Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
A CEGLÉDI JARAS ES CE6UÉD VÁROS RÉSZÉRE X. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1966. JÜNIUS 1., SZERDA 1886 nyarán elfagytak a kalászosok Hideg napokat hozott Orbán Orkán helyeit télikabát — Vígan füstölnek a kémények PSZT! — Bedöglött a hőforrás kútja — méltatlankodtak hárman is. Az egyik azért, mert éveken át onnan hordta a mosásra kitűnően használható meleg vizet. A másik arra esküdött, hogy a reumáját a hőforrás vize gyógyította meg, a harmadik pedig váltig bizonygatta, hogy nagyon használt a gyomorbajának, ha egy pohárkával felhajtott belőle éhgyomorra. Vizeskannát lengetve indultam a kúthoz. Igazat mondott a három ember, hasztalan biztattam én is a kutat. Az utca .sarkán két öregasz- szony beszélgetett. Az egyik megszánt és közelebb jött. Jóindulattal magyarázta: — Nem folyik! Két hétig tart az átszerelés. S mert az öregasszonyok ki- váncsiskodása végtelen, megkérdezte: — Talán a reumájára viszi? Bólintottam. — No, két hétig valahogy csak kibírja. Az én reumámmal két hétig csakugyan ki lehet bimi. Azt viszont el nem viselhetem, hogy ne folyjon az az áldott meleg víz, amikor én vinni akarok belőle. Merthogy én életemben se vittem vizet erről a kútról. Hát persze, hogy nem! S hogy miért akartam most vizet vinni, amikor éppen rossz a kút? Pszt! Elmondom, de el ne áruljanak a feleségemnek, aki a mi választott tanácstagunk, s akit megválasztása óta nem mertem — úgy istenigazából — leteremteni. Bezzeg, csak menjek haza! Micsoda tanácstag vagy kedvesem, azt se tudod elintézni, hogy soronkívül megjavítsák a kutat. Adok én neki, meglátja a világ! De, igazán kérem, el ne árulják neki... Rik. Hétfőin reggel a rádió riasztó hírt közölt: A Kékes-tetőn a hőmérséklet mínusz egy fok s a magasabb helyeken havazik. Lássuk csak, mit mond Va- róczi Imre, a Meteorológiai Intézet ceglédi előrejelzője? — Sok mindent mondottak a régi öregek az időjárásról évtizedes, évszázados tapasztalat alapján. Hallottunk arról, hogy hét aszályos esztendő után hét csapadékos esztendő következik. A hét esztendő hozhat igen forró nyarat és ezt váltja hét olyan év, amely szokatlanul hűvös. A példák érdekesek, némelykor a gyakorlat igazolja is őket, bár lehet, sőt valószínű, hogy az öregek a hetes számot a népmesétől kérték kölcsön. A tanulság az, hogy az időjárás nagyon szeszélyes és nincsen olyan tapasztalat, amit az időjárás meg ne cáfolna. Júniusban általában nagy meleg van, s ez természetes. A régi öregek viszont emlékeznek az 1886-os esztendőre, amikor június 4-én az Alföld minden kalászosa és kapása elfagyott. Csak a későn elvetett kenyérgabonák vészelték át a csapást, amiknek nem volt kalászuk. A szörnyűséges takarmányhiány következtében halomra pusztultak az állatok. Az. uraságok a szegényparasztok hajlékáról leszedték a zsúpszalmát, csakhogy valahogyan kiteleltessék a jószágot. — Mintha valami rendkívülit tapasztalnánk néhány év óta az időjárásban. Gondoljunk csak a három-négy év előtti aszályra, a tavalyi és idei szokatlan mennyiségű csapadékra. Ki emlékszik az ideihez hasonló szokatlanul enyhe februárra? cadikán reggel ismét hat fokot mutatott a hőmérő. — Mi várható? — Egyelőre felhős az ég, a szükséges levegőmozgást az egyre melegebb szél biztosítja. Ez a két tényező kizárja a fagyveszélyt. Ha azonban reggelre kiderülne és megállna a szél, akkor dér és a mélyen- fekvő területeken talajmenti fagy lehetséges. Ennek azonban ellene szól a rádió jelzése, mely felmelegedésről beszél. Május 31-én szép napsütéses napiunk volt. Ez pedig véleményem szerint már bevezetője annak a derűs időnek, amire a mezőgazdaságnak ebben a szokatlan esztendőben igen nagy szüksége van. (—ssi) Miért csattan az ostor? A MAGYARORSZÁG legújabb számában a nemzetközi helyzet legfontosabb eseményeit ismerteti. A cikkírók kommentálják az egyes országok politikai törekvéseit. Kis Csaba NATO-szemle cím alatt az USA NATO-politiká- jával foglalkozik. A cikk szerzője így ír: „Az Egyesült Államok nem hajlandó engedni a francia követeléseknek, nem akar alapvető változásokat megengedni a NATO struktúrájában.’’ A francia belpolitikai életben egyre jelentősebb helyet kap a Francia Kommunista KITÜNTETÉS A kis Glasz Karcsira már csak kevesen emlékeznek. Rokonai ugyan még itt élnek a városban, ő is hazalátogat néha, hivatása azonban régen elszólította és mindennapi munkája ma a fővároshoz köti. Még pöttöm iskolás volt, amikor már kijelentette, hogy színész akar lenni. A szerencsések közé tartozik, aki gyerekkorától kezdve készülhetett hivatására és egész életét a festett kulisszák világában élte le. Kolozsvárott kezdte, majd Szegedre került, később fővárosi színpadok műsorán találkozhattunk Garamszegi Károly nevével. Számontartottuk sikereit és kedves emlékünk volt, amikor egyik szegedi táj- előadáson találkoztunk vele, valahol az átokházi tanyavilágban. Tíz esztendeje annak, hogy Garamszegi Károly — felesége Garamszegi Mária is ismert színésznő — a rádióhoz szerződött, majd onnan átkerült a televízióhoz. Jelenleg ő a televízió szí- nészegyeztetője. Tudvalevő, hogy ma a színésznek sok helyen kell fellépnie. Játszik abban a színházban, ahová szerződött. Naponta próbák. Szerepel a rádióban, televízióban, filmgyárban, a szinkron- stúdióban. Garamszegi Károly feladata, hogy ezt a sok kötelezettséget a televíziószereplések szempontjából úgy hangolja össze, hogy sem a próbák, sem a műsor idejét ne zavarja más elfoglaltság vagy késedelem. Hatvanadik születésnapján a Szocialista Kultúráért Emlékéremmel tüntették ki Garamszegi Károlyt, s ehhez most sok ceglédi nevében szívből gratulálunk. Párt. Léderer Frigyes írása a francia kommunisták törekvéseiről szól, amelynek célja egy valóban demokratikus kormányzat létrehozása. Nagy cikkben foglalkozik Lindner . László a magyar— szovjet kapcsolatokkal. A Magasabb színvonal, közös érdek című írásban a két szocialista állam gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésének történetéről ad áttekintést. Kenya belpolitikai eseményeinek magyarázatát adja Makai György írása, aki Odinga és Kenyatta államelnök politikai ellentétének körülményeit tárja fel. A méter diadala című cikkben arról ad hírt Korolovszki Klári, hogy hosszú idő után most az angolok is hajlandók elfogadni a decimális (tizedes) és méterrendszert. E hír kapcsán a szerző ismerteti a méter és yard történetét, a tizes számrendszer eredetét. A lapszemle rovat többek között a Fiat az Urálban című cikket közli, amely a Po- lityka című lapban jelent meg. Foglalkozik még a Magyar- ország az egyiptomi színház- és filmművészettel, az ünnepi könyvhétre megjelenő Hét évszázad magyar verseinek harmadik kiadásával és a Balaton üdülési lehetőségeinek távlati fejlesztési terveivel. — A mezőgazdaság aggodalommal várta a fagyosszenteket. Ennek az idén semmi jelét nem tapasztaltuk. Május 12-én nyolc fok volt a minimális hőmérséklet, tizenharmadikán kilenc fok volt a legalacsonyabb, 14-én pedig tíz fok. Déltájban azonban már huszonegy-huszonnégy fok meleget mértünk. Egész hónapon át szép, napsugaras időnk volt. Az átlagos hatvan milliméteres csapadékkal szemben huszonötödikéig csak tizenkét milliméter csapadék hullott. Még huszonhe- tedikén is tizennyolc fok meleg simogatta a könnyű ruhákba öltözött járókelőket. — Másnapra azonban váratlanul megeredt az eső. Aznap és másnap huszonöt milliméter csapadékot kaptunk. Hozzájárult ehhez még az erős északnyugati szél, amely hideg levegőréteget hozott. Huszonnyolcadikén már csak öt fok meleget mértünk. Huszon- kilencedikén ugyan emelkedett két fokot, de harminEz a mindennapi jelenség évszázadok óta sok fejtörést okozott az embereknek. Nem tudtak kielégítő magyarázatot adni arra, hogy a megsuhintott ostor vége mi^rt ad csattanó hangot. A problémát végül is aerodinamikai alapon sikerült megmagyarázni. A vizsgálatok ^kimutatták, hogy az ostor vége hangfeletti sebességre gyorsul fel. A hanghatár átlépésekor — akárcsak a nagy sebességű repülőgépiek esetében — itt is fellép az ismert hangrobbanás jelensége. A repülőgép nagyobb távolságban lejátszódó hangrobbanását mélyebb hangúnak halljuk, mivel a robbanás magasabb hangjai nem jutnak el hozzánk. A nagy távolságú mennydörgés is mélyebb hangú, mint a közeli. Az ostor- csattanást tehát közelsége miatt halljuk sokkal élesebbnek, magasabb hangúnak, mint a repülőgép hangrobbanását. Becslések szerint az ostorvég a hangsebesség másfél- szeresét is elérheti. Kossuth Lajos pipája Szabadkán A Szabadkán megjelenő magyar nyelvű újság cikket közöl arról, hogy Szabadkán van Kossuth Lajos pipája. Tudomásom szerint a ceglédi Kossuth Múzeum is őriz egy tajtékpipát a nagy magyar hagyatékából, és miután Ceglédet — úgy látszik — még a határon túl is úgy tartják nyílván, hogy gondosan ápol- gatja Kossuth emlékét, eljuSPORT Kitűnően szerepeitek a tornászlányok A hét végén mind a nők, mind a férfiak számára Tatabányán, illetve Győrben rendezték a vidéki bajnokságot. Szombaton és vasárnap az ifjúságiak Tatabányán versenyeztek. Itt már az idei negyedik versenyén kitűnően szereplő Kratochwill Erzsi lóugrásban ezüstérmet nyert, összetettben pedig az ötödik helyet szerezte meg. Martinovics és Raffay a tőlük várt teljesítményt nyújtották, bejutottak az országos döntőbe. A felnőtt nők közül Sárik Gyöngyi nyújtotta a legjobb teljesítményt: három éremmel tért haza a versenyről. Összetettben vidéki harmadik lett, gerendán győzött, korláton pedig bronzérmet szerzett. Jakab Márta összetettben nyolcadik lett. A férfiak kellő felkészülés hiányában tudásuk alatt szerepeltek, de ez a teljesítmény is elég volt ahhoz, hogy az országos döntőbe kerüljenek. Kosárlabda A Kossuth Gimnázium ko- sárlabda-csapiata vasárnap idény fináléjaként Nagykátán szerepielt és győzelmet aratott. A Ceglédi Gimnázium— Nagykátai VMSK 84:63. A gimnázium csapata Lengyelfalvi és Vass vezérletével megérdemelten hozta el a két pontot nagy riválisának otthonából. A ceglédiek a tavaszi idény befejezése után a tabella harmadik helyén tanyáznak. Gór István tott Ceglédre ez a szabadkai újságkivágás. A művészi kidolgozású tajtékpipa, amit pompás domborművek díszítenek, igen érdekes pályát futott be, amíg eljutott Szabadkára — olvasom a testvérlap cikkét Kossuth Lajos kapta annak idején egy Szeged környéki parasztküldöttségtől. Emigrálá- sa után a család őrizgette. A család egyik tagja az első világháború alatt mint önkéntes ápolónő egy hadikórházzal végigjárta a Balkánt és a családi ereklyéhez annyira ragaszkodott, hogy a pipát kanyargós útjain is magánál hordta. Így történt, hogy a nevezetes ereklye nemcsak a 48-as forradalom alatt volt nagy események színhelyén, hanem még az 1914-es háború idején is. Csodálatos véletlen, hogy teljes épségben átvészelte az idők viharát és még ma is használható állapotban van. A művészien faragott pl-1 pán levő kardos vitézen kívül jól látható egy bástya meg egy mozsárágyú. A pipát Lippay Etelka, szabadkai író őrzi, aki minden bizonnyal szívesen látogatna el hozzánk, mint annyi más Kossuth-rajongó, hogy megtekintse a múzeum látványosságba menő Kossuth-gyűjte- ményét. r. k. Sikeresen szerepeltek a ceglédi termékek a BNV-n Akkor érzi meg igazán a látogató, milyen hatalmas ez az idei vásárváros, amikor többször is ráesteledik anélkül, hogy azt mondaná: mindent láttam, ami engem érdekel. Napok kellenének ehhez, nem egy-két röv!d délután. A látnivaló sok, s akármennyire „megszűri” nézelődési terveit az ember, felborul az tüstént a „kihagyásra ítélt” legelső pavilonnál, hiszen mindenhová becsalja napjaink technikai csodáinak ez a gazdag kirakata. S még ennél is nehezebb csak ízelítőt is adni róluk. Amiről azonban nekünk semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk, azok a ceglédi üzemek gyártmányai. A ceglédiek közül elsőnek az ÉVIG bemutatóját kerestük fel. Kutató szemmel kerestük a sok kiállított villamossági termék közül azt a két kis „szerszámgépet”, amit a ceglédi gyáregységben gyártanak. Amíg rátalál az ember, közben meg kell néznie az Egyesült Villamosipari Gépgyár számtalan új gyártmányát. Az egész EVIG-bemutatóról itt csak annyit jegyzőnk fel, hogy ebben az évben több korszerű, félvezetők felhasználásával készült terméksorozat gyártását kezdték meg. A félvezető technika alkalmazása mellett azonban nem feledkeztek meg a hagyományos gyártmányok fejlesztéséről sem. Ezek között találkoztunk a Cegléden készült CsH6 típusú villamos csavarhajtógéppel és az F6 típusú villamos kézifúrógéppel. A másik ceglédi kiállító — a Szeszipari Vállalat — termékeivel az élelmezésipari pavilonban találkoztunk. Erre már könnyebb volt ráismerni: ott sorakozott az egyik fordulóban az ismert műanyag dobozokban, műanyag hengerekben a szárított burgonyacsík, a sár- garépapehely, a zöldbab, a karalábé-, kelkáposzta-, a paradicsompaprika-, a hagymapeA ceglédi Szeszipari Vállalat termékei a BNV-n hely, a paszternák-csík. Olyan magakelletően kínálgatták magukat a reflektorfényben, hogy egyáltalán nem meglepő az a sok külföldi megrendelés, amit régi és új megrendelőitől kap ez a vállalat, nem kis dicséretére az üzemben dolgozó ceglédi asszonyoknak. ★ Ahogy — kapuzárás előtt — kiléptem a vásárvárosból, mozogni kezdett az a hatalmas, kettős gépkocsisor, mely — mint felvételünk is mutatja — végei álhatatlanul otJt sorakozott a Városliget egyik széles útján. Ma már — a BNV — 1966 hivatalos berekesztése után egy nappal — már csak a kiállítók gépkocsijai parkolnak itt, akik hazakészülődnek, hogy újból visszatérjenek egy év múlva a BNV — 1967-re. S befejezésül annyit: a vásáron nem kellett szégyenkeznünk; a ceglédi termékek sikeresen szerepeltek a BNV-n. (ferencz) Végeláthatatlan gépkocsioszlopok a Városligetben Néhány szó a sóról Eleinte kérdésünkre, hogy van-e még Sóhivatalunk, fanyalogva, mosolyogva, talán egy kicsit el is értve a kérdést válaszolták az illetékesek: nincs. Valóban nincs. Ma már hiába keresnénk a Sóhivatal táblát, nem találnánk. Pedig hosszú időt élt meg ez a hivatal, hiszen a só — s itt idézzük a lexikont — Magyarországon a legrégibb időktől regálé (királyi jövedelem) volt. Ezt bizonyítja az Aranybulla XXIV. és XXV. cikkelye is. Márpedig, ahol van regálé, ott van hivatal, s volt is. Egészen 1948. december 31-ig, amikor a 60 456. számú PM-rendelet megszüntette a sóhivatalokat. Ha Sóhivatal nincs is, sófogyasztás van, mégpedig bámulatosan nagy, olyan nagy, hogy erre aztán igazán irigykedhetnének az egykori sóvámsze- dők. 1951-ben 13 800 vagon sót vásároltak az országban, 1965- ben már 24 900 vagont. No nem mintha a háziasszonyok alaposabban megsóznák a levest, mutatva, hogy szerelme- sebb természetűek elődjeiknél — bár a háztartások is többet fogyasztanak. Az 1951. évi 6900 vagonnal szemben 7400 vagont. A többit az ipar igényli, s a legtöbbet nem is az élelmiszeripar, mint várnánk, hanem a nehézipar. A nehézipar évente 9053, az élelmiszeripar 2667, a könnyűipar 2410 vagon sót használ fel, az üvegkészítők, a hótakarító munkások, a ktsz-ek összesen 3111 vagont. Aki azt hinné, hogy a só egyformán sós, az téved. Külön böző minőségű sót vásárolun a Szovjetuniótól, Romániától, Lengyelországtól, az NDK-tól. Például extra minőségűt a lakosságnak, aknaszlatinait az iparnak. A Kőbányai Sóüzemben pedig jódot kevernek a só- j ba, hogy a jódszegény vizű ! tájakon ezzel is fokozzák az egészségvédelmet. Pest megyei kiadványok A Pest megyei Könyvtáros második negyedévi száma képben és írásban népszerűsíti az ünnepi könyvhét alkalmával a megye helységeibe látogató írókat, költőket. Ladányi István kedves riportban mutatja be Magyar Lászlót, Móra életrajzregénye megjelenése alkalmából. Komárom és Pest megye tanácsainak művelődési osztályai közös kiadványaként jelent meg A Dunakanyar nyári programjából című füzetes útmutató, amely a Dunakanyar városainak és községeinek június—augusztus hónapokban rendezendő műsorait tartalmazza. A hazai vendégeknek és a külföldi turistáknak az esztergomi nyári egyetem, a szentendrei kulturális napok, a visegrádi Szőnyi István emlékkiállítás és a váci III. Dunakanyar dalostalálkozó nyújt gazdag kulturális programot. » l A
