Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
1966. JÜLIUS 1., PÉNTEK W*»T mterei r&Církm 3 Tisztelegj! Az acélmag kikavácsolódik (4.) A legtöbb baj - önmagunkkal Hat kitűnő, hét jeles.. Ünnepélyes diplomakiosztás Nagymaroson A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem váci tagozatának végzős hallgatói szerdán délelőtt tartották záróvizsgájukat, délután búcsúztak el tanáraiktól, és ünnepélyes külsőségek között Nagymaroson vették át a diplomát. Három évvel ezelőtt harmincán kezdtek tanulmányaikhoz — pártmunkások. pedagógusok, hivatali dolgozók, ipari és mezőgazdasági szakemberek — s a kitartó tanulás eredményeként 29-en szereztek végbizonyítványt. Közülük hatan — mint például dr. Monori Balázsáé óvónői szakfelügyelő, Anka József őrnagy vagy Merész Mátyás, a váci Forte gyár gazdasági igazgatója — kitűnő bizonyítványt kaptak. Heten jeles, 12-en jó és 4-en közepes eredménnyel végeztek. Az évfolyam tanulmányi átlaga évről évre egyenletesen emelkedett. Első esztenMa délelőtt a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem gödöllői tagozatának végzősei tartják záróvizsgájukat, s az ünnepélyes diploma-kiosztásra délután 3 órakor kerül sor. Korok a zene tükrében Hangverseny a Parkmúzeumban Szentendrén. a Parkmúzeum szabadtéri színpadán négy hangversenyből álló sorozat kezdődött június közepén. A sorozat második hangversenyére július 2-án, szombaton este hét órakor kerül sor, Korok a zene tükrében címmel. A hangverseny a barokkmuzsikától századunk zenéjéig keresztmetszetét adja a különböző korok zenei stílusainak. A hangverseny programjában Corelli, Bach, Händel. Mozart, Haydn, Schubert, Dubois, Fasang és Kadosa művei szerepelnek. Közreműködik: Békefi Júlia — ének, Dex/ecseri János — hárfa, Németh Endre — cselló és Rossa László — zongora. Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője dr. Burján Gyulának adja át a diplomát. (Foto: Gábor) Airmkor azt kerdem a Mechanikai Müvek brigád vezetőjét ő! — Bukovenszki elvtárstól — mivel, kivel van a legtöbb bajuk, mosolygó arccal, de komoly hangsúllyal feleli: önmagunkkal. Érdekes és elgondolkodtató vonása az acé;l- magot jelentő, új tartalmú közösségeknek, hogy bátran és mindenféle takargatást elkerülve beszélnek gondjaikról, így arról is, milyen bajokkal kell megküzdeniük — saját körükben. A harag ismeretlen Sok helyen, elhangzott a kérdés: ismernek-e haragot? Munkahelyen, munka közben sok minden adódik: nagyobb összekoccanások is. Csak aki belülről nem látott gyárat soha, az hiszi, hiheti, hogy „mindenki áll a gépe mellett” s a többiekkel pines dolga. Először is: a munkások többsége váltótárssal dolgozik, s mennyi vita van amiatt, hogy ki — hogyan — tisztán vagy rendbe'tevés nélkül — hagyja ott a gépet?! Azután: nem viszik el időben a kész munkát a gép mellől, nem hozzák az anyagot, háromszor kell hívni a beállító lakatost:.. Apró ügyék? Legtöbb bosszúságunkat az apró ügyek okozzák! Fültanúja voltam „vérre menő” vitáknak, amikor igencsak beolvastak egymásnak a brigádtagok: igaz, senki nem ugrált örömében, hogy na, de jól megmondták nekem, ám megsértődni, felhúzott orral távozni sem láttam senkit. Megszokták, hogy ennek — a nyíltságnak, az őszinte szónak — így kell lenni. A Szentendrei Papírgyár Zoja brigádjának tagjai többféle munkaterületen dolgoznak, valamennyien nők. Ahogy mondani szokták, „nők között gyorsan nő a harag”: nos, a brigád évek óta úgy dolgozik, I hogy még átmenetileg sem. ismerik a harag ízét. Vitajk I vannak, s ezt természetesnek \ tartják, de hogy az igazságért valaki is megharagudna? Akik még sietnek A maguk szabta, önmagukkal szembeni mérce jóval magasabb itt. mint az átlagos. A diósdi Karikás brigádban épp úgy nincs évek óta késés, igazolatlan hiányzás, fegyelmi büntetés, mint a váci kép csőgyár Zrínyi Ilona nevet viselő közösségében. A fegyelmezettség alapfeltétel, s ennek ma nár a szocialista brigádok, nunkabrlgádok nagy többsége maradéktalanul meg is felel. \ gondok inkább ott vannak, logy a tagok egy része „siet”. Sokféle közös rendezvény színesíti a brigádtörténetet: ezek ;gy részén azonban még nincs itt a teljes létszám. Oka ennek :i „bejárásnak” nevezett kü- i önleges életforma is; sokan vannak, akik loholnak a vonathoz, buszhoz, mert így is jóval később érnek haza, mint a helyben lakó többiek. És oka az is, hogy még nem minden közösség találta meg a maga számára leginkább megfelelő formákat, lehetőségeket: megtörténik. hogy olyan brigádban erőltetik a bonyolult jelrendszerrel dolgozó modern dráma megtekintését, ahol az meghaladja az adott műveltségi szintet, s ezárt — megtörtént — szünetben többen hazamentek ... Nemcsak a tagok egy része siet tehát: olykor maguk a közösségek. s az őket segítő szervek is siettetik azt, ami csak egyenletes, jól megalapozott fejlődés következménye lehet: a szocialista gondolkodásmód, művelődési igény kialakulását. Egy nélkül nincs kettő A gödöllői árammérőgyár Vörös Rózsa brigádjának munkájáról beszélgetve hangzott el a közhelynek tűnő, de igazságot sűrítő megállapítás: egy nélkül nincs kettő, először azt kellett elérniük. hogy rendkívül stabil legyen a munkafegyelem, a szerelőszalag mellett stimmeljen minden, s csak azután kerülhetett sor arra, hogy gyáron kívül is, az emberi kapcsolatokban is közelebb kerüljenek. Tény: nem minden szocialista címet elnyert brigád áll azonos szinten. Jelentősek a különbségek, nemcsak egy-egy munkaterület adottságai, hanem a személyi összetétel miatt is. A Csepel Autógyárban sokkal könnyebb elérni, hogy a szocialista brigádtagok rendszeresen tájékozódjanak politikai kérdésekről, mint például a Monori Kefegyárban. Éppen ez a vonzó ebben a mozgalomban: nem merevedik sémákba, nem húzható egy kaptafára, még a gondok is egyediek, sokszor még egyazon műhelyben dolgozó szocialista brigádoknál is. Megtörtént, hogy az egyet elhagyva akartak a kettőhöz jutni: volt erre példa Diósdon, másutt is, (Diósdon 1964 első félévében.) És ahol ez megtörtént, ott a tanulságot is leszűrhették: nem szabad erőltetni semmit, elősegíteni lehA és kell a fejlődést, de mesterséges körülményeket teremteni — hiba! Ma már mind ritkább az ilyen tapasztalat, s éppen a mesterséges beavatkozás nélküli fejlődés gyors üteme bizonyítja a szocialista brigádmozgalom vitalitását, s azt, hogy még rendkívül sok rétű, sók ágú gazdagodásra van mód és lehetőség. Mészáros Ottó Bővül a szolgáltatóipar hálózata A lakosság jobb ellátására tovább fejlesztik a K1SZÖV szolgáltatóhálózatát. A megyei tanács a rendelkezésükre ál Jó keretből 1966-ban 6 516 00Ó forint felhasználását engedélyezte erre a célra. Uj, méretes szabóságot nyit Vácott a Duna-környéki Ruházati Szövetkezet, a NIVÖ Ruházati Ktsz a méretes részlegét növeli. Befejezik a szolgáltatóház építését Leányfalun és gépkocsiszervizt kap a Szentendrei Vas- és Kazánjavító Szövetkezet Az építőipari vállalatok részére a korszerűbb lakásépítkezés elősegítésére munkagépeket vásárolnak. A megye területén ezenkívül huszonnyolc községben modernizálják vagy bővítik a már meglevő üzemeket, felvevőhelyeket, javítóműhelyeket Képző mű vészek nyári tábora A napokban nyílt meg Szentendrén a Pest megyei képzőművészek és szakkörve- zetpk kéthetes nyári tábora. Dániel Kornél megyei képző- művészeti referens vezetésével tnegyvenen vesznek részt ezen a továbbképző tanfolyamon. A két hél alatt az alkotómunka és a szakmai viták mellett több érdekes előadás is elhangzik majd. Cörner Eva művészettörténész Vajda János festészetéről tart előadást. Bánszki Pál, a Népművelési Intézet munkatársa. Képzőművészeti nevelés a művelődési házak szakköreiben címmel, s közvetlen gyakorlati munkát segítő vitaindítót tart. Mizser Pál festőművész előadásának címe: Uj anyagok a képzőművészetben. Ge re Géza, a Pest megyei pártbizottság munkatársa kill- és belpolitikai kérdésekről tart tájékoztatót. DUNAKESZI ÜNNEPE: 1000. új személykocsi «Bensőséges ünnepségre invi- tá’ó programot kézbesített a posta. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Vállalat vezetősége, párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottséga július 8-án rendezi meg a XVI. vasutasnap ünnepségét. A program keretében Matkó József mérnök-tanácsos, a KPM osztályvezetője tart ünnepi beszédet, majd ezt követően kitüntetéseket adnak át a vállalat kiváló dolgozóinak. A műsorban a vállalat fúvós- zenekara és férfikara is fellép. Az idei vasutasnapi ünnepség fénypontja azonban az a ritka pillanat lesz, amikor átadják majd az 1000. űj személykocsit. amely Dunakeszin készült. AZ ORSZÁGBAN ELSŐNEK Fmsz m otorja vító-üzem nyílt Csömörön Mindenki tapasztalatból tudja, hogy az elektromos gépek nemcsak könnyebbséget és örömet adnak, hanem sok bosszúságot is okoznak, amikor elromlanák. Márpedig olyan szerkezet nincs, amelyikkel előbb-utóbb ne történne valami baj. Ha elromlik a gép motorja, súlyos gondot okoz, hol javítják, xnennyi ideig tart, a költségről nem is szólva. A villamos berendezések karbantartására az országban először rendezett be földmű- vesszöveíkezeti javítóműhelyt Csömörön a Gödöllő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Zentai Ervin üzemvezető felvilágosítása szerint, egyelőre a nullától öt lóerőig terjedő skálájú elektromos motorok tekercselését vállalják. Az üzem most indult és jelenleg ft földművesszövetkezetek részére javítanak. De rövidesen — ha a teljes műszaki dőben 4.08, a második évben 4.20, míg az utolsó esztendőben 4,23 volt. A záróünnepségen Nagy Imre vezető tanár értékelte a három év tanulmányi munkáját, s adott hasznos útravalót a végzett hallgatóknak. Ezt követően Qöndics Zoltán, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda-osztályának vezetője üdvözölte a végzősö- Icpt ps átadta a dinlomákat berendezéssel elkészülnek — s harcba indulnak a hibás por- ^ szívók, szivattyúmotorok, ^ padlókefélők és darálók el- 5 len. ^-------------------------- | B AJA l Halfőzőverseny | Csütörtökön Baján a helyig Üj Élet Halászati Termelő-% szövetkezet — a bajai napok $ alkalmából — országos hal- ^ főzőversenyt rendezett. A ve- ^ télkedőre az ország 22 halá- ^ szati szövetkezete küldte el ^ halfőző mesterét. A pálmát a^ bajai halászlé vitte el, ame-i lyet Farkas János, a helyi Űj§ Élet Tsz halászmestere fő-§ zött. Második helyre a Feil\ János által készített paksi, a§ harmadik és a negyedik hely-^ re pedig a Velence tavi, illet- ^ ve a mohácsi halászlé került.** A fóti dalnok Bódy József operaénekest, \ fóti lakost nagy mcgtisztelte- : tés érte: a berni opera igaz- i gatója kétéves szerződést \ ajánlott fel a kitűnő basszis- ; tának ! Budapesten a svájci nagy- : követ már vacsorát is adott j a művész és családja s né- : hány pályatársa tiszteletére. — Azért szerződtettük — 1 emelte meg poharát a nagy- j követ —, mert Bódy úr egye- i siti magában a nemes művész I tulajdonságait: a tehetséget, ! megbízhatóságot és szerénysé- i get. Kint is nagyok a követel- ; menyek, de ismerjük önt. Ha \ olyan becsülettel készül szere- I peire, mint itthon tette, akkor ! Svájcban is öregbíteni fogja a ! magyar opera hírnevét. ; Bódy Józsefhez 15 éves ba- i rátság fűz. A szegedi Nemze- ; ti Színháznál pályáztunk ! együtt. Jóska hangja, müvé- í szete már akkor is hasznárá : volt a színháznak. De egye- I nes jelleme nem volt ínyére \ az igazgatónak. Bódy József ! most 42 éves. Ifjúnak olyan \ volt, mint Petőfi legénye, aki \ ha önérzetében sértik, oda- | vágja, hogy „Ördög bújjék az 1 uradba! Te pedig menj a po- 1 kolba!” Es ha szegény édes- ; anyáról van szó, akkor azok- ! hoz hasonlít, akik „kihörpen- \ tik boraikat, végét vetik a ze- ; nének... * Olyan őszintén ragaszkodott az egyszerű emberekhez, iszogatott velük, énekelt nekik, mint valami népi mesehős. A szegedi évek teltek-múl- tak. Jóska elégedetlen lett eredményeivel. Budapestre utazott és az Állami Operaháznál próbált szerencsét. Felvétele sikerült. A művész látta, hogy a nagy versenyben csak úgy állja meg a helyét, ha maga előtt emeli a mércét. Bámulatos energiával, szívóssággal tanult: Berg Ottó karnagytól, Vargha Pali bácsitól (operai karnagy) éneket, Ná- dasdy Kálmán rendezőtől pedig új. közvetlen játékstílust, ami közelebb áll a modern lélekhez, a mai emberhez. Jóska egyre kevesebbet emelte meg a poharat. Erezte, csak úgy lehet rangos művész, ha teljes átéléssel játssza, énekli a figurát, amely megteremtése világos színpadi logikát kíván. Az akarat, a tanulás, a fegyelem gyümölcseként Bódy Jóska mögött már 16 eljátszott főszerep áll. Emellett, az élet parancsaként és a világjáró művészek példájához híven nyelveket is tanult. Elég mostoha körülmények között! A „fóti gyorson" közlekedett reggelente a próbákra és éjjel az előadásról haza. Míg haza nem ért, világítottak fóti házának ablakszemei. Virrasztóit felesége (hű munkatársa) s virrasztottak a kisgyerekek is. Jóskát soha nem sztárolták. De a „szakma" tudja, hogy letette a garast. Kedvenc szerepét, Verdi: Don Carlos című operájának II. Fülöp királyát énekelte legutóbb. Mély orgánumával nem „öblögetett’, hanem érzelmet sugárzott. Méltó volt Verdi koncepciójához. Szerény volt, hiteles és alázatos. Ezért becsüli minden igaz művész az Operában. Ezt vette észre a berni opera igazgatója, mikor megakadt a szeme és „füle" Bódy Józsefen. Felvetődik a kérdés, hogy e vadóc, virtusos legényt miért nem vakította el a siker fénye? Mert a tehetség rokonságot tart a szerénységgel, és a lelki kultúrával. Ahol a lélek csiszolt, ott nem válik önteltté a művész. Miért hagyja el az Opera- házat? Talán pénzért? Úgy mondta: Amit kint elsajátítok, majd itthon kamatoztatom. Családját is magával viszi. Kint csak annyit akar megtakarítani, hogy a kerítetlen fóti háza köré olyan kerítést húzzon, ami 'méltó emléke lesz svájci szereplésének. A követségi vacsorán Jóska, a vendégek kérésére műsort is rögtönzött. Felesége kísérte zongorán. Jóskánk szépen énekelt, de az asszonyka egy- helyütt mellé ütött a billentyűnek. A nagykövet a kis hibát észrevette. Az áriát meghitt taps jutalmazta. A tapsot azonban a „fóti dalnok" megszakította: Elnézést kérek feleségem nevében a kis hibáért. Ö sajnos nem gyakorolt az utóbbi időben, mert mással volt elfoglalva: két hónappal ezelőtt egy újszülött kislánnyal ajándékozott meg. Ismét felcsattant a taps. örömkönny csillogott a szemekben. A nagykövet megjegyezte: szép gesztus Bódy úr, hogy így szereti a családját. — Ezt teszem majd Svájcban is. De a nagy családot sem fogom elfelejteni... Galgóczy Imre