Pest Megyei Hirlap, 1966. július (10. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-12 / 163. szám

A JÖVŐ ÉVI KENYÉR X. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1966. JULIUS 12., KEDD Ébred a határ A tarlót szántják a traktorok Reggel van, öt óra. A Dózsa központja felé ballagok. Szép ilyenkor reggel a határ. Kelle­mes, friss a levegő, a kuko­rica levelén apró cseppek- ben harmat. Csillogva töri meg az a feljövő nap első su­garait. Gyalogos, kerékpáros, mo­Tarlóhántó traktorok. A tejjel telt kannákat a ko­csira rakják. toros emberek mennek kapá­val felszerelve az úton. Vannak akik már kint dolgoz­nak: kukoricát kapálnak. S ha meleg lesz, talán haza­mennek pihenni, s délután, amikor enyhül a nap melege, újra kezdik sötétedésig. Kombájnokat szeretnék lát­ni, de még a harmat miatt nem indulhattak meg. Meg kell elégednem a kombájn­szérűvel. A Dózsa központjá­ban — o szérűn — éppen most állt le a tisztítógép. Váltás van. Éjszaka is dol­gozik a gép. Fáradt emberek törlik verejtékes homlokukat, s indulnak haza aludni. Da nemcsak férfiak ... Van két asszony is közöttük. Ök is az éjszaka dolgoztak. Elgondol­kodom: vajon ki osztotta be éjszakai munkára ezt a két asszonyt. Később megtudom, csak ők ketten vannak nők a gabonabetakarításnál. Miért éjszaka dolgoznak? Hiszen nappalra is be lehetett volna osztani őket! Csak egy kis emberség kellene hozzá ... Tovább megyek. A tehén­istállóknál kocsira rakják a tejjel telt kannákat. Indul a friss fejes a városba. Az istállók másik végén két ember hordja az almot a hí­zó marhák alá. A nap suga­rai nehezen törik át az éj­szakáról itt felejtett felhő­ket. Amikor a tarlóhántó trak­torokat fényképezem, már ragyog a nap. öt UTOS—45 dolgozik az őszi árpa tarló­ján. Felszárad a harmat, s a kellemes időből fojtó meleg lesz. Megrohamozzák a határt a kényelmesebbek, a későn kelők is. Elkezdődik egy újabb mun­kanap. Papp Ambrus 30 ÉVE FŐZI A GULYÁST Megtermett mosolygós em­ber Ronkó Sándor, a Petőfi Termelőszövetkezet tagja. Amikor viccelődve az éhes ér­kező elé teszi a gulyással vagy pörkölttel teli tálat, már szük­ségtelen jó étvágyat kívánni. Éhes farkas módjára lát az evéshez a legkényesebb gvom- rú is. Igaz — úgy mondják — nagy gyakorlata van a főzés­ben Sándor bácsinak. Nincs lakodalom, aratás nélküle. Már az édesapja is ilyen „fő­ző” ember volt. Tőle tanulta a | dolog csínját-bínját. Nevet és szerénykedik. Pe­dig való igaz, ilyen íz még a legjobb szakácsnőnek is dicsé­retére válna. — Mióta főz, Sándor bácsi? — Hát kérem, 1936-ban főz­tem az első gulyást. Annak éppen 30 éve. A Petőfi Termelőszövet­kezet I. üzemegységéből a Törteli úton robog a gépko­csi a város felé. Sárgás búza­táblákon ring a szél. A mun­kások az árok partján delel­nek, ahol egy-egy fa árnyé­kát borít az aratásban meg­izzadt ember feje fölé. Július. Kinek érő barack illatát idézi, kinek a száradó szénáét. Nekem például sem ezt, sem azt, hanem a frissen vágott gabonaföld tarlójá­nak illatát, a vinnyogó poc­kok hangját. Majdnem min­denkinek fűződik emléke a nyár közepéhez. Nekem egy diákköri aratás jut eszembe. A magasan hagyott tarló (ott nem arattak ilyen szépen, mint ezeken a táblákon) fel­sebezte a flaszteron nőtt diák lábát, égetett a nap és a per­gő szem pora bújt az orrunk­ba. Ezeken a táblákon, amiket a minap láttam, alacsony a tarló. Szépen arat a kombáj- nos. Méltóságteljes gyorsa­sággal (a nagy gép önmagá­ban is tiszteletet parancsol) falja a sárga búzát, s nyomá­ban a szalmalehúzó tisztít­ja a táblát a vetöszániás előtt. Sötét felhők mögül bújik elő a nap, szikrázva ontja a meleget. Lejárt az ebédidő. Az aratók feltápászkodnak, fejükbe nyomják a nagyszélű aratólialapot, s indulnak a tarlóra a jövő évi kenyeret szolgálni. Az árpa és a rozs magtár­ban van már, és a hét végére a búzát is befejezik. És ak­kor elcsendesülnek a kom­bájnok és a malom zúgása jelzi majd a búza további útját. Miről ír a Magyarország? Az „Egy magyar nábob” — Keszthelyen A JóJcai-regényből készülő „Egy magyar nábob” című új színes, szélesvásznú film for­gatását Keszthelyen, az egy­kori Fesíefics-kastélyban kezdték meg. A filmhez, ame­lyet Várkonyi Zoltán rendez, igénybe veszik a kastély fes­tői szépségű védett parkját, a Helikon könyvtár és a Bala­toni Múzeum helyiségeit is. A Moszkva—Párizs közötti „forró drótról” ír Pirityi Sán­dor, a Magyarország moszkvai tudósítója. De Gaulle moszk­vai látogatásával vezércikk­ben foglalkozik a lap. Az Egyesült Államok délke­let—ázsiai szerepéről, annak költségeiről Sümegi Endre ír. Argentínában 1930. óta a negyedik államcsínyt hajtot­ták végre a közelmúltban. Ez is oka annak, hogy a dúsgaz­dag Argentina csőd felé tart, államadóssága nő. „Habsburg a határon” — ez a címe Heltai András írásá­nak, amelyben dr. Habsburg Ottó esetleges — de nagyon valószínű — Ausztriába való közeli visszatéréséről ír. Róbert László, a lap római tudósítója Luigi Longóval, az olasz kommunista párt főtit­kárával beszélgetett. A gyarmatosítás regényében az e heti fejezet is Etiópiáról szól. A Mini-Baedeker most Romániába kalauzolja az ol­vasót. Az öt világrész száz lapjából közölt szemelvények között olvashatjuk a The Obserwer írását, amelyben megkérdezi: győzhet-e Johnson 1968-ban? A bari indiánokról, a har­madik ötéves tervről, kulturá­lis kapcsolatainkról és a most induló labdarúgó világbajnok­ságról talál még írást az olva­só a Magyarországban. NYÁRI BOLONDSÁGOK Kiránduláson SPORT 61/o:f ivitt ti kósilabtlu 3Mj\Mímban Nagykőrösi Kinizsi—Tápió- szele 12:11 (6:5). Tápiószele. Vezette: Tóth. Kinizsi: Szabó — Nagy A., Maczkó, Györfi, D. Kovács, Vörös, Siroki. Csere: Vikar- tóczki, Zubány. A csapat autóval utazott Tápiószelére és így kevés cse­re állt rendelkezésre. A mérkőzés igen kemény volt. A vendéglátók durvasá­gára jellemző, hogy egyik já­tékosukat verekedésért befe­jezés előtt végleg kiállították. Mindent beszámítva a rosszta­lajú pályán nem nyújtott jó játékot a csapat. Egész mér­kőzésen közepes iramot diktál­MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A szisztéma. Egy nyár múló kalandjai. Magyarul beszélő, Szélesvásznú angol film. Csak 18 éven felüliek látogathatják. Kísérőműsor: Részletek J. S. Bach Máté passiójából. Ma­gyar híradó. Előadások kezdete: fél 6 és S órakor. va végül is sikerült a tovább­jutás. Ezzel a győzelemmel a leg­jobb négy közé jutott a Kini­zsi megyei selejtezőben. A kö­vetkező ellenfél esetleg már egy NB Il-es csapat is lehet akivel hazai pályán lesz a mérkőzés. Góllövők: Siroki 6, Maczkó 2, D. Kovács 1, Nagy A. 1, Vi- kartóczki 1, Vörös 1. Fleischmann János Hahó — hol vagyok? Csö- pike, keress meg! (Pásztor karikatúrája) A növényvédelmi szolgálat jelenti Eső után jön a gubacsszűnyog Az idei esős időjárás a lu­cernaföldeken is veszélyt je­lent. A lucerna szokott kárte­vői mellett (lucemapoloska, lucemamag-ormányos) szá­molni kell a lucernabimbót károsító gubacsszúnyoggal is. A védekezést zöldbimbós korban az esti vagy éjszakai órákban DL-es porozószerrel (15 kilogrammot katasztrális holdanként) vagy L2-es poro­zószerrel (12—15 kilogrammot katasztrális holdanként), vagy Ll-es porozószerrel (25— 30 kilogrammot katasztrális holdanként) kell elvégezni. A zöldbimbós korban vég­rehajtott porozás védelmet nyújt a lucernabimbónak a gubacsszűnyog, a lucernapo­loska és a lucernamag-ormá- nyos ellen. A felsorolt szerek a méhek- re veszélyesek, ezért alkalma­zásukat a porozás megkezdése előtt 48 órával a városi ta­nácsnál be kell jelenteni. Ha a védekezés a lucerna zöldbimbós korában elmaradt, akkor a lucernavirágzáskor 25 Celsius-fok alatt, katasztrális holdanként maximális 16 ki­logramm Melipax szétszórásá­val kell pótolni. Gyümölcs- nektár Elkészült a külföldön „Nek­tár” néven ismert gyümölcs- pürék hazai receptje. A nyárt gyümölcsök rövid szezonját egész évre meghosszabbítják ezek a készítmények, amelyek­nek íze, illata és tápértélte szinte teljesen azonos a friss, nyers gyümölcsével. A „Nek­tárt” hasonlóképpen készítik, mint a népszerű gyümölcsleve- ket — az áttört gyümölcsvelőt cukorsziruppal ízesítik —, de sokkal sűrűbb annál, s nem italként, hanem friss gyümölcs helyett fogyasztható. Légmen­tesen üvegekbe zárva éppen úgy, akár évekig is tárolható, mint bármilyen konzerv. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola technológiai tanszé­kén sikeresen alkalmazzák a maguk kidolgozta receptet: kí­sérleti üzemükben évek óta minden nyáron készítenek „Nektárt” egresből, birsalmá­ból, kajszi- és őszibarackból. Forgalmazásra alkalmas meny- nyiséget itt azonban nem gyár­tanak. ezért a gyártási eljá­rást átadták az élelmiszeripar­nak. Gépjavító és Faipari Ktss A Péceli-műhely is készül a kijevi világkiállításra ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Halasi József és Kiss Ilona: János, Pa ja János és Halmi Borbála: János, Aranyos Dezső és Papp Karolina: Beáta, Zsigár Ferenc és Keskeny Jo­lán: Jolán, Kucher József és Aranyos Éva: Éva, Szemenyi An­tal és Sántha Sarolta: Antal, Tekes Ferenc és Utasi Ilona: Dó­ra, Kis György Benő és Batyka Anna: Benő, Kiss Ambrus és Makándi Gabriella: Gabriella és Ferenc, Szendi Lajos és Utasi Franciska: Ferenc, Utasi Béla és Bujdosó Erzsébet: Györgyi nevű /gyermeke. Házasságot kötött: Pap László és Bálint Hona, Gercsó Sándor 4s Gál Erzsébet, Török Attila és Varga Margit, Ligeti Zoltán és lap Mária. Meghalt: Harsányi Sándor, Ma­tes József, Rapi Ferenc, Órák kánikulában Csuk tízen lakhatunk kollégiumban Ahol a Patay utca belefut a Rákóczi útba, minden reg­gel csinos lányok néznek ki az ablakon. A Patay utcán jár­nak végig — karjukon kék­fehér csíkos ruhával, fényesre keményített köténnyel. Kik ők? A Pest megyei egészségügyi szakiskola nö­vendékei. Az igazgatónő irodájában hárman ülnek, amikor belé­pünk. Két óraadó tanár és Szigeti Józsefné igazgatónő. Kezdődik az óra, egyedül ma­radunk. Az igazgatónő az is­koláról beszél, a tanítványok­ról. — Az iskola kétéves kép­zést nyújt. Ezen belül 11 hét elméleti oktatást nyolc nap gyakorlati képzés követ. Az elméleti képzésben általános műveltséget adó tárgyak mel­lett speciális szaktárgyakat ta­nulnak a lányok. Heti 34—36 órát töltenek az iskolapadban. Most is, ebben a nagy melegben, ugyanis ná­lunk csak egy hónap az isko­lai szünet és azt július 23-a és augusztus 23-a között kapják ki. A folyosón félhomály és hűvösség. A tanteremben Ceg­léd város vezető védőnője tart órát. Előzőleg marxizmust hallgattak. A háló ajtaja csukva. Itt minden este tíz lány hajtja álomra a fejét. Csak tíz. Bár sokkal többnek lenne szüksége a kollégium­ra, de nincs hely. Bővítést ugyan ígértek, de ezidáig ígé­ret is maradt. így mindig egy évfolyam tölti be az iskolát. Ez a csoport idén végezte el az első évet. Jövő szeptember­ben végeznek. — A második év elsősorban a gyakorlati képzésben jelent súlyosabb feladatot. Ekkorra már megismerkednek a hall­gatók az egészséges csecsemő életével, szükségleteivel és az utolsó nyolc hét gyakorlatot a gyermekkórházban és az új­szülött osztályon töltik. Ezt másfél év kötelező szakmai gyakorlat követi — rendsze­rint egy, a növendék otthoná­hoz közeli bölcsődében, cse­csemőotthonban. Bár a felvételi korhatár ti­zenhat évtől harminckét évig terjed, csak fiatal lányokat lá­tunk a folyosón sétálni. — A tanulók között csak egy asszony van, de ő is csak 25 éves. Fiatalok. Gondolom, itt felvetődik a kérdés, mit csinálnak szabad idejükben. Reggel nyolctól délután ötig rendszerint iskolában vannak. A szabad idejük egy részét te­hát tanulásra kell fordítaniuk. A fennmaradó időt olvasás­sal, kézimunkával töltik. Egy héten kétszer van kimenő hétköznap, azután szombat déltől estig, és vasárnap egész nap. Ebben az időben azt te­szik, amihez kedvük van — és amit a pénztárcájuk enged. Mi ugyanis teljes ellátást nyújtunk, de ösztöndíj nincs. — A télen kétszer tartottak a lányok klubdélutánt, közö­sen néznek tv-t a KISZ-bi- zottságon és időnként együtt járnak moziba is. Olyan mér­tékű klubéletet, mint a többi iskolában, nálunk nem lehet kialakítani a magas óraszám és az iskola jellege miatt sem — így fejezi be tájékoztató­ját Szigeti Józsefné igazgató. „Villanymalom” — látszik halványan az épületen a régi kiírás. Most, igaz, nincs cég­tábla, csak a kint heverésző gépekből következtethetünk a lakatosműhelyre. Péceli Imre részlegvezetővel az ajtóban találkoztunk, ő ka­lauzolt bennünket. — Kicsi ez a műhely — mondja —, kiszorultunk az ut­cára. Akad azért látnivaló ide­bent. Hét darab vibrációs töltőt készítünk sürgősen a kon­zervgyárnak. Öt darab Nagykőrösön marad, kettő pedig a Kecskeméti Kon­zervgyárnak készül. Három darab már üzemel. Tervezője nagyon meg volt elégedve. Bár a külalak kifogásolható: hibás a festés. Hőszigetelők fehérlenek a satuasztalon, nagy táblákba rakva. Az utcán van az a 4 mé­teres óriás, a karusszel hű­tőgép, ahhoz használtuk hőszigetelés céljából. Aztán kiderül, többletmun­kát kell az összeszerelésnél vé­gezniük — de hát meg kell szoknia — hiszen ez a prototí­pus. A karusszel hűtőgépen már az utolsó simításokat végzik. Ez is a kijevi világkiállításon szerepel. (Tóth—Fiel, „hmann' *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom