Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

így szebb az ünnep Azt mondják, a mostani aratások könnyebbek, meg csen­desebbek is. Nincs a derékfájdító hajlongás, nem töri fel a tenyeret a kasza nyele, nem perzseli pirosra az emberek há­tát a nap. Azt is mondják, az a régi aratás szebb volt. Deré­kig állt az ember a búzában, s ha ö, meg a kasza értették egymást, akkor nem is látszott, hogy nehéz munkát végez az ember. Könnyedén vágta a búzát, néha felegyenesedett, ke­sébe pergette a magot, és mosolygott. Ketten voltak: a búza, meg az ember, aki puha ágyat ve­tett neki csillogó, nedves földből, aki nézte, hogy hajt kalászt, s elnehezülve a súlyos magoktól, hogy köszön a földnek, ha megsimogatja a szél. Most meg? Ha felszárad a harmat, két-három óriási gép zümmög a táblában, messziről nem is látszik, hogy ember irányítja, csak azt lehet látni, hogy egy sárga búzatáblában megfontoltan, tárgyilagosan haladnak előre a gépek, s mö­göttük kopasz a föld. És az okos gép dünnyögve vágja az árpát, a búzát, s külön lerakja a szalmát, s teleönti a vonta­tókat maggal. Ennyit láthat belőle, aki fényképezi az aratást. De egészen közelről látja már az embert is, aki vezeti a gépet, és pirosra süti hátát a nap. És izzadnak a vontatón azok, akik zsákokba öntik a termést, és délben csak a ma­darak fecsegnek arról, hogy milyen meleg van — mert az emberek fáradtan ülnek, s nézik, mennyi van még hátra. Mert nélkülük most sincs aratás. Csak éppen nem kasza van a kezükben, hanem esetleg a kombájn „volánja”. Most is szertartás az aratás, most is ünnep, csak kevesebb emberi veríték kell hozzá, kevesebb sóhaj. S ezért nem látványos szertartásnak — de szebb ünnepnek. Deli Mária MQH0B»7ID£KI JLÖNKI A-DASA VIII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1966. JÜLIUS 24., VASÄRNAP ili héten befejezik az aratást 31vij(ilíitiult «is első saociatisiu brigád —■ Több mini t’i/t/ntillifí forintos heréidre számítanak as ecseri Törekvő Tss kér tessetében A HAZA MINDENESE" Gombai emlékek nyomában A gombai öregek elbeszélése nyomán magam előtt látom a Szurgyikban végig összeboruló platánfasort. Hallom a négylo­vas hintók robogását, amint a község egykori gazdái: a Fáyok és Kenyeresek szágul­dottak vendégeikkel kasté­lyaikba, kúriáikba. Gombán a történelemben is szereplő személyiségek éltek. A legenda szerint 1848-ban, a lüsszavonulásnál a Kenyeres kastélyban, mely ma a tsz iro­dája, őrizték egy napig a ki­rályi koronát. Itt, Gombán élt Fáy András 1791—1823-ig, majd később, 1848 után, halá­láig. Ezt hirdeti a ház falán levő emléktábla. Fáy András kálvinista nemes úr, de nem a Pató Pálok közül való. Sze- mere Pál a haza mindenesé­nek nevezte tréfásan, mert ninden tervnek, javaslatnak ágfőbb pártolója, hajtóereje jolt a reform-országgyűlése- .fen. ’ Ennyit tudtam róla, amikor emlékét, felidézve eljöttem yombára, hogy megnézzem, hol élt. Oszlopos, fehér kúria helyett nagy meglepetéssel ál­lok a sima, gazdasági épületre emlékeztető alacsony iskola -alán elhelyezett emléktábla <?lőtt, amit halálának 100. év­fordulójára készíttetett a gom­bai tanács községfejlesztési keretből, Arató Ferenc helyi iskolaigazgató javaslatára. — Itt lakott volna valóban? — kérdem Arató igazgató yrat, a Fáy-emlékek lelkes ápolóját. — Hol itt a kastély? Nevetve mutatja, hogy az élképzelt kastély, az akkori­ban szinte kötelező klasszicis­ta stílusban, ott állt távolabb, de abban Fáy András öccse élt, míg az orszzág akkor már igen híres vezető személyisé­ge, a politikus és irodalmár — jellemzően szerénységére — itt húzta meg magát a gaz­dasági épületből kialakított kis lakásban, családjával együtt. Amint kortársai írták róla, csupa tervezés, ötlet és szervező erőtől duzzadt az egész ember. Kossuth, Széche­nyi, Vörösmarty barátja, fej­fej mellett küzdöttek a refor­mok megvalósításáért. A taka­rék- és bankrendszer megva­lósítása hazánkban Fáy And­rás nevéhez fűződik. Ennek nagy jelentőségét érzem ma, 120 éves távlatból is, hogy az akkor még viszonylag elzárt, elmaradott, aprócska kis Gom­ba faluból berobbant egy zse­niális gyakorlati egyéniség, és az apró persely gondolatának országgyűlésen történt meg- pendítése után, egy-két gaz­dag pártfogó, így például Széchenyi, barátságból aláírt részvények kibocsátásával 1839-ben létrehozta a mai Or­szágos Takarékpénztár ősét, a Pesti Hazai Első Takarékpénz­tárat. Az eredetileg hatvan koronás részvények 1900-ban már tízezer pengőforintot ér­tek, és az államosításig a tőzsdén jegyzett papírok leg­első kategóriájába tartoztak. A Pesti Hazai Első Takarék- pénztár megalakításával a ma­gyar gazdasági rendszer ha­talmas lendítő erőt kapott. Reiter Mária Úriban bárány - külföldön pecsenye Az úri Béke Tsz állatállo­mányának egy része születésé­től csak annyi időt tölt Úri­ban, míg elérik a megfelelő kondíciót, s akkor eljön a nyu­gati üzletkötő, s az exportra kész állatok megméretnek, s ha megfelelőnek találtatnak, akkor hazát változtatnak. A tsz hízómarhát és tejes­bárányt exportál — Olaszor­szágba, Bulgáriába, Németor­szágba. A legigényesebbek az olaszok és a németek. Ősszel 200 pecsenyebárányt exportál a tsz. A bárányok Úriban érik el az „exportké­pes” kort, és valahol Olaszor­szágban, Németországban „meózzák” őket — mint pe­csenyét. (d.) | Ebéd után érkezem az ecseri i Törekvő Termelőszövetkezet I irodájába. Közben betoppant a I főkönyvelő. Kimutatásokat la­poz, és már mondja is: — Ha minden rendben megy, a hétfen végzünk az ara­tással. A százötven holdas ár­pánk tizennégy mázsás átlag­gal fizetett, a százhuszonöt hold rozs pedig hét mázsát adott holdanként. Jelenleg a búzánkat vágjuk. Előrelátha­tólag a száz hold intenzív bú­za tizenhárom mázsát, az öt­ven hold magyar búza tíz mázsát hoz holdanként. A Törekvő Tsz-ben egyéb­ként az aratással párhuzamo­san végzik a tarlóhántást, il­letve a másodvetést. A felszabadult terület leg­nagyobb részébe csalamá- dét és más takarmánynö­vényt ültetnek. Az ezerkétszáz holdas közös gazdaságban egy hónapja ala­kult meg az első szocialista brigád, amely kilenc tagú és az Alkotmány nevet vette fel. A brigádnak Ellenbacher Ist­ván növénytermesztési brigád­vezető az irányítója. A tagok különben szép felajánlást tet­tek: minimálisra csökkentik a gépek állásidejét, takaré­koskodnak az üzem­anyaggal, jobban kihasz­nálják a munkaidőt, vala­mint mindannyian tovább­képezik magukat. — Mi is szorgalmasan dol­gozunk a kertészetben — mondja Blazsek János kerté­szeti brigádvezető. — Profil- termelvényünk a paradicsom, amely százhatvan mázsát ad holdanként. A Budapesti Kon­zervgyárral hatvan vagonra kötöttünk szerződést, amelyet maradéktalanul teljesítünk is. De bőven jut még belőle mind a községi, mind a budapesti elárusítóhelyeinkre is. Négy- holdnyi paprikánk is szép ter­mést ígér. Erre nem kötöttünk szerződést, a cecei, a bogyisz­lói és a cseresznye fajtákat piaci értékesítésre szánjuk. A nyolcholdas káposztatáblánk százötven mázsás átlagot ígér. Különösen jó termést hoztak Málna — terven felül Uborka, paradicsom — folyamatosan A betakarítással egyidőben „aratnak” a kertészetekben is. Csak itt nem kombájnnal, ha­nem kézzel takarítják be a termést Az uborka-, paradi­csomtermés nemcsak szemre, de mennyiségre is szép, szedé­sük, szállításuk folyamatosan, zökkenőmentesen történik. A málna szüretelése nagy figyelmet és türelmet igényel. Nemcsak azért, mert apró, ha­nem, mert nagyon kényes, könnyen törődő gyümölcs. De meghálálja a gondoskodást, hiszen Bényén a tervezett egy vagon helyett két vagonnyit termett, Úriban sikerült az öt- vagonos tervet teljesíteni, sőt, egy vagonnal szabad piacon értékesítettek az illatos, ked­velt gyümölcsből. MŰSOR Mozit Ecser: Szentjános feje vétele. Gomba: Szerelmes biciklisták. Gyömrő: Fügefalevél. Matiné: Szélhámosnő. H: Arséne Lupin. Maglód: Bolondos história (szé­les). H: Fügefalevél, (széles) Mo- nor: Titok (széles). Matiné: Éjféli kaland. H: Hajsza a gyémánto­kért (széles). Nyáregyháza: Ki volt dr. Sorge? Pilis: Bűntény a mű vész panzióban. Matiné: Az aranyember. H: Szép családok. Tápiósáp: Az aranycsempész. Tá- piósülv: Nyári bolondságok. If­júsági előadásra: Előzés. Úri: örök megújulás. Üllő: Közönyö­sök (széles). Matiné: Harmadik rakéta. H: Fügefalevél (széles). Vasad: Patyolat akció. Vecsés: Jégkorongozók (széles). Matiné: Jánosik I. (széles), H: Vanina Va- nini (széles). az aranyföld és a ditmar faj­ták. Több százezer forintos be­vételre számítunk káposz­tából. Bíztató terméskilátásaink van­nak a nyolc hold sárga- és görögdinnyét illetően is. Bár a nagy hőingadozás következté­ben nem a legkedvezőbb fel­tételek mellett növekedett a dinnye, de majdnem száz má­zsás hozamra számítunk. Kilencszázczer forintos bevételi terve van a ker­tészetnek a folyó gazdasá­gi évben. Blazsek János azonban úgy látja, hogy mintegy 1,2 millió lesz a jövedelem. (Ez termé­szetesen több ezer forintnyi prémiumot jelent a dolgozók­nak.) A Törekvő Tsz-nek százhúsz tagja és hetven alkalmazottja van, akik mindannyian lelke­sen, igyekvőén veszik ki ré­szüket a munkából. A közös gazdaság vezetői pedig megfe­lelően méltányolják ezt az am­bíciót. Július végén kétnapos Balaton környéki kirándulásra viszik a legjríbb dolgozókat. Velkei Árpád A lányok — és Zsuzsi, aki siet Mától Monoron játsszák a Hajsza a gyémántokért cí filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk ALIG egy hónapja volt az évzáró, az érettséginek is még csak két hónapja, de máris jólesik a találkozás egy-egy „régi” osztálytárssal. A minap nagyon megörültem: négy volt osztálytársammal találkoztam a főtéren. Meg­hívtam őket a monori cuk­rászdába egy kis fagylalt és fekete melletti kerekasztal- beszélgetésne. Leültünk-- és máris furcsán éreztem ma­gam, amikor ránéztem a négy kislányra. Megnőttek, megszépültek a rövid idő alatt is. KATI nagyvonalúan elővet­te a cigarettát — mindegyi­kük vett a dobozból, s csak akkor lepődtek meg, amikor elhárítottam a kínálást. — Még mindig nem do­hányzói? — kérdezte kissé fölényesen a fekete kislány, aki vadonatúj frizurával, egyenesen a fodrásztól jött. Vajon milyen friss gond­jaik, örömeik vannak, mi­óta „kiléptek az életbe”? ZSUZSI veszi át a szót: — Furcsa, hogy nem azzal di­csekszem, amit vártok most. Nekem a legnagyobb örö­möm, hogy megvolt az el­jegyzésem. Hamarosan férj­hez megyek — jelenti be ünnepélyesen. BEA következik: — Hiába mentem el a fel­vételire Kecskemétre, az óvó­nőképzőbe. Többszörös volt a túljelentkezés, s így ne­kem nem sikerült. Egyelőre nem is tudom, mi lesz ve­lem — s ahogy tízeket mond­ja, észreveszem, nagy a szo­morúsága — de jövőre újra megpróbálom — mondja. ANINAK adja át a szót: — Nekem még adósságom van: az érettségin nem men­tem át. Nyáron a pihenés, szórakozás mellett időt kell szakítanom a tanulásra is. Nem akarom, hogy ne si­kerüljön a pótvizsga. KATI: — Én még nem kap­tam meg az értesítést az egyetemről, hogy felvettek-e vagy sem. Nem nagyon re­ménykedem, tudom, ide is többszörös volt a túljelentke­zés. S MI LESZ, ha nem sike­rül? — kérdezem, s a válasz: — Még nem tudom... És ezzel be is fejezzük ezt a beszélgetést. A lányok, Zsuzsi kivételével máris tárgyalnak, de jó is lesz szombaton egy jót táncolni Pilisen. Bármi­lyen magabiztosak, felnőtte- sek lettek, mégiscsak majd­nem diákok még. Elválunk s még utánuk nézek: Zsuzsi nagyon siet. Hiába, neki már több a dol­ga — nemsokára asszony lesz... Gér József Száz vagonnal több A járás — a szerdai jelentés szerint — gabonaleadási ter­vét eddig több, mint ötven százalékban teljesítette, mert háromszázhuszonhárom és fél vagon kenyérgabonát adott le. A járás tsz-ei hatszáznegyven vagonra szerződtek az állam­mal. Figyelembe véve a jó termésátlagot, a leadási tervet — előreláthatóan — száz va­gonnal teljesíti túl a monori járás. Figyelő AMI TETSZIK... A hibák sokkal könnyeb­ben feltűnnek az embernek, és a kis eredményeket sokszor észre sem vesszük. Pedig nem­csak hibák akadnak — van­nak eredményeink is. örvendetes például, hogy a vecsési mozi az esztétikailag is a nagyon szép vecsési park­hoz illő hirdetőtáblát állított fel, és így hirdeti műsorát. Általában igen jó propagan­dája van a vecsési mozinak — és a műsor ellen sem lehet ki­fogás. Szintén tetszik, hogy a tanácsháza melletti buszmeg­állónál padot állítottak fel. Ha már fedett autóbuszvárót nem tudunk ide építeni, leg­alább pad legyen, ami az idő­sebbek várakozásánál nagyon jót tesz. ...ÉS, AMI NEM A Göci továbbra is problé­más hely. A vasút mellett fekszik — rögtön alkalmat ad az erre utazónak, hogy véle­ményt mondjon községünkről. Tavaly óta jelentős előrelépés történt a Göci rendbehozatala terén. Lesimították, fásították. Megszűnt szeméigyüjtöhely lenni (bár néhányon még min­dig annak nézik). Az itt ékte­lenkedő hatalmas gyomvirá­gok, bogáncsok és egyéb ide nem illő növények azonban továbbra is rontják a véle­ményt. (szatti) NYÁREGYHÁZA Mesél a brigádnapló Mintegy másfél hónappal ezelőtt — a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben tett látoga­tás után, az ottani tapaszta­latok felhasználásával — megalakult a nyáregyházi Bé­ke Tsz első szocialista brigád­ja. Németh Márton a vezetője, irányít, ellenőriz, hiszen ő egyben a gépcsoport vezetője is. A brigádtagok traktorosok, tízen vannak. A tsz vezetősége minden feltételt biztosított számukra — a pártvezetőség pedig kü­lön gonddal és szeretettel se­gíti munkájukat, mintegy védnökséget vállalva felet­tük. Előkerül a brigádnapló — máris hű tükre az eltelt első hónapnak. Gondosan készült felvételek: egy-egy brigádtag munkaruhában, gépe mellett — keresetlen beállítású hét­köznapi pillanatok. A képek alatt a brigádtag neve, szüle­tési éve, szakképzettsége. Következnek fő vállalásaik: tervüket 10,5 százalékkal emelik, hatszázalékos üzem­anyag-takarékosságot érnek el, mindenkor minőségi mun­kát végeznek, vállalásaikkal fejenként 1857 forintos megta­karítást érnek el. És a jelszó másik része: szocialista mó­don élnek, tanulnak. Minden­ben példát mutatnak. A következő lapokon az egyéni vállalások — a brigád­tag portréjával a felső sarok­ban. Utolsónak a tiszteletbeli brigádtag: Ország József mér­legképes könyvelő, aki vezeti a naplót, s patronálja a szo­cialista brigádot minden ügyes-bajos dolgában. Az első ténykedésről szóló, fényképpel illusztrált bejegy­zés a sikeres gépszemle, mert a június félig-meddig még holtszezonnak számit a trak­toros brigád számára. A gép­szemle viszont már a nyitány, utána már kezdődik a munka dandárja. Ezután a főmezőgazdász jú­niusi bejegyzése: kilencszáz- nyolc normálholdat értek el különböző munkákból, teljesí­tésük 12,6, a vállalásukhoz vi­szonyítva pedig 11,4 százalé­kos. Győri István, a tsz elnöke a brigád példamutatását méltat­ja Beköszöntött a legnagyobb munkaidő: munkaerőproblé­mákkal küszködtek. Július ki­lencedikén megbeszélte a szo­cialista brigád tagjaival, hogy másnap hajnalban segítenek a lucerna betakarításában, de úgy, hogy ez a rendes napi munkájuk rovására ne men­jen. Ugyanakkor segítségüket kérte a szervezésben is. Más­nap negyvenkilencen vettek részt a lucernagyüjtésben, s később még olyanok is jelent­keztek, akik hallottak a lel­kes brigád munkájáról, s res- tellték, hogy ők kimaradtak. Sikerült is minőségi állapot­ban begyűjteniük a lucernát. Ám akad a naplóban árny­oldal is: a július tizenhatodi- kai bejegyzés szerint az egyik brigádtagot eltiltották a gé­pétől — italozás miatt. S bün­tetésből rakodómunkásnak osztották be, amit szóváltás, ellenvetés nélkül tudomásul vett. Aztán látták, nagyon megbánta tettét — becsülettel helytállt a rakodóknál — és megbocsátottak neki. Azóta újra elfoglalhatta gépét. S a legfrissebb jelentések, melyeket a brigádnapló még nem őriz? A szocialista bri­gád két tagja: Baár Pál és Pálinkás József részt vettek c napokban rendezett ceglédi szántóversenyen — Baár Pál a hatodik helyen végzett, ezzé bekerült a megyei döntőbe. A munka milyen posztján találhatók pillanatnyilag? Tóth István Balaton-kombájn- nal a borsónál, Pálinkás Jó. zsef a szalmalehúzásnál, Kiss Miklós és Szombat József a szőlőben permetez, Bagyinszki Tibor csépel, Baár Pál, Pap József szánt, Veróczki János pedig a kombájntól szállítja a szemet a magtárba. íme, az utóbbi események, melyeknek megörökítése a tiszteletbeli brigádtagra. Or­szág Józsefre vár. (F. O.) ÜGYELETES ORVOS Monoron dr. Bató László, Üllőn dr. Leyer Lóránt, Pili­sen dr. Czinder Bálint, Vecsé- sen dr. Nagy Lajos orvos tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár Vecscsen a Já­nos utcai. Monoron az Ady Endre úti. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom