Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-19 / 169. szám

Egymillió rubeles magyar—szovjet szerződés Kengerfejmegiminkáló automatavonal — a Csepel Autógyárnak A Szovjetunió budapesti ke­reskedelmi kirendeltségén jú­lius 16-án a SZTANKOIM- POET szovjet Külkereskedel­mi Egyesülés és a TECHNO- IMPEX Külkereskedelmi Vál­lalat között jelentős szerződés aláírására került sor. A szer­ződés alapján a Szovjetunió 1968 első negyedévében mint­egy egymillió rubel értékben hengerfej-megmunkáló auto­matavonalat szállít a Csepel Autógyárnak a motorgyártás fejlesztéséhez és korszerűsíté­séhez. MOSZKVA Találkozó a spanyolországi antifasiszta háború részt vevőivel A Krasznaja Zvezda szer­kesztőségében találkozót ren­deztek a spanyolországi an­tifasiszta háború kezdetének 30. évfordulója alkalmából. A találkozón részt vettek a Spa­nyol Kommunista Párt ve­zetői — Dolores Ibárruri, En­rique Lister, Luis Balaguer — és a háború szovjet részt­vevői. Stockholm—Riga— Stockholm hajójárat Közel 300 svéd, amerikai, angol, nyugatnémet és egyéb nemzetiségű turistával a fe­délzetén Stockholmból Rigába érkezett a „Mihail Kalinyin" szovjet gőzös. Ezzel megkezdő­dött az utasforgalom az új, Stockholm—Riga—Stockholm útvonalon. OLASZ munkanélküli statisztika 1966. június 1-én Olaszor­szágban 1 079 435 teljes mun­kanélkülit tartottak nyilván. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A,MEGYEI TANACS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1966. JÜLIUS 19., KEDD Az angol miniszterelnök sajtóértekezlete Koszigin-Wilson találkozó Válság várja a Moszkvából hazatérő brit kormányfőt Harold Wilson angol mi­niszterelnök, aki szombaton érkezett Moszkvába, Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nök társaságában vasárnap reggel megtekintette a brit ipari kiállítást A kiállításon — amelyet 500 angol cég rendezett — két és fél millió font sterling értékben mutatnak be angol ipari termékeket. Wilson és Koszigin több, mint két órát töltöttek a kiál­lításon. Kifejezték azt a re­ményüket, hogy a kiállítás a szovjet—angol gazdasági kap­csolatok továbbfejlődését fog­ja szolgálni. Wilson miniszterelnök va­sárnap a moszkvai brit ipari kiállítás megtekintése után rövid sajtóértekezletet tartott. Hangoztatta, hogy a szovjet vezetőkkel a politikai tár­gyalásokat még nem kezdte meg, s eddig csak a két or­szág közötti kereskedelmi kapcsolatokról volt szó. Hozzáfűzte azonban, hogy a megbeszéléseknek nincsen mereven megkötött napirend­je. Egy kérdésre válaszolva Wilson közölte, hogy nem szándékozik Moszkvában kap­csolatot keresni Észak-Viet- nam képviselőivel. A Szovjetunió és Nagy- Britannia kereskedelmi kap­csolatairól a brit miniszter- elnök elégedetten nyilatko­zott, „biztatónak” nevezte a Szovjetunióba irányuló brit export alakulását. Ez a kivi­tel — mondotta — az év első (Folytatás a 2. oldalon) Péter János külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghí­vására egyhetes hivatalos lá­togatáson van a Szovjetunió­ban, hétfőn befejezte kétnapos észtországi tartózkodását. Péter János vasárnap dél­előtt az észt főváros nevezetes­ségeivel ismerkedett. Délben Péter János és kísé­rete ellátogatott a több mint hatszázéves tallinni városházá­ra, ahol Johannes Unduszk, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke átnyújtotta Péter Jánosnak Tallinn város kulcsát. A városházi látogatást séta követte Tallinn óvárosában, majd vasárnap délután Péter Dabas, Nagykőrös, Cegléd az élvonalban Eredményes vasárnapi műszak ♦ Nagyon lassú a talajmunka Perzselő forróságban, 30—35 fokos melegben dolgoztak va­sárnap az aratók, ám ezúttal sem hátráltatta a júliusi kánikula fáradságos munkáju­kat. A kombájnok már kora reggel táblába álltak és sok helyütt alkonyaiig vágták a búzát. Bár nem készült kimu­tatás a piros betűs műszak eredményeiről, abban meg­egyezik a járások irányító szakembereinek véleménye, hogy ismét sikeres volt a kinti munka. Legalább két-két és fél ezer holdról aratták le a termést. Dolgoztak Buda környékén, fönt a szobi járás gazdaságai­ban, a váci domboldalakon és természetesen az alföldi ter­melőszövetkezetekben is. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya úgy értékeli: megfelelő lendülettel halad az aratás, minden elismerést meg­érdemelnek a gabonabetakari- tók, a kombájnosok, az arató­gép-kezelők, a szalmalehúzók, szállítók és kazlazó munka­csapatok tagjai. Különösen jól halad az aratás a dabasi járásban, a ceglédi járás termelőszövet­kezeteiben és Nagykőrösön. Nyugtalanító azonban, hogy a talajmunkák nem követik kel­lő lendülettel az aratást. Fel­tűnően kevés az őszi vetések alá történő mélyszántás. En­nek a munkának mindössze 5,5 százalékát végezték él a múlt hét végéig. A beküldött statisztikai je­leütések szerint július 15-ig az aratásban és a talajmunkák­JÁRÁS 1. Dabasi 79,6 TALAJMUNKA 31,2 2. Nagykőrös város 75,5 35,2 3. Cegléd 70,6 23,2 4. Szentendre 64,0 12,3 5. Ráckeve 62,7 22,7 6. Gödöllő 60,8 21,9 7. Nagykáta 60,5 29,8 8. Monor 60,0 20,2 9. Cegléd város 58,6 17,9 10. Buda 55,5 16,0 11. Vác 50,0 21,6 12. Szob 19,7 4,2 Megye összesen: 61,5 22,6 Megyénkből megyénkbe: Gödöllői kísérletek Palotáson (Tudósítónktól) Nemrégiben 12 ezer napos­csibét kapott a palotási ter­melőszövetkezet, amelyik a szomszédos Nógrád megyében gazdálkodik és intenzív ba­romfitartást alakított ki az utóbbi években. A Gödöllői Kutatóintézet keltető telepé­ről érkeztek a G—45-ös na­poscsibék. Japán szakemberek sexálták, vagyis állapították meg a naposcsibék nemét. A szakemberek véleménye sze­rint a két japán vendég gyor­san és alig egyszázalékos elté­réssel megmondja a csibék nemét és így különválaszthat­ják — már naposcsibe korban — a kakasokat. A palotási kö­zös gazdaságban is külön ket­recekben nevelik a tyúkokat és a kakasokat. Plimuth tyúkok és Cornis kakasok keresztezése a G 45- ös és húshibridként tartják nyilván. Mint azt a palotá- siakkal közölték, igen kiváló a takarmányértékesítése és nagy testsúlyt ér el. Különben a palotási terme­lőszövetkezet továbbtenyész- tésre kapja a naposcsibéket Gödöllőről. A jércéket az or­szág legkülönbözőbb vidékei­re, közös gazdaságokba szál­lítják. A napokban például Aszódra küldenek 2500 j ércét tovább tenyésztésre. (gáldonyi) GABONAARATÁS TARLÖN VÉGZETT János Kelet-Észtország egyik legjobban gazdálkodó termelő- szövetkezetébe, a pajustei Eduard Vilde kolhozba láto­gatott. A hétfő délelőttöt Péter Já­nos az Észt Köztársaság kul­turális és tudományos élete tanulmányozásának szentelte. Délben az észt tudományos akadémiára látogatott el Pé­ter János, akit ott Johan Eich- feld, az akadémia elnöke ka­lauzolt. Péter János és kísérete meg­tekintette az észt tudományos akadémia kísérleti hangtani laboratóriumát, elektronikus számítóközpontját, fizikai in­tézetét és tudományos folyó­irattárát. Hétfőn délután Péter János, valamint a kíséretében levő szovjet és magyar személyisé­gek különgépen Minszkbe, Szovjet Belorusszia fővárosába repültek. A magyar, szovjet és belo­rusz zászlókkal díszített minszki repülőtéren Péter Já­nost és kíséretét Belorusszia kormányának és Minszk vá­rosának képviselői üdvözöl­ték. Délután Anatoli} Gurino- vics miniszter a belorusz kül­ügyminisztérium modern, új épületében levő dolgozószobá­jában fogadta Péter Jánost. Péter János Észtországból Belorussziába JÓ ÚTON A harmadik ötéves terv első esztendejének felét summázza a Központi Statisztikai Hivatal vasárnap köz­zétett jelentése: elhamarkodott dolog lenne végleges következtetéseket levonni öt esztendő feladataira vonat­kozóan fél év tapasztalataiból, eredményeiből. Mégis, a kezdet, az első hat hónap jogos alap arra, hogy tovább­haladásunk irányát illetően megállapíthassuk: helyes, jó úton jár népgazdaságunk, az eredmények gyarapítása, előrehaladásunk meggyorsítása jellemző gazdasági tevé­kenységünk egészére. Jogos és szükséges is ennek hangsúlyozása, mert az elmúlt hónapokban több helyen is elhangzottak olyan vélemények, hogy jelenlegi gazdaságirányítási rendsze­rünkben már nincs lehetőség erőteljes fejlődésre, s — úgymond — most már meg kell várni a gazdasági me­chanizmus reformját. Az ipari termelés nyolcszázalékos növekedése, a termelési többlet döntő részének, több, mint nyolcvan százalékának a termelékenységemelke­déséből való biztosítása igazolja, hogy adott körülmé­nyeink közepette sem kell helyben topognunk, hanem reális és hasznosítható tartalékaink vannak az ipar min­den területén. Különösen jelentős pozitívum — a kül­kereskedelem rendkívül nagy szerepet játszik a magyar népgazdaságban, a nemzeti jövedelem alakulásában —, hogy az év első hat hónapjában a termelésnövekedést jóval meghaladva, 1965 azonos időszakához mérten 13 százalékkal emelkedett az exportra kerülő ipari termé­kek mennyisége, s ezen belül javult a jobb devizaho­zamú termékek aránya. A népgazdaság tevékenysége természetesen csak fo­lyamatként fogható fel, s éppen ezért a mezőgazdaság első félévi eredményeit jelentős mértékben továbbfej­leszthetik napjaink — a „kenyércsata” — tettei, s az el­következendő hetek, hónapok. A természet rendkívül mostoha volt ez évben: a belvízkárok — s ezt megyénk is saját bőrén tapasztalhatta — hátravetették nemcsak a tavaszi munkát, hanem az őszi vetésekhez fűzött re­ményeket is, s most minden erőt arra kell összpontosíta­ni, hogy az így keletkezett hátrányt a más mezőgazda- sági termelési területeken elért többlettel ellensúlyoz­zuk. Lényeges vonása a mezőgazdasági termelés alaku­lásának, hogy itt is jelentősen megnőtt az export, az év első felében 14 százalékkal több mezőgazdasági és élel­miszeripari termék került exportra, mint az elmúlt év első hat hónapjában. Az ipari és a mezőgazdasági ex­port egészséges fejlődése természetesen kedvezően befo­lyásolta külkereskedelmi tevékenységünk egészét, s je­lentős pozitívumként könyvelhetjük el, hogy míg kivite­lünk értéke 13 százalékkal nőtt, a behozatalé csak két százalékkal emelkedett. A februári ár- és bérrendezések idején akadtak, akik csak az árak módosítását vették észre, s a bérren­dezések jelentős összegéről nem akartak tudomást ven­ni: az év első felében a munkabérek összegének 1,8 mil­liárd forintos emelkedése, a nyugdíjként kifizetett pénz 15 százalékos, illetve a családi pótlékra fordított állami kiadásoik nyolcvanszázalékos növekedése meggyőzően bizonyítja, hogy a dolgozók egy jelentős részénél a két­féle intézkedés hatása nemcsak kiegyenlítette egymást, hanem bizonyos rétegeket többletjövedelemhez is jutta­tott. A jövedelmek alakulására igen jellemző az is, hogy tovább nőtt — mintegy öt százalékkal — a taka­rékbetét-állomány, s a kiskereskedelmi forgalomban például a tartós fogyasztási cikkek eladása megkétszere­ződött. A figyelmeztető, jobb tevékenységre sarkalló ada­tok, s a pozitívumok összevetése kedvező, biztató képet ad: hathónapi erőfeszítéseink gyümölcsei valóban gaz­dagabbá tették mindennapjainkat. Az ötéves terv egésze természetesen sok ilyen állomásból áll: minden félév, minden esztendő többet és jobbat követel, tartalékaink további feltárását és hasznosítását, s ugyanakkor felké­szülést, a biztos alapok megteremtését a gazdasági me­chanizmus reformjának bevezetéséhez. A biztató kezdet nem kelthet önelégültséget, de gátat vet a pesszimiz­musnak is: a realitások egészséges alakulását tartottuk és tartjuk szem előtt. Népgazdaságunk első félévi reali­tásai olyan jelzőkövek, melyek világosan mutatják a to­vábbi utat. Pusztul a gyom - tisztul a ....„ - <•- •• 'M '** 4 Gál János, a tápiószelei ki, UTOS traktorra szerelt pincegazdaság traktorosa, napi 10—12 hold szőlőből „írtja” talajmaróval — a gyomot. (Foto: Gábor) & ban az alábbi sorrend alakult ki:

Next

/
Oldalképek
Tartalom