Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

Az értelmiség szerepe J a béke védelmében címen tartott előadást dr. j Bozóky István megyei fő- j ügyész pénteken délután a | városi tanácsházán a Haza- j fias Népfront városi bizottsá- \ ga által szervezett jogász— | közgazdász találkozón. A nemzetközi helyzet és Eu­rópa biztonsága problémái­nak ismertetése után arról be­szélt; milyen sokat tehet, az értelmiség a béke védelmé­ben. Az értekezleten részt vett Niedermeyer úr, a Német De­mokratikus Köztársaság Ke­resztény-Demokrata Uniójá­nak osztályvezetője, aki a Né­met Kulturális Iroda ven­dégeként tartózkodik Magyar- országon. A hallgatóknak le­hetőségük volt meggyőződni arról, hogy az NDK-ban a nemzeti frontba tömörült pártok egységesen támogat­ják a Német Szocialista Egy­ségpárt politikáját a német kérdésben. i' Nyugat-Németország hábo­rúra törekszik. Az NDK le­vonta a két háború tanulsá­gait, s olyan Németországot akar, mely egyetlen országot sem fenyeget — mondotta többek között. Niedermeyer • UT. (— ez) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L X. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM 1966. JUNIUS 12., VASÁRNAP ’eir «IOZCAH.OM Úttörők megyei olimpiája Befejeződött a népi ülnökök választása A ceglédi járásban befe^ j-eződtek a bírósági ülnök­választások. Felkértük a já­rásbíróság elnökét, tájékoz­tasson arról, hogyan zajlot­tak le az ülnök jelölések és hány ülnököt választottak meg a járás területén? — A termelőszövetkezetek­ben, vállalatoknál, állami gazdaságokban, társadalmi és tömegszervezeteknél 42 gyű­lésen vitatták meg, kiket jelöljenek erre az igen fon­tos megbízatásra. A jelölő gyűléseken összesen 1929-en vettek részt. A jelölések alapján a járási tanácsülés 10 községből 10 népi ül­nököt választott meg 3 évre szóló megbízással a Ceglédi Járásbíróság­hoz. — ]%lt>ffbíanÍ4Ísuk 3 érrt* szál — rí-fi saástilvlia ntí kedett a mezőgazdasági szak­munkások száma, és szép számmal találhatunk ipari szakmunkásokat is. Érdek­lődéssel várjuk az egy köz­gazdász és a három könyvelő ülnöki * működését. A meg­választott ülnökök között kilenc pedagógus is van, s az ülnökök 30 százaléka tsz- tag. A 28 női ülnökből hat olyan háziasszony, aki vala­melyik tömegszervezetben te­vékenykedik. Utolsó kérdésünk: — Mit vár a járásbíróság az ülnökök működésétől? — Az ülnökbíráskodás 17 esztendeje bebizonyította, hogy a dolgozó nép képvise­lői jól megállják a helyü­ket a bírói emelvényen. Az ülnökök reális élet­felfogásukkal, a terme­lésben, a munkában szer­zett tapasztalataikkal, he­lyi ismereteikkel és nem utolsósorban politikai tu­dásukkal, jól kiegészítik a hivatásos bírák jogi szakképzettségét, és elősegítik, hogy az ítél­kezés ne szakadjon el az élettől. Ezt várjuk a most ] megválasztott ülnököktől is — fejezte be nyilatkozatát a járásbíróság elnöke. KÉPEK A HADIJÁTÉKRÓL Már beszámoltunk az út­törők nagyszabású hadijáté­káról. Most képeket közlünk „az évszázad számháború­járól”. Rádiós is segítette a pajtá­sokat (alsó képünk), akik a csata végén jóízűen fogyasz­tották a finom hazai fala­tokat. Dicsekszik a juhász Kis szármák emberke támasz­kodik a pásztor­botra. A bürgék a kiserdő hűvösét keresik. Lassan lé­pegetnek előre. — Majd annál a nagy tanyánál megfordulnak és haladnak visszafe­lé — mondja nyu­godtan Koncsik Mihály bácsi, aki hetvennégy éves, nyugdíjas fejjel a Kossuth Termelő- szövetkezet nyáját terelgeti, öreg em­bernek váló ez a bojtárkodás. A nyugdíj mellé na­gyon jól jön az az egy munkaegység minden napra. Igaz, hogy öt óra­kor hajt és csak úgy szürkület tá­ján csukja rá a jó­szágra a hodály ajtaját. — A fejős jószá­gok nincsenek itt, azokat éppen most fejik javában a ju­hászok. A kétszáz­hetven birkát elég is a két juhásznak megfejni. Dehát Czakó Mihály meg Szőke József fiata­labb ember, köny- nyen bírják a dol­got. Mihály bácsi reggel öt órától ti­zenegyig legelteti a jószágot. Itatás után, amikor a befordítja a nyájat az erdőbe. Ott de­lel délután három óráig. Akkor kez­dődik újra a lege- lés, amíg lassú lé­pésben beérnek az üzemegység köz­pontjába. — De nehogy azt gondolja, hogy csak ennyi birká­ja van a Kossuth­nak. Ez itt csak az 1-es üzemegységé. A többje másutt van, össze-vissza 1810 darabból áll a tsz juhállomá­nya — dicsekszik az öreg juhász, mintha csak a ma­gáéról szólna. Rik. Juhász felvételei Az ideggyógyász és betegei CD — Milyen különbség ész­lelhető a mostani és az 1963. évi választások leözött? — Elsősorban jelentős vál­tozás következett be az ül­nökök életkorában. Amíg 1963. évben az ülnökök 2 százaléka került ki a 23 és 30 év közötti korúakból, ad­dig ez az arányszám most 8 százalékra emelkedett. A 30 és 40 év közöttiek ará­nya 1963. évben 9,5 száza­lék volt, most 20 százalék. Az 50 és 60 év közöttiek aránya 29,5 százalékról 2-1 százalékra csökkent. A leg­jelentősebb változás a 60 éven felülieknél mutatko­zik. Ugyanis 1963. évben minden negyedik ülnök 60 éven felüli volt, most ez az arány 8 százalékra csök­kent. — És a nők aránya? — A most megválasztott ülnökök 40 százaléka nő, szemben az 1963. évi hely­zettel, amikor alig 33 száza­lékban voltak képviselve az ülnöki testületben. — A foglalkozás szerinti meg­oszlásban történt-e vál­tozás? — Az új ülnökök között — mondja a járásbíróság el­nöke — örvendetesen emel­A Szózat hangjára felhúz­ták az országzászlót. Arató András, a Pest megyei KISZ- bizottság első titkára, majd Jónás Zoltán megyei úttörő­titkár üdvözölte az úttörő­ket, vezetőiket s a vendége­ket. Közben Császár Imre at­léta futva hozta az olimpiai lángot és meggyújtotta a kan­delábert. — Vigyázz! — hangzott új­ból a vezényszó. Ócsay Ist­ván városi úttörőtitkár ke­zébe letették az olimpiai es­küt a versenyző úttörők. A csapatok levonultak a pályá­ról, kezdődött az olimpia. — sz — Pénteken délelőtt a Vasutas SS pályáján gyülekeztek a Pest megye legjobban sportoló úttörői, hogy járásonként összemérjék tudásukat. Több száz úttörő fiú és leány sora­kozott fel itt formaruhában és sportmezben. Fölöttük a nemzetek lobogói lengtek. Tíz óra után kezdődött a színes felvonulás a pattogó indulók ütemére. Négy út­törő leány hozta a nemzeti zászlót, utánuk fegyelmezett sorokban vonultak járáson­ként az úttörők színes csoport­jai. \ — Úttörők, vigyázz! — hang­zott a vezényszó. Gondoskodás a belvízkárosultakról felelevenítik a néhány évvel ezelőtt igen jól bevált, Kaspé rendszerű kohósalakból készüli idomokkal a kötőanyagmentes építkezést. Ismeretes, hogy a Kossuth Ferenc utcai házak ilyen anyagból készültek. Az ottlakók tanúsítják, hogj' a ko­hósalakból készült házak télen jó melegek, nyáron pedig kel­lemesen hűvösek. Az ilyen idomokból készült épületek vakolatot is alig kívánnak, és ellenállnak a talajvíznek is. A VÁROSI TANÁCSNÁL most készítik elő a salakido­mok gyártásút. Már az előké­szület során igen értékes se­gítséget ad a Szeszipari Válla­lat és a Villamosipari Gép­gyár. Sorra jelentkeznek más üzemek is, hogy a város lakos­ságát megmozgató akcióba be­lekapcsolódj anak. Az épületeket egyébként úgy tervezik, hogy négy lakásnál ne legyen több egy-egy tömb­ben. A lakások egy szoba össz­komfortosak lesznek, de tele­pítésük úgy történik, hogy a későbbiek során még hozzá­építhető egy-egy szoba. A lakásépítés hamarosan megkezdődik, de lehetséges, hogy befejezésre csak a jövő évben kerül sor. Ez a határidő azonban lerövidülhet, ha sike­rül az előkészítés munkáját, s a salakidomok gyártását meg­gyorsítani. Az építkezés üte­me nagymértékben a bekap-S csolódó társadalmi munkások $ számától függ. Bízunk abban, hogy a most $ megnyilatkozó kezdeti lelke- $ sedés az egész akció befejezé- $ sóig tart. $ Dr. Dózsa József, a városi tanács építési-közle- $ kedési osztályvezetője AZ ÉVEK ÓTA TARTÓ vi­zes időszak miatt a talajvíz sú­lyosan megviselte a város la­kóházait. A tulajdonosok va­lóban példamutató gondosság­gal igyekeznek sérült házaikat kijavítani. Ennyi építkezés még egyetlen évben sem volt városunkban, mint most. Igen örvendetes, hogy a sérült há­zak újjáépítése mellett egyre többen fognak új családi házak építésébe is. A nagyobbik gond azok ese­tében adódik, akik mint lakók éltek az összedőlt házakban. Ügy tűnhet, egyszerű lett vol­na úgy megoldani az ő gondju­kat, hogy a tulajdonos építse fel újra azt a lakásrészt is, amelyben lakója lakott. A va­lóság viszont az: sok háztu­lajdonos nincs abban a hely­zetben, hogy ilyen nagy áldo­zatot vállaljon magára. Nem maradhatott más meg­oldás, minthogy az állam se­gítsen. Segített is. A megyei tanács révén a város huszonöt lakás építésére kapott soron- kívüli hitelt. Ezekbe a házak­ba majd azokat fogják beköl­töztetni, akik jelenleg mint ki­telepítettek, szükséglakásokban laknak. A BELVIZES HÄZAK épí­tésének előkészítése javában folyik. A városi tanács úgy határozott, hogy ezeket a há­zakat a Csengeriszélen építik fel, a csatornával és a magas- feszültségű hálózattal párhuza­mosan. Ez a terület kiválóan alkalmas kislakás építésére és néhány száz méteres csőhosz- szabbítással könnyen a hely­színre lehet vezetni a városi vízvezetéket is. A jelentős téglahiányra te­kintettel úgy döntöttek, hogy A Húsz óra — Gödöllőn dalml színpad egész együtte- | sének, hogy a megyei tanács és > a Népművelési Intézet által ! rendezett agrár-szakreferen- ! sek első országos találkozó-! jára éppen rájuk esett a; választás, hogy színvonalas > irodalmi műsorukkal szóra-; koztassák az ország legkülön- ! bözőbb területeiről összegyűlt 5 vendégeket. 5 A ceglédi Kossuth Művelő­dési Ház Ódry Árpád Iro­dalmi Színpada tegnap dél­után a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen vendégsze­repeit megyeszerte nagy elis­merést kiváltott, Sántha Fe­renc regényéből összeállított Húsz óra című műsorával. Elismerés és megtisztelte­tés ez a vendégszereplés az iro­LOTTÓHÍREK éléskamrautalványt és egy tv-! készüléket nyertek. A 776 224. számú szelvény; tulajdonosa még nem jelent-ä kezett a kisorsolt tv-készülé-; kért és az 1 700 75 297 számú * szelvényen nyert óra- és ezüst-! utalvány nyertese sem jelent-5 kezett. Jelentkezni lehet: jú-$ nius 20-ig. $ A 21. lottó tárgynyere­ménysorsolás alkalmával For­tuna kosarából ismét bőven hullott " szerencse a városra. Egy darab kétszemélyes kül­földi utazásra jogosító utal­ványt, egy lakástextilutal­ványt, két darab 5000 forin­tos ruházati vásárlási, egy I A Kossuth tér sarkán ráérő- ; sen sétál a déli napsütésben i egy férfi. Meg-megáll, szem- ; befordul a nappal: hagyja, hogy arcára hulljon a kora nyári sugárzuhatag. A tavalyi nyár is elfutott anélkül, hogy... az idén azonban na­ponta kijár majd a strandra, feketére égeti a bőrét — is­métli magában az évek óta időszerű nyáreleji elhatározá­sát. — Áh, ez a nyár is elfut, mint a többi — mormogja magában, s nem veszi észre, hogy lemondóan legyint is a kezével, a vér pedig hirtelen az arcába szalad. Észreveszi azonban ezt a szemközt jövő másik férfi, aki már távolról figyelni kezdte a bizonytala­nul imbolygót. Amikor mellé ér, rá köszön: — Üdvözlöm! Mi újság? De elkerül minket! Hogy érzi magút? — Köszönöm, nagyon jól, semmi bajom. — Jöjjön be a rendelőbe, meg akarom mérni a vérnyo­mását. \ Másnap a beteg bemegy az ideggyógyászhoz. Akkor is csak azt állítja, hogy kutya­baja sincs. Az orvos azonban mégis felír két gyógyszert. Egyiket a neuraszténiája, a másikat az érszűkülete ellen. — Minden héten látni aka­rom, ellenőrizni kell a vér­nyomását. A gyógyszert pe­dig rendszeresen szedje. Ha nem hagyja abba januárban a kezelést, most vígan fütyül­hetne. S még utána szól: mi­nél többet ki a szabadba! m — Doktor úr, nem tudom, mi lett a fejemmel. Szédülök, s itt mintha valami nyomná az agyamat — mutatja az asszony. — Tessék behunyni a sze­mét, nyújtsa ki a karját, nyis­sa szét az ujjait. Úgy, jól van ... Az orvos előveszi fe­hér köpenye zsebéből a kis kalapácsot, kipróbálja a térd­reflexeket, azután megkopog­tatja a beteg orrahegyét, s a felső ajkát. — Most pedig álljon fel! Becsukott szemmel jöjjön fe­lém, kinyújtott karral, úgy ... úgy, köszönöm, üljön le. Aztán kérdéseket tesz fel családi körülményeire, mun­kájára vonatkozóan. — Hajnali fél négykor ke­lek, este tizenegykor fekszem. A gyerekek ... mea aztán az utazgatás naponta Budapest­re. A receptre két gyógyszer neve kerül, egy másikra pedig a „javallat” a kezelőorvosnak — egy heti pihenőre. s — Miért vette le a kötést a szeméről? A harmincöt körüli férfinak arcidegbénulása van. — Az arcizmok ingerelhető- ségét fenn kell tartani, amíg az idegek meggyógyulnak. Ha elhanyagoljuk, az izmokat nem foglalkoztatjuk, merev­vé válnak. Ezért nem lett volna szabad a kötést leven­nie — magyarázza az orvos. S hogy miért vette le a kö­tést a beteg? Ennek lélektani magyarázata van. Amikor az ember már egészségesnek kezdi érezni magát, könnyen azt is gondolja, hogv már egészséges is. Türelmetlenség ez: az idegek betegsége las­san gyógyul, a beteg türel­metlenné válik, állandóan a betegségével foglalkozik — s ez kikezdi az idegeit. Ilyenkor — mint ez esetben is — már nemcsak az arcidegeket kell gyógyítani. GD Kint napsütésben fürdik a poros, hepehupás Rákóczi út. Megállít egyik ismerősöm: — Ahá, ideggyógyászat? Oda megyek én is. Feliratok egy kis Frenolont, Tardylt meg a feleségemnek Valeriá­nát. Tetszik tudni, én már valóságos idegorvbs vagyok, csak éppen. diplomám nincs. Úgy ismerem már az idegbe­tegségeket, hogy az orvos se jobban. S eszembe jut, amit az imént mondott dr. Kiss Fe­renc ideggyógyász: némely beteg legalább öt szakorvosi diplomával a farzsebében vagy a retiküljében lépi át a rendelő küszöbét. Májusban ezerhatvanöten fordultak meg a ceglédi SZTK ideggyógyászati rende- őjében. Ferencz Lajos Se ki, se be Már csaknem elkészült To­kió egyik legnagyobb föle alatti garázsa, amikor az építtető, a fővárosi kormány­zóság rájött, hogy a garázs­nak nincs se kijárata, se be­járata. A költséges létesítményi eredetileg a szomszédos épü­lettel kötötték volna össze, amely egyébként még szintén nem készült el véglegesen. A szomszédokkal folytatott üz­leti tárgyalások azonban vala­miért meghiúsultak, viszont az építő vállalattal ezt senki sem közölte, és az építkezés zavartalanul folytatódott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom