön vannak-e? Az istállók, segédüzemek, raktárak, munkásszállások tűz- és balesetvédelmi felszereléseit is ellenőrizzük.

— A gépszemléken mindig

képviselteti magát a felügyelőség.

— A betakarítás idején repülő ellenőrzéseket végzünk. A legváltozatosabb időpontokban, hajnali órákban vagy késő este meglepetésszerűen vizsgáljuk meg a gépeket, hogy helyükön vannak-e a védőberendezések, a védőszemüveg és az elsősegélynyújtáshoz szükséges mentőláda.

— Erősen figyeljük a szeszfogyasztást.

Ha valamelyik dolgozónál alkoholfogyasztás legkisebb jelét is tapasztaljuk, azonnal kiállítjuk a munkából.

A mezőgazdaságban a legsúlyosabb baleseti veszélyt az ittasság okozza, s erre igen sok szomorú példát tudnék említeni. Szigorúan ellenőrizzük az országutakon közlekedő vontatókat is. (-ssi)

Ahol megszervezik

a szakmai utánpótlást

Két iskolaév között, a nyári hónapokban kerül sor az ipari tanulók szerződéskötésére. Ilyenkorra az iskolát végzett fiatalokban és szüléikben megérlelődik az elhatározás, milyen szakmát válasszanak, s rendszerint előzetes érdeklődés előzi meg a pályaválasztást

A Vasipari és Elektromos Műszerész Ktsz az idén tizennégy nyolc általánost végzett fiatallal kötött szerződést. Ezek a tanulók a kerékpár- és motorkerékpár-műszerész, elektroműszerész és a lakatos szakmát tanulják.

A szövetkezet arról ismert, hogy felszabadult tanulóit nem küldi el, hanem mint szakembereknek is munkát biztosít Az idén tízen váltak a szakma mestereivé, s mindannyian továbbra is a szövetkezetben dolgoznak.

Szünetel

A KÖLCSÖNZÉS

a városi, járási könyvtárban július 25-től 30-ig. Ebben az időszakban átalakítási munkákat végeznek a könyvtár helyiségeiben. Az első könyvkölcsönzési nap augusztus 2- án, kedden lesz.

Áramszünet

A DÁV értesíti a Kazinczy, Bercsényi, Malom, Puskin, Batthyány, Borz, Fegyver, Kinizsi és Sajtó utcai lakosokat, hogy a mai naptól

29-ig reggel fél 7 órától délután fél 5 óráig — karbantartási munkák miatt — áramszünet lesz.

Fűben, fában van orvosság

anyagok, mint például a hy- perycin, csersav, invert cukor a szívbaj és az ideges szív- gyöngeség kipróbált gyógy- anyaga. Az ökörfarkkóró nagy leveleiről, egyenesen felálló olykor kétméteres száráról, valamint szép sárga virágairól ismerhető fel. Utak mentén, vasúti töltéseken terem. Ennek csupán virágja sziromleveleit gyűjthetjük, gyűjtés után a szirmokat gyorsan szárítjuk, mert különben megbámulnák és elértéktelenednek. Ez a hörghurut és a köhögés jó hatású gyógyszerei De főzetét hajmosásra is szokták használni.

Fűben-fában van az orvosság, mondták a régiek. Ma már erről kezdünk megfeledkezni. Egyre kevesebben ismerik a növények százait, a hasznos vadontermő növényeket, pedig még kevesebben. A napokban jelent meg a magyar növényvilág szótára. Megdöbbentő gazdagságú könyv. Csak egy- ©gy ilyen könyv kézbe adása során látjuk, hogy milyen mérhetetlenül gazdag a magyar nyelv, milyen gazdag a határ. Milyen sok növény él körülöttünk, amelynek létezéséről, hasznáról az orvostudományban betöltött szerepéről alig tudunk.

Legalább annyit tudjunk, hogy a mi városunkban is megvásárolják a mákgubót is, és a már elvirágzott szikfűvi- rág mellett a gondosan gyűjtött egyéb gyógynövényeket is. Érdemes is a növények vagy növényrészek gyűjtésével foglalkozni, főként gyerekeknek és nehezebb munka végzését már nem bíró időseknek.

Sz. I.

Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen feleségem, édesanyánk. Magyar Lászlőné szül. Dezső Teréz temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút. virágot helyeztek.

Magyar László és családja

Hálás köszönetét mondunk rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, a Nyársapáti Tsz vezetőségének és tagságának. pártszervezetének, akik felejthetetlen emlékű férjem, édesapánk, fiam. testvérünk: Serfel János tragikus elhunyta alkalmából részvétükkel bánatunkban osztoztak, a temetésén megielen- tek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Serfel Jánosné és családja, valamint édesanyja.

1

ját hasznosíthatjuk, ugyancsak föld feletti részét gyűjt- hetjük az aranyvirágnak, az ezerjó fűnek és a kakukkfűnek. Gyümölcsét gyűjtjük a galagonyának, a borbolyának, az áfonyának és gyökértörzsét a macskagyökérnek. Ez utóbbi a valeriána gyógyszeralapanyaga. Ősidők óta használt és a mai napig is alkalmazott idegcsillapítószer készül ebből a növényből, helyesebben ennek gyökértörzséből. Ma házilag is készítenek belőle alkoholos tinktúrát vagy pedig vizes főzetet. Ez a növény a mi vidékünkön is nagyon gyakori. Gyűjtése főként augusztus hónapban lehet eredményes. A gyökértörzset ásóval kell kiemelni. A megmosott és előkészített gyökérrészeket olyan helyen kell szárítani, ahol a macskák nem férnek hozzá. Egyes állatokra, így például a macskákra, méhek- re a valeriánagyökér csalogató hatással van, s ezek az álla-, tok a gyűjtött anyagot tönkretehetik.

Gyógynövényként még ebben a hónapan is lehet gyűjteni a csalán, cseresznye, üröm, málna levelét, virágos föld feletti részét a somkóró- nak, a szappanyfűnek, orbáncfűnek.

Ma már azonban kész gyógyszerekkel kezeli magát mindenki. A házi patika és a házi gyógyszerek ismerete egyre szűkebb térre zsugorodik. Talán jól is van ez így. De mégis tudni kellene, hogy a pipacs sziromleveleiben nyálkaoldó és idegcsillapító hatóanyag van. A közönséges szarkaláb nemcsak a mezei csokrok ékessége, hanem kék sarkan- tyús virágait régebben a köhögés csillapítására is használták. Illene tudni azt is, hogy a fehér mályva 1—2 kanálnyi virágját, vagy levelét apróra vágva, majd egy liternyi vízben 10 órán át áztatva, házi gyógyszert kapunk a makacs köhögés és hörghurut ellenszerét. A csalánt a hivatalos gyógyászat mint kitűnő hajszálért tágító szert tartja nyílván.

Az orbáncfüvet a mi vidékünkön lyukas levelű fűnek is nevezik, mivel tojásdad alakú levelei finoman perforáltak. A benne levő hatóA mi városunkban a gyógynövénygyűjtés szinte ismeretlen fogalom. Legalábbis kevesen tudnak arról, hogy ezzel is lehet pénzt keresni, és — főként a gyerekek — így is tudnák hasznosítani magukat.

Ebben az időszakban leveleit gyűjthetjük a diónak, a szedernek, a szamócának, a fagyöngynek és az áfonyának. (Igaz, a két utóbbi a mi vidékünknek nem jellegzetes növénye.) Virágos, földfeletti részét gyűjthetnénk a kék iringónak, ennek a száraz, napos helyen élő, kék színű tüskés növénynek, amelynek herbáPIROS SZEGFŰ

bély az arcomat

— Félkilenc van,^ Legalább másfél-\ órája őrizgetem\ az álmodat.

Nagyot nyújtóz-$ kodtarn. Nem tu-\ dóm, menyit szun-^ díthattam, de na-§ gyón jól esett, i Végigsimogattam ? az arcomat. Orro-\ mat megcsapta szappan meg kölni illata. Fel-§ álltam, ropog tattam csontjai- \ mat.

— Hat forint !§

— készségeskedett^ a mester.

Odanyújtottam \ a tízest. Amikor$ az aprót a zse-^ bembe csúsztat tam, észrevettem^ az olajos munka-§ ruhám bomblyu kában pirosló^ szegfűt. Kérdőn^ néztem a mester-<g re. Mosolygott. ^

— Benne van

kiszolgálásban, ^

Janikám! Tudod, ^ hogy csütörtök^ van, lányos -n-ap.^ A nagy munká-i ban nem volt§ időd arra, hogy§ legalább egy szál§ virágot tépj kislánynak. Hát§ vidd el ezt a piros§ szefűt, s majd afc kisajtóban add áí$ neki. $

Rossi Károly %

egy részeg. Dehát csütörtök este van.

Borbélynál szoktam nyiratkozni, otthon beretvál- kozom. Most, hogy megláttam a borbély sárgaréz tányérját, ellenállhatatlan vágyat éreztem a tisztálkodásra. Beléptem. A mester nem lepődött meg olajos munkaruhámon. Azzal sem törődött, hogy hajam a tarkómat verte, arcom tor- zonborz, szőrös volt.

— Tessék! Haj- vágás? Beretvá- lás?

Az is lehet, hogy nem is válaszoltam. Fáradtan dőltem a borbélyszékbe. Egy ideig még éreztem, hogy a mester puhán motoszkál a nyakam táján. Simogatott a frissen vasalt törülköző. Lassan lehunytam a szememet. Egyszer- kétszer még felpillantottam. Kusza vonásaimat láttam a tükörben, aztán elaludtam.

— Hát most már éberedj fel, Janikám! — simogatta a borHarom nap es két éjszaka jóformán le sem szálltam a gépről. Szántottam, tárcsáztam, ha kellett odaáll- tam a pótkocsi elé és szállítottam.

A váltótársam két napig betegen feküdt. Üzent a feleségével, hogy csak szóljak, ha nem bírom tovább, mert ő akkor csak feltá- pászkodik és kijön a váltásra.

— Maradjon otthon, kapjon erőre, és csak akkor jöjjön ki, ha már bírja magát — üzentem neki.

Holtfáradtan adtam át az VE—28-ast. Három napja nem mosdottam, nem fésülködtem. Már az éhséget se éreztem, hiszen hetvenkét órája csak azon a jó kúthideg fejecskén éltem.

A legszívesebben elnyúltam volna egy fa alatt, vagy éppen az árokparton. Bánom is én, mi lesz, csak áthassak. De mégis összekaptam magam, elindultam hazafelé, pedig támolyogtam, mint

IFJÚ ELÁRÚSÍTÓK

vábbi terveikről két keres- § kedelmi tanulót kérdeztem, ^ akiket az iparcikkboltokban ^ kerestem fel.

— Az iparitanuló-iskola el- ^ ső osztályát végeztem. Ez ^ a nyári gyakorlat tapasztala- í taimat bővíti, ugyanis áru- s ismeretből elég gyengén vizs- $ gáztam — mondotta Meleg \ István, a járműbolt dolgo- $ zója. — A nyári 24 napos ^ szabadságomat nagyrészben ^ kivettem. A még megma- ^ radt néhány napot Visegrá- ^ dón töltöm szüleimmel. A ^ gépek, műszaki dolgok iránt érdeklődöm, azért is jöttem ^ ide dolgozni. Az iskola el- ^ végzése után bolti eladó sze- S retnék lenni.

Pontacsek Borbála másod- $ éves ipari tanuló a földmű- ^ vesszövetkezeti áruházban § dolgozik most. Munkaköre ^ igen változatos. Éppen kira- ^ katrendezés közben talál- ^ tam rá, amint a különféle ^ fazonú cipőket rakosgatta. ^

— Két hetem van még a ^ nyári szabadságomból, s ezt osztálytársaimmal Kazincbar- § cikán fogom eltölteni.

Nyári tervei után távolab- ^ bi célját említette: ^

— Az iparitanuló-iskola el- !>

végzése után kereskedelmi ^ technikumban szeretnék to- ^ vábbtanulni — mondotta, 5$ kedvtelve rakosgatva a kira- ^ katba szánt árukat. S

(biró)

Valószínű, sok vásárlónak feltűnt már, hogy az élelmiszerboltok, szaküzletek pultjai mögött sok az ifjú elárusító. Ok is fehér vagy kék köpenyt hordanak és kiszolgálás közben előzékenyek, udvariasak. Legtöbbjük még alig tizenhat éves.

— Hogyan kerültek az üzletekbe ezek a diákok? — kérdeztem Babinszki Károly- nét, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat személyzeti előadóját.

— Boltjaink ifjú eladói jórészt a kereskedelmi iskolások közül kerülnek ki. Nyári gyakorlatukat töltik üzleteinkben. Ilyenkor huszon- öten-harmincan öltik magukra a fehér köpenyt. Ök különböző iskolákból jönnek.

— Az általános iskolát idén Végzettek közül sokan annyira megkedvelik a kereskedelmet a rövid ismerkedés során, hogy szeptemberben jelentkeznek kereskedelmi tanulónak.

— Munkájuk az elárusítódon kívül az üzletek takarítást, az áruk csomagolása. Foglalkoztatásukkal megoldódik állandó dolgozóink nyári szabadságolása. Munkaidejük napi 6 óra, s ezért havi 500 torint fizetést kapnak — hondotta Babinszki Károlyié.

Nyári gyakorlatukról, toUiat> CL XVWbl TO CIC.

csúszós úton nekiszaladt a vele azonos irányban haladó BO 38—54 rendszámot viselő csehszlovák állampolgár személy- gépkocsijának, aki keresztbefordult az úttesten. Az utat elzáró személygépkocsinak ütközött Sárik István ceglédi lakos, aki motorkerékpárját nem tudta már a kellő időben leállítani. Nekuza Hisek súlyos s a kocsiban ülő két utas könnyebb sérülést szenvedett. A két csehszlovák személygépkocsiban mintegy 22 ezer, a motorkerékpárban pedig 4 ezer forintos kár keletkezett. Nekuza Hisek ellen a büntető eljárást megindították.

Huszonnegyedikén Abony lakott területén folytatódott a balesetek sorozata. Délelőtt fél 12 órakor Hegedűs Sámuel debreceni lakos CG 64—19 rendszámú motorkerékpárral nem tartotta be a követési távolságot. A gondatlan vezetésnek az lett a következménye, hogy összeütközött Nagy Imre szolnoki lakos által vezetett« motorkerékpárral, melynek! pótutasa Mina Aladár szolnoki: lakos könnyű sérülést szenve-! dett. Hegedűs Sámuel ellen j megindult az eljárás«.

Sajnos, az elmúlt hét vege sem volt balesetmentes a vá- l ros és a járás közlekedési út- ' vonalain. A gondatlan, figyelmetlen vezetés miatt egymást követték a balesetek.

Huszonegyedikén a 44-es számú útvonalon Ceglédtől mintegy tíz kilométerre Horváth Ferenc nagykőrösi lakos — ittasság miatt — nem tartotta be a gyorshajtás szabályait és amiatt az éles, balra ívelő kanyarban nekiütközött a betonkorlátnak. A motorban 250 forintos kár keletkezett, a vezetőt súlyos, de nem életveszélyes sérüléssel szállították kórházba.

Könnyebb sérülés történt 23-án délután fél hét órakor. Mikus Sándor újszilvási lakos, Cegléd külső részén, a benzinkútnál gondatlanul vezette motorkerékpárját, és az amúgyis csúszós úton felborult. A figyelmetlen vezető ezúttal „megúszta” a balesetet, s elsősegélyben kellett részesíteni. Ezen a napon a 4-es számú főútvonalon haladt Nekuza Hisek csehszlovák állampolgár BO 27—73 rendszámú személy- gépkocsijával. A gyorshajtás miatt azonban elvesztette uralA mezőgazdaságban a munka dandárját minden évben a nyári betakarítás jelenti. Ilyenkor dolgoznak a legtöbben a határban, leggyorsabb a munkák menete, legtöbb a gép — és legnagyobb a balesetveszély. A munkás- és balesetvédelem időszerű tennivalóiról Simon István, a Munka- és Balesetvédelmi Felügyelőség felügyelője adott tájékoztatást.

— A mezőgazdasági üzemek munkás- és balesetvédelmén még sokat kell javítani.

Szinte mindent elölről kell kezdeni. Szakképzett munkás- és balesetvédelmi aktíváink nincsenek.

— Ma már rendszeresen ellenőrizzük, mit és hogyan valósítottak meg a mezőgazda- sági üzemekben a balesetvédelmi előírásokból. Az ellenőrzés célja kezdetben az volt, hogy megfelelő segítséget nyújtsunk a munkás- és balesetvédelem kialakításában. Ebben az időszakban még nem alkalmaztuk sem a fele- lősségrevonást, sem a büntetést. Az ellenőrzéseken meglepő tapasztalatokat szereztünk.

Találtunk olyan több ezer holdas mezőgazdasági üzemet is, ahol még a legegyszerűbb munkás- és tűzvédelmi eszközök is hiányoztak.

— Igyekeztünk a vezetőséget rábeszéléssel meggyőzni arról, hogy milyen fontos az előírások betartása. Minden ellenőrzésen jegyzőkönyvet vettünk fel, amelynek a célja a figyelmeztetés és a hiányzó eszközök sürgős beszerzésére való felhívás volt. A megismételt ellenőrző vizsgálatokon

adok én nektek! — Képzelje csak: háborúsdit játszottak, és pont öcsit, a legkisebbet ütötték valamennyien. Hogy nem szégyellik magukat!

— Persze, hogy nem! — si- vított fel váratlanul öcsi. — Már mondtam a néninek, hogy ők a demokratikusok voltak, én meg a kapitalista ... mert senki sem akart az lenni... és persze, hogy elvertek!

—es