Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-21 / 171. szám

IVÓ « g9tiM'*iWI€*Sll€»liÍposston K< t rs háromnegyed milliót hoz Úriban az állattenyésztés A tetoválást néhány perce teni valamit, aláíratni vala­I fejezték be. Olyan ez a kis- borjak életében, mint a' cse­csemőkében a keresztelő. Be­letetoválják a fülükbe az any­juk szarvszámát, s ettől kezd­ve annyi megbecsülés jár az „újszülöttnek” — amennyit az anyja kivívott magának. Ebből rögtön kiderül, hogy érdemesebb embergyereknek születni, mint kisborjúnak. A munkát a tsz főállat­tenyésztője irányította, aki múlt év januárjától tölti be ezt a tisztet az úri Béke Tsz-ben. Mielőtt ezt a nehéz, felelősségteljes beosztást el­vállalta volna, a csapatve­zető, brigádvezető volt. Mi­óta állattenyésztő, nehezeb­ben megy a tanulás. Azt már nem mondja, hogy neki kétszeresen nehéz volt ta­nulni, hiszen azon kívül hogy komoly beosztásban dolgo­zik, — anya is, feleség is Süli Gáborné, az úri tsz főállat­tenyésztője. Hogy esett rá a választás? És egyáltalán, hogy lett fő­állattenyésztő? Azt mondja, véletlenül. Gondolta: — Ejnye, tudok én tanul­ni, meg szeretek is. És neki­rugaszkodtam újra a tanulás­nak. Egyszer behív az el­nök, s azt mondja, fogadjam el az állattenyésztés veze­tését. Hogy fogadjam el? — — kérdeztem. — Nagy dolog az, nem való az asszonynak. Aztán mégis elfogadta, mégis elvégezte a mezőgaz­dasági technikumot, s hogy való-e asszonynak ez a beosz­tás? Hatszáz „nagy" állatnak, és hétszáz juhnak a gazdasszo­nya, meg 45 emberrel kell törődnie, mert az éjjeliőrök­kel együtt ennyien dolgoz­nak az állatok mellett. Ha jönnek hozzá bejelen­mit — mosolyog. Ha a ta­karmányról esik szó, akkor már nem mosolyog. Mert az a véleménye, a növényter­mesztésnek és az állatte­nyésztésnek összehangoltab- ban kellene dolgoznia, pon­tosabban, a növénytermelés­nek figyelembe kellene ven­nie az állattenyésztés igé­nyeit, szükségletét. Akkor nemcsak hogy elegendő len­ne a takarmány, de a minő­sége is megfelelő lenne. Már tavaly be akarta vezet­ni az egyedenkénti etetést. De a tehenészek leintették: minek az, ismerem én a jó­szágot, tudom, melyik meny­nyi takarmányt érdemel meg. Beletelt egy kis idő, míg meggyőzte őket arról, hogy, a „tudom én, meg érzem én” nem elég ahhoz, hogy jöve­delmezzen is az állatállo­mány. Mivel győzte meg az embereket? Mosollyal? Az kevés — ilyenkor iobb ha a tények beszélnek. És a ta­valyi év elég rosszul sike­rült ahhoz, hogy egy csomó szomorú tényt szolgáltasson. Az új év már szerencsésen alakult, s az eddigi ered­mények szerint az úri Béke teljesíti állattenyésztési ter­vét, ami pedig elég magas, kétmillió-hétszázötvenezer fo­rint. A kertésznek van kedves virága, melyet a színéért, az illatáért szeret. Biztos van kedvenc állata az állatte­nyésztőnek i.s. Talán a pihés kiscsirke, vagy a szelid bá­rány? — Egyik sem. A baromfi gyenge portéka, a bárány meg? Nem tudja az ember, mit bír ki. A szarvasmarhát szeretem a legjobban, mert erős is, hasznos is. (d) kohomidéki Á PEST. M E G V E t H Í R L A P K |j L Ó N K l f.DA.SA Szaluid |»ártnap lesz ma Tápiósápon, a kultúr­teremben, tizenkilenc órát kezdettel. Előadó: Szabó Já­VIII. ÉVFOLYAM. 171. SZÁM 1966. JtLIUS 21., CSÜTÖRTÖK A IX. kongresszusra készülnek a kefegyár szocialista brigádjai Bosszúságok: MONORI MOZI A monori mozi melletti te­rület siralmas látványt nyújt. Olyan hatalmas gaz nőtt az árokparton, olyan göd­rös az utca, hogy az embernek rögtön az a gondolata támad: a senki földjén jár. Monor főtere járásunk leg­városiasabb része. Ez kétség­telen. Történtek olyan lépé­sek, amik ezt a városiasodást talán még fokozták. Ezzel szemben különösen a főtér mozi felöli részén a parkosí­tás meglehetősen elhanya­golt. Érezhető, látható, hogy év elején úgy-ahogy megcsi­nálták és azóta nem érdek­lődnek különösebben utána. A mozi melletti térség pedig szinte bántó a szemnek. A kultúra háza mellett nem lehetne kulturált környeze­tet teremteni? Gondolom egy kis akarat szükséges hozzá — amit, ha egy kis lelkesedés­sel keverünk, képes ilyen „nagy” feladatok megoldásá­ra. .PROPAGANDA" szik, jobban szeretik a fá­kat — ők a villanyoszlopokra hirdetnek. Higgyék el, ez a propaganda, ha eredménnyel is jár — negatív propaganda is. önmagunkról: szűkebb ér­telemben — vecsésiekről. Sz. A. Ringeisz Istvánnévál, a Mo­nori Kefegyár termelési felelő­sével beszélgetünk arról, mi­lyen felajánlások születtek üzemükben a szeptemberben sorra kerülő IX. pártkongresz- szus tiszteletére. — Nálunk a kongresszusi felajánlások csak kiegészítik az éves munkaversenyt, ami állandóan folyik nemcsak a szocialista brigádok részéről, de a többi munkabrigádnál is. Számokban nehéz is lenne ki­fejezni — folytatta R ingeisz- né — mi ugyanis kötött mun­katervvel dolgozunk, exportra termelünk, importanyagból sem kapunk többet, mint amennyi egy-egy hónapban felhasználható, és a tervünk­ben szerepel. Tehát kongresszusi felajánlá­saink főleg az anyagmeg­takarítással, a szervezés­sel, a társadalmi munká­val kapcsolatosak. Éppen ezért fő célkitűzé­sük, hogy a tervet 100,5 szá­zalékra teljesítsék — lehetőleg selejtmentesen dolgozzanak, s ne kelljen egy-egy készítmé­nyüket „exportból visszama­radt” jelzéssel raktárban őriz­niük. Két szocialista brigád mű­ködik a kefe tömő műhelyben: a zöldkoszorús jelvénnyel ren­delkező Petőfi- és a bronzfo­kozatot elért Gagarin-brigád. Nagyon vigyáznak arra, hogy ne fordulhasson elő vég- selejt — ha ugyanis valame­lyik faanyagban rejtett hiba akad, abból még mindig elő­állítható értékesíthető áru — ötven százalékos áron, per­sze. — A munkafegyelem terén értük el a legszebb eredmé­nyeket — büszkélkedik a ter­melési felelős — a felajánlások következté­ben az utóbbi időszakban alig, vagy egyáltalán nem fordult elő késés, igazolat­lan mulasztás. Dolgozóink az üzemen belüli kisebb átalakításoknál végez­nek társadalmi munkát, így amikor az iroda felköltözött az emeleti részlegbe, festést, ab­laktisztítást, szőnyegporolást végeztek asszonyaink. A brigádnaplókat gondosan őrzik, s egy-egy irodai dolgozó segít a vezetésében. Értékelik havonta vagy negyedévenként felajánlásaikat, aszerint, me­lyik üzemrészben, s milyen vállalásokról van szó — s ha nem is mutatható ki számok­ban az, amit az emberi tudat formálása terén elértek — és elérnek nap mint nap — a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukba ezt is beleszá­míthatjuk, ez is sokat nyom a latban. (fogarasi) A PARADICSOM A SZTÁR A községet is ellátja az ecseri tsz Ecser községben hagyomá­nyai vannak a zöldségtermesz­tésnek. Ez a hagyomány a tsz megalakulása óta is meg­van, s a közös gazdaság év­ről évre öregbíti ezt a hírne­vet. A tsz vezetőségének leg­utóbbi ülésén Blazsik János kertészeti brigádvezető és Ko­vács Mihály főkönyvelő szá­moltak be a kertészet helyze­téről. A brigádvezető elmon­NYARI ÖRÖMÖK Halászó gyerekek a monori Bogárzónái (Fotó: Szabó János) dotta, hogy időben és jó mi­nőségben elültettek mindent a kertészetben. A növényápolási munkákat optimális időben el­végezték. Tiszták a kertészeti földek. A kártevők sem okoz­tak számottevő kárt Jó ter­més ígérkezik. A brigádvezető nagyon bízik a tervezett mennyiség túlteljesítésében. Kovács Mihály elmondotta, hogy zöldségfélékből a terve­zett bevétel összege: 829 800 forint. Ebből az államnak le­szerződtek 465 800 forint érté­kű árut. A többit a közsé­gekben és a tsz budapesti standján értékesítik. A zöld­ségfélék közül a legnagyobb volument a paradicsom képe­zi, mely négyszázkilencven- nyolcezer forinttal szerepei a tervben. S ha már a paradi­csomról van szó, hadd említ­sem meg, hogy megkezdődött szedése és értékesítése. Elmondotta a főkönyvelő azt is, hogy június 30-ig nyolc­vankétezer forint bevételt biz­tosított a kertészet, mely glo­bálisan számolva az összes bevétel tíz százalékát teszi ki. Augusztus 20-án: honvédelmi nap Hétfőn 18 órakor rendkívüli kibővített vezetőségi ülést tar­tott az MHS monori-erdei alapszervezete. Az egyetlen napirenden az augusztus 20-i ünnepség megrendezése szere­pelt. Ugyanis augusztus 20-án a járási elnökség, a járási KISZ-bizottság és a járási sportszövetség Monori-erdőn rendezi meg a honvédelmi nap keretén belül az összetett honvédelmi verseny járási döntőjét. 1 b-ütcís lesz Csévharaszlon 15 órai) kezdettel. Napirenden a* augusztus elsejei tanácsúiét anyagának megtárgyalása, » község felvásárlási helyzet^ valamint az első félévi költ» ségvetés és köfa-terv végre­hajtása. Nyáregyházán 14 óra« kor a felnőttoktatás helyze tét, a tisztasági mozgalmat é» a felvásárlási tervet értéke“ lik. Úriban 9 órai kezdettel t tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Üllőn 14 órakor a sport pálya építése, a parkosítás, * kisiparosok helyzete és a fel­vásárlás szerepel napirenden Híradás a Monori Állami Gazdaságból A kedvező időjárásnak örül­nek a Monori Állami Gazda­ságban is. Aki csak vissza tud emlékezni a tavalyi aratásra, tudja, hogy a mostani és a múlt évi között mennyi a kü­lönbség. Tavaly valósággal be kellett lopkodni a gabonát az időjárástól, most pedig — legalábbis eddig — valóságos aratási idő van. Sőt, a többi növény is jól jár, mert eseten­ként esik egy kis eső is. Bár­merre jár az ember, örömmel látja azt a sok szép, jó ter­mést ígérő kapásnövényt. Az állami gazdaságiak is igyekeznek kihasználni a ked­vező időjárást. Elsőnek a já­rásban fejezték be az őszi ár­pa aratását. Most folyik teljes üzemmel — mind a hat kom­bájnnal — a búza aratása. Ügy hiszik, ezen a héten, ha valami nem jön közbe, a mai napon befejezik a búza aratá­sát. A terméskilátásokkal kap­csolatban a főmezőgazdász csak szerényen annyit jegyez meg: — Meglesz a tervezett mennyiség búzából is. A tarlók letakarítása folya­matosan halad. Minden leara­tott szalmát lehúztak a tarló­ról és bekazlaztak. A másod­vetések is a tervezettnek meg­felelően, folyamatosan történ­nek. Eleven a munkaverseny is a kombájnosok között, már min­den kombájnos túl van a ti­zenötödik vagonon. Még egyál­talán nem dőlt el a végleges sorrend. Az első és utolsó kö­zött még mindig behozható a különbség. A legutóbbi értéke­lés szerint a kombájnosok ver­senye a következő: 1. id. Bá­nyai Sándor 2111 mázsa, 2. Pete András 2116 mázsa, 3. Rakusz József 1863 mázsa, 4. Fejős István 1761 mázsa, 5. ifj. Bányai Sándor 1599 mázsa, 6. Jangyik József 1566 mázsa. Ügy hírlik, hogy a megyei szántóverseny döntője a Mo­nori Állami Gazdaságban lesz. A kijelölt tábla a Monori-erdö mellett. ____________ (MJ) M AI MŰSOR Mozik Gomba: Ugrás a sötétbe. Nyár­egyháza; Idegen vér. Úri: Az új kapitány. Vasad; Viharos alko­nyat. kettőjük kezén karikagyűrű fénylik. — Csak nem? — hüledez­tem. — De igen — mondták ők jókedvűen —, szombaton há­zasságot kötöttünk. Bizonysá­gul átnyújtották az anyaköny­vi kivonatot. Még mindig nem tudtam felocsúdni a csodálko­zástól. Majd elmesélték az egészet elölről. Még egyszer kezembe veszem a papírt, s nézem az igazságot: Laci és Marika frigyre léptek ... Házasságukat nem akadályoz­hatta semmi, mivel mindket­ten elmúltak már 18 évesek... L akásgondjaik egyelőre nincsenek: szoba-kony­hás házikót örököltek. Érthető, hogy nagyon boldogok. Még nem volt vita közöttük. Ami­kor nem egyezik a vélemé­nyük, állítólag egy boldog mosollyal mindent elintéznek. Gondjaik még nincsenek, étkezni az apukához, anyu­kához járnak, de nem­sokára sikerül elhelyez­kedniük. Egyetemre je­lentkeztek ugyan mindketten, de a felvételire már el sem mentek... Befejeződött a beszélgetés. Felülnek a kerékpárra, s elka- rikáznak. Én még egy ideig állok a járdaszélen: ki hitte volna? Gér József nelmet Marika. Hosszú hetek munkája nyomán született meg a szép eredmény: év vé­gén mindketten jó rendűek lettek. Az érettségin egymá­sért izgultak. Pedig egyszerre voltak bent a teremben. A fiú szeme egyre gyakrabban tévedt a lányra. Csak akkor lett nyugodt, amikor Marika boldogan súgta —, ezt a té­telt tudom... A fiú előbb jött le a terem­ből. Nem volt azonban egy csöppet sem nyugodt. Marika a negyedik tárgyból vizsgázott éppen. a z évzáróra nem jött el /i sem Laci, sem Marika. A lányok érdeklődve dugták össze fejüket: Vajon, miért nem jöttek? Az osztályfőnök kiosztotta az érettségi bizo­nyítványokat. Csak a két bizo­nyítvány maradt a kezében. Jókedvűen váltunk el egy­mástól. Csak az bántotta a negyedik C tagjait: két társuk ezen a napon üajon hol le­het? ... Álltam a főtéren. Egyszer- csak odakarikázik mellém Laci és Marika. Elkezdtünk beszélgetni. Eltelt már öt perc is, ami­kor észrevettem, hogy mind­4 z első év a gimnázium­ai ban ismerkedéssel telt el. Lacit már ekkor mindenki komoly fiúnak ismerte. Ha csak tehette, mindig könyvvel a kezében sétált a folyosón. Marika meg mindig egyedül érezte magát, legfeljebb egy­két barátnője volt. Nemigen járt társaságba sem. Teltek, múltak a hetek, hónapok. Megindultak az első diáksze­relmek. Aztán egyik kirándu­lás összehozta őket. Egymás mellett mentek, komolyan be­szélgettek. Ha más valaki szólt hozzájuk, nehezükre esett még a válaszolás is. Sze­relmesek lettek. Amikor vége lett a háromnapos túrának, itthon folytatódott, néha zök­kenőkkel, ilyenkor a fiúra egyre többet kellett rászólni az órák alatt, mert bizony kissé szórakozottá vált. Negyedikben már minden másképp volt. Mindnyájan igyekeztek, bizony nemigen jutott idő a randevúra estén­ként. Keménynek, kitartónak kellett lenni, különösen a má­sodik félévben, ök, Laci és Marika, történetünk főszerep­lői együtt tanulták az irodal­mat, történelmet. A magyart Laci magyarázta, míg a törté­idézőjelben. Kár, hogy nem működik a fényképezőgépem, mert lefényképeztem volna Kertekalján egy-két fát. Van­nak „élelmes emberek", akik néhány élő fát összetévesz­tenek a Magyar Hirdető he­lyi kirendeltségével. Biztos tévedésről van szó — ezért ezúttal is közlöm, hogy a $j’ Magyar Hirdető vecsési ki- ^ rendeltsége a Vígh István ut- \ cában van, a KISZ-székház ^ melletti házban. — Egyébként ^ tréfán kívül — nincs ron- ^ dább látvány, mint lombba | borult szép fáinkon eladó ^ kályháról olvasni. ^ Van egy olyan rétege is a ^ hirdetőknek, akik úgy lát­-T^Tl tanfolyam Monoron, a községi nóta- \ nócs rendezésében perzsaszö- ^ nyegszövő tanfolyam indul. § Jelentkezés a papírboltban és ^ a mozi pénztáránál augusztusi 15-ig- | M&K mérkőzések ^ Elkészült az MNK-mérkőzé- ^ sek sorsolása. Járásunkban ^ július 24-én kezdődnek a $ küzdelmek. Az első forduló ^ párosítása: Maglód—Pilis, ^ Nyáregyháza—Úri, Tápiósáp— $ Gyömrő, Tápiósüly—Ecser, $ Monde—Péteri. 5 Sportszerűtlen gyömrői szurkolók! ragadtatták volna magukat... Pedig a reklamálóknak nem volt igazuk. A Fradi támadá­sai mindig (az említett há­rom gólnál legalábbis) a fél­pályáról indultak. Az tudvale­vő, bogy az innen induló tá­madás nem les! Meg aztán Karába, Itátkai, Németh Mik­lós gyorsabbak a gyömrói hátvédeknél. És a berúgás csak lesnek tűnik, de nem az! Kár volt a partjelzőt szidni, ez esetben neki volt teljes mértékben igaza. Sajnálatos, hogy még a csapat volt inté­zője is a sportszerűtlen szur­kolók pártjára állt. Pedig ne­ki ez esetben más lett volna a feladata. Nem kívántunk nagy ügyet csinálni a dologból. Annyit megállapítottunk: Sportszerű­ségből elégtelenre vizsgázott ez a néhány szurkoló. (gér) s § A gyenge propaganda ellenére $ elég nagy érdeklődés nyílvá- ^ nult meg a keddi Ferencvá- ^ ros—Gyömrő mérkőzés iránt. 5 A találkozásról később, most i csupán néhány sportszerűtlen ^ gyömrői szurkolóról írunk. ^ Az történt ugyanis a mérkő- i zésen, hogy a gyors Fradi- $ csatárok többször lefutották a $ lassúbb gyömrői védőket. ^ Ilyenkor Tabányl János part- ^ jelző igen helyesen tovább ^ engedte a támadást, ami há- ^ romszor gólt is eredményezett. ^ A hozzá nem értő közönség ^ emiatt már mérkőzés közben i több sportszerűtlen megjegy- í zést tett a maglódi partjelző­be. ^ A szünetben aztán kiszabadult ^ a „pokol”. Mintegy hat-nyolc ^ hazai szurkoló ocsmány sza- $ vakkal illette Tabányi part- ^ jelzőt. Egyesek, ha tehették s volna, még tettlegességre is

Next

/
Oldalképek
Tartalom