Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
yállomás a szülővárosról Ma nyílik Prohászka József kiállítása a Kossuth Múzeumban A Kossuth Múzeumban ma délelőtt 11 órakor nyílik Prohászka József kiállítása. A név ismeretlen, pedig tulajdonosa itt született és hosszú évek hivatali teendőivel terhes napjai után ide tért vissza, hogy Ősz utcai lakásának falát teleaggassa meglepően fiatalos, modern vásznaival. Hivatali zöld papíron hosszan sorakoznak a művészeti bizottság által jóváhagyott képek címei és a múzeum földszinti termében — a művészhez hasonló — szerény csendességben függnek a bemutatkozást váró múzeumban 1962-ben rendezett kiállítás már nagy sikert hoz. És most itthon van, szülővárosát köszönti első hazai, merész technikát, új gondolatokat tartalmazó képeivel. Ismerős tájak, házak, virágok, emberek rajzolódtak élmény- nyé és mondanivalóvá az ecset nyomán. Hat évtized művészi álmainak megvalósulásai ezek. A nem végleges, de határozott irányú művészi út határkövei. Színei élénkek, témái frissek, változatosak és — ceglédi szemmel — különösen modernek. Az alföldi festészet nagyjainak méltó Cegléd télen vek, az utóbbi két év eredményei. 1917-től, alig, hogy kibocsátotta a város gimnáziuma Prohászka Józsefet, a katonaélet három szomorú esztendeje következett, majd a műegyetemi, iparművészeti főiskolai évek. Az élet 1933-ban kezdődik számára. Építészeti hivatalok sora követi egymást — és sehol az álmodott és tervezett festészet gyönyöre. Az ellopott percekben csupán néhány vonal és vázlat születik. A kemény munkától tertársa, munkájuk folytatója Prohászka József. Most, hogy köszöntjük a bemutatkozó művészt és olvasóink figyelmébe ajánljuk a Márky Péter, járási népművelési felügyelő által megnyitott kiállítást, sietve jegyezzük meg, hogy ezzel új lapot nyitunk a város képzőművészeti életében. Maradandó élményt azonban csak annak fog jelenteni ez a kiállítás, aki azonosulni akar — és azonosulni tud a művész látásmódjával, és meg akarja Tél a tóaljban hes idő nem engedett többet. Az újabb háború után megint felépült már az ország, amikor a vásárhelyi és szegedi évek alatt — képzőművész köröket látogatva — vászonra kerülnek az első, a különböző megyei tárlatokon bemutatott képek. A környező, szürkén gomolygó világ témáinak realisztikusan fogalmazott ábrái ezek a képek. Ezután egyre nagyobb lendülettel szabadul ki a hétköznapok gondjaiból. Felesége halála, a nyolc gyerek gondja sem tántorítja ei a lassan már egyedüli életörömet jelentő festéstől. Most. nyugdíjas napjaiban pedig az élmények egyre modernebb megfogalmazású vásznait öleli szobájában a barna, kopott íestőállvány. A vásárhelyi múérteni a kor nyelvén közölt mondanivalóját. (Tárlatok százain, művészeti cikkek sokaságán, állandóan ébrentartott képzőművészeti érdeklődéssel kell nevelnie mindenkinek saját látáskultúráját, hogy teljes értékű legyen egy-egy kiállítás adta élmény, s meggyőzően alapos legyen a bíráló szó.) Prohászka József most bemutatásra kerülő munkássága korántsem tökéletes és kiforrott, de a piktura őszinte alázata, szerénysége és a most megmutatkozott tehetsége biztosítéka a további, felfelé ívelő művészi pályájának. — i — n — UJ CIGARETTÁK A dohányipar idei gyártmányfejlesztési terve néhány újdonságot ígér. Finom dohánykeverékből készítenek majd két-háromféle gyengébb cigarettát. Ezek a cigaretták hosszabbak, karcsúbbak lesznek a mostaniaknál. A filteres változat füstszűrője 30 izázalékkal nagyobbodik, s ■,v szűrőképessége is növek- Lik. Az újfajta cigaretták receptjét összeállították, nevük egyelőre még nincs. — A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat cukrászata naponta 350 kilogramm fagylaltnak való alapanyagot szállít a cukrászdák és presszók számára; a mozgó, utcai fagylaltárusok naponta 180—200 kilogramm fagylaltot hordanak szét. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Élelmiszerboltok, mikrobüfék a ceglédi üzemekben A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szinte a város minden nagyobb üzemében, — többek közt a kórházban is kihelyezett élelmiszerárusító pavilont tart. Ezek az árudák igen sok segítséget, könnyítést jelentenek elsősorban a műszakokban dolgozóknak. X. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 19Ö6. JÚLIUS 17., VASÁRNAP MÁR ORSZÁGOS 3ÍOZGALOM Harminc liter vér Satkaötven önkén tes jelcntkcsö a Mn jns M. Ruhagyár ceglédi telepén Nincs olyan hét, hogy valamelyik napilap ne adna hírt az országban folyó, életmentést, gyógyítást segítő akcióról, a véradómozgalomról. Nagyobb településeken véradónapokat, heteket tartanak — mint például legutóbb Szombathelyen, Dunaújvárosban, Kecskeméten.. Cegléden még ugyan nincs kialakult, rendszeres, nagy mozgalma a térítésmentes véradásnak, de alkalmanként egyik- másik üzemben, munkahelyen megtartják — évente egyszer — a véradónapot. A vér életet mentő tulajdonságáról egyre többet hallani. Nemcsak vérátömlesztésre használják fel, hanem mintegy harmincféle gyógyszert készítenek belőle, — többek közt az újszülöttek halandóságát jelentősen csökkentő gamma-globuiint. Az égési sebekkel kórházba kerülők és vérátömlesztésre szorulók számára a vérplazmát használják fel. Ma már szinte minden nagyobb műtét után infúziót kap a beteg, és nem gyógyíthatatlan a vérzékenység a homofiüa sem. A Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemébe is évente egyszer kivonul a kórház véradóállomásának egészségügyi csoportja. Legutóbb most rendeztek az üzemben térítésmentes véradónapoi. Az akció eredményesen zárult. Egyre több ember érzi lelkiismereti kötelességének, hogy önzetlenül adott három deci vérével az életeket mentő akcióba kapcsolódjék. Ez alkalommal az orvosi rendelőt alakították át vérvéIríják a szúnyogokat és a legyeket a Húsipari Vállalat környékén levő mocsaras részen, a Fürdőszél és a Gyep utca által bezárt területen. Kéthetenként mérgező vegyianyaggal permetezte1; a városi tanács egészségügyi osztálya. teli hellyé az üzemben, tizenkét óra hosszára. A két műszak dolgozói közül százötvenen jelentkeztek önkéntes véradónak. A nap befejeztével mintegy harminc liternyi életmentő vérrel tért vissza az egészség- ügyi csoport. Hamarosan ilyen kihelyezett élelmiszerárudát nyitnak a szűcstelepi Cipőgyárban is. Az új bolt berendezése, ellátása napok óta folyik, és hétfőn reggel ajtót nyitnak a vásárló dolgozók előtt. Megoldódik a cipőgyári munkások egyik problémája: élelmiszereket, felvágottfélét, hűsítő italokat, édességet és pékárut vásárolhatnak akár tízóraira, akár azért, hogy munka végeztével háztartásbeli gondjukat egyszerűsítsék. Az új, kihelyezett élelmiszerrészlegben egy korszerű kávéfőzőgép is helyet kapott, és hamarosan azt is üzembe helyezik, hogy a.z itt dolgozók kávét is fogyaszthassanak, mint ahogy ^ bármelyik korszerű üzemi büfében, kis élelmiszerboltban szokásos régóta. Megkerüli ers igfgtsi testvér Az élet néha nem fukarkodik a tragédiákkal. Van akinek bőven kijut. Különösen szomorú, mikor családokat, testvéreket szór szerteszét az élet Nem egyszer, nem is tízszer fordultak a városi tanács illetékes szerveihez, vagy a Vöröskereszthez apák, gyermekek, testvérek — húsz, huszonöt év távlatából keresve, kutatva egymást. A legnagyobb erő hajtotta őket minden esetben: a szeretet — a valahová, valakihez igazán tartozni akarás. Nemrég egy levelet hozott a posta: valaki N. I. nevű, nevelt fia nevében érdeklődött, hogy hogyan lehetne megtalálni a fiatalember N. T. nevű húgát? Csak any- nyit tudtak róla, hogy a leány 1938—42 körül született, és anyja neve (aki 1945-ben bűntény áldozata lett) a leány nevével megegyezett. Egy közel 40 ezer lakosú városban bizony nehéz valakit megtalálni — hát még akkor, ha az illető nő, és az eltelt évek alatt férjhez is mehetett. Megesik, hogy maga a véletlen siet az ember segítségére. Most is ez történt. Az anyakönyvi hivatalban meglepődve fogadtak. — N. T. nevűt keres?! De hisz egy N. T. épp tegnap járt nálunk! A fivérét kereste. Vagy jó óra hosszat nyomoztuk a nevüket, mert a hölgy nem tudta, hogy bátyja mikor is született — újságolta a hivatal alkalmazottja. — Sajnos — folytatta — mikor végre ráakadtunk egy N. I. névre, akinek az anyja az N. T. nevet viselte, az érdeklődő hölgy szépen megköszönte a segítséget és távozott. A meglepetéstől még arról is megfeledkeztem, hogy az ő asszonynevét megkérdezzem, mert, mint mondta, férjhez ment. Következő állomás tehát a rendőrség. — Igen, N. T. létezik. D ... községben lakik, és most K. S.-né a neve ... Ezek után már indulhatott a levél. Három nap sem telt el. már meg is érkezett K. S.- né. Mikor megtudta, hogy az öccse megkerült, váratlanul elkomolyodott az arca. Csak nincs mégis valami baj? Végre megszólalt. — Nincs baj, csak nagyon nehéz helyzetbe kerültem hirtelen. Hisz én évek óta levelezek állandóan egy N. I. nevű fiatalemberrel, akivel a Vöröskereszt útján ismerkedtünk össze. De tudtam, nem lehet ő a testvérem, hisz anyánk neve nem egyezik. — Akkor mégis, miért leveleztek? — Mert... mert olyan jó érzés volt úgy levelezni, mint testvérek... még ha nem is ő volt az igazi... hát nem furcsa? Most hogyan írjam meg neki, hogy megtaláltam az édes-fivéremet? Egyáltalán, megírjam? ... K - y Tóth István felvétele, Szénsav-meditáció A citromszörp, a narancsszörp — köztudott dolog — enyhén szénsavas üdítő ital. Ez, amit most töltöttem a poharamba, abszolút enyhén szénsavas. Mondhatnám, sehogy- sem. Ráadásul termálvízhez inkább hasonlít, mint hűsítőhöz. Citromszörp. Átlátszó, édeskés- savanylcás, forint hatvanért. Címkéjén olvasható a bélyegző: nem járt még le a szavatossági ideje, alig kétnapos. Az üveg szája ép, fémkupakja is alig akart lejönni. És szénsavasnak kell lennie, mint ahogy a címkéje jelzi. Valamikor tanultam, hogy a gáz légnemű és a folyadékokból könnyen, hamar távozik. No, de ennyire ?! Világos: ha a folyadékba kevesebb gázt töltenek, akkor idővel kevesebbnek kell majd távoznia. Szávai, nem kell mindig a cserebogarak halhatatlanságán elmélkednünk. Azon is lehet esetleg, hogy vajon hol léphetett meg idő előtt az a virgonc szénsav a légmentesen, fémmel zárt üvegéből? (—es) A magyaron kívül hét nyelven beszél Mit igényelnek a külföldiek? Az étterem elé külföldi autók gördülnek. A járókelők néha érdeklődéssel mustrál- gatják a kevésbé ismert típusú kocsikat. A külföldiek rendszerint a déli időszakban és az esti órákban érkeznek. Reggelig alig néhány kocsi tulajdonosa marad, hiszen a szálloda nagyon kicsi. Este kilenc óra lehet. Öszes hajú, sötét ruhás szikár férfi fogadja az étterem előcsarnokába érkező idegeneket. Egy holland csoportot előzékenyen asztalhoz vezet, szól a pincérnek, étlapot fordít, megfelelő ételt segít választani a vendégnek. Néhány perc udvarias szóváltás és már másik társasággal foglalkozik. Bokor György új ember a városban. Tolmács. — Feleségemmel évtizedeken át jártam a világot. Táncművészek voltunk, szerepeltünk Furópa színpadain, bebarangoltuk Amerikát és Ázsiát. így az iskolában tanult német és francia nyelv mellett elsajátíthattam az angol, olasz, spanyol, görög és arab beszédet is. Igaz, ezeknek a nyelveknek nem ismerem a nyelvtanát, s olvasni sem tudnék minden szöveget, de a vendégek kívánságát mindig tolmácsolom. — Munkám igen változatos. A Kossuth Étteremből gyakran hívnak a Délibáb Cukrászdába, néha a Magyar Étterembe is. Szinte minden percben más nyelven kell beszélnem. — Rendszerint segítséget kémek az ételek kiválasztásában. Ilyenkor legtöbbször valamilyen igazi magyaros ételfélét szeretnének fogyasztani. Szívesen adok tanácsot, mivel eddig még mindig elégedettek voltak a magyar konyhával. Elmondja, hogy nyugdíjazása előtt az egyik építőipari vállalat osztályvezetője volt. Most nyugdíjkiegészítésként vállalta itt ezt az állást. Két évig a Royal Szállóban töltött be hasonló munkakört. Május óta segíti Cegléden az egyre növekvő idegenforgalom kibontakozását. — Az ide látogató külföldiek rendszerint meglepődnek, nincsenek ahhoz szokva, hogy ilyen kisvárosban több nyelven értő vendéglátó kalauzolja őket. Ilyen külföldön is csak a nagyobb éttermekben, szállókban fordul elő. Itt jó segítséget nyújtok a pincéreknek is, akik nem beszélnek idegen nyelveken. — Vendégeink az árakkal elégedettek. Dollárban számolnak, s gyorsan kiderül, hogy „odaát” egy levest ha kaprának azért a pé. irt, amiért itt kedvükre megebédelhettek. Amit a szállóvendégek hiányolnak, az a fürdőszoba. ök az általános európai igényeket keresik. — Ezért volna hasznos, ha minél több olyan magánházat találnának a városban, ahol az igényesebb vendégeket is el lehetne helyezni. Kellene még egy emelet a meglevő szállodára, hiszen így sem győzi a forgalmat — mondja. Nagy kedvvel beszél az idegenforgalomról. Azt szeretné, hogy a vendég, aki csak néhány órát, esetleg egy éjszakát tölt a városban, jól érezze magát, s ha folytatja az utazást jó emlékkel gondoljon vissza. (tamasi)
