Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-12 / 138. szám
Az értelmiség szerepe J a béke védelmében címen tartott előadást dr. j Bozóky István megyei fő- j ügyész pénteken délután a | városi tanácsházán a Haza- j fias Népfront városi bizottsá- \ ga által szervezett jogász— | közgazdász találkozón. A nemzetközi helyzet és Európa biztonsága problémáinak ismertetése után arról beszélt; milyen sokat tehet, az értelmiség a béke védelmében. Az értekezleten részt vett Niedermeyer úr, a Német Demokratikus Köztársaság Keresztény-Demokrata Uniójának osztályvezetője, aki a Német Kulturális Iroda vendégeként tartózkodik Magyar- országon. A hallgatóknak lehetőségük volt meggyőződni arról, hogy az NDK-ban a nemzeti frontba tömörült pártok egységesen támogatják a Német Szocialista Egységpárt politikáját a német kérdésben. i' Nyugat-Németország háborúra törekszik. Az NDK levonta a két háború tanulságait, s olyan Németországot akar, mely egyetlen országot sem fenyeget — mondotta többek között. Niedermeyer • UT. (— ez) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L X. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1966. JUNIUS 12., VASÁRNAP ’eir «IOZCAH.OM Úttörők megyei olimpiája Befejeződött a népi ülnökök választása A ceglédi járásban befe^ j-eződtek a bírósági ülnökválasztások. Felkértük a járásbíróság elnökét, tájékoztasson arról, hogyan zajlottak le az ülnök jelölések és hány ülnököt választottak meg a járás területén? — A termelőszövetkezetekben, vállalatoknál, állami gazdaságokban, társadalmi és tömegszervezeteknél 42 gyűlésen vitatták meg, kiket jelöljenek erre az igen fontos megbízatásra. A jelölő gyűléseken összesen 1929-en vettek részt. A jelölések alapján a járási tanácsülés 10 községből 10 népi ülnököt választott meg 3 évre szóló megbízással a Ceglédi Járásbírósághoz. — ]%lt>ffbíanÍ4Ísuk 3 érrt* szál — rí-fi saástilvlia ntí kedett a mezőgazdasági szakmunkások száma, és szép számmal találhatunk ipari szakmunkásokat is. Érdeklődéssel várjuk az egy közgazdász és a három könyvelő ülnöki * működését. A megválasztott ülnökök között kilenc pedagógus is van, s az ülnökök 30 százaléka tsz- tag. A 28 női ülnökből hat olyan háziasszony, aki valamelyik tömegszervezetben tevékenykedik. Utolsó kérdésünk: — Mit vár a járásbíróság az ülnökök működésétől? — Az ülnökbíráskodás 17 esztendeje bebizonyította, hogy a dolgozó nép képviselői jól megállják a helyüket a bírói emelvényen. Az ülnökök reális életfelfogásukkal, a termelésben, a munkában szerzett tapasztalataikkal, helyi ismereteikkel és nem utolsósorban politikai tudásukkal, jól kiegészítik a hivatásos bírák jogi szakképzettségét, és elősegítik, hogy az ítélkezés ne szakadjon el az élettől. Ezt várjuk a most ] megválasztott ülnököktől is — fejezte be nyilatkozatát a járásbíróság elnöke. KÉPEK A HADIJÁTÉKRÓL Már beszámoltunk az úttörők nagyszabású hadijátékáról. Most képeket közlünk „az évszázad számháborújáról”. Rádiós is segítette a pajtásokat (alsó képünk), akik a csata végén jóízűen fogyasztották a finom hazai falatokat. Dicsekszik a juhász Kis szármák emberke támaszkodik a pásztorbotra. A bürgék a kiserdő hűvösét keresik. Lassan lépegetnek előre. — Majd annál a nagy tanyánál megfordulnak és haladnak visszafelé — mondja nyugodtan Koncsik Mihály bácsi, aki hetvennégy éves, nyugdíjas fejjel a Kossuth Termelő- szövetkezet nyáját terelgeti, öreg embernek váló ez a bojtárkodás. A nyugdíj mellé nagyon jól jön az az egy munkaegység minden napra. Igaz, hogy öt órakor hajt és csak úgy szürkület táján csukja rá a jószágra a hodály ajtaját. — A fejős jószágok nincsenek itt, azokat éppen most fejik javában a juhászok. A kétszázhetven birkát elég is a két juhásznak megfejni. Dehát Czakó Mihály meg Szőke József fiatalabb ember, köny- nyen bírják a dolgot. Mihály bácsi reggel öt órától tizenegyig legelteti a jószágot. Itatás után, amikor a befordítja a nyájat az erdőbe. Ott delel délután három óráig. Akkor kezdődik újra a lege- lés, amíg lassú lépésben beérnek az üzemegység központjába. — De nehogy azt gondolja, hogy csak ennyi birkája van a Kossuthnak. Ez itt csak az 1-es üzemegységé. A többje másutt van, össze-vissza 1810 darabból áll a tsz juhállománya — dicsekszik az öreg juhász, mintha csak a magáéról szólna. Rik. Juhász felvételei Az ideggyógyász és betegei CD — Milyen különbség észlelhető a mostani és az 1963. évi választások leözött? — Elsősorban jelentős változás következett be az ülnökök életkorában. Amíg 1963. évben az ülnökök 2 százaléka került ki a 23 és 30 év közötti korúakból, addig ez az arányszám most 8 százalékra emelkedett. A 30 és 40 év közöttiek aránya 1963. évben 9,5 százalék volt, most 20 százalék. Az 50 és 60 év közöttiek aránya 29,5 százalékról 2-1 százalékra csökkent. A legjelentősebb változás a 60 éven felülieknél mutatkozik. Ugyanis 1963. évben minden negyedik ülnök 60 éven felüli volt, most ez az arány 8 százalékra csökkent. — És a nők aránya? — A most megválasztott ülnökök 40 százaléka nő, szemben az 1963. évi helyzettel, amikor alig 33 százalékban voltak képviselve az ülnöki testületben. — A foglalkozás szerinti megoszlásban történt-e változás? — Az új ülnökök között — mondja a járásbíróság elnöke — örvendetesen emelA Szózat hangjára felhúzták az országzászlót. Arató András, a Pest megyei KISZ- bizottság első titkára, majd Jónás Zoltán megyei úttörőtitkár üdvözölte az úttörőket, vezetőiket s a vendégeket. Közben Császár Imre atléta futva hozta az olimpiai lángot és meggyújtotta a kandelábert. — Vigyázz! — hangzott újból a vezényszó. Ócsay István városi úttörőtitkár kezébe letették az olimpiai esküt a versenyző úttörők. A csapatok levonultak a pályáról, kezdődött az olimpia. — sz — Pénteken délelőtt a Vasutas SS pályáján gyülekeztek a Pest megye legjobban sportoló úttörői, hogy járásonként összemérjék tudásukat. Több száz úttörő fiú és leány sorakozott fel itt formaruhában és sportmezben. Fölöttük a nemzetek lobogói lengtek. Tíz óra után kezdődött a színes felvonulás a pattogó indulók ütemére. Négy úttörő leány hozta a nemzeti zászlót, utánuk fegyelmezett sorokban vonultak járásonként az úttörők színes csoportjai. \ — Úttörők, vigyázz! — hangzott a vezényszó. Gondoskodás a belvízkárosultakról felelevenítik a néhány évvel ezelőtt igen jól bevált, Kaspé rendszerű kohósalakból készüli idomokkal a kötőanyagmentes építkezést. Ismeretes, hogy a Kossuth Ferenc utcai házak ilyen anyagból készültek. Az ottlakók tanúsítják, hogj' a kohósalakból készült házak télen jó melegek, nyáron pedig kellemesen hűvösek. Az ilyen idomokból készült épületek vakolatot is alig kívánnak, és ellenállnak a talajvíznek is. A VÁROSI TANÁCSNÁL most készítik elő a salakidomok gyártásút. Már az előkészület során igen értékes segítséget ad a Szeszipari Vállalat és a Villamosipari Gépgyár. Sorra jelentkeznek más üzemek is, hogy a város lakosságát megmozgató akcióba belekapcsolódj anak. Az épületeket egyébként úgy tervezik, hogy négy lakásnál ne legyen több egy-egy tömbben. A lakások egy szoba összkomfortosak lesznek, de telepítésük úgy történik, hogy a későbbiek során még hozzáépíthető egy-egy szoba. A lakásépítés hamarosan megkezdődik, de lehetséges, hogy befejezésre csak a jövő évben kerül sor. Ez a határidő azonban lerövidülhet, ha sikerül az előkészítés munkáját, s a salakidomok gyártását meggyorsítani. Az építkezés üteme nagymértékben a bekap-S csolódó társadalmi munkások $ számától függ. Bízunk abban, hogy a most $ megnyilatkozó kezdeti lelke- $ sedés az egész akció befejezé- $ sóig tart. $ Dr. Dózsa József, a városi tanács építési-közle- $ kedési osztályvezetője AZ ÉVEK ÓTA TARTÓ vizes időszak miatt a talajvíz súlyosan megviselte a város lakóházait. A tulajdonosok valóban példamutató gondossággal igyekeznek sérült házaikat kijavítani. Ennyi építkezés még egyetlen évben sem volt városunkban, mint most. Igen örvendetes, hogy a sérült házak újjáépítése mellett egyre többen fognak új családi házak építésébe is. A nagyobbik gond azok esetében adódik, akik mint lakók éltek az összedőlt házakban. Ügy tűnhet, egyszerű lett volna úgy megoldani az ő gondjukat, hogy a tulajdonos építse fel újra azt a lakásrészt is, amelyben lakója lakott. A valóság viszont az: sok háztulajdonos nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagy áldozatot vállaljon magára. Nem maradhatott más megoldás, minthogy az állam segítsen. Segített is. A megyei tanács révén a város huszonöt lakás építésére kapott soron- kívüli hitelt. Ezekbe a házakba majd azokat fogják beköltöztetni, akik jelenleg mint kitelepítettek, szükséglakásokban laknak. A BELVIZES HÄZAK építésének előkészítése javában folyik. A városi tanács úgy határozott, hogy ezeket a házakat a Csengeriszélen építik fel, a csatornával és a magas- feszültségű hálózattal párhuzamosan. Ez a terület kiválóan alkalmas kislakás építésére és néhány száz méteres csőhosz- szabbítással könnyen a helyszínre lehet vezetni a városi vízvezetéket is. A jelentős téglahiányra tekintettel úgy döntöttek, hogy A Húsz óra — Gödöllőn dalml színpad egész együtte- | sének, hogy a megyei tanács és > a Népművelési Intézet által ! rendezett agrár-szakreferen- ! sek első országos találkozó-! jára éppen rájuk esett a; választás, hogy színvonalas > irodalmi műsorukkal szóra-; koztassák az ország legkülön- ! bözőbb területeiről összegyűlt 5 vendégeket. 5 A ceglédi Kossuth Művelődési Ház Ódry Árpád Irodalmi Színpada tegnap délután a gödöllői Agrártudományi Egyetemen vendégszerepeit megyeszerte nagy elismerést kiváltott, Sántha Ferenc regényéből összeállított Húsz óra című műsorával. Elismerés és megtiszteltetés ez a vendégszereplés az iroLOTTÓHÍREK éléskamrautalványt és egy tv-! készüléket nyertek. A 776 224. számú szelvény; tulajdonosa még nem jelent-ä kezett a kisorsolt tv-készülé-; kért és az 1 700 75 297 számú * szelvényen nyert óra- és ezüst-! utalvány nyertese sem jelent-5 kezett. Jelentkezni lehet: jú-$ nius 20-ig. $ A 21. lottó tárgynyereménysorsolás alkalmával Fortuna kosarából ismét bőven hullott " szerencse a városra. Egy darab kétszemélyes külföldi utazásra jogosító utalványt, egy lakástextilutalványt, két darab 5000 forintos ruházati vásárlási, egy I A Kossuth tér sarkán ráérő- ; sen sétál a déli napsütésben i egy férfi. Meg-megáll, szem- ; befordul a nappal: hagyja, hogy arcára hulljon a kora nyári sugárzuhatag. A tavalyi nyár is elfutott anélkül, hogy... az idén azonban naponta kijár majd a strandra, feketére égeti a bőrét — ismétli magában az évek óta időszerű nyáreleji elhatározását. — Áh, ez a nyár is elfut, mint a többi — mormogja magában, s nem veszi észre, hogy lemondóan legyint is a kezével, a vér pedig hirtelen az arcába szalad. Észreveszi azonban ezt a szemközt jövő másik férfi, aki már távolról figyelni kezdte a bizonytalanul imbolygót. Amikor mellé ér, rá köszön: — Üdvözlöm! Mi újság? De elkerül minket! Hogy érzi magút? — Köszönöm, nagyon jól, semmi bajom. — Jöjjön be a rendelőbe, meg akarom mérni a vérnyomását. \ Másnap a beteg bemegy az ideggyógyászhoz. Akkor is csak azt állítja, hogy kutyabaja sincs. Az orvos azonban mégis felír két gyógyszert. Egyiket a neuraszténiája, a másikat az érszűkülete ellen. — Minden héten látni akarom, ellenőrizni kell a vérnyomását. A gyógyszert pedig rendszeresen szedje. Ha nem hagyja abba januárban a kezelést, most vígan fütyülhetne. S még utána szól: minél többet ki a szabadba! m — Doktor úr, nem tudom, mi lett a fejemmel. Szédülök, s itt mintha valami nyomná az agyamat — mutatja az asszony. — Tessék behunyni a szemét, nyújtsa ki a karját, nyissa szét az ujjait. Úgy, jól van ... Az orvos előveszi fehér köpenye zsebéből a kis kalapácsot, kipróbálja a térdreflexeket, azután megkopogtatja a beteg orrahegyét, s a felső ajkát. — Most pedig álljon fel! Becsukott szemmel jöjjön felém, kinyújtott karral, úgy ... úgy, köszönöm, üljön le. Aztán kérdéseket tesz fel családi körülményeire, munkájára vonatkozóan. — Hajnali fél négykor kelek, este tizenegykor fekszem. A gyerekek ... mea aztán az utazgatás naponta Budapestre. A receptre két gyógyszer neve kerül, egy másikra pedig a „javallat” a kezelőorvosnak — egy heti pihenőre. s — Miért vette le a kötést a szeméről? A harmincöt körüli férfinak arcidegbénulása van. — Az arcizmok ingerelhető- ségét fenn kell tartani, amíg az idegek meggyógyulnak. Ha elhanyagoljuk, az izmokat nem foglalkoztatjuk, merevvé válnak. Ezért nem lett volna szabad a kötést levennie — magyarázza az orvos. S hogy miért vette le a kötést a beteg? Ennek lélektani magyarázata van. Amikor az ember már egészségesnek kezdi érezni magát, könnyen azt is gondolja, hogv már egészséges is. Türelmetlenség ez: az idegek betegsége lassan gyógyul, a beteg türelmetlenné válik, állandóan a betegségével foglalkozik — s ez kikezdi az idegeit. Ilyenkor — mint ez esetben is — már nemcsak az arcidegeket kell gyógyítani. GD Kint napsütésben fürdik a poros, hepehupás Rákóczi út. Megállít egyik ismerősöm: — Ahá, ideggyógyászat? Oda megyek én is. Feliratok egy kis Frenolont, Tardylt meg a feleségemnek Valeriánát. Tetszik tudni, én már valóságos idegorvbs vagyok, csak éppen. diplomám nincs. Úgy ismerem már az idegbetegségeket, hogy az orvos se jobban. S eszembe jut, amit az imént mondott dr. Kiss Ferenc ideggyógyász: némely beteg legalább öt szakorvosi diplomával a farzsebében vagy a retiküljében lépi át a rendelő küszöbét. Májusban ezerhatvanöten fordultak meg a ceglédi SZTK ideggyógyászati rende- őjében. Ferencz Lajos Se ki, se be Már csaknem elkészült Tokió egyik legnagyobb föle alatti garázsa, amikor az építtető, a fővárosi kormányzóság rájött, hogy a garázsnak nincs se kijárata, se bejárata. A költséges létesítményi eredetileg a szomszédos épülettel kötötték volna össze, amely egyébként még szintén nem készült el véglegesen. A szomszédokkal folytatott üzleti tárgyalások azonban valamiért meghiúsultak, viszont az építő vállalattal ezt senki sem közölte, és az építkezés zavartalanul folytatódott.