Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

Paprikadömping a Vörös Csillag Tsz-ben Öntözik a lucernát — Gyümölcsfelvásárlás a helyszínen A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet 3-as üzemegységé­ben ezen a hajnalon tizenöt szórófej puskázza a vizet a haragoszöld lucernára. Aho­gyan elhaladok mellette, kel­lemes hűvös simogat az éjsza­kai tikkasztó meleg után. Bódizs Antal üzemegységve­zető már túl van az eligazítá­son, s ő mondja, hogy a lucer­nában egész éjjel dolgozott a motor. — Nagyon heves homokon van ez a harmincegy hold lu­cerna. Feltétlenül hasznos az öntözés, hiszen már két kaszá­láson túl vagyunk. Most jól megszórtuk a területet pétisó­val és szeretnénk eredménye­sen kaszálni harmadszor is. Az üzemegység irodájának falán felirat: gyümölcsátvétel hetenként háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken. — Üj dolog — jegyezte meg az üzemegységvezető. — Na­gyon nehéz volt a tagságnak a háztáji gyümölcs értékesíté­se. Kerékpáron, taligán húz­ták, vonták a piacra az árut. Feltétlenül fáradságos volt, és amellett sok időre elvonta az embereket a mindennapi munkától. — Megegyeztünk a földmű­vesszövetkezeti felvásárlással, hogy hetenként háromszor ki­szállnak hozzánk. Átveszik a termelőszövetkezet áruját, de ugyanakkor a háztáji gyümöl­csöt is. — Még azt a kedvezményt is biztosítottuk a tagságnak, hogy mi szállítjuk be a hely­színről a terményt az üzem­egység központjába. A tagok már a szedés megkezdésekor bejelentik a várható mennyi­séget és az üzemegység foga­tai teljesen díjtalanul elvégzik a szállítást. Nagy munka folyik az üzemegység százalékos papri­katermelésében is. Húsz ka- tasztrális holdon tíz kertész dolgozik a családjával együtt. — Itt is megkezdődött a paprika tömegszállítása — mondja Bódizs Antal. — Je­lenleg a MÉK-nek szállítunk szerződésünk keretében tekin­télyes mennyiséget. Tegnap háromszáz láda édesnemes, csípmentes cecei paprikát ad­tunk át. Könnyű kiszámítani, hogy milyen mennyiségben, hi­szen egy ládába átlagosan tizenhat-húsz kiló paprika fér. — A tegnapi átvétel még tízforintos kilónkénti áron tör­tént. Természetesen ez az egy­re növekvő kínálattal fokoza­tosan csökken. A Nagykőrösi Konzervgyárral szerződésünk van, és ott védett árakat biz­tosítanak, amely lényegesen olcsóbb, mint a jelenlegi át­vételi árak, ezzel szemben minden szerződött mennyisé­get átvesz a gyár. (rossi) Negyvenhétféle ásványi anyagot tartalmaz; az abonyiak. fürdővize A meleg nyári napok idején az abonyiaknak is kellemes tartózkodási helye a strand. A község lakóinak apraja- nagyja rendszeresen látogatja a fürdőt. A kellemes hőfokú víz, a napozási lehetőség mindig sok vendéget vonz. Az abonyiak nem szoktak dicsekedni fürdőjükkel, ame­lyet évek kitartó munkájával építettek, csinosítottak. Sok gátló körülményt hárítottak el, mire a hajdani, műemlék­ké nyilvánított, földesúri kú­ria épületében és kertjében megszületett a strand. A 33 méter hosszú nagy­medencében főleg a fiatalok úszkálnak. Retkes Gyula bá­csi, az egyik úszómester síppal a kezében figyeli őket. Nem­csak magaviseletükre ügyel, mozgásukat is nézi. Sok abo- nyi gyereket tanított úszni, s akit tehetségesnek lát, szíve­sen foglalkozik azzal. így mindig van utánpótlása a köz­ség úszósportjának. Gönczöl József, a fürdő gondnoka a víz gyógyhatásá- ról beszél. Elmondja, hogy a fürdőt tápláló mélyfúrású kút 45 fokos vize mindössze 10 fokot hűlve kerül a medencék­be. A kedvező hőmérsékletű vízben februártól decemberig tarthatják edzéseiket az úszók. A fürdő vízének vegyelem- zése negyvenhétféle ásványi anyagot mutatott ki. A me­dence vízének haragoszöld színeződését a magas jódtar- talom okozza. Hivatalosan nincs gyógyfürdővé nyilvánít­va, de magánvélemények sze­rint többféle betegségre hatá­sos. A község lakóinak kedvenc tartózkodási helye a strand. A nyári szezonban szombaton és vasárnap kétezren is felke­resik. Ilyen nagy forgalomnál nem tudnak elegendő öltözőt biztosítani. A fürdő dolgozói jó munkát végeznek, udvaria­san, előzékenyen fogadják a vendégeket. Amilyen ápolt a park, annál elhanyagoltabb a kerítés és a községi tanács betonjárda- lerakata sem kellemes lát­vány. Pedig érdemes lenne ezekre a látszólagos apróságokra is több gondot fordítani. Talán még társadalmi munkával is rendet lehetne tenni a kör­nyéken, s akkor még otthono­sabban érezhetnék magukat kedves nyári üdülőhelyükön az abonyiak. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Javaslat A labdarúgó-világbajnok­ság nemzeti ügyünkké vált. A brazilok hálójába jutott első gólunkat hosszan tartó füttyel jelezte a munkásvo­nat masinisztája. A moz­dony személyzete táskará­dión értesült az eredmény­ről. Nem úgy az egyes fül­kék utasai, akikhez nem ju­tott ilyen készülék, s gyötrő kétségek között bumliztak kilométereket. Ezért javaslom a MAV- nak, léptessen új hangjelző- rendszert életbe. Egy hosszú fütty például partdobást je­lentene, kettő szögletet. Há­rom sípjel adott gólra híir.á fel a figyelmet. A kapott gólokat egy perc­nyi néma megállás hozná tu­domására az utazóközönség­nek. j. z. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6u£D X. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1966. JÚLIUS 22., PÉNTEK Egy óv tsiűiii Kétszázezer forint poiifeeltiilkárea /I központi tanműhely sokat segéteno Amíg a pedagógusok pihe­néssel, nyaralással, szakmai to­vábbképzéssel töltik a nyári szünidőt, s szétszéledtek a diákok is, az új iskolaév előkészítésén fáradoznak az alsó fokú oktatási intézmé­nyek gondnokságán. Vágvöl- gyi László, a gondnokság ve­zetője jelenlegi tennivalóikat ismertette. Elmondotta, hogy az elmúlt évben mintegy 200 ezer forintot fordítot­tak a politechnikai okta­tásra, s jelenleg azoknak az anya­goknak, szerszámoknak, szük­séges felszereléseknek a jegy­zékét állítják össze, amelyek a következő tanév tantervi célkitűzéseinek megvalósítá­sához szükségesek. — A következő iskolaévre 76 ezer forint értékben rende­lünk különféle anyagokat a gyakorlati oktatáshoz. A szer­számok kiegészítésére és pót­lására mintegy 70 ezer forin­tot költünk. Ennyibe kerül csupán a város iskoláiban a diákok politechnikai oktatá­sa — mondotta Vágvölgyi László. — Előnyösebb lenne a helyzet, ha városunk­ban is központi műhely segítené az oktatást. Nemrégiben Egerben jártunk tapasztalatcserén, ahol kedve­zőbb feltételek mellett folyik a tanítás. Ez a megoldás elő­segítené, hogy minden isko­lában egyöntetűen való­sítsák meg a tantervi felada­tokat. A központi műhelyben méretre szabva, előkészítve állna az anyag. — Jelenleg még elfekvő készletek keletkeznek, mert a szétszórva tárolt anyagokat nehezebb számontartani, átte­kinteni az újabb rendelésnél, így pontatlanabb az igényfel­mérés is. Az anyagigény szét­szórtan jelentkezik. Most a meglevő gépek is kihaszná- latlanabbak. Szakembereket lehetne foglalkoztatni, fém- és faipari szakmunkás készítené elő az anyagokat. — Minden érv amellett szól, hogy központi politechnikai műhelyre van szükség. így gazdaságosabb lenne az anyagfelhasználás, sikere­sebb az oktatás — mondotta a gondnokság vezetője. Befejezésül arról tájékozta­tott, hogy most folynak tár­gyalások egy — a központi műhely céljaira alkalmas — épületről. Megfelelő átalakí­tás és berendezés után a jö­vő évben elkészülhet a kor­szerű követelményeket kielé­gítő műhely. — t — Dolgozók iskolája, analfabéta-tanfolyam Az idei népművelési évad­ban tervszerűbb, céltudato­sabb népművelési feladatok végrehajtását tűzték ki célul a jászkarajenöi pedagógusok, népműveléssel foglalkozó tár­sadalmi és gazdasági szervek. Ősszel — többek között — a tanyai iskolákban és az álta­lános iskolában egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat tartanak, és ismét vöröske­resztes tanfolyamot indítanak a gyerekek ismereteinek gya­rapítására. Az általános iskolában ősz­szel megindul a dolgozók esti iskolája. A község lakói között még szép számmal akadnak, akik igyekezettel és szívesen pótolják iskolái végzettségük hiányosságait és elvégzik a nyolc osztályt A dolgozók iskolája kereté­ben az idén analfabéták okta­tására is szerveznek tanfolya­mot, hogy a községnek ne le­gyen egyetlenegy ími-olvasni nem tudó lakója sem. Diákok a szesziparban Emlékezés a lírikus-erdőmérnöke Még sokan vannak a város­ban, akik ismerték, a család rokoni köre még őrzi emléke­zetét, a gimnázium arany­könyvében, ha megsárgultak is azóta a lapok, a tinta még nem halványodott el teljesen, írása jól olvasható. Lírikusnak született. így élt és így halt meg. Eseménytelen életének fon­tosabb állomásait pár mondat­ban elsorolhatjuk. Bálint An­dor 1894-ben született Ceglé­den. Itt érettségizett, Selmec­arra, hogy emléke fennmarad­jon. Korán elhallgatott... Az első szerelem nagy emléke után, amikor a családi élet­ben megtalálta a boldogság örömeit, verset már nem írt. Kár ... Volt diáktársai és ba­rátai, akikhez élete végéig komoly és tiszta barátság fűzte, verseit azért jelentet­ték meg, hogy így is őrizzék Bálint Andor emlékét. Sz. I. A nyári szünetet, ha a diá­kok jól bánnak idejükkel, sok hasznos célra fel lehet használni. Jut belőle sport­ra, strandra, szórakozásra — és nyári munkára is. A vakációs diákok egy ré­sze minden évben — már időben — igyekszik munka­helyet biztosítani magának. Jó alkalom kínálkozott a fiataloknak az idén is. Ezt vallják azok a tanulók is, akik a szeszgyárban dolgoz­nak. Az itteni középiskolások munkájáról, a keresési le­hetőségekről Fehérvári Já­nos gyáregységvezető adott felvilágosítást. — Gyáregységünkben jú­liusban és augusztusban mintegy száz fiatal végez idénymunkaként ládamosást, barackfejtést, zöldbabtisztí­tást. Napi hat órát dolgoz­nak, s munkájukért havi 500 forint fizetést kapnak. Ál­talában 4 főből áll egy- egy brigád. — Elégedett vagyok a fia­talok munkájával. Lelkese­déssel dolgoznak. Munkájukról, szabad ide­jükről faggattam néhány „idénymunkást”. — A pálinkaraktárban dol­gozom, mint segédmunkás — mondotta Müller Sándor. — Az idén jöttem ide először. Édesanyám szintén itt vé­gez munkát, s ezért gondol­tam arra, hogy én is itt helyezkedem el. — Már jó ideje szeretnék egy öltöny ruhát. Az a ter­vem, hogy ezt fogom meg­venni nyári keresetemből. Szabad időmben otthon se­gítek, barátommal szőlőben dolgozom és hetenként két­szer atlétikai edzésre já­rok. Augusztus végén sze­retnék a nagykőrösi KISZ vezetőképző táborba is el­menni. — Július 1 óta vagyok itt, s bevallom, máris beleszok­tam az itteni munkába — mondotta Gyura Erzsébet. — Jó kollektívába kerültem. A munka során összebarátkoz­tunk a diáktársakkal. Ott­honi időtöltésem egy részét tanulásra használom. Szeren­csére nem pótvizsgára, ha­nem a következő tanévben megrendezésre kerülő törté­nelemversenyre készülök. — Az idén végeztem el a gyors- és gépíróiskolát, s mivel nem tudtam a „szak­mában” elhelyezkedni, ezért egyelőre ide jöttem dolgozni — nyilatkozott Petrovics Er­zsébet. — Számomra nem a legkedvezőbb ez a munka­hely, ugyanis minden reg­gel Tápiószőllösről járok autóbusszal. Fizetésemet szü­leimnek adom, de kapok be­lőle zsebpénzt. A munka és az utazás mellett megmara­dó kevés időben kedvelt szó­rakozásomnak, az olvasásnak hódolok. Néhány nap múl­va pedig — mint rajvezető — kerékpártúrára indulok úttörőimmel. Biró János Mozilátogatók figyelmébe A Szabadság Mozi vezető­sége értesíti a mozilátogató közönséget, hogy A vonat cí­mű francia film vetítési idő­pontja — a film hosszúságá­ra való tekintettel megválto­zik. Az előadások hétköznap fél 6 és 8 órakor, vasárnap délután 3, fél 6 és 8 órakor kezdődnek. UJ BEOSZTÁS mert megérkezésemkor a munkaügyön éppen meg akarták magyarázni, merre van a nyer- gelőműhely, amikor csörgött a telefon. Az ifjúsági vezetők hatnapos konferenciáján tér­tem magamhoz. Amikor ennek is vége volt, a termelési felelősök tanácskozására vezé­nyeltek három hétre. Szegény anyámnak könny szökött a szemébe a büszkeségtől, hogy lám-lám, már velem tanácskoznak a terme­lésről. Apám, aki értett is valamit a termelés­hez, szintén sírt. Most már meredeken ívelt a pályám. A munkaügyi vezetőt két hétig képviseltem egy munkaügyi konferencián, az üzemvezetőt egy hétig helyettesítettem az üzemegészségügy kérdéseinek tanfolyamán. A főmérnök sem ért rá, hát én mentem három hétre munkás- védelmi fejtágítóra. Szegény édesanyám elájult a vonatnál, amikor két hétre — az igazgatót képviselve — a nyugatzulukaffer kereskedelmi küldöttség fogadására és kísérésére vezényeltek. Amikor innen is épségben, egészségben visszatértem, éppen ünnepség volt a gyár­ban. Elüzem címet kapott a Szegnyereg Nyergeid Vállalat. A minisztériumi kiküldött hosszan beszélt arról a nagyszerű munkáról, amellyel mi iparági szinten megmutattuk, hogyan lehet egy szeggel két lovat nyergeim. Ezután az igazgató átnyújtotta nekem a leg­kiválóbb dolgozó jelvényt, hogy én tettem legtöbbet a vállalatért, nekem köszönhetik ezt a szép eredményt. Végül jutalmul meg­ígérte, hogy ha valami tanfolyam közbe nem jön, hát nem bánja, holnap délelőtt lemehe­tek a műhelybe megnézni, milyen is az a szegnyereg. Miskolczi Miklós Felvettek a Szegnyereg Nyergeid Vállalat­hoz nyergeid gyakornoknak. Nagyon örültem, mert azt mondják, ennek a szakmának jövő­je van. A felvétel elintézése után felhívattak a szakszervezeti irodába és felfrissítették velem a bizalmihálózatot. Egyben kéthónapos bi­zalmit skolára küldtek. Büszkén búcsúztam el szüleimtől, akiknek könny szökött a sze­mükbe, amikor látták, milyen magabiztosan kapaszkodom fel karrierem első lépcsőjére a vasútállomáson. Két hónap gyorsan eltelt, s mi ezalatt alaposan megismerkedtünk a bé­lyegkiállítás és a rábeszélés fortélyaival. Az idő elteltével boldogan kopogtattam be a gyári szakszervezeti irodába: most aztán jöhet a nyergelés és a bizalmiság. Azonnal elküldték a vállalati bélyegklub elnökéhez, aki elbeszélgetett velem, és belém helyezte bizalmát. Átnyújtotta a bélyeggyűjtők tan­folyamára szóló meghívót. Tiltakoztam, hogy én nem vagyok bélyeggyűjtő, meg nem is értek hozzá. De ő csak rábeszélt, mondván: a szakszervezeti bizalmi meg a bélyeggyűjtés az közel azonos foglalkozás. Erősködtem, hogy én nyergelést jöttem tanulni, de azzal biztatott, hogy minden kezdet nehéz. A bélyeggyűjtők háromhetes tanfolyama is elmúlt. Jelentkeztem a gyárban, a portás fel­vezetett a személyzetishez, aki már várt. Kö­zölte, hogy délután már indulhatok a tűzoltó- parancsnokok főcsővezetői tanfolyamára. Ezután már csak röviden: Két hét a vállalati faliújság-felelősök tan­folyamán, három nap, mint könyvtáros, a könyvtárosok konferenciáján, majd tíz nap lelkigyakorlat az ateista körvezetők között. Ezt követően már-már reménykedtem,--- ~ ~ ---*----­b ányán végezte az erdőmérnö-; ki főiskolát, később Sopron-] ban tanársegéd, végül a ta-\ polcai erdőhivatal vezetője, itt: is halt meg harminckilenc: éves korában, 1933. július; 22-én. i Váratlanul és túl korán jött: érte a halál. Barátai Sssze-] gyűjtötték verseit, s azokból: egy csokorra valót átadtak: mindazoknak, akik tisztelték; a tapolcai temető fái alatti nyugvó lírikus-erdőmérnököt. • Kevés ceglédi születésű ] versírónak jelentek meg kö-| tetben versei. így hát a keve-| seket illik számon tartanunk.: Bálint Andor versei többsé-; gükben egy délibábos szere-: lem emlékeihez fűződnek. Mé-Í labús emlékezés, fájó lemon-; dás. Egy húrú, egy nótájú kői-; tő. Nem volt nagy tehetség, de ennek ellenére is a kevés ceglédi lantos között érdemes: Hálás köszőnetünket fejezzük: ki rokonainknak. Jó ismerőse- : inknek, szomszédainknak, a' Húsipari Vállalat vezetőségé- : nek és dolgozóinak, akik szere- : tett férjem és édesapánk: Bá- : rány Sándor temetésén megje- j tentek, részvétükkel nagy bána-; tunkban osztoztak, sírjára ko-1 szőrűt, virágot helyeztek, özv.! Bárány Sándorné és családja ; Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett ló édesanyánk, nagyanyánk: özv.: id. Pataki Istvánná szül. Szebe-: ni Eszter temetésén megjelen­tek. részvétükkel nagy bána-; tunkban osztoztak, sírjára ko-1 szőrűt, virágot helyeztek. A gyászoló család!

Next

/
Oldalképek
Tartalom