Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

Csúcsforgalom cikcakkban Kora reggel óta nagy a for­galom Cegléden. Hogyne len­ne nagy, mikor hetipiac napja van, és az érkező, nyári áru­féleséggel együtt növekszik a válogató, beszerző vásárlók forgataga. Az évszakra való tekintet­tel a kerékpáros, motoros és autós közlekedés is mond­hatni, csúcspontra hágott. öröm nézni a piacra igyek­vőket, a teli kosárral visz- szafelé haladókat — de... — De rossz nézni, ahogy a városi tanács épülete előtt, Cegléd egyik legforgalma­sabb pontján, kerülgetik az emberek az úttesten haladó járműveket. Ahogy igyekez­nek, hátrálnak, megtorpan­nak, cikcakkolnak egyik ol­dalról a másikra. Pedig a köz­lekedés rendjét ismerve, az utcasarkokon derékszögben, szabályosan kellene áthalad­niuk. Délelőtti forgatag: szinte távol-keleti bazárnegyedbe il­lő káosz. Balesetveszély. Fe­gyelmezetlen figyelmetlenség. Fékcsikorgás, szitkozódás, méltatlankodás. Hát helyes ez így? Nem len­ne megoldás? Hol az irányí­tó, a szigorú, a szabályokhoz ragaszkodó közlekedési rend­őr? PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁS A Két lanév közöli X. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1966. JULIUS 14., CSUTORXUK MEGÉRKEZETT A CEGLÉDI MALOMBA a% első idei gabona Kilencszáz vagon búzát várnak Mint már közöltük, kedden reggel megérkezett az idei el­ső gabonaszállítmány a ceg­lédi Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat telepére, a ceglédi Petőfi Termelőszö­vetkezet földjéről. Az első gabona fogadtatá­sára bensőséges ünnepség­gel készült a vállalat és a szállító termelőszövetkezet egyaránt. Légy- és szúnyogirtási kampány a írtlthtttirí'.v.vo«J n«n>iii/ré(f(>fmí sattífftílutántif Kora tavasztól kezdve és különösen a nyári hónapokban sok munkája van a földműves­szövetkezet növényvédelmi szolgálatának. A növényi kár­tevők elleni védekezés és a szúnyogok elleni hadjárat egyik vezetője, Fejes Sándor brigádvezető ismertette tenni­valóikat. — öt munkatársam van és szerszámaink, a magas nyomá­sú permetezőgép. — Feladatunk elsősorban a szerződéses gazdák gyümölcs­fáinak védelme a háztájiban és a kiskertekben. A mi dolgunk a növényvédelem a földműves­Vasárnap győzni akarnak a CVSE ökölvívói A vasárnap elmaradt ököl­vívó területi bajnokságról Dá­vid Ferenc edző a követke­zőkben nyilatkozott: — Rajtunk kívül álló okok miatt maradt el a nehezen várt bajnoki találkozó — mon­dotta. — Érthető, hogy nagy volt az érdeklődés, hiszen a Törökszentmiklósi Vasas jó képességű játékosokkal ren­delkezik. Csalódást így sem fogunk okozni drukkereink­nek, mert versenyzőink lel­kileg is nagyon felkészül­tek az igen hevesnek ígér­kező nehéz találkozóra. Bí­zunk abban, hogy kevés pon­tot fogunk leadni. Nagy küz­delemre van kilátása Bárónak, Valkainak, Semetkának és Hörömpőnek. Homokinak Ju­hász lesz az ellenfele, aki utánpótlás-válogatott. A mér­kőzést vasárnap délután fél négy órakor tartjuk a vá­rosi művelődési házban, ked­ves drukkereinket szívesen várjuk. — sz — szövetkezet csemetelerakatai- ban is. — A szerződéseket a termel­tetési osztályon tartják nyilván és minden hétre munkatervet kapunk. Hajnali öt órakor in­dul a brigád. Délután négy­öt órakor hagyjuk abba a munkát. Csak szélcsendes idő­ben dolgozhatunk. — Huszonháromezer termő gyümölcsfára van szerződése a szövetkezetnek. Az Ugyer kü­lönböző dűlőiben ezernyolcszáz eperfát permetezünk. A Tán­csics Tsz-ben a múlt esztendő­ben mi végeztük el az ameri­kai szövőlepke elleni védeke­zést. Az idén hasonlóképpen szsotember húszadikán kerül sor a permetezésre. — Ebben a hónapban esedé­kes a légy elleni kampány. A Dózsa Népe Tsz-ben, a Petőfi­ben. a sertéstelepeken és a vá­góhídon végezzük el ezt a fon­tos munkát. — Van azonban délutáni műszakunk is. Húsboltokban, vendéglátóipari egységekben, termelőüzemekben csak zárás után dolgozhatunk. Itt a le­gyeket, svábbogarakat pusztít­juk s általában mindenféle kártevőt, ami ilyen helyeken található. Ezt a munkát éj­szaka végezzük el. — Naponta tíz-tizenkét hek­toliter vízre van szükségünk. Vannak azonban kivételes ese­tek is. Például amikor a Ma- lomtószél környékén támadtuk a ■’-""eket, szúnyogokat, akkor nagyobb mennyiségű vízre volt szükségünk. Egy nap alatt harminckét hektolitert hasz­náltunk fel. Végigpermeteztük a nádat és a hatalmas fűzfákat is. <—ssi) A mintegy hatszáz mázsá- nyi gabonát Csala István, a Petőfi Tsz elnöke adta át a malomiparnak: Ritz Lajos üzemvezetőnek. Hajdú Elek főmolnárnak, Tóth Lajos fő­könyvelőnek és Czibere Pál- né minőségi ellenőrnek. A gabona átadásakor a szö­vetkezet elnöke — régi nép­szokáshoz híven — új sütetű, ropogós házikenyérrel kö­szöntötte a búzatermés feldol­gozóit —, hogy remélik, leg­alább ilyen kenyér készülhet majd az idei termésből. Délután a minőségvizsgálat­kor elért eredményeket is jelezhették már: — A Petőfi Termelőszövet­kezet gabonája jobb mi­nőségű a múlt nyárinál. Hektoliterenként! súlya 80 százalékos. tehát aratáskor, már most megfelel a követelményeknek. A lisztje is jó minőségűnek ígérkezik. Sikértartalmának vizsgálata folyamatban van. Ritz Lajos üzemvezető a továbbiakról a következő tá­jékoztató jelentést adta la­punknak. — A Petőfi Tsz szállítmá­nyát még három más szö­vetkezeté követte: a Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Dózsa -Népe Termelőszövetke­zet és a nyársapáti Arany Ho­mok Termelőszövetkezet idei első gabonáját vettük át. Az idén — kísérletképpen — köz­vetlen a kombájn mellől jut az üzembe a termés, itt tisz­títjuk, itt végezzük el az őr­lés előtti teendőket. Nem mondom, hogy az új módszer bevezetése nem okozott gon­dot, de az idei tapasztalatok alapján már a jövő évi ter­més fogadásának és gyors feldolgozásának lehetőségét biztosítják. A ceglédi Malomipari és Terményforgalmi Válla­lat a termelőszövetkeze­tektől a nyár folyamán körülbelül 910 vagon ga­bonát vesz majd át. A raktározási lehetőséget bő­vítéssel tették lehetővé, s így mintegy 300 vagonnyi gabo­nával több kerülhet a raktár­ba. Ez lehetővé teszi az üzem negyedéves őrlés-szükségleté­nek fedezését. Az első gabona lisztjét jú­lius húszadika felé szállítják majd a kenyérgyárakba: hó­nap végén már az új búzá­ból sült kenyeret hozhat for­galomba a kereskedelem. (eszes) 300 ezer forint iskolák, óvodák és napközi otthonok tatarozására Emelkedett a tanulmányi állag, csökkent a mulasztók száma HOLNAP: VB-ÜLÉS Holnap délelőtt 9 órakor ülést tart a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Főbb napirendi pontok: Tá­jékoztató jelentés Cegléd vá­ros törvényességi helyzetéről, az I. félévi adóbevételi ter­vek teljesítéséről és az 1966. évi adóelőírásokról, vala­mint bejelentések, indítvá­nyok. A művelődési házban ma este 7 órától 11 óráig tánc­est lesz az emeleti táncte­remben. Játszik az „Elferoz” gitárzenekar Az Egy öreg ccglédberceli előfizető aláírású levél írójá­nak üzenjük: írja meg pon­tos címét, hogy kérésére le­vélben válaszolhassunk. Az iskolaév már régen be­fejeződött, a nyári szünet még javában tart, a városi tanács művelődési osztályán azonban már az új tanévre készülnek. — Munkánk első lépéseként az elmúlt tanév eredményeit és tapasztalatait kellett ele­meznünk — mondotta az osz­tály vezetője, Győré Sándor. — A város valamennyi is­kolájának tanévzáró értekez­letén részt vettünk, s gondo­san tanulmányoztuk a beér­kezett jegyzőkönyveket Az eredmények összesítése során kiderült hogy ismét előbbre léptünk a lezárult tanév so­rán. Intézményeinkben az is­kolareform megvalósításával párhuzamosan emelkedett azoknak a tanulóknak a szá­ma, akiket szaktanárok taní­tanak. — Ma már a város általá­nos iskolába járó diákjainak 94 százaiéira szakrendszerű oktatásban részesül. Több külterületi iskola megszűnté­vel sikerült elérnünk, hogy a felső tagozatos tanulók — többségükben autóbusszal — bejárnak a városi iskolákba, ahol megfelelő szakképzettsé­gű tanárok tanítják őket. — Változatlanul célkitűzé­sünk, hogy a tanköteles fia­talok minél nagyobb százalé­ka végezze el az általános is­kolát, minél kisebb legyen a lemorzsolódás. A nyolc osz­tályt elvégzett, de tizenhato­dik évüket még be nem töl­tött fiatalok — ha nem járnak középiskolába, nem tanulnak szakmát és csak napi 4 órás munkájúi: van, vagy egyálta­lán nem dolgoznak, kötelesek tizenhat éves korukig általá­nos iskolai továbbképzésre járni. — A Táncsics iskolában he­ti hat órában foglalkoznak ezekkel a fiatalokkal. így ál­talános műveltségük szélese­dik és ipari jellegű gyakorla­ti foglalkozásokat is szervez­nek számukra. — Fokozott gondot fordí­tunk azoknak a szülőknek a gyermekeire, ahol mindkét szülő dolgozik. Növekedett az óvodai és iskolai napközis csoportok száma. Most már 20 iskHai és 26 óvodai csopor­tún.: van. Ezzel városunk el­látottsága magasabbra emel­kedett a megyei átlagnál. — Most állítjuk össze a kö­vetkező tanév munkatervét, és az augusztus második felé­ben sorra kerülő tanévnyitó értekezleteket is most készít­jük elő — mondotta a műve­lődési osztály vezetője. Bárdos Endre, városi tanul­mányi felügyelő a tanulmányi eredmények, a mulasztási át­lag alakulásáról és a tanulók nyári munkalehetőségeiről adott tájékoztatást. — A városi iskolák tanulói­nak átlag tanulmányi eredmé­nye 3,56 volt a tanév végén, amely emelkedést jelent az előző évhez. A városi iskolák­ban csökkent a tanulók mu­lasztása. A szülők egyre job­ban érzik gyermekük rendsze­res tanulásának szükségessé­gét. Sajnos, a külterületi isko­láknál még nem ilyen kedve­ző a helyzet. — A tanulók nyári foglal­koztatásával kapcsolatban időben érintkezésbe léptünk a városi munkaügyi csoporttal. Még májusban közölték a vál­lalatok, hány tanulónak tud­nak nyári munkalehetőséget biztosítani. Az iskolákban azonban többen is jelentkez­tek akkor, mint ahány hely mutatkozott. Azóta azonban a Szeszipari Vállalat telepére is vesznek fel tizenkét évesnél idősebb gyerekeket gyümölcs- válogatásra — tájékoztatott Bárdos Endre. Az alsófokú oktatóéi intéz­mények városi gondnokságá­nak vezetője, Vágvölgyi Lász­ló, az intézményekben folyó nyári tatarozási munkákról nyilatkozott. — A hatáskörünkbe tartozó 44 iskolai, óvodai és napközi otthoni egység tatarozására a Ceglédi Járási Építőipari Ktsz- szel van szerződésünk. Ebben az évben 300 ezer fo­rint értékű munkát végeznek ezeken a helyeken a nyári hó­napokban. — Ütemterv szerint folyik a munka. A ktsz három brigád­ja mindenütt határidőre vé­gez a tennivalókkal. A tata­rozások felével már elkészül­tek, a hátralevőt is befejezik az ígért határidő előtt A kis­ipari termelőszövetkezettel javult a kapcsolatunk, mun­kaszervezésük és munkájuk minősége is jobb, mint a ko­rábbi években — nyilatkozott a gondnokság vezetője. (tamasi) Gólyatragédia A hortobágyi csárda kémé­nyén, a sokat fényképezett gólyafészekben egyedül bús­lakodik a gólyaházaspár. A két kisgólya a napokban elhul­lott, s a szülők az élettelen kicsinyeket a fészekből a csár­da udvarára dobták. A gólya­pár azóta kedvetlen, keveset repül. A feltevések szerint vagy villámcsapás végzett a kis gólyákkal, vagy valami­lyen betegségben pusztultak el. ^ A körösi boszorkányper Szabaddá; moziban 14-töl 17-ig a tokért című francia film kerül Hajsza a gyemán- bemutatásra. Sokszor szokták napjainkban is a rádióban énekelni, vagy családi alkalmak során dalolgatni azt a dalt, amely­nek egyik strófája így kezdődik: „Engemet is megrontott egy boszorkány.. Már Kálmán király felvilágosodott szellemű rendele­tében úgy intézkedett, hogy „De strigis verő, quea non sunt, nulla quaestio fiat” — vagyis a boszorkányokról, akik nin­csenek, szó se legyen. Ennek ellenére is századokon át elő­előbukkant a boszorkányság vádja, s a bíróságok ilyen ese­tekben számtalan ítéletet hoztak. Általában az volt a gya­korlat, ha a bűntett kártételekkel volt kapcsolatos, a bün­tetés nyilvános megégetés volt, ha károsítás nem történt, a szerencsétlenek büntetése annyiban enyhült, hogy előbb fejüket vették, s csak a holttestüket égették el. 1654-ben, a török hódoltság idején Nagykőröst és kör­nyékét két boszorkány ügye foglalkoztatta hosszabb időn keresztül. A híresztelések, mendemondák Cegléd népét is foglalkoztatták. Az egykori jegyzőkönyv azt mondja, hogy „minden felől szaporodott a panasz elle­nük”. E jegyzőkönyvből megállapíthatjuk annyi év után is. hogy az ártó hatalmakkal való szövetségük, az ördöggel való cimborálásuk mindenféle varázslásra, bűbájos mes­terségre képessé tette őket. Voltak, akik érezték, hogy ál­mukban boszorkányok nyomták meg őket, voltak, akik lát­ták, hogy piszkafán lovagoltak. A kihallgatások során sem Pánczél Istvánná, Erzsébet, sem Nagy Mihályné, Zsuzsan­na, boszorkány mivoltukat nem tagadták. Sőt, a jegyző­könyvben azt olvastuk, hogy „nem tagadván Pánczélné a mi igazságot szerető törvényünk előtt, hogy Baranyában ta­nulta ördögi tudományát”, s ez például abban is megnyil­vánult, hogy „az leányzó gyermekeket igen könnyen meg tudta változtatni és a meddő asszonyoknak is méhöket meg­nyitván, szülőkké tehette”. 1654 kora tavaszán Nagykőrös város a két asszony miatt 299 forintot fizetett bírságként a töröknek. A panaszok szaporodtak, a hiedelmek a városban is és a környéken is egyre jobban terjedtek. A jegyzőkönyvben azt olvassuk, hogy „gonosz magaviselését ezen Pánczélné fejére megesküdött négy tanúbizonyságok is fateálják, utá­nuk következő fatensekkel együtt. Hasonlóképpen ezen Nagy Mihályné, Zsuzsanna ellen való tanúbizonyságtételek­bői is az ő ördögi tudománya nyilván és világosan kitetszik, és kitetszik továbbá a fejére megesküdött négy tanúk val­lomásaiból, és önnön maga viselte gonosz cselekedeteiből és több ellene inquiráltatott fassiokból”. Szívós János körösi főbírónak eleget főtt a feje a két asszony miatt. Felterjesztette hát ügyüket Ráday András al­ispán elé, aki arról Szécsényben 1654. július 3-án adta ki helybenhagyó végzését, amely az elevenen való megégetést nem ellenzi, a bűnösök saját és mások lelki üdve érdeké­ben. Fontosabb ügyekben ebben az időben a három város közös törvényszéke döntött Az ügy súlyosságára tekintettel ez esetben —, hogy az ítélet a környékben is nagyobb súlyt kapjon — még Abonyból, Kecskéről, Szentkirályról, Szentlőrincről és Nyársapáiról is hívtak be bírákat. Ceglédet nemes Németh András és Jó- zseph István képviselte. 1654. július 29-re hívták össze az „igazságszerető bíró­ságot”, s ez a bíróság a következő ítéletet hozta: „Az hatal­mas Istennek rettentő parancsolatját követvén mi is igaz lelkünk ismeretiből származott törvényünkkel — praeno- minált (megnevezett) Pánczél Istvánná, Erzsébetet, Nagy Mihályné, Zsuzsannával együtt, mint nyilvánvaló ördögi tu­dománnyal bíró bűvös-bájosokat és ördögi jövendőmondó­kat, érdemek szerint tüzes halálra ítéljük.” Az ítélet végrehajtása egyes feljegyzések szerint a vá­rosháza udvarán történt. Más történetíró a már nem hasz­nált* de még beépítetlen régi református temető egy mélye­dését véli a máglyaégetés színhelyének. Talán az igazság az, hogy e régi temetőnek „sült asszony gödre” néven nevezett helyén hántolták el a két szerencsétlen asszonyt. Kegyetlenség, babona, tudatlanság — mondjuk ma. De ez után az eset után még száz év múlva is, 1756-ban Mária Terézia arról intézkedik, hogy az ilyen perekben az eljárást a legnagyobb körültekintéssel kell lefolytatni, s a hozott ítéleteket kihirdetésük és végrehajtásuk előtt mindig fel kell terjeszteni. Erre pedig az adott okot, hogy Szegeden — néhány évvel előbb — hat férfit, közöttük a 82 éves városbírót, hét asszonnyal együtt, mint boszorká­nyokat máglyahalálra ítélték. „Engemet is megrontott egy boszorkány, mégpedig egy kökény szemű barna lány” — szoktuk énekelni... De kár lenne őket megégetni! Szomorú István i

Next

/
Oldalképek
Tartalom