Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
JVyercségyre hét és fél millió Városunk hat legnagyobb ipari üzemében ebben az évben — az elmúlt évi termelési tervek teljesítése alapján — töbh mint kétmillióhatszázezer forintot fizettek ki jutalom, prémium és nyereségrészesedés címén a vállalatok dolgozóinak. A legtöbb nyereségrészesedést — 1 millió 634 ezer forintot — a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat fizette. Dózsa György Cegléden Hozzászólás Pataki Ferenc helytörténész a Ceglédi Hírlap június 23-i számában néhány észrevételt tesz Dózsa György ceglédi tartózkodásával kapcsolatban. Dr. Hübner Emil, dr. Oppel Jenő és dr. Márki Sándor történészekre hivatkozva kétségbe vonja, hogy Dózsa György már május 17-én Cegléden lett volna, amikor bizonyított tény, hogy a parasztvezér május 16-án még Pest alatt volt. Ellentmondást vél dr. Márki Sándor munkájában, amikor is a történész szerint Dózsa május 17-én Ceglédre érkezik, május 18-án megtartja a népgyűlést, és még aznap megérkezik a 37 kilométerre levő Tiszavár- konyba. Úgy tűnik, Pataki Ferenc kétségbevonja, hogy egy gyalogosokból álló hadsereg képes lenne egy nap alatt 37 kilométeres utat megtenni. (Aki katona volt, tudja, hogy egy gyalogos egység nem 37, hanem 70 kilométer megtételére is képes egy nap alatt.) Érdekes, hogy Pataki Ferenc csak Cegléd és Tisza- várkony között sokallja Dózsa seregének teljesítményét — a továbbiakban egyetért dr. Márki Sándorral, hogy a sereg május 19-én Túron, május 20-án Dévaványán és 22-én Mezőberényben van (!). Ennek alapján Pataki Ferenc feltételezi, hogy Dózsa csak május 19-én kelhetett át a Tiszán. Szerintem Pataki Ferenc is ellentmondásba keveredik: egyik megállapítása szerint sokallja Dózsa György seregének „menetidejét” Ti- szavárkonyba egy nap alatt — később viszont azt írja: -„A sereg május 20-án Dévaványán van, 21-én átkelnek a Hármas-Körösön, s 22-én Mezőberénybe érkeznek”. Tehát, a Tiszán később keltek át — Pataki szerint —, mint ahogy azt dr. Márki Sándor írja, ennek ellenére a sereg „menetideje” természetszerűleg felgyorsult — figyelembe véve a földrajzi távolságokat. A különben igen sok problémát felvető cikk így nem oldotta meg dr. Márki Sándor „Dózsa György” című munkájában feltételezett ellentmondásokat, hanem azokat újabb ellentmondásokkal tetézte. Márky Péter PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ES CEguEDVAgÖSRÉSZERE X. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1966. JUNIUS 26., VASÁRNAP Javult a város közegészségügyi helyzete Korszerűtlen a tejüzem és a tejkezelés — Kilencven népi ülnököt választott a tanácsülés A pénteken megtartott tanácsülés fő napirendi pontja a város közegészségügyi helyzetének megtárgyalása volt. A dr. Kósa Miklós egészségügyi osztályvezető által előterjesztett jelentés részletesen elemzi a város élelmezési-, települési-, munka- és iskolaegészségügyi problémáit, számot ad az egészségügyi felvilágosítás, valamint a város járványügyi helyzetéről. Alapvető hiányosságként állapítja meg az egészségügyi osztály jelentése, hogy az ellenőrzött vállalatok, gazdaságok késve vagy egyáltalán nem tesznek eleget az egészségügyi hatóság felhívásának az észlelt higiéniai mulasztások megszüntetésére, s nem egy esetben előfordul, hogy egyes létesítmények építésénél, üzembehelyezésénél nem kérik ki az osztály szak- véleményét. Az élelmezésegészségügy terén fokozatos javulás észlelhető, kivéve a tej gyűjtőknél és a Tejipari Vállalatnál tapasztalható súlyos egészségügyi hiányosságokat A vállalat épülete korszerűtlen, s az üzem helye is súlyos kifogás alá esik közegészségügyi szempontból. A tejgyűjtők közül különösen a kecskéscsárdai és a Vörös Csillag Tsz tejbegyűjtőjénél tapasztalhatók kifogásolni valók. Nem kielégítő általában a tejkezelés a termelőszövetkezetekben, minthogy nem tartják be a kötelező egészségügyi előírásokat. Örvendetes megállapítása a jelentésnek, hogy a Sabin- cseppek alkalmazása óta az utóbbi hét évben városunkban gyermekbénulás nem volt, aggasztó viszont, hogy ebben az évben június 1-ig 523 kanyarós megbetegedés fordult elő. Ezen a tanácsülésen választották meg az üzemek, gazdaAki hatvanöt éve forgatja a korongot Hatvanötödik esztendeje forgatja a korongot, alakítja az agyagot Balogh Lajos korsókészítőmester. Ebből az egész emberi életnek is beülő hosz- szú időből csaknem félévszázad — pontosabban negyvenöt év — Cegléden telt el. A korsékészítés. A régi aratásoknál elmaradhatatlan volt az agyagkorsó, mely olyan jól megtartotta magában hidegen az ivóvizet, s amelynek kis szopókáján keresztül magam is sokszor enyhítettem szomjúságomat a tarló feletti rekkenő hőségben. Ez a szakma — az agyag- korsó-készítés — manapság azonban kihalófélben van. Ahogyan megszűnt a kézi aratás, úgy szűnt meg az igény is az agyagkorsó iránt. S bizony kiment a divatból a cserépkulacs is. Pedig milyen szépen kicifrázták, festették — egy-egy ilyen korsó vagy kulacs valóságos népművészeti műremek volt. Hasonlóképpen a tejesköcsög is, amit ma már fémkannák- kal helyettesítenek. A csirkeitató sem kell a nagyüzemi baromfitenyésztésben. Cseréptálat, cseréptányért is már inkább csak falidísznek használnak az előszobában. Látni ugyan egy-egy feketekávés, teás, likőrös készletet ajándékboltok kirakatában, s bizony azoknak ára manapság idegenforgalmi szinten mozog. Balogh Lajos bácsi azonban nem ezeket készíti, hanem főleg formás virágcserepeket gyárt, amiből viszont a modern otthonokban megnövekedett a kereslet. Hogyan is készülnek ezek a virágcserepek? < Valamikor lábbal hajtotta a korongot, ma azonban, — a | lábai sem bírnák —, hogy a i kereslet megnövekedett, ő is ; halad a technikával: ! > villanymotor hajtja már a j formázógépet, s a virágcsere- ! pék is kész formák után ké- ! szülnek. j Van azonban még valami. ! amit Lajos bácsi ma is a régi J technikával végez: lábbal ta- ; possa és kézzel gyúrja szép- 5 finomra az agyagot. ^ A korongról lekerült tár- 5 gyak gondos szárítás és eset- ! leges festés után, felül nyi- t tot.t szájú körkemencébe ke- 5 rülnek kiégetésre. Ez S $ az utolsó munkafolyamat, $ talán a legnagyobb gondos- $ ságot igényli, minthogy hely- 5 télén tüzelés esetén a már el- $ készített tárgyak tönkremehet- t nek. A jó égetéstől függ nagy- í részt a cserépedények és dísz- t tárgyak minősége is. v Városunk öreg fazekas mes- J terétől, aki Dezső Péter mező- ^ túri fazekastól tanulta az ^ agyagformálás művészetét, mát 5 aligha veszi át valaki a koron- S got. Bálint Ervin Megy a vonatom*‘-akció... Figyelték már? Tavasz óta mozgalmasabbak a napok. Közlékenyebbek vagyunk. Talán a nap egyre érezhetőbb sugarai csalják ki a szavakat? Egyre több a ráérős, a nézelődő ember. De csak bizonyos időpontokba és helyeken. A parkban például kényelmesen napfür- dőznek a padokon ücsörgők. A kirakatok bámu- lói se sodorják el egymást a nagy sietésben. Más viszont a helyzet például a boltokban. Nézzünk csak be: a ráérős emberekből egyszerre fürge, sietős honpolgárok lesznek. — Igyekezzen kérem, ne szösz- mötöljön, mert elmegy a vonatom! Vegye már el a blokkot! Tíz percem van, és még az állomásra is ki kell érnem! — Hogy én tolakszom? Ne kötekedjen, én jöttem előbb! Különben is, lekésem a buszt... — Kérem, engedjen előre, a vonatom... Igen: egyszeriben mindenkinek indul a vonata, megy az autóbusza, elkésik innét, lemarad onnét. Fodrásznál, orvosi rendelőben, értekezleten, mindenütt. S mindezt udvariasan, ingerülten, behizelgően, tárgyilagosan, ki-ki ságok, intézmények és hivatalok által kijelölt kilencven járásbírósági népi ülnököt is az elkövetkező három évre. A megválasztott bírósági ülnökök közül harminchárom nő, több mint az előző időszakban. A tanácsülés jóváhagyta a végrehajtó bizottság által előterjesztett ütemtervet a városi tanácstagok második félévi beszámolóinak megtartására. Ezenkívül állást foglalt az előterjesztett indítványok, javaslatok ügyében, s jóváhagyta a napirenden szerepelt ügyekben előterjesztett határozati javaslatokat. fal. Új jelölt: a Kállai-brigád Cegléd, Kossuth Tsz Előttem simul az asztalon a szerződés. Alján ott látom Halász Mihályné brigádvezető aláírását, utána sorakozik hat lány kézjegye, akik Kállai Éva néven munkabrigádot alakítottak. Aláírásával erősítette meg a szerződést Tokaji András, a termelőszövetkezet elnöke, Körösi Gyula főmezőgazdász, Tóth Ferenc párttitkár és Kistamás Olga, a közös gazdaság KlSZ-titká- ra. Néhány héttel ezelőtt ünnepélyesen kapta meg a szocialista brigád címet a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet hat brigádja. Az ünnepélyes alkalommal a Kállai Éva brigád tagjai még csak mint „vendégek” vettek részt, de már azzal az elhatározással, hogy a legközelebbi ünnepélyen ők is ott állnak az elnöki asztal előtt, hogy átvegyék a címet. Március végén a kertészetből hat lány bejelentette szándékát, hogy munkabrigádot akar alakítani. — Szocialista módon élni, dolgozni és tanulni — mondja a vállalás első sora. Utána szép rendben következnek a konkrét vállalások: Május 23-ára vállalta a brigád, hogy a kertészetben minden palántát kiültetnek. Vállalták azt is, hogy biztonsági tartalékképpen tíz százalékkal több palántát nevelnek az esetleges pótlásokra. A brigád valamennyi tagja beiratkozott az Időszerű politikai kérdések tanfolyamára is. A brigádnapló első oldalán gondos írással találom Kállai Éva élettörténetét. Az április 19-én kelt bejegyzés elmondja, hogy a brigád tagjai azon a napon tartották első megbeszélésüket, amelyen a termeléssel összefüggő kérdéseket tárgyalták meg. A következő bejegyzés arról tanúsít, hogy testületileg meglátogatták a Budapesti Nemzetközi Vásárt és megtekintették Budapest nevezetességeit... Folytatódnak a bejegyzések, jólesik őket olvasni. Látszik, a lányok komolyan veszik, hogy megszerezzék a címet. Rik. A növénytermesztés kézikönyve Uj, nagyszabású művel gazdagodott a mezőgazdasági szakirodalom. A napokban jelent meg A növénytermesztés kézikönyve, ez a hiánypótló szakkönyv a nagyüzemi gazdálkodásban. összefoglalóan ismerteti a legkorszerűbb növénytermesztési eljárásokat, módszereket, korszerű ismereteket A kézikönyvet a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentette meg, gazdagon illusztrált kivitelben. A Láng Géza szerkesztésében megjelent könyvet az ország legkiválóbb — negyvennél több — szakemberei írták. Fényképezőgéppel a város utcáin (3) Új családi házak épülnek - megújulnak a régiek Nem előre kiszabott útirányt követek. Egy-egy utca torkolatában megállók, körülnézek, akad csaknem mindenikben célom szerinti látnivaló. Akár omladoznak, akár szépülnek, vagy éppen emelkednek a falak — mind messziről integet. S az természetes, hogy a feltűnőbbek felé fordítom a gép lencséjét is, hiszen az élet „átlagai” mindig a Végletek halatot, s nedves szobalevegő lopja be csontjaikba az izületi fájdalmakat, tüdejükbe pedig a tbc alattomos csíráit. — Az OTP-től vettünk fel ötvenezer forint kölcsönt. Férjem gépkocsivezető a Kossuth Tsz-ben, s magam is ugyancsak ott dolgozom a könyvelésben — mondja Tarkó Istvánná. Évek óta erre gyűjtöttünk, míg végre 1964-ben szétibwPlSB A fiatal házaspár a napokban költözik új otthonába tármezsgyéi között sorakoznak. Az is törvényszerű, hogy az élet szinte lépten-nyomon „ellenpontozza” önmagát. Lám, a letarolt liget helyén abbamaradt építkezésre ráfelelt ez a már befejezett, mely az utca torkolatából invitált magához a Szarka utca 14. szám alá. Aki nem ismeri, milyen ellenséges szándékkal lappang alig néhány arasznyira (vagy annyira se) a talajvíz a ceglédi házak falai alatt, az talán először az építkező ízlését dicsérné az új ház láttán. Érzem ezt magam is, mégis súlyos tanúlság összege- ződik bennem a ház előtt: minél magasabbra emelni talajvizes városunkban a házak lábazatát, s jól szigetelni alatta is, fölötte is. (Későbben az építési osztály főmérnöke így fogalmazta meg szakszerűen: legalább hetvenöt centiméteres legyen a lábazat, s az építtetők ne sajnálják a szigetelőt, mert az erre költött kétezer forinttal kétszázezret takarítanak meg.) Tarkó Istvánék ismerik a házépítés eme ceglédi törvényét. Kétszázhúszezer forintot — ennyibe került ez a két szoba, konyhás, fürdőszobás, teraszos lakás — nem azért építettek be új otthonukba, hogy néhány éven belül a salétro- mos fal majd ledobja a vakodobtuk a múlt század végén épült vályog és vertfalú házat, melynek falába bizony kiűzhe- tetlenül bevette volt magát a talajvíz. A fiatal házaspár a napokban költözik be új otthonába, amelyet, évek küzdelme árán szereztek meg maguknak. Vajon hogyan csillan fel a három és féléves Zsuzsikájuk szeme, amikor először lép be a szépen berendezett új szobákba? ★ Szomorú a kép a Puskin utca és a Sajtó utca találkozásában, a Puskin utca 21. számot viselő házban. A szalmatető jó részét elhordta már a szél. A roskatag szarufákra felaggatott nylon lepedők se fénytől, se esőtől nem védik már a szűk szóbáCska födémjét. Itt lakit négy gyermekével Tárcsa Bálint és élettársa, Oldal Alice. A legnagyobb gyerek tizenkét éves, a legkisebb hathónapos. A mellette levő nagyobbacska helyiség hajlott gerendáját bizonytalan teherbírású rúd tartja a vállán. Alatta él Úcsai Teréz, a töpörödött öregasszony-házigazda. Nem is a rúd tartja már a gerendát, hanem Teréz néni hite, mely védelmébe is veszi nyomban: „jól tartja az még!” Nem e kalapnélküli ház része, de a közös kapubejáróból nyílik Zsiga Mihályék csapott fedelű lakrésze. A tapasztott födém horpadt hasa alatt — a fejemet lehajtom, hogy beléphessek — két gyermekével él Zsiga Mihály és felesége. Ahogy a Puskin utcából még visszanézek a szélben lengő nylon lepedőkre, akkor veszem észre: kitűzött' fehér zászlók azok, jeléül annak, hogy az alatta lakók feladták már a küzdelmet, pedig fiatalok. ★ Az OTP ceglédi fiókjában mondják: ebben az évben 91 házépítési kölcsönt folyósítottak ceglédi, csemői és törteit lakosoknak — négymillió forint összegben. Ezen felül a belvízkárosultak több, mint egymillió forint kölcsönt vettek már igénybe. Ferencz Lajos (Vége) A szalmalető jó részét elhordta már a szél a maga módján • adja tudtul a \ környezetének, amelynek tag- j jai természetesen i szintén sietnek, i mert megy a vo- | natuk, buszuk. í Szóval, egyszeriben minden indul, ami jármű, ami mozgatható. Mintha valami nagy utazómozgalom keletkezett volna a városban, pontozással ellenőrzött, külön díjakkal jutalmazott mozgalom. Még az is „utazik”, aki csak tíz deka parize- rért szalad le a boltba a második emelet kettőb"!. Miért ne? Csak az élvezhessen előnyöket, akinek „megy a vonata”? — es K —
