Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

1966. JÜLIUS 1*7., VASÄRNAP "\JCíi4ap 1 Kolumbusz vagy a vikingek? Kolumbusz 1492. október 12- én lépett először az Újvilág földjére. Felfedezését nemegy­szer elvitatták tőle. Az elmúlt év végén állítólag bizonyíté­kokhoz jutottak abban a tekin­tetben, hogy előtte már mások ás jártak Amerikában. Ugyan­is Svájcban megtalálták, és a New Haven-i Yale egyetem tudósai közzétették az amerikai kontinens első térképét, amely a Kolumbusz előtti korszakból származik. A Yale egyetem két tudósa, Alexander Orr Vietor, az egyetem térképészeti szer­tárának őre és Thomas Mars­ton, a középkori s renaissanoe- kori könyvtár vezetője buk­kant a szenzációs leletre. Állí­tásuk szerint a térképet Basel- ben szerkesztették 52 évvel az­előtt, hogy Kolumbusz Kristóf meglátta Amerikát, és a tér­kép azt erősíti, hogy az Újvi­lágot Rőt Erik két fia, Bärni és Leif fedezte fel. De vitathatatlan-e a baseli térkép hitelessége? Ezzel a kérdéssel fordult az APN tu­dósítója a vitában részvevő leningrádi földrajztudósokhoz és térképészekhez. 565 esztendős térkép? Nem! — Mit nevezünk Amerika felfedezésének? — tette fel a kérdést Vlagyimir Nyevszkij, a földrajztudomány kandidátusa, a leningrádi egyetem docense. — Első „felfedezői” primitív ázsiai törzsek tagjai voltak, akik 20 000 évvel ezelőtt a Behring szoroson át jutottak el az amerikai szárazföldre. Ezt is fölfedezésnek nevezhet­nénk, ha az emberiség tudott volna róla. A térképeket illetően több jel arra mutat, hogy hamisít­vánnyal állunk szemben, bár ez rendkívül ügyes hamisítók műve. A térkép keleti részét pél­dául nyilvánvalóan régi arab térképekről másolták. A X— XII. századi, arab térképészek messzire elhúzták kelet felé Kelet-Afrikát, s az Indiai- óceánt hosszú csatornának tüntették fel. Ugyanezt fi­gyelhetjük meg a baseli térké­pen is. Az arabok hallottak a ..varrégek és a görögök” út­jának létezéséről, de azt a Balti-tengert a Fekete-tenger­rel összekötő zárt tenger- szorosnak képzelték. A nor­mannok, akik bejárták ezeket sz utakat, nem követhették el ezt a hibát. A baseli térkép mégis zárt víziútnak tünteti fel a Balti-tengert és a Feke­te-tenger közötti útvonalat. Ezért nehezen hihető, hogy a svájci könyvesboltban fel­fedezett térkép valóban 565 éves! Az új lelet határozottan gyanús — Nyugaton egész hamisító- ipar működik — mondja Moiszej Kogan, a történelmi tudományok kandidátusa, aki több művet írt Amerika felfe­dezéséről. — Óriási mennyi­ségben gyártanak „régi” pén­zeket, sírokban található szob­rocskákat és különböző doku- ^ mentumokat, egyszóval min- ^ dent. amiért pénzt lehet kap- 5 ni. Különféle hamisítványok- $ $ rsssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssss. kai több ízben megpróbálták bebizonyítani, hogy a vikingek fedezték fel Amerikát. A Mi- nesota államban talált híres kő például megörökítette a vikingek első látogatásának dátumát is: 1362-ben érkeztek az általuk felfedezett föld­részre. De ez a „normann” fel­irat hamisítványnak bizo­nyult, bár évtizedeken át hi­telesnek vélték: Ulov Oman svéd származású farmer szom­szédjával együtt készítette a feliratot. Elásta a követ, majd újból kiemelte a földből, és „leletével” elszédítette a föld­golyót ... A baseli térképen megraj­zolták Wynlandot, s ha hin­nünk lehetne neki, akkor ez a legendás ország hatalmas szigeten, feküdt. De ennek a térképnek megint csak nem hihetünk: Grönlandot túlságo­san „mai” körvonalak hatá­rolják. A XV. században vi­szont a tengerhajósok még nem tudták, hogy Grönland — sziget. Még a XVII—XVIII. század térképein is rendsze­rint Amerikához tartozó föld­résznek tüntették fel, Hogyan hihetnénk el, hogy már 500 évvel ezelőtt tudták azt, amit általában még a XVII—XVIII. században sem sejtettek? Mégiscsak Kolumbusz! Akkoriban, amikor Kolum­busz Kristóf útnak indult, Spanyolországban diadalra jutott a föld gömb alakjának eszméje. De ha elképzeljük az akkori idők földrajzi ismere­tein alapuló glóbust, csak egyetlen óriási szárazföldet láthatunk, amely magában foglalja Európát, Ázsiát és Afrikát. Az egész többi térsé­get az óceán töltötte be, mint Kolumbusz kortársai képzel­ték. Ha azon nyugat felé in­dulunk Európa partjairól, el­juthatunk a kelet-ázsiai par­tokhoz Valószínűleg erre tö­rekedett Kolumbusz Még ak­kor is, amikor fölfedezte Dél- Amerika szigeteit és száraz­földjének egy részét, abban a meggyőződésben élt, hogy Ázsiába jutott. Több esztendő telt el, amíg Jan Stobnicz len­gyel kartográfus elsőnek je­lezte térképién az Újvilágot 1512-ben. Mikor értesült erről az emberiség? — Az a térkép, amelyről oly sokat beszélnek ma a tu­dományos világban, nem ki­sebbítheti Kolumbusz Kristóf érdemeit — mondotta Mihail Belov, a történelemtudomá­nyok doktora, a Szovjet Föld­rajzi Társaság földrajztörté­neti szakosztályának elnöke. — Feltételezem, hogy például Ázsia északkeleti részét nem előbb rajzolták a térképre, mint évszázadunk ötvenes éveiben. Az eddig ismert ré­gi térképeken az ázsiai föld­résznek ezt a területét sehol sem ábrázolták úgy, mint a baseli térképen. 1951-ben tet­ték közzé viszont azt a térké­pet, amelyet Anthony Thomas jezsuita 1690-ben Szibériáról Kétezer tonnás hajókkal Anatolij Lobarszkij Jubiláló Duna-kutatók Jelölt halak — halászati tanácsok Mikroszkóp alatt: Nagymaros vize Tízéves jubileumához ér­kezett a Magyar Duna-kutató Állomás. Ebből az alkalom­ból felkerestük dr. Dudich Endre Kossuth-díjas akadé­mikust, egyetemi tanárt, hogy ismertesse e fontos intézmény /y///'///////W/W///////A'//7/////yW//////////////////Avy/////////////yW/'////X/y' Séta a viz a / a munkáját, eredményeit és ter­veit. — 1959-ben épületet ka­pott a Magyar Duna-kutató Állomás — a Pest megyei Alsógödön. Megépítették a laboratóriumot is és ezzel megkezdődhetett a szervezett ^ biológiai Duna-kutatás. § — Kiilön-külön vizsgáltuk ^ a szabad víz, a vízfenék, a ^ vízben levő tárgyakon kelet- ^ kező bevonat és a növény- ^ zet életközösségeit. Az állo- SZÉP, KÉNYEI,- ^ más halbiológusa, tudomá- MES LÉPTEK- § nyos tanácsaival segíti a KEL, PÓRÁZRA ^ Duna menti halászati szövet- FOGVA UGYAN, s kezeteket, és rendszeres hal- DE MÉGISCSAK S jelöléseket végez. Kidolgozta VlZFENÉKRE § a magyar Duna-szakasz szá- IGYEKSZENEK í mára a halászati szabályza- AZ EMBEREK. ^ tot­A TŰZOLTÓSÁG $ — A nagy, német nyelvű KifwvfiitfivÄ- > monográfia kiadását 1968—ra r.\t rv^KftTi § tervezzük. Tartalmazza majd kai Gxakuk tl-z dunai állam biológusai- LATOZNAK, ^ tói összegyűjtött adatokat, a HOGY FELKÉ- ^ Duna-vidék klímájára, víz- SZÜLJENEK AZ ^rajzára, vizeinek fizikai, ké- ESETLEGES ^ miai és biológiai viszonyaira. MENTÉSI MUN- ^ — További terveink szerint KÁLATOKRA. ^ különös figyelemmel kíván- EMELLETT SE-$juk vizsgálni a Duna Nagy­a ^ míirns fplpt.ti szakaszát. GÉDKEZNEK A $ maros feletti szakaszát, hogy VlZ ALATTI MÜ-$ teIíes alapvizsgálatunk legyen i^ arra az időre, amikor ott _ $ megepuJ az erőmű es mögötte EL^®GZESE- ^ megkezdődik a Duna vizének BEN, AZ EL-^és élővilágának az átalakulá- SÜLLYEDT, RÉG- $ sa — fejezte be nyilatko- ÓTA ODAKE- ^ zatát dr. Dudich Endre aka- RÜLT TÁRGYAK ^ démikus. KIEMELÉSÉBEN. $ Ilalácsi Dezső folyója, az európai folyami közlekedés gerince állt. A nemzetközi szaksajtó­ban azóta számos értékelő cikk jelent meg a konfe­renciáról — ezek rámutatnak a Duna, mint gazdasági tényező je­lentőségére. Adatok igazolják, hogy a nagy európai víziutak ösztönző erővel hatottak az ipari fejlődésre, az ipari góc­pontok és körzetek kialaku­lására. Igen nagy szerepe van a Dunának, mint víziútnak, a Duna menti államok egymás közötti kereskedelmében. A távlati tervek között szere­pel a Rajna—Majna—Duna összeköttetés teljes kiépítése, valamint a Odera—Duna-csa- torna megépítése. Ezzel gya­korlatilag Budapest négy tenger (Északi-, Balti-, Föld­közi- és Fekete-tenger) kikötő­jévé válna. A tervezett össze­köttetések hatása bizonyára igen nagy lesz a nemzetközi hajózásra és a nemzetközi munkamegosztásra. Mivel az új víziútrendsze­rek Európa nagy részét átfogják, számos európai ország között létrejöhet a közvetlen összeköttetés megszakítás nélküli víziúton. Ennek előnyei elsősorban a mezőgazdasági termékek, nyersanyagok (ásványok), energiahordozók és nagy tö­megű ipari termékek, kész­áruk esetében kézenfekvők. Várható, hogy a magyar ha­jók (Magyarország kedvező közlekedés-földrajzi helyzeté­ből adódóan) jelentős mér­tékben hozzá fognak járul­ni ahhoz, hogy a Dunán ki­alakuljon a többi nagy euró­pai fölyóéhöz hasonló élénk forgalom. A magyar hajózás­nak a folyami forgalom lebo­nyolításában jelentős tapasz­talatai vannak. Több mint harminc éve vezettük be a kombinált Duna-tengeri ha­józást s ez a Csepeli Szabad Kikötőt (a Duna középső sza­kaszának e nagy létesítmé­nyét) egycsapásra tengeri ki­kötővé tette. Ez felhívja a fi­gyelmet Budapest szerepére a kiépülő nagy európai ví­ziútrendszerben. Ami a Duna jövő hajópark­jának fejlődését illeti: a tolóhajózás szerepe nö­vekszik a folyami közleke­désben. Ismeretes, hogy a magyar ha* jóépílés nemzetközileg is elis­mert eredményeket ért el tolóhajók építésében. Elkép­zelhető, hogy Budapest és a Fekete-tenger között (ha leg­alább 3 m vízmélység évi 340 napon át a hajózó úton biz­tosítva lesz) az 1500, sőt 2000 tonnás hajók és uszályok is rendszeresen közlekedhetnek, sőt kedvező körülmények kö­zött Budapest fölött is meg­fordulhatnak teljes rakomány­nyal. Problémát okoz a hidak magassága, szerencsére a magyar műsza­ki szakemberek már kifejlesz­tettek olyan megoldásokat, amelyek segítségével a kor­mányházak tág határok kö­zött emelhetők vagy süly- lyeszthetők. Ilyen célra hid­raulikus megoldást alkal­maznak például a 2000 lóerős dunai tolóhajóknál. A magyar hajóépítés a transzkontinentális víziutak kialakítása kapcsán minden bizonnyal új hajótípusokat, új műszaki megoldásokat fog ki­fejleszteni. A Koko-nor lialspecialilása Kínai tudósok behatóan ta­nulmányozták a legnagyobb kínai tó, a Koko-nor halállományát. A Koko-nor tó Északnyugat-Kínában a Csinghaj fenn­síkon terül el, partjain tibeti és mongol pásztorok élnek, akik sohasem esznek halat. Ezért eddig nem is nagyon is­merték a Koko-norban található egyetlen halfajta sajátossá­gait. Most megállapították, hogy egyfajta pontyról van szó, amely szinte teljesen pikkelytelen és igen értékes táplálók. A kínai tudósok 1963-ban, az ország halászati felméré­sére indított kampány keretében kezdték meg a Koko-nor-i halfajta tanulmányozását. Adataik nyomán meg fogják kez­deni a mesterséges tenyésztést és a halfajta elterjesztését más kínai vizekben is. Növények — fenol ellen A fenol, ez a kellemetlen szagú vegyület a szerves vegyipar nélkülözhetetlen alapanyaga. A vegyipar roha­mos fejlődésével egyre na­gyobb mennyiségű vegyszer, köztük a fenol (karbolsav) jut a szennyvizek útján a termé­szetes vizekbe. A halak szer­vezetébe jutva, nagy meny- nyiségben halmozódhat fel úgy hogy húsuk emberi fo­gyasztásra alkalmatlanná vá­lik. Nagyobb mennyiségben mérgező hatása is érvényesül, ami a szennyezett víz halállo­mányának pusztulásához ve­zet. Németországi vizsgálatok szerint egyes vízi és vízparto­kon élő mocsári növények, mint amilyen a tavi káka, a fenolt kivonják a vízből és szervezetükben felhalmozzák. A karbolsavfelvétel mértéke évszakosán ingadozik; legna­gyobb a meleg nyári hóna­pokban, a hűvös tavaszi és őszi időben pedig lassabban megy végbe. A vízi növények e tulajdonságának felhaszná­lásával kívánják megoldani a természetes vizek elszennye­ződésének világszerte mutat­kozó problémáját. Egy norvég ha­lászhajó napokon keresztül hányó­dott a viharban. Elfogyott az élel­miszerük és az ivóvizük. Nem volt mivel meggyújta­ni a spirituszfözőt. Váratlanul — egy kifogott hal gyom­rában — egy do­boz gyufát talál­tak. Bár nem bíz­tak a sikerben, mégis megpróbál­ták a gyufaszála­kat meggyújtani; lángra is lobban­tak. A félig szét- mállott, teljesen átnedvesedett gyufásdoboz cím­Gyufareklám a horgon kéjén a norvég halászok ezt ol­vasták: „Készült a Szovjetunióban.” A szovjet gyufa népszerűsége vi­lágszerte emelke­dik. A gyufa a Razno e kszport” össz-szövetségi egyesülés egyik hagyományos áru­cikke. Fő vásárlói között találjuk Angliát — ahová havonta körülbe­lül 15 millió do­bozt szállítanak —, Hollandiát, az NSZK-t, Szaúd- Arábiát, Jordá­niát és más álla­mokat. Minden ország más-más igénnyel lép fel. Dahomeyben pél­dául keresett a vörös szalmából készült sárga fejű gyufa. Nagy sikert vívott ki a szov­jet .,vadászgyufa” is. A ..Raznceksz- port” évente egy­millió dollár érté­kű gyufát szállít a külföldi piacok­ra. Az elmúlt évben ülésezett Budapesten a nemzetközi kon­ferencia, amely a Duna csa­tornázásának a transzkonti­nentális víziúthálózatban be­töltött szerepével és jelentő­ségével foglalkozott. Neves szakemberek (Magyarország­ról, az NDK-ból, az NSZK- ból, Ausztriából, Csehszlová­kiából, Lengyelországból, Ang­liából, valamint Svájcból) tar­tottak előadásokat, amelyek középpontjában a Duna, Eu­rópa második legnagyobb Budapest — négy tenger kikötője! víz - víz - viz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom