Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

ÖTÉVES TERV Bővítik az abonyi gyermekotthont, a váci süketnémák intézetét és az aszódi javító-nevelő intézetet Tapasztalatok, tanulságok a Pest megyei újítási kiállításon A művelődésügyi tárca a harmadik ötéves terv idősza­kában több mint 270 millió forint felhasználását irányoz­ta elő gyermek- és ifjúságvé­delmi célokra. Ebből az ösz- szegből építik meg többek között Komáromban a 320 gyermek befogadására alkal­mas új otthont. Mintegy 14 millió forint költséggel bőví­tik az abonyi és kaposvári gyermekotthonokat A terv­időszak végén megkezdik a miskolci gyermekotthon épí­tését ahol szintén 320 arra rászorulónak tudnak majd helyet adni. Debrecenben 150 személyes új gyógypedagógiai intézet létesül, gyengénlátó gyermekek számára, száz hellyel bővítik Vácott a süket­némák intézetét. Jelentős összegeket fordít a tárca a harmadik ötéves terv idején a már működő javító­nevelő intézetek, illetve ifjú­sági otthonok bővítésére, kor­szerűsítésére. Ilyen jellegű munkát végeznek Esztergom­ban, Kalocsán, Aszódon, Sze­geden és Rákospalotán, Zala megyében pedig új gyermek- védelmi intézmény építését készítik elő, ahol százhatva- nan jutnak majd otthonhoz. Ma zárja kapuit megyénk újítóinak nagyszerű sereg­szemléje, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a KISZ Pest megyei Bizottság rendezésében megvalósult újítási kiállítás. A milliomosok Megyénk iparának két meg­határozója: a vas- és a tex­tilipar. A kiállításon szereplő negyven vállalat 320 újítása között érthetően tehát e két iparág dominál. Több olyan üzemünk van, ahol az újítók milliókat takarítottak meg a népgazdaságnak: a Csepel Autógyárban, a váci képcső­gyárban, ahol 1965-ben majd­nem öt millió forintot kama­tozott az újítómozgalom. A múlt évben elfogadott 3368 újítás a megye iparában és mezőgazdaságában 91 millió forint megtakarítását tette le­hetővé, s ez a szám önmagá­ban is jól mutatja az újító­mozgalom erejét, jelentőségét. A legfőbb tapasztalat: mind több a bonyolultabb, a komp­lex feladatokat megoldó újí­tási javaslat. Az apró éssze­rűsítések mellett újítóink egy része bátran vállalkozik nagy műszaki ismereteket feltétele­ző, a járatlan út kockázatát magában hordó elképzelések megvalósítására; a meglevő­vel szembeni egészséges elége­detlenség, a jónál is jobb megoldások keresése jellemzi a műszaki szemléletet üzemeink többségében. És még egy do­log: bár néhány üzemnél még igen eltérő a beadott, il­letve az elfogadott és beveze­tett újítások száma, összessé­gében az elmúlt évekhez vi­szonyítja 1964-ben és 1965- ben jelentősen javult ez az arány, s ez nemcsak az újítók alaposabb munkáját, hanem az újításokkal való foglalkozás elmélyültebbé válását is bizo­nyítja. Pihenő nélkül A meggyorsuló műszaki fej­lődés egyben az újítók ser­kentője, ösztönzője is. Az új anyagok, gépek új megol­dásokat kívánnak: a Váci Kö­töttárugyár két újítója, Együd László és Könye László pél­dául a szintetikus szálak lefej tődésének kérdését, a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár kistarcsai gyárának újí­tói a motringoló gépek mű­ködésének jobbátételét ol­dották meg. Pihenő nélküli út ez: jól bizonyítják a ki­állításon kiváló újításokat bemutató Mechanikai Művek fázisjavító kondenzátorai, a Csepel Autógyár, a Szer­számgépipari Müvek Fej­lesztő Intézetének ~ kiállított új mc&qiaásai ezt s azt is, hogy nagyszerű tartalékaink vannak mind az akaratot, mind a rátermettséget ille­tően a műszaki továbbfejlő­désben. Mutatós, szemre is szép például a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyár­egysége, a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat kiállítási ré­sze, mégis: a kiállítás egészét nem a látványosságra, hanem i hasznosságra való törekvés jellemzi. Látványként pél­dául nem különösen muta­tós dolog a szerfás kukorica- tárolók időszaki csibeneve­lővé való átalakítását meg­áldó újítás a mezőgazdasági résznél, vagy a Dánszentmik- lósi Állami Gazdaságban ■negvalósított elektromos tőgy­mosó berendezés — Kele­men György újítása —, de szék, és a hozzájuk hason­lók is azt igazolják, hogy a hasznosság fejében a lát­ványról magáról könnyen lemondhatunk. A csomópontok keresése örvendetes, s mind jel­lemzőbb vonás, hogy az úji- ási mozgalom elveszti eset­legességét, s rendkívül ru­galmasan igazodik a ter­melés meghatározta felada- ;okhoz. Újítóink mind tuda­tosabban keresik a terme- és' problémák csomópontjait, > a gondolkodás bonckésével íred menyesen felfejtik azo­kat. Az anyagmozgatás kor- izerűsítése nemcsak megyei, írszágos gond. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat elökészi- ő üzemének anyagmozgatá- lát megoldó szellemes újítá- :i javaslat — Reményi Ist­ván, Wendl Zoltán és Kál- nánczy József munkája — ;agy a 200—240 kilós Iánc- íengerek kézi kiemelését negszüntető ügyes szerkezet :sak kettő a szűk kereszt- netszetet feloldó elképzelé- ek közül, s amellett, hogy a lolgozó embert megszabadít- a a nehéz fizikai munkától — i ez önmagában sem kis iolog — a termelés meg- ryorsításával, az anyagellá- ás folyamatossá tételével fo- intban is tisztes eredmé­zmmíM a mórijaiban /» kórterem ablaka az - — /1- utcára néz. Szemben (í- vele egy hangos kocs­ma, kerthelyiséggel. A betegek az ablakban könyököl­nek és hallgatják a cigányze­nét. Irigylik a kinti szabad embereket. „Bevitték a spitálba, kilenc rajkó sír utána ..énekel a prímás és kíséri önmagát. Az ám, a spitálba. Az orr-fül-gégészet külön zárt világ, egy kis túlzá'ssal szanatórium. Tiszta folyosó, zöld növények, dohányzóaszta­lok, kényelmes székek és a folyosó végén egy tv. Két nap és kialakul az orr-fül-gégé- szeti köztársaság társadalmi élete. Mindenki tud mindent egymásról, kérdések nélkül beszélünk, kinyílnak a szívek és a szájak, hiszen betegek vagyunk, rokonok. Rengeteg a gyerek az osztályon, mi fel­nőttek amolyan Guliveirek va­gyunk' 'titípiitiak országában. Itt a nyár, vége a tanításnak, ki a mandulákkal. A mi kór­termünkben is két gyermek alszik egy ágyban. Éjszaka az egyik leesett, és azt kér­dezte: hol van a bambis üve­gem? És kérdezgetik a doktor- bácsit, a nővéreket: — Mennyit kell még alud­nunk? Tessék mondani, mikor mehetünk haza? Sanyika sír, mert áthelyez­ték egy másik kórterembe és fél, hogy látogatáskor majd nem találja meg az édesanyja. Katóka kilencéves kis szö- szike, megfogja a kezem és szótlanul húz sétálni, j^ztán el­kezd csacsogni, pedig délelőtt vették ki a manduláját. Szerdán bejöttek a szülök, megtömték a gyermekeket csirkével, tortával, gyümölcs­csel, aztán elmentek haza, és itt nyögtek nekünk a srácok egész éjszaka. , orrá, fülledt éjszaka. I é Senkisem alszik, min- ' Jt _ denki a folyosón van, U aki mozogni tud. Egy 16 éves magas, vékony fiú. akinek délelőtt az orrmandu­láját vették ki, papucsában felénk csoszog, és pontosan előttünk elvágódik a linóleum­padlón. Halottsápadt, erősen vérzik. Szólunk a nővérnek, cipeljük a fiút az orvosiba. Hívjuk az ügyeletes orvost a sebészetről. Le sem tesszük, valaki szól, hogy Juhász bácsi a 6-osban hörög. Katika ki­jön és panaszkodik, neki pi­silnie kell. A fiú, akit cipe­lünk magához tér, megijed tő­lünk és nagyot ordít. Az alvók is a folyosóra szaladnak. Ebben a drámai percben — lehet 10 óra — megérkezik az osztályvezető főorvos. Felesé­gével van, mindketten elegán­sak. — Pardon, drágám — szól az asszonyhoz, fehér köpeny­be bújik és mindenkin segít. Éjjel 12-kor végez. Fehér kö­penye csupa vér. — Hát igen — mondja — ezek a meleg, fülledt éjsza­kák ... Ilyenkor gyakori a bevérzés. Be kell jönni éj­szaka is. A nővérke szemmel látha­tóan örül, a fiatal ügyeletes orvos is megnyugszik. Érzik maguk mellett az erőt. Lefekszem és a nyitott ab­JC lakból még utoljára hal­lom: „bevitték a spitálba .. aztán néhány részeg hang az ablak alatt és álomba merülök. Reggel hatkor ébresztő, hő­mérőzés, pulzusmérés, für­dés. Juhász bácsi, aki éj­szaka hörgött a torkára sza­ladt sok vértől, most sört kíván. Integet, a szájához teszem fülem, azt mondja: — Sört, fiam! Ne sajnáljá­tok tőlem — persze nem is mondja, csak suttogja, de ér­tem én, hogyne érteném. Van félretéve a mandulásoknak, a frizsiderben néhány üveg, kilopok egyet, felnyitom, nye­li az öreg úr a jó hús, ha­bos sört. s “ jstenkém, de sokat mért / Juhász bácsi ebből az djr' italból. Tán a Balaton is megtelne vele. Most 87 éves és ebből 67 évig kocsmáros volt a városban. Mindenki ismeri az öreget, hiszen generációk, ezren és ezren jártak a „Juhászhoz”. Három napja eleredt az orra vére, az Istennek sem akar elállni. Három napja nem eszik egy falatot sem és há­rom napja senkihez sem szól. Most sört kért és megitta az egészet. Akkurátus, nagy- természetű ember. Minden órában felkel, szédelegve, de a saját lábán megy a mosdó­hoz lemosni magáról a vért. a saját lábán megy WC-re, szid­ják is a nővérek. Matat a fiókban, nyújtja a tízest és letol, mert nem akarom elfo­gadni. De én tudom, kinek a sörét loptam el, kinek jár a pénz. Az öreg megérzi bennem az érző szívet, még egyet kér, de az üveget a nővér kiveszi a kezemből. Megyek a fiúhoz, aki éjszaka rosszul volt, és ordított. Nagy lábos babfőzelék előtte, rántott- hússal eszi. Azt mondja, az anyja hozta kora reggel. Neki szabad, mert ő csak orrman­dulás. „Csak.. ./” Reggeli után belekotornak a torkomba, ezüstnitráttal ecsetelik, borzalmas utána a cigaretta. Visszamegyek a szo­bánkba, lefeKSZem, dühösen a fal felé fordulok. Megszó­lal Dombróczki bácsi, a szo­ba, és egyben a kórház leg- érdekeseob embere. — Tessék mondani szer­kesztő bácsi, hányat kell még aludnunk? Megtalálta-e a bambisüvegét? Az én anyu- cikám se jött be, ne sírjunk? Nevetünk. Domboróczki bácsi 56 éves, villanyszerelő az építővállalat­nál. Kulturált, jó eszű ember, gazdag humorral. Sokat be­szélgetünk, a szünetekben a bekötött, összefűzött Ezermes­tert olvassa, vagy tűri, hogy kezeljék. Itt a kórházban inkognitó­ban van. öt nappal ezelőtt otthon az asszonynak azt mondta, hogy megy két hétre Gy.-be, helyettesíteni a sza- badságos kollégát. — Nem szeretem, ha a csa­lád siránkozik, meg itt ül­nek az ágyam szélén. Ügy sem férnek, annyian vannak — mondta az öreg. Akkor a felesége elhitte a nyeket hoz, s ugyanakkor ^ munkaerőt szabadít fel. Farku Béla kocsiny [Iván tartó — párt titkár Mrázik Sándor kocslvlzsgáló — KISZ-Utkár Zomborl János spitálba” § kocsijavító lakatos — társadalom biztosító csoport elnöke Foto: Gábor 4 < * a ) A JÚNÁL IS LEHET JOBB MEGOLDÁS tb I a pártmunkában is j Jól dolgoznak a MÁV szobi nér $ lyaudvarának dolgozók Már har- J madszor nyerték el a megtiszteld s „élüzem” címet. Az eredmények- S ben nem kis része van a párt- s alapszervezet negyvenhat tagjá- 5 nak. Közülük mutatunk néhány élenjáró dolgozót, azokat, akik c termelőmunkájuk melleit párt- S munkájukat is kiválóan végzik. Kamatozó befektetés Az újítómozgalommal val( törődés, fokozott segítség min befektetés — rendkívül kama tozó. A Mechanikai Művekbei például 1965-ben 2 393 000 fo rint — utókalkulált összeg — megtakarítását tette lehetővé s egyetlen üzemben, a Cegléd Közlekedésépítési GépjaviU Vállalatnál tizenöt év alat egy kisebbfajta gyár létesíté sének költségét, 18 és félmillic forintot „keresett meg” az újí- tómozgalom! A most bemutatott újításol még inkább tanúskodnak er ről: a 25. Állami Építőipar Vállalatnál például az azbesz hőszigetelés helyett alkalma zott polyuretán hablemez nem­csak műszaki mutatóiban jobt megoldás, hanem egymaga 89Í ezer forint értékű import­anyag behozatalát teszi feles­legessé. Több, hasonló példá említhetnénk, s valamenny arra kell, hogy ösztönözze a: üzemek, vállalatok vezetőit hogy még többet foglalkozza­nak az újitómozg alommal még több segítséget adjanal az újítóknak, mert — különö­sen ha az új gazdasági me­chanizmusra gondolnak — olyan erőforráshoz . jutnak amelynek döntő szerepe var a termelés gazdaságosságának jövedelmezőségének fokozásá­ban. A gondolatok értéktőzsdéje A látogatók egyike fogal­mazta meg szellemesen a me­gyei újítási kiállítás valós cél­ját: az új gondolatok, megol­dások értéktőzsdéjének, megte­remtése ez, s ezen a „tőzsdén’’ valóban nagy számmal szere­pelnek megszerzésre érdemes újítások. A Csepel Autógyár többkéses gyorsmarója, a Ganz EKM árammérő gyárár nak hulladék nélküli sajtoló­szerszáma csak példa a ..má­sutt is eredménnyel használ-* ható, tehát átvételre, beveze­tésre érdemes több tucatnyi újítás közül. A dokumentációs fülkében halomba gyűlnek az úgyneve­zett kérőlapok: a kiállított újítások száma alapján bárme­lyik más üzem kérheti a rész­letes leírást. És: kérik is! És ez, éppen ez a kiállítás leg­főbb rendeltetése: az új mód­szerek, megoldások széleskörű elterjesztése. Mert gondolatokban, megol­dásokban nincs hiány. És ez — túl a tiszteletre méltó szám­adatokon — a jövőt illetően rendkívül bíztató. A műszaki fejlődés, a termékek korszerű­sítése, a gyártmányfejlesztés — életkérdéssé lesz üzemeink számára az új mechanizmus nyújtotta bő gazdálkodási ke­retek között. Olyan nagyszerű szellemi erőkkel, olyan tudás­sal és akarással, mint amilye­neket e kiállítás felvonultat, bizakodva vállalhatják is ipari, mezőgazdasági üzemeink e fel­adatot. Két példát említünk csak: a Csepel Autógyárban az egységes légfékszelep család kialakítása — Törőcsik László találmánya — évente mintegy nyolcmillió forint megtakarí­tását teszi lehetővé; a SZIM Fejlesztő Intézetében megalko­tott aktívmérő műszer — Kö- cze Endre és Kralovánszki Pé­ter találmánya — öt és félmil­lió forintot jelent! Segíteni kell a feltalálókat, újítókat: közismert elv. Ám az álét arra figyelmeztet, hogy fogalmazzunk még határozot­tabban: minden segítséget meg kell adni a feltalálóknak, újí­tóknak, mert döntő szerepük /an a holnap termelési szín- /onalában, korszerűségében. A gondolatok értéktőzsdéje, a negyei újítási kiállítás, az ott semutatott anyag, az újítók mkétja, a szocialista brlgád- /ezetők tanácskozása, a ven- iégkönyvben olvasható bejegy-; ések külön-külön is, együtte-; en is nemcsak a megtett utat; nérték fel, s készítettek szám-t tdást, hanem a jövőre, a hol-í tap feladataira is figyelmez-i ettek. És ez az ösztönzés, ser-; :entés kell, hogy legyen min-; lenki számára a ma Záruló ki-; illítűs legfőbb tanulsága. Mészáros Ottó ! mesét, szépen összecsomagolt emberének az útra. Amikor már a kilincsen volt férje ke­ze, még utána szólt: — Várjál apa, a vekkert is vigyed, tudod milyen nagy al­vó vagy és milyen rossz kelő. Ezt is vállalnia kellett. Most Domboróczki bácsi kór­termünk összkomfortos em­bere. Éjjeliszekrényén nagy tükör, csörgőóra, ágya mel­lett szifon, melyből éjjel-nap­pal mindenki ihatja a szóda­vizet. m edves, originál fickó, Br színfoltja a kórház- ^/V nak. Látogatáskor azért egy kissé meg- lobban a vén betyár szíve is, is kimegy a kertbe sétálni. A kis katonát, egy húsz ki­lométerre fekvő táborból hoz­ta be a mentő toroktályoggal. Szépen javul, egyébként pesti fiú, civilben... technikus. Jó­képű. Már meg is hódította íz egyik fiatal nővért, de ízért semmit sem tett, csak ép- oen megszületett, felnőtt és ■oroktályogot kapott. Most a tővérrel húzza az egész kór­terem, mert az mindig ott lebzsel körülötte. Aztán rá- iöbbennek az emberek, hogy >.bböl a szerelemből hasznot s húzhatnak, mindenki megy orotekciót kérni a kis katoná- ioz. Szóljon a nővérnek, ezért, ízért. Szíves gyerek, mindent negtesz. Délben, 12 órakor kijön a nűtőből a tanár úr. Nem or- jos, rendes iskolai tanár. Az írrát műtötték egy óra- losszáig. Előtte két napig félt. Most ő viselkedik a legdere- casabban. Mindenkit vigasz­ai, mert ismeri a fájdalom zét és a félelem gyötrelmét. Smberi intelligenciája le- jyőzte mindkettőt. Hamar bá- :si rákos. Felmetszették a gé­léjét, eltávolították a daga- latot és fémcsövet tettek a tor­tába. A tanár úr most fino- nan félrevezeti az öreg pa- ■asztot. Jóindulatú daganatról leszél. És azután még sok ap- •ó mesét mond el, amelyben nindig csodálatos módon az :mber győz a betegség fölött. Hamar bácsi naiv ember. Megnyugodva hallgatja az oko- :abb szavát és azt mondja: a ronton szedte ö össze ezt a lyavalyát. Az osztályra fiatal orvost lelyeztek. Itt érettségizett, :bben a városban. Egykori osz- álytársa, szép fekete lány, érettségi után idejött a kórház- iá dolgozni. Most, hogy a fiú lisszajött, mint kész orvos, a ány megkérdezte őt: — Tegezhetlek ezután is, féri? Tudod, a tekintélyed niatt kérdezem. — Természetesen! Hogy udsz ilyen aranyosan butaí enni? Az én tekintélyem, •gesz mástól függ majd, Ér- j sikém — válaszol a fiatal fér- \ i és viszi a nőt a büfébe, fe-; letét inni. fl ste fél nyolcig a gyereke- \ . ké a tv. Azután mi fel- j k~y nőttek vesszük át a ha- \ talmat a székek fölött,; ízkor kikönyökölünk az ab-j akba, mert ott van az igazi\ zabad világ. A cigány meginti ízt énekli, hogy „Bevitték ai pitálba”... '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom