Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-17 / 168. szám
1966. JÜLITJS 17., VASÁRNAP rtai hegyei cJCírlati Ma: 2 járás és 2 város szántóversenye Cegléden IVIa délelőtt kerül sor a ceglédi, a monori járás, valamint Cegléd és Nagykörös város legjobb traktorosainak összevont szántóversenyére. A vetélkedőt Cegléden, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben bonyolítják le. A győztes versenyzők értékes jutalomban részesülnek. SZEGED Nyitány — július 23-án A szegedi Dóm téren egy hét múlva, július 23-án este fanfárok hangján csendülnek fel a „Szeged híres város” kezdetű népdal bevezető dallamai, és azt követően Kodály: Háry János című daljátékának bemutatójával megkezdődnek az 1966. évi szabadtéri játékok. Az előzetes jelentkezések alapján az idén húsz országból várnak vendégeket. themyit ér a szerződés? ■ I .. B I r m J r • I I g" B 3 " * 1 fa r Potyognak a könnyeim Csökkent a zöldségtermelési kedv Szentlőrinckátán A három évvel ezelőtti emlékezetes paprikafelvásárlási nehézségek után lassan elültek a hullámok. Nagy munkát végeztek a pártszervezetek, s mindazok a szervek, amelyeknek valami közük is van e termelési kultúra fejlesztéséhez. Igyekeztek meggyőzni a termelőszövetkezetek vezetőit, tagjait, hogy hasznosítsák a korábbi beruházásokat, ne szüntessék be a kertészkedést. Az ilyen irányú munka mellett azt is tudta mindenki, hogy a termelés fejlesztése, a termelés biztonsága érdekében legtöbbet a kereskedelem tehet. Az idei felvásárlási szezon nehézségekkel kezdődött. A megyében az utóbbi években ugyancsak fellendült az újburgonya termelése. A MÉK szerződéssel biztosította a termelőket, hogy minden szem újibur- gonyát átvesz, mégis sok-sok Tízezer tonna A DCM dolgozói az PdSZMP IX. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy terven felül tízezer tonna cementet készítenek. A gyáróriás valamennyi részlegében egyéni felajánlásokat tettek a brigádok és a dolgozók. A klinkerégető kemencéknél mind a három brigád a szocialista cím elnyeréséért versenyez. A vállalat részlegei közül a cementmalom dolgozói teljesítették legjobban eddigi tervüket. idegesség, veszekedés közepette zajlott le a szezon. A szentlőrinckátai Oj Világ Tsz is azon gazdaságok közé tartozik, amelynek vezetői és tagjai úgy érzik: méltánytalan- ság érte őket, s anyagilag súlyosan károsodtak. Kókai Márton, a szövetkezet elnöke keserű szájízzel jegyzi meg: — Ügy gondoltuk, hogy az idő előrehaladásával megszűnnek értékesítési gondjaink. Sajnos, nem így van. Évről évre nehezebb. Mi már ott tartunk, hogy leállítjuk a korai áruk termelését, csak a konzervgyárakkal szerződünk. Nagyon súlyos és elgondolkoztató szavak ezek. A szentlőrinckátai gazdák, míg egyéniek voltak hírnevet szereztek kertészeti termelésükkel. Azóta meg, hogy szövetkezetbe tömörültek, egészen magas színvonalra emelték ezt a mű- ; velési ágat. Több millió forint fekszik az üvegházban, a melegágyakban, a mintegy három < hold befedésére elegendő fóliában és támasztó berendezés- i ben. A kertészetet járjuk, ami- í kor a tsz elnöke folytatja az | előbbi gondolatot: í — Mi úgy érezzük, hogy a ; termelésben helytálltunk, többet úgy gondolom, nem is kérhetnek tőlünk. Természetes, hogy a termelés közben ért károkért, terméskiesésekért nekünk kell felelni, a mi jövedelmünket csökkenti, miért hárítják azonban ránk a kereskedelem hibáit is? Meggyőzően bizonyítja igazát. A szövetkezet 120 hold újburgonya termelésére kötött szerződést. Ez a szövetkezet nem piacoz, az egész termésre szerződött. A tavalyinál három nappal korábban kezdték meg a szedést — június 6-án. Azóta nincs egy nyugodt napjuk. Minden gondolatuk a burgonya. Hogy így legyen erről a felvásárló — a MÉK is gondoskodik. — Már a kezdeti ár is alacsonyabb volt — két forint harminccal — mint tavaly. Ebbe bele is nyugodtunk, tudjuk, ha valamiből sok van, olcsóbb. A jó termés talán kárpótol bennünket. Sokkal jobban bántott az, elsejére átveszi mind a 120 holdról. Harminc hold burgonya azonban még a földben van. Aki ismeri a szentlőrinc- kátai viszonyokat, az tudja, hogy ez szinte megoldhatatlan nehézségek elé állítja őket. Erről így beszél Kókai Márton: — Nálunk két egész hét tized hold föld jut egy-egy tagra. Ezen a területen kell úgy gazdálkodnunk, hogy biztosítsuk a megélhetést. Eddig minden évben az újburgonya után káposztát, uborkát ültettünk, tehát kétszeresen hasznosítottuk a földet. Harminc holdon azonban a másodtermés kiesik. Számításaink szerint 580 ezer forint kárunk lesz emiatt. Alaposan szét kel nézni, hogyan pótolhatjuk ezl a jelentős összeget, hogyar kaphatunk kártérítést. A szövetkezet vezetősége keresi a kiutat a nehéz helyzetből. Egyelőre úgy látja, az £ megoldás, ha csökkenti a kertészeti területet, s a megmaradó kertészet termékét pedig olyan vállalatnál értékesíti ahol a szerződés nagyobt biztosítékot nyújt neki! az ideihez hasonló károk elkerülésére. Űgylátszik, £ konzervgyárak által szabott feltételek jobban megfelelnek a szén ílőrinckátai szövetkezeti gazdáknak. A fix árrendszer nagyobb termelés: biztonságot nyújt. Mihók Sándor lapunk jövö vasárnapi számában közöljük Dömötör Józsefnek, a MEK Igazgatójának tájékoztatóját a felvásárlási nehézségekkel és okaival kapcsolatban. a Választ keresni a ma emberének kérdéseire Látogatás Szentiványi Kálmán írónál Szorgos munka közben találom Szentiványi Kálmán írót leányfalui házában. A napokban jelent meg a könyvüzle- tékben A sárkány szárnyai című regénye, amelynek témáját a Szentendrei-sziget lakóinak életéből merítette, s máris új művén dolgozik. — A mennyország küszöbén című kisregényemet írom — mondja egy csésze illatos fekete mellett. — Ezzel a címmel jelenteti meg jövőre a Magvető K öny vkiadó kisregényeim és novelláim .gyűjteményét. A címadó kisregényen kívül a kötet többi írása kész. Ez a kisregény napjainkban játszódik. Főalakja egy vállalati igazgató, aki tisztában van azzal, hogy eddigi munkája nem teszi alkalmassá aria, hogy az új gazdasági mechanizmus fokozottabb követelményei között is megállja helyét. Bánatában egy banketten alaposan bevacsorázik, s hazatérve különös álom keríti hatalmába. Azt álmodja, hogy meghalt és mégis él. De ha él, úgy létezik túlvilág. De hogyan lehetséges ez, amikor ő eddig materialistának hitte magát? Igaz, hogy néha azért elment a -templomba, még gyónni is, ezt talán most majd a javára írják a túlvilágon. Érthető a megrökönyödése, amikor felébred álmából, hiszen a túlvilágon már olyan szépen elegy en.ge- tődött sorsa. Itt a földön pedig útja most arra az értekezletre vezeti, amelyen talán bejelentik leváltását ... A készülő új mű mellett két másik regénye vár megjelenésre. Már nyomdában van tetralógiájának negyedik kötete, a Hajnali madarak, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentet meg az esztendő végén. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában kerül majd az üzletekbe Az árok című regénye, amely egy kis vidéki város gyári lakótelepén játszódik. A munkások és a tisztviselők házait a múltban mély árok Választotta el. A felszabadulás után nagy látványosság közepette temették be ezt az árkot, de az emberek tudatában valójában csak ezekben az esztendőkben te- metődik be ez az árok. — Mindig is a mai élet gondjai, problémái foglalkoztattak — mondja búcsúzóul. — Nincs izgalmasabb feladat, mint keresni a választ a ma emberének kérdéseire. P. P. ahogyan a felvásárlás történt ^ — mondja az elnök, i; A szövetkezet rendszeresen ^ jelentette, hogy mennyi bur- $ gonyát szed. Naponta há- ^ romszor változtatták azonban ^ a szedés módját. Reggel még ^exportra kellett, délben bel- | földre, délután újra exportra. Mások a minőségi követelmé- í nyék, mások az árak. y — A tagok mindig azt kér- dezték: tudjuk legalább, hogy S mit kapunk munkánkért? — S mondja az árakról az elnök. — ^ Én sem tudtam, mit mondjak § nekik. S S — Másik nagy baj, hogy na- s ponta változnak az árak. A ^ ma szedett áruért nem tudjuk, ^ hogy holnap mit kapunk. Az ^ újburgonya ára egyébként — ^másfél forint. Ügy tudjuk, a ^ piacon lényegesen jobb ára § van, — folytatja az elnök. ^ A szövetkezetben a kerté- ^ szék javában szedik a paprikát ^és a paradicsomot. Az előbbiének meglehetősen jó az ára, S de a paradicsoméval sem elé5 gedetlenek. Mégsem tudnak ^örülni. Egyrészt élénken kí- ^ sért még a burgonyaszezon $ sok-sok nehézsége, másrészt ^ a korábbi évek tapasztalata ^ alapján félnek attól, hogy jó ^termés lesz! Ez utóbbi aggo6 dalműk nem is alaptalan, a í jó munka, a megfelelő szak- ^ értelem meghozza gyümölcsét: ^ roskadoznak a paradicsom- és ^ paprikatövek terhűktől. ^ A szövetkezet elnöke a be- ^ szélgetés közben vissza-visz- 5 szatér a burgonyára. Igen, ^ mert az ügy nem fejeződött $ még be. A MÉK a szerződés- ^ ben azt vállalta, hogy július Számításaink sze-S tv-m újra szuperált, a képen a fekete feketébb volt a feketénél, a fehér a fehérnél. A portugál meccsre úgy készültem, hogy Kőbányán, a sörgyárban tervmódosítást kért a tervosztályvezető. Egy-egynél bejött a tűzijáték. Égett a készülék. Feleségem a kisfiámmal a konyha felé szaladt, én a készülékhez. Pénteken kijött a szerelő és megállapította, hogy rossz a blokk, amit nemrégen háromnyolcvanért beszerelt. Két óra múlva azt mondta, hogy most ismét jó, kétszázért. Este eljöttek néhányon hozzánk, lecsót ettünk, pincehideg burgundival. Bene csinált a jobb lábánál a liverpooli zöld gyepen valamit, többször is... Azt még láttam, hogy * brazilok lefekszenek, úgy mint 1954-ben a koreaiak, mikor elfáradtak. Azt is hallottam, hogy egyik vendégem artikulátlanul ordít: Góóóól...! Remegett a háló. A brazil háló. Proszit! És a tűzijáték, ismét a tűzijáték! Szép ezüst csíkok, villámok, durr! s*» eleöntöttem minden em- 8, bér poharát burgundival és azt mondtam: doszvidánja! Odamentem a kis Favoritomhoz, megnéztem magamnak a képernyőt, csináltam két cselt és hatalmasat rúgtam a plexibe. Közben a rádió halkan szólt, Szepesi azt mondta, hogy Franciaország—Uruguay 1:1 és hozzátette, hogy ez kit érdekel ...? Másnap, a hivatalban senki sem dolgozott, mindenki ünnepelt, én dolgoztam, csak én egyedül. A főnök fülébe jutott a dolog, behívatott, fur- káló strébernek nevezett, de bocsánatot kért, mert látta, hogy potyognak a könnyeim. Suha Andor ssSsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* Vigyázat! Életv cély! A TÉNYEK Tápiósáp. Dózsa György út 148. Kicsi, rogyadozó parasztház. A szakértő bizottság jelentése szerint, lakásnak alkalmatlan: életveszélyes! Ebben él, Stóg Mihályné, 64 éves beteg özvegyasszony, 19 éves leányával. Az épület a Tá- piósüly és Vidéke Körzeti Fmsz tulajdona, és a tulajdonosnak lenne kötelessége a karbantartás. A helyreéllí- tí-i azonban — építészek szak- véleménye szerint — értelmetlen, a házat le kell bontani. A Monori Járási Tanács április 9-én kelt levelében el is rendeli az életveszélyes ház lebontását, és egyben felhívja a községi tanács vb-elnökét, hogy „a bentlakók elhelyezéséről haladéktalanul gondoskodjon”. A községi tanács, amely a kiköltöztetéssel természetesen egyetért, megfellebbezi a határozatot, hogy az fmsz legyen köteles Stó- géknak lakást biztosítani. Az fmsz ezt nem vállalja. Üj lakást kellene építeni, ez pedig nem tartozik hozzá, állami feladat, a tanács hatásköre. Ezek a tények, most halljuk az érdekelteket! A VÉLEMÉNYEK Özvegy Stóg iuihályné: — Kérem, én már 28 éve lakom itt. öreg vagyok, sokat fekszem betegen. Eltartásomról 19 éves kislányom gondoskodik. ö Pesten, a Telefongyárban dolgozik, mint műszerész. Havonta 1200— 1300 forintot keres, ez a kettőnk megélhetésére éppen hop- elég. nem is gondolhatunk lakásépítésre. Ezt a házat én magam már négyszer is megtapasztgattam, de már nerr lehet ra segíteni. Minden nyirkos, ki tudja mikor dől fejünkre a ház. Most még áll valahogy, de mi lesz, ha jönnek ősszel az esők. Én már jártam segítségért a tanácsnál is, az fmsz-nél is. Mindenki csak azt mondja, költözzem «.í. De hát hova? A nénike elsírja magát... Stóg Mária, az asszony lánya: — Az itt a baj, hogy nem is nagyon akarnak segíteni! Nem lehet, hogy az egész faluban ne akadjon egy szoba, ahol ellehetnénk. Volna hely, csak engedélyezni kellene! Csak mondják a segítséget, de senki nem törődik itt senkivel. Senki nem törődik senkivel ! ?... Gyerünk a tanácshoz. Zima Károlyné, vb-titkár: — Higgye el, rettenetes lakáshelyzetben vagyunk. Nem a mi jószándékunkon múlik, hogy Stógéknak lakást adjunk. Az 1963-as árvíz nagyon sok házat megrongált. Az idei belvíz miatt ledőlt öt ház, nyolc épület pedig életveszélyessé vált. A faluban 24 cigánycsalád, 142 fő él szintén rossz körülmények között. Próbálunk segíteni, ahogy lehet, de lakást nem tudunk építeni. Nincs is rá pénzünk, és magánlakásra amúgy sincs állami keret. Esetleg tudnánk adni OTP-akció keretében telket, ez nem is lenne drága, segítenének az emberek is társadalmi munkában — de nincs építőanyag. Meg van kötve a kezünk. Szabó János, vb-elnök: — Megkaptuk a határozatot mi is, kötelesek vagyunk szükséglakást biztosítani. De honnan ? — Stógék azt mondják, akadna a faluban hely, csak ők nem kapják meg. — Ami üres épület van a faluban, az vagy szintén élet- veszélyes vagy magántulajdon. Magántulajdon felett a tanács jogilag nem rendelkezhet — Milyen megoldást tud? — Kétfélét. Stógékat magánlakásban kellene elhelyezni. Ezen a téren a személyes jóindulatra vagyunk utalva. — A másik megoldás, intézkedjen az fmsz! Mi ilyen értelemben meg is fogjuk fellebbezni a bennünket kötelező határozatot. Spanics Gyula, a Tápiósűly és Vidéke Körzeti Fmsz elnöke: — Mi megtettük, amit tudtunk, aládúcoltuk a házat, rendbe is hoznánk, de ez műszakilag már nem lehetséges. Üj lakást adni nem a mi hatáskörünk. — Az életveszély miatt ez rendhagyó eset. önöknek is segíteniök kellene! — Nem a mi jóindulatunkon múlik. Ha fölöttes szervünk is engedélyezi, odaadhatunk ősszel Stógéknak egy felszabaduló raktárt. Ennek a rendbehozásához is a tanács segítsége kell. (A szóbanforgó raktár egyetlen pici, sötét helyiség!!!) — Milyen megoldást tudna még? — Intézkedjen a tanács! CSELEKEDNI KELL! A kör bezárult, látszólag mindenkinek igaza van, mindenki „meg tudja magyarázni a bizonyítványát”. Mégis hiba van valahol. Elsősorban ott, hogy ez az ügy nem egyéni jószándék, hanem közös tettek kérdése. Jelenleg csak az akták, rendelkezések és föllebbezések születnek, és közben a ház lakói állandó életveszélyben vannak. Itt nem megértés, intézkedés szükséges! A két intézménynek nem egymás rovására, hanem közösen kell megoldania a problémát. Adjanak segítséget a felettes szervek is, ne engedjék megrekedni az intézkedést, a hatásköri vitáknál. Értsék meg az illetékesek; nem szerveknek, vagy intézményeknek jogi felelősségéről van szó, hanem közös, emberi felelősségről! Elek János k I t £ gy ország örül, ünnepel és én sírok. Megvertük a brazilokat. Szép fegyvertény! Most kibírták a fiúk a kilencven percet idegekkel is. Feloldódott a merevgörcs. Több gólt rúgtak, mint amit az eredményben írtak az újságok. A múltkor a portugáloknál többet hagytak ki, mint amennyit kaptak, és most rúgtak. Apropos, sírok ... Jó egy hóngpja otthagytam csapot-papot, rohantam haza megnézni a tv-ben a Szerelmes biciklistákat. Annak idején nem volt szerencsém a moziban megnézni ezt a filmet, pedig szerettem volna, hiszen valamikor én is voltam biciklista... Megérkezem, lihegek, csókolt lehelek aranyos kis feleségem homlokára, ahogy ez a mi családunkban szokás. Nekivetkőzöm, papucsban, bele a fotelbe, az én kis Favoritom elhozza ide a szobába a szerelmes biciklistákat, valamint szép partnernőiket. ereg a film, egy férfi ül iß^ a stégen, horgászik és azt mondja, hogy vigyék a feleségem! A marha, azt a szép nőt... Később ez a nő azt mondja a szobában a biciklistának, hogy húzza le az ablakredőnyt, mert az emberek... Itt, ennél a jelenetnél a tv képernyőjén petárdák robbantak, ezüstcsíkok villantak. Másnap fizettem háromszáznyolcvan forintot a szerelőnek és máig sem tudom, hogy mi történt: lehúzta-e az a pali a redőnyt vagy sem. Volt olyan gondolatom, hogy megkérdezem valakitől, de féltem, hogy félreértenek. Az ország mind a két keze tele van munkával, itt az aratás, és akkor engem ilyen marhaságok érdekelnek.
