Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
Johb insist hu — több h A dolgozó ember számára azért is ígérkezik hasznosnak az új gazdasági mechanizmus, mert lehetővé teszi, hogy jobb munkája után több legyen a keresete, így ír erről a párthatározat: „... a fejlődés nagy tartalékát képezi a vállalati dolgozók munkaerejének, munkaképességének jobb hasznosítása, aminek egyik feltétele, hogy lényegesen jobb munkával lényegesen többet lehessen keresni.” A vállalati önállóság növekedésével az anyagi ösztönzés eléri igazi célját, mert hatóerejét nem köti gúzsba a sok általános bérarány, bérszintek, átlagkeresetek alakulása és a többi eddig érvényben levő egyéb mutató. A vállalatok nyereségükből — pontosabban a nyereség növekedéséből képzett részesedési alapból — bér- kiegészítéseket is adhatnak, és önmaguk döntik el, hogy ezeket milyen mértékben osztják fel a dolgozók között. Az egyéni juttatások növelését természetesen attól kell függővé tenni, hogy az adott munkának milyen hatása van a vállalat össztevékenységére. Megvalósulhat a szocialista jövedelemelosztásnak az az elve, hogy mindenki munkája szerint részesüljön a termelt javakból, de úgy, hogy nemcsak az egyéni teljesítményt veszik figyelembe, hanem azt is; milyen hatással van az a vállalat kollektívájának együttes munkájára. Természetszerűen következik ebből, ha a nagyobb nyereséget elérő vállalatok az átlagosnál többet adhatnak dolgozóiknak, a kevésbé jövedelmező, vagy veszteséggel működő vállalatok kevesebbet fizethetnek. A dolgozók a gyengébben működő vállalatoknál azért veszteség esetén is megkapják alapbérüket, ilyen vonatkozásban tehát nem károsodnak. Az alapbérek növelése, a prémium és jutalmazás mértéke azonban lényegesen alacsonyabb lehet, vagy el is maradhat. Ezért érdeke a vezetőknek és a munkásoknak egyaránt, hogy jobb minőségű termékeket gyártsanak, csökkentsék a vállalati költségeket és közreműködjenek a gyártmányok korszerűsítésének, különösen pedig az exportcikkek gyártásának előállításában. Úgy vélekedhetnek néhányan, hogy ez a bérgazdálkodás sérti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Mondjuk meg nyíltan, hogy ennek az elvnek a hangoztatása eddig igen gyakran az egyenlősdit tükrözte, mert nem számolt a termelésben részt vevők munkájának társadalmi eredményével. A jövőben nem azt értelmezzük az egyenlő munka alatt, hogy milyen munkameny- nyiséget végeznek az egyes dolgozók, hanem azt, hogy ez milyen mértékben válik a társadalom hasznára. A többi közt ilyen társadalmi értékmérő lesz a vevők és a fogyasztók elismerése, vagy egyszerűbben az, hogy a piacon milyen a kereslet, s mennyiért vásárolják meg a vállalat termékeit. Az új mechanizmusban az üzemek gazdasági tevékenysége nem csupán a termelést, hanem a termékek eladását is jelenti. A vállalatoknak eddig mindegy volt, hogy a késztermék a raktárba kerül-e, vagy megvásárolják, a lényeg elsősorban a termelési érték előállítása volt. így adódott az a helyzet, hogy szinte lehetetlen volt meghatározni, melyik vállalat dolgozott valóban eredményesen a fogyasztó számára, és melyiknek csökkentette igazi hasznosságát a raktárra gyártás. Mit vonhatunk le végső fokon? Érdemes lesz jobban dolgozni, többet törődni azzal, hogy kiváló minőségű és korszerűbb termékeket, az eddiginél kisebb költségekkel állítsunk elő. Hasznára válik ez a népgazdaságnak, az üzemeknek, a kollektívának és az egyénnek, mert jobb munkával több lesz a keresete. Kovács András Megmentette társa életét a bátor sofőr A tűzoltók húzták ki a Dunába zuhant locsolóautót Tegnap hajnalban szerencsés kimenetelű szerencsétlenség történt a fővárosban, a Petőfi híd előtt, a Műegyetem-rakparton. A köztisztasági hivatal Csepel gyártmányú locsolókocsija az úttestről lecsúszott és a Dunába zuhant. A gépkocsi vezetője, Balogh Barnabás, a vezetőülésből a víz felszínére úszott és azonnal keresni kezdte társát, a nyugdíjas Boros István vízkezelőt. Többször is alámerült s így tudta az eszméletlen embert a partra húzni. A locsolóautó tartálya közben megtelt vízzel és az egész kocsi elsüllyedt. A tűzoltók vízmentő alakulata nagy műszaki fölkészültséggel vonult ki a partra, de a magas vízállás miatt csak a késő délelőtti órákban tudta kihúzni az elmerült kocsit. A sofőr és társa megsebesült; a Költői Anna baleseti kórházban ápolják őket. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK.' AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS L A P j.A X. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ARA 50 FILLER 1966. JÜLIUS 14., CSÜTÖRTÖK 1966 második felébon: vietnami őrség 1967 tavaszán: forradalmi ifjú Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájának időszerű kérdéseiben foglalt állást szerdai ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Részt vett a tanácskozáson; Czine- ge Lajos honvédelmi miniszter az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. Pataki László, a KISZ Központi Bizottságának titkára beszámolt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség legutóbbi, szófiai kongresszusáról és a Vietnami Demokratikus Köztársaságban, valamint a Mongol Népköztársaságban járt ifjúsági küldöttség útjáról. Ezután Méhes lMjos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára terjesztette elő a KISZ soron- következő tennivalóival kapcsolatos állásfoglalás-tervezetét, melyet a központi bizottság — véleménycsere után — egyhangúlag elfogadott. 1966 második felében vietnami őrséget tartanak, amelynek keretében arra szólítják az ifjú kommunisták népes táborát, hogy leplezze le az imperializmus agresszióit és ideológiai diverzióját; ismertesse a magyar internacionalisták életét és tetteit; bizonyítsa a szabadságáért küzdő vietnami nép legyőzhetetlenségét és sajátítsa el az alapvető honvédelmi ismereteket. Az MSZMP IX. kongresszusát megelőző időszakban a munkaversenyen kívül kongresszusi hónapokkal és ifjúsági parlamentekkel köszöntik, készítik elő belpolitikai életünk kiemelkedő eseményét. Jövőre a hazánk sorsának alakulásában jelentős szerepet játszó történelmi évfordulók — március 15, március 21 és április 4-e — alkalmából forradalmi ifjúsági napokat rendeznek. Péter János Moszkvába érkezett Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, a szovjet kormány vendégeként, kölcsönös megállapodás alapján, szerdán hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A külügyminisztert moszkvai útjára elkísérték Kukucska János, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Né- mety Béla, Házi Vencel, Beck István, Kós Péter, a Külügyminisztérium főosztályvezetői. A külügyminiszter és kíséretének búcsúztatására a Ferihegyi-repülőtéren megjelent Szilágyi Béla és Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere szerdán délután a szovjet kormány meghívására egyhetes hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. rrssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Balsikeres VB-nyitány Portugália—Magyarország 3:1 (1:0) Szerdán elérkezett a számunkra oly jelentős nap, csapatunk is pályára lépett. Manchesterben Portugália volt az első ellenfél. A játék elején meglepni az ellenfelet — ez volt a fehérmezes magyar csapat taktikája. Sajnos a meglepetés már a 2. percben a portugáloknak sikerült, amikor szöglet után Augusto fejese jutott Szent- mihályi hálójába. Ez a gyors gól láthatóan megzavarta a magyar csapatot. A védőkre „épített” együttes sok húzással szőtte támadásait. A II. félidő 14. percben végre megszületett a magyar gól, ami elsősorban a szemfüles Albert érdeme. Albert za- zarta a kapust, Carvallho kiejtette a labdát. Bene közelről nem hibázott. Sajnos a gólnak nem soká örülhettünk, mert Szentmihá- lyi egy ártalmatlannak látszó labdát, ahelyett hogy megfogott volna, öklözött, pont Augusto elé, aki a hálóba továbbított. A gól után a portugálok időhúzása nem tetszett a közönségnek, s nem tetszett az utolsó percben váratlanul bekapott Torres-gól. Bár egyenrangú ellenfelek voltunk, az eredménytelen csatár játék, a sok kihagyott helyzet és a kapushiba megbosszulta magát. Ma szünnap lesz a VB-n. Arat a Hajdú család Ahol a kombájn nem tud dolgozni, ott bizony még a kaszáé a „szó”. Tápiószőllős határában, az állami gazdaság rozstábláján, a homokos részen a Hajdú- család aratja a termést. Hajdú Pál vágja a rendet, felesége szedi a markot, s fiuk teregeti a kötelet. (Fotó: Gábor) Mára Szigefbecsén is befelezik az aratást U'oto; Gauor) A dömsödi Aranykalászban 20 mázsát tizet az „arany kalász” — Kevés a gumiköpeny! Tr/\rf ó 1 4-í* /xrtír a! TI. Távozás előtt egy perccel kaptuk „telefonvégre” Bagi Lászlót, a Ráckevei Járási Tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét; aratási körszemlére indult éppen. — A kenyércsata szerdai állásáról szeretnék érdeklődni. — Ha nincs is minden termelőszövetkezetből friss adatunk, annyit mondhatok, hogy a munka mindenütt megfelelő ütemben, megfeszített erővel halad. A szigetcsépi Lenin Tsz után másodiknak a szigetbecsei Uj Élet Tsz tagjai is befejezik csütörtökre a 200 hold búza. 39 hold rozs és mintegy 100 hold őszi árpa aratását. Learatott területük felén a talajmunkát is elvégezték, s 130 holdon befejezték a tarlóvetést. — Melyik tsz lesz a harmadik? — Előreláthatólag a lórévi Dunamente Tsz, amelyik 15-re végez az aratnivalóval. De a hét végére befejezik a ráckevei Rákócziban is. — Szigetcsépen kívül van-e másutt árvízveszély a járásban? — Sajnos van. A ráckevei Aranykalászban 160 hold búzát fenyegetett az árhullám. A gépjavító állomással karöltve, úgy segítettünk a bajon, hogy a tsz két saját kombájnához még hatot irányítottunk át más termelőszövetkezetektől. Ennek köszönhető, hogy a veszélyeztetett 160 holdból, 150-ról időben betakarították a termést a tsz tagjai. Tíz holdat — amelyen feljött a talajvíz — csak a víz levonulása után le- | hét majd learatni kézi kaszá- i sokkal. Ha nem is ennyire, de I nehéz volt a helyzet a tököli Petőfi Tszcs 300 holdján is. A kéziaratók megsegítésére ide is küldtünk két kombájnt. — Milyennek ígérkeznek a termésátlagok? — Helyenként kiemelkedőnek. A lórévi Dunamente Tsz- ben például — előzetes adatok szerint — a búza 17, az őszi árpa 20 mázsát fizet holdanként. Ugyanilyen őszi árpa termésre számíthatunk a szigetújfalui Béke Tsz-ben. A dömsödi Aranykalászban a búza — csakugyan arany kalász: 20 mázsát ígér holdanként, — Utolsó kérdésünk: hogy viselkednek a gépek? — Egyik-másik rosszul! Különösen 4—5, régebbi típusú kombájnnal van sok bajunk. A másik gondot az MTZ és az UE 28-as gépek, illetve a hozzájuk való hátsó gumiköpenyek hiánya okozza. — Mi a megoldás? — Számítunk a Past megyei Gépállomások Igazgatósága által megígért, sürgős s“r'ítségre! ny. é. * k é
