Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-24 / 174. szám
1« “T^írrlflP 1966. JÜI.ITJS 24., VASÄRNAP Heti jogi tanácsaink ,i\ tsz-tag feffyelmi büntetéséről... .■1 nyugdíjon felüti keresetről... .1 a öregségi járulékról..-. munkaviszony megszüntetéséről Fegyelmi büntetést kaphat az a tsz-tag, aki engedély nélkül máshol vállal munkák RL-né olvasónk sérelmezi, hogy a tsz-ben fegyelmit indítottak ellene, mert a vezetőség engedélye nélkül máshol is vállalt munkát. Olvasónk kérdezi, jogos-e a fegyelmi eljárás, és a kiszabott büntetés? Aki a tsz-be belép, annak alá kell vetnie magát a közösségi fegyelemnek. A fegyelmi eljárás jogos. Nem törvénysértő az sem, hogy háztáji földjét fegyelmi büntetésként csökkentették. Azt sem sérelmezheti olvasónk, hogy a tsz a földjáradékából 37,50 forint társadalombiztosítási járadékot levon. A tsz ugyanis minden tagja után havonta fizeti ezt az összeget baleseti, betegségi biztosítási díj, nyugdíjjárulék címén. Erkölcstelen volna azt kívánni a tsz-től, hogy a fegyelmet megsértő dolgozó helyett is fizesse meg a járulékot. A tsz-ben tagként dolgozó nyugdíjasok korlátozás nélkül kereshetnek. Az utóbbi időben több tsz- ben dolgozó nyugdíjastól kaptunk levelet, akik érdeklődnek: milyen esetekben kereshetnek 500 forinton felül. Olvasóink kérésére közöljük, hogy az 1964. március 14. napja előtt tsz-be belépett tagok a tsz-ben elért jövedelemtől függetlenül minden korlátozás nélkül felvehetik nyugdíjukat. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a tsz-ben alkalmazotti minőségben dolgozókra, így N. F. dabasi olvasónkra sem. Itt válaszolunk D. P. du- nahäraszti olvasónknak is. A pártolótagok csak ötszáz forint javadalmazás erejéig dolgozhatnak anélkül, hogy nyugdíjukat szüneteltetni kellene. Ki kaphat öregségi, munkaképtelenségi járadékot. N. M. olvasónk írja; úgy tudja, nem kaphat munkaképtelenségi járadékot az a ‘tsz- tag, akinek házastársa 260 forintot meghaladó keresettel rendelkezik. Kérdezi: vonatkozik-e a rendelkezés különélés esetére is? Abban az esetben, ha házastársától külön él, akkor öregségi, munkaképtelenségi járadékra jogosult, az egyéb feltételek fennállása esetén, függetlenül attól, hogy házastársának mennyi a keresete. N. Z. olvasónknak is itt válaszolunk, aki 1964. novemberében lépett be a termelőszövetkezetbe és sérelmezi, hogy elutasították öregségi járadék iránti kérelmét. Az érvényes rendelkezés kimondja, hogy az a tsz-tag, aki 1963. június 30. előtt lépett be a tsz-be, öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra a belépés hónapját követő hetedik hónap első napjától, az a tsz-tag pedig, aki az em- lített időpontot követően lép j be a tsz-be, az legkorábban a belépést követő három év elteltével igényelhet járadékot. Olvasónk tehát 1967. decemberében lesz jogosult az öregségi munkaképtelenségi járadékra. Nem írta meg azonban azt, hogy belépése előtt mivel foglalkozott. Ha már a belépést közvetlenül megelőző két éven át megszakítás nélkül tsz-nek vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek (szakcsoport, társulás stb.) tagja volt, akkor sokkal kedvezőbb rendelkezések vonatkoznak olvasóinkra. Ügy kell tekinteni a járadék jogosságának megállapítása szempontjából az ilyen tagot, mintha' 1963. június 30-ig lépett volna be, akkor múlt év júniusától illeti meg a járadék. N. K. olvasónk sérelme nem alapos. Nála részben fennálla- nak a járadék megállapításához szükséges feltételek — a 70. életévét betöltötte — de az említett évben azért nem kapott járadékot, mert a kérelem előterjesztése napjáig 200 munkaegységnél többet teljesített. A rendelkezések ugyanis azt is kimondják, hogy járadékot csak az kaphat, aki a közös munkában nem tud részt venni, vagyis egy naptári éven belül kettőszáz munkaegységnél kevesebbet teljesít Megszüntethető-e munkaviszony kölcsönös megegyezésnél, „hozzájárulással”. D. Á. olvasónk írja, hogy a Sütőipari Vállalatnál fennálló munkaviszonyát kölcsönös megegyezéssel kérte megszüntetni. Munkakönyvébe azonban „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzést írt a vállalat. Ezzel elveszítette a korábban fennálló a munkaviszonyának folyamatosságát, új munkahelyén pedig közölték, hogy hat hónapig magasabb fizetést, szabadságot sem kaphat. — Kérdezi, hova fordulhat orvoslásért? A Munka Törvénykönyve rendelkezései, már nem ismerik a kölcsönös megegyezéssel „hozzájárulással” történő kilépést. Az új rendelkezés szerint vagy a dolgozó részéről való felmondásról, vagy a vállalat részéről való felmondás esetéről beszélhetünk. Annak nincs akadálya, hogy a dolgozó és a vállalat megegyezzenek abban, hogy a munkaviszony nyomban megszűnik. Olvasónk azonban nem az úgynevezett kedvezményezett felmondási okok alapján mondta fel állását (M. T. V. 30. §. (2) bek. a—f. pontja), így munkakönyvébe helyesen írták be, hogy „felmondás a dolgozó részéről”. Ezzel együtt jár az, hogy a korábbi munkaviszony folyamatosságát elvesztette. Dr. M. J. Miért hárítják a dolgozóra?... Baleseti perek és tanulságaik Bírósági iratokban lapozgatok, friss ügyek kerülnek a kezembe. A balesetek sem régiek, amelyek miatt pereskedtek. Csak a szemlélet a régi, ahogy egyes vállalatok az ügyeket kezelik. Szerencsére egyre kevesebbszer történik meg, hogy az illetékes vállalati „megbízott” megsúgja, sőt kéri a dolgozót: — Nyugodtan pereljen csak. Mert fizetnénk mi, de jobb az kedves elv- társ, ha bíróság kötelez bennünket, akkor fedve vagyunk a feletteseknél is. A társadalmi közmorál szempontjából azonban ennél a megalkuvó magatartásnál is veszélyesebb, ha egyesek nem értik meg a sokak szemében már közhelynek tűnő — alkotmányunkban is lerögzített —, alapelvet; A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember. Véget nem érő hercehurcával, minden áron, azt bizonygatják; a dolgozó volt figyelmetlen, az ő hibája, hogy elcsúszott a síkos padlón, hogy ráesett a vasajtó, vagy leesett a padlásról. Félreértés ne essék. Nem azt kifogásolom!, hogy egyes vállalati vezetők mentik, ami menthető. Ez törvényadta joguk, sőt kötelességük, hanem azért emelek szót, ahogy ezt teszik, az sokszor már önérzetet sértő, embertelen. S teszik mindezt, ahelyett, hogy a baleset megelőzése érdekében serénykedtek volna ilyen szorgalommal. Néhány példa. A Szentendrei Kéziszerszámgyárban naponta emelgettek a munkások százszázötven kilós szerszámokat a mintegy másfél méter magasságú présre. Több embernek meghúzódott már emiatt a dereka. Egy bal- .eset kellett ahhoz, hogy rájöjjenek: egyszerű csigasor felszerelésével veszélytelenné teheti ezt a munkahelyet. S a tárgyaláson a vállalat álláspontja: a dolgozó figyelmetlensége idézte elő a balesetet. Hogy ezt igazolják, egy jegyzőkönyv is előkerül, amelyben a sérült így nyilatkozik: „A balesetet részben az én hibám okozta”. Nem is lett volna ebből bíISKOLARUHÁT, TANSZEREKET mór most vásároljon mhuiis Tankönyvért sem kell utazgatni, mert a helyi FOLDMŰVESSZÖVETKEZET minden iskolát közvetlenül lát el a szükséges könyvekkel Miért ment oda ? helyéről, mert a sínen szeny- § nyező anyagok, vasreszelékek^ voltak, ezek eltakarítása pedig ^ nem a megsérült dolgozó fel- ^ adata volt. Ha a vállalat az ^ ajtó megfelelő karbantartásá- ® ról gondoskodik — mondja a ® bírói döntés — nem követke- § zik be a baleset A döntés: ^ fizessen a vállalat, mert ha ^ nem is a saját munkáját vé- ^ gezte a dolgozó, de a vállalat ^ érdekében, dolgozótársai ké- ^ relmére tette azt, amit a szó- § cialista munkaerkölcs min denkitől elvár. Minek a kibúvó ? s Sorolhatnánk még több fúr- § csaságot is. Arra is van példa ^ bőven, amikor a dolgozó ok ^ nélkül pereskedik, de most az ^ ismertetett ügyekkel az volt a ^ célunk, hogy felhívjuk a fi- 5 gyeimet: a dolgozók fokozot- % tabb megbecsülésére. Ezt tör- $ vényeink betartásával az üze- ^ mekben már jóelőre biztosíta- ^ ni kell. Meg kell előzni a ^ baleseteket és akkor nem lesz ^ szükség mondvacsinált okok- ^ ra, nem lesz szükség arra, ® hogy kibúvókat keressenek, ^ megsértve törvényeinket és ^ saját dolgozóik önérzetét. Dr. Molnár József nem ^sssss*vssssssssssssssssssssssssssssssssssss* O Az új autósztráda Becs felé vezető vonalán, hídon robog át az autó. Alákanyarodik a Balaton felé tartó út. Errefelé már rendezett a környék, de a megye más vidékén még épül, gyarapodik az útmente. O Hosszú kilométereken át szegélykővel szélesítik a pályát. Könnyebben futhat egymás mellett a kétirányú forgalom. Egyúttal fehér jelzés, kísérő is, hogy könnyebb dolga legyen a hosszú úton elfáradó vezetőnek. A Budapesti Közúti Igazgatóság egyenruhás motorosai gyakran feltűnnek, az ő dolguk a hírtovábbítás, ap- róbb-nagyobb segélynyújtás, ha ezt az útviszonyok vagy az igazgatóság gépei megkívánják. O Budaörsön, de másfelé is feltűnnek az előregyártott elegáns bódék, a benzinállomások mellett. A kis fülkében tanyázik a kútkezelő, s a szomszédban kéznél az olaj. hogy megfelelő táplálékot kapjon a türelmetlenül várakozó autó-motor. Egyesült Izzó Gépgyára felvételre keres 18 éven (elüli betanított női munkaerőket háromműszakos munkára. Jelentkezés 8—14 óráig a munkásfelvétefi irodán. Cím: Bp. IV, Szilágyi u. 26. Rákospalota-Üjpest vasútállomástól 3 perc Megközelíthető: 12-es villamos. 43. 47. 84. 96-os autóbusszal. (Tóth felv.) Es hogyan állunk a szocia-; lista munkaerkölccsel? Erre] is találunk anyagot a bírósági] krónikában. A váci Könnyűipari Alkat-] részgyártó Vállalat egyik ] dolgozóját munkatársad ekkép-i pen kérték meg egy szép na-] pon: — Segíts a raktárajtót a] helyére tenni, János! Egy pillanatig sem habo-j zott Gazdag János, és nem isi latolgatta, vajon ez most! munkaköri kötelessége-e —. ] hanem — na, emberek, fog-i juk meg és csináljuk módon,] vállát nekitámasztotta a több] mázsás vasajtónak. Hó-rukk! ] — kiáltással együtt feszültek] az izmok, de a következő pil- ] lanatban már szörnyű jajga-i tásra rohantak oda többen is. i Kipattant a sínből a hatalmas] vasajtó és maga alá temette a] szolgálatkész embert Egy évig] volt beteg. A munkaügyi döntőbizott-j ságot csak dicsérni lehet he- ] lyes döntéséért. Kötelezte a] vállalatot, fizessen a dolgozó-] nak 8300 forint kártérítést] keresetveszteség címén. A vál- ] lalat vezetői perrel támadták] meg a döntőbizottság határo-j zatát. — A dolgozó a felelős, nem] a munkakörével összefüggő ] tevékenység közben érte őt a] baleset — hangzik az érvelés.] A jogi nyelvet leegyszerűsítve, ] ez azt jelenti: minek ment] oda segíteni, hagyta volna az] egészet. Egyet azonban itt a] váci vállalat elfelejtett, ami a] bíróság figyelmét nem kerül - ] te el. Az ajtó azért ugrott ki ] I « rósági ügy, ha a főkönyveli emiatt a „beismerés” miat nem tagadja meg a kártérítés kifizetését. A dolgozó bíró Sághoz fordult, mert úgj érezte, kijátszották, neki az mondták, nem lesz hátránya abból, ha a jegyzőkönyvet így fogalmazzák. A bíróság, helyesen, fizetésre kötelezte a vállalatot. A Szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatná mindaddig benzinnel mostál festékes kezüket az emberek, amíg nem történt baleset. Itt is vétlenségét bizonygatta a vállalat. A bíró ság azonban teljes kártérítést állapított meg, mert — mondja az ítélet —, a vállala vezetői ahelyett, hogy ve szélytelen kézmosószerről gondoskodtak volna, eltűrték sőt szokásossá tették a benzin használatát. Éppen ilyen érthetetlen i Monori Állami Gazdaság ma gatartása is. A magtár kitaka rítása közben leszakadt a kor hadt padlás és egyik munká kis híja, hogy nyakát nen törte. A gazdaság elutasított! a fél évig betegeskedő embe kártérítési kérelmét, mond ván, hogy az ő hibájából tör tént a baleset, a magtár pad lásának kitakarítására nen kapott utasítást. A bíróság itt is helyére tét te az igazságot: kötelezte a: állami gazdaságot ötezer fo rint kártérítésre. Útmentén
