Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-29 / 152. szám

X. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM — 1966. JUNIUS 29., SZERDA s __ A MEGYEI HÍ R L Ä> KUL Ö N KIAD ÁS A Építkezéssel megoldható LÁTOGATÁS A SZÜLŐOTTHONBAN Gyalogosan nem okoz kü­lönösebb nehézséget a szülő­otthon megközelítése. Nem tu­dom azonban elképzelni, hogy a mentőautók hogyan tudnak „zökkenőmentesen” odajutni. Ugyanis a Vöröshadsereg út—Dézsa utcai forduló­nál, s a szülőotthon bejá­ratánál is egy-egy mély kátyú éktelenkedik. Dr. Horváth Ákos igazgató főorvos és Fonyódi Er nőné gondnok szívélyesen kalauzol­tak végig az otthonon, amely egy kisebb kórháznak is beil­lik: harminc ággyal rendelke­zik. Általában a szülőottho­Szentcndre, Szigetmonostor, Leányfalu, Tahitóífalu Hírverés nélkül Az Alkotmány utcai iskola tornatermében egy nagyon szép, színesen összeállított ki­állítás látható a szentendrei Ráby Mátyás úttörőcsapat tagjainak, valamint Szigetmo­nostor, Leányfalu és Tahitót- falu úttörőinek munkáiból. A szentendrei kiállítók kö­zül a hatodikos Baranyák Lajos tusrajzát és a nyolca­dikos Bauer Attila rajzát je­gyeztük fel, mint nagyon szé­pet. Tetszettek még az ötödi­kes kiállítók, Czillarik J., Tóth Zsuzsa és Zsiray Edit mun­kái. Megkapóan szépek és ere­detiek a szigetmonostoriak festményei, s főleg a „kisgazd- asszony szakkör” tagjainak a felnőtteket is megszégyenítő hímzései, főleg Jobbágy Má­ria, Becsei Ilonka, Pintér Má­ria, Pintér Erzsébet munkái. Belelapoztunk a vendég­könyvbe. „Hasonló kiállítást mifelénk még soha nem csi­náltak!" — s nem kisközségi az aláíró, hanem budapesti. A tahi Móricz Zsigmond csapat munkái is nagyszerűek, így Vigh György lámpáemyő- je, Deák Zsuzsi sportkabája, Németh Erzsébet fésűtartója. Bizony, nagyobb hírverést is megérdemelt volna ez a ki­állítás. Mert mi is csak vé­letlenül szereztünk róla tudo­mást. Hiszen még az iskola kapuján sincs plakát. (horváth) 33 technikus Az esztergomi Bottyán Já nos Gépipari Technikum 1962- ben létesített Szentendrén ki­helyezett tagozatot. A tagoza­ton idén először végzett ne­gyedikesek most képesítőztek Esztergomban. Harminckilencen végezték el sikeresen a technikum ne­gyedik osztályát. A képesítőn harminchármán szereztek ok­levelet. Tárcsás borona sztár Aranyérmet kapott a nem­rég zárult moszkvai nemzet­közi gépkiállításon egy Szom­bathelyen készült gép. A mezőgazdasági gépgyár ETB 18-as típusú egyirányú tárcsás boronája a magyar ki­állítási részleg „sztárja” volt. A díjnyertes masina olyan gépcsoport tagja, amelyikből 12, 18 és 24 tárcsás gép ala­kítható ki a rendelkezésre álló erőgéptől és a talaj minősé­gétől függően. A korszerű gép technológiai és esztétikai vonatkozásban el­éri a világszínvonalat. HOZZÁSZÓLÁS A GYŐZELEMHEZ A rádió által rendezett Ti­szán innen, Dunán túl me­gyei vetélkedősorozatban múlt pénteken Pest és Vas megyék vetélkedtek. A győ­zelem ezúttal megyénknek jutott. Városunk is kivette ebből részét, hiszen a váci vetélkedő színhelyére több tagú, jól felkészült csapa­tot küldött, hogy a győze­lemhez segítse Pest megyét. Várható volt ugyanis, hogy Szentendrével kapcsolatosan nem egy kérdés fog elhang­zani. A csapat tagjai ter­mészetesen a várost jól is­merő, múltjával, jelenével, kulturális fejlődésével fog­lalkozó egyénekből álltak. Miért szólunk hozzá mégis a győzelemmel végződött ve­télkedőhöz? Mert sajnos nem az első eset, amikor Szentendréről olyan téves adatok kerülnek nyilvános­ság elé, amelyek nem fedik a valóságot. Egy ilyen vetél­kedőn a kérdéseknek egy­értelműeknek kell lenniük. Akkor nem fordulhat elő olyasmi, ami most is tör­tént. Kik dolgoztak, vagy dol­goznak a szentendrei mű­vésztelepen? A feltett kér­dést „csak így” lehetett ér­telmezni. A válaszból pedig, amit a zsűri helyesnek mi­nősített, az derült ki, hogy úgylátszik még a „szakembe­rek” is összetévesztik a mű­vésztelep és a festőiskola vagy festők egy-egy csopor­tosulásának (stílus szerinti) fogalmait Művésztelep, mint ilyen csak 1929 óta van Szentendrén. Addig ez az épület, melyet most mű­vésztelepnek nevezünk, sok­fajta célt szolgált. De hiszen erről már kötetekre való anyagot írtunk lapunkban. Ahhoz viszont, hogy egy mű­vészt szentendrei festőnek tartsunk, nem kell, hogy a művésztelep „lakója” legyen. Hiszen ma már Barcsay Je­nő, Czóbel Béla, Ónodi Béla, a fiatalabbak közül Balogh László, Deim Pál sem a „te­lep” lakója, mégis szentend­rei festőnek tartjuk őket. A mi igazi művésztelepünk maga a város — és nem egy épület! De Ferenczy vagy az 1929 előtt élt művészek még vé­letlenül sem dolgozhattak a „művésztelepen”. Sajnos, nem az első és egyetlen ilyen tévhit, ami városunkkal kap­csolatosan közhiedelemmé vált. Egyet azonban nem ér­tünk: miért nem hallgatnak meg néha minket, szentend­reieket is, vagy közülünk olyanokat, akik itt helyben élnek és ezzel foglalkoz­nak? Ismerik és maguk is élték a Város történetét. Ha vesztesek lettünk vol­na, szóvá sem tesszük az itt elmondottakat, nehogy az el­fogultság vádja érjen ben­nünket. Mivel azonban aránylag rövid idő alatt ez a második ilyen eset (Rab Ráby film) — szóvá kellett tennünk. nak ennél kisebbek, s mint a főorvos elmondta, az ország­ban csak Nagykátán van ha­sonló nagy ágylétszámú szü­lőotthon. Nem is fordult még elő, hogy helyhiány következ­tében egyetlen beteget is el kellett volna utasítani, vagy innen továbbvinni. Az intézmény dolgozóinak létszáma is kielégítő. Két orvos, öt szülésznő, egy műtős, három csecse- raőgondozó, valamint sza­kácsnő, konyhalányok, kertész, gondnok látja el az intézmény szolgálatát. Természetesen itt is akad gond. Az alagsori helyiségek nem éppen megfelelőek. Itt van elhelyezve például a mo­sókonyha, ahol jócskán hull a vakolat. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az állandó gőz az őszi renoválás óta gyorsan „lerágta” a vakola­tot. Sokkal célszerűbb lenne ezt a mosodát az épületen kí­vül elhelyezni. így esetleg a hely felsza­badulásával megoldódna az az áldatlan állapot is, hogy az ebédlő egyúttal személyzeti öltöző is. A hatalmas parkban — ahol most egy kokszhegy éktelen­kedik — fel lehetne építeni egy mosodát, sőt, egy szén­raktárt is. Érdemes ezen elgondol­kodni. Horváth Levente Körhinta Mindent megért az ember egy kis jó szándékkal. Nincsen játszóterünk, így külön öröm a gyerekek számára, ha meg­jelenik egy-egy szórakozási al­kalmatosság a városban. Vasárnap is ez volt a hely­zet. A Bükkös-patak partján egy körhintát állítottak fel. És hogy megfelelő legyen a pro­paganda, a körhintás reggel hét órától a késő délutánig, szinte megszakítás nélkül, bömböltette a hangszórót. Nem tudjuk elhinni, hogy a működési engedélyhez lármá- zási engedély is hozzátartozik. Főleg vasárnap, amikor még­iscsak pihenni szeretne min­denki. * IDEGENFORGALOM A SKANZEN: újabb lehetőség KAKAS AZ ORSZÁG VALAMENY­NYI újságja írt arról, hogy a magyar skanzen Szentendrén épül fel. A skanzen a maga valóságá­ban, eredetiségében mutatja be a népi építő- és lakáskultú­rát. Lényege: az eredeti háza­kat, épületeket — berendezé­seikkel együtt — olyan helyen felállítani, amely képében, jel­legében is hasonló ahhoz a tájhoz, ahol a népi műemlék eredetileg állt. Szentendre kör­nyéke azért alkalmas a skan­zen létrehozására, mert itt több tájegység jellegzetességei is megtalálhatók. A skanzen létesítésének gondolata Magyarországon nem új keletű. Már 1896-ban, a millennium évében szóba ke­rült, s az akkor felállított Ös- budavár is ezt a célt akarta ’Olgáink (Külföldön, főleg a'z északi országokban, gyönyö­rűen berendezett skanzenek találhatók.) A magyarországi skanzen létrehozására most végre meg­született a döntés: Szentendré­re kerül. A terület végleges kijelölése most folyik. A város féjlődése és jelentő­sége szempontjából óriási táv­latokat nyithat meg ez a dön­tés. Csak jól kell sáfárkodni velük. VÁROSUNK IPARI JELEN­TŐSÉGE nem nagy. A területi adottságok sem biztosítanak nagy fejlődési lehetőségeket. De a környezetünk, s a felépü­lő skanzen a város szempont­jából jól felhasználható. Le­gyen a mi „iparunk” a'z ide­genforgalom. De ezt csináljuk szívvel és lélekkel, —ff rA ' LEVELESLÁDÁNKBÓL Szánthó Imre linómetszete Tisztelt szerkesztőség! Jó néhány éve olvastam a 1 pókban, hogy megnyílt Szentendrén egy Görög Kan­csó nevű kisvendéglő. Mivel :eretem a különlegességeket, [határoztam, hogy családom­mal együtt elmegyek oda. Saj­nos, időközben sok minden özbéjött, így csak mostaná­ban sikerült a tervemet meg­valósítanom. Bementem, kértem egy ét- .apot. Nem tudom, önök, hogy vannak vele, de én nagyon silánynak tartottam a válasz­CSODAGYEREKEK Marc Decime 5 éves francia kisfiú tavaly miniszteri en­gedéllyel beiratko- zot az Aix-en-Pro- vance-i konzervató­riumba. Zenei képes­ségére úgy hívta fel a figyelmet, hogy 4 éves korában saját erejéből megtanult gitározni. Most zongorázni tanul: szépen játssza Mozart és Beetho­ven műveit: mesteréi nagy jövőt jósolnak neki. Nagyvonalú kislány A 9 éves Lóri Bal­mer „Banjo Boy” cí­mű lemezeivel világ­sikert aratott. A Syd­ney mellett Canter- buryben élő kislányt most Walt Disney szerződtette követke­ző filmjének egyik fontos szerepére. Azt a pénzt, amit Lóri keres, szülei az éhező gyerekek se­gélyalapjára adják. Hatesztendős aranyérmes Gary Petter 6 éves kisfiú az angliai Portsmouthban el­nyerte az amatőr úszók legnagyobb ki­tüntetését, a „Golden Standard” aranyér­met. Gary ezer yar­dot (csaknem egy ki­lométert) úszott 30 perc alatt, amivel Nagy-Britannia leg­jobb „minimálúszó- ja” lett. A legfiatalabb költőnő Megjelent Kari Kirstinsen 3 éves finn kislány első „irodalmi” műve. A címe: „Én és Mzsa”. Kari a szó szoros ér­telmében véve nem „írja”, hanem dik­tálja költeményeit, írni még nem tud, anyjának mondja el ritmikus mondatkáit és versikéit. Rosszasági világrekord Angela Gigante 12 éves olasz kislány túl piszkosnak találta Tibbyt, a macskáját. Bezárta anyja mosó­gépébe kellő mennyi­ségű vízzel és szap- panpehellyel, majd megindította a gépet. Az állat habtisztán, de őrjöngve került ki a masinából. Angélát több napra kórházba kellett szállítani — Tibby alaposan el­látta a baját. tékot. Különösen akkor, ami­kor — mint megtudtam és tapasztaltam — ez az egyet­len étkezési lehetőség a vá­rosban. A helyiségről, hogy kicsi, nem beszélek, arról nem tehet senki. Csak azt nem értem, miért Görög Kan­csó ennek az intézménynek a neve? Az annak idején be­ígért étel- és italkülönleges­ségek, hol kaphatók? Kimen­tek a divatból, vagy megun­ták őket? Mert megeszem én a pörköltet is — de ahhoz nem kell a Görög Kancsóba mennem. N. M. Eltűnt a gyógykút Az egykori Jókai utcai ját­szótér mellett van egy artézi kutunk, mely még ma is gyógykútként van megjelölve az idegenforgalmi táblákon. Valóban messziről, Budaka- lászról, Pomázról, Kőhegyről, a Pismánból jártak oda vala­mikor vízhordó edényekkel, csatos üvegekkel. Sokan fo­gyasztották a jódtartalmú gyógyvizet, de használták mo­sásra és egyéb célokra is. Ma azonban hiába keresné az idegen a táblán megjelölt kutat. A játszótér megszűnté­vel, az építési munkák során a kút is megszűnt „üzemelni”. Csupán a környező házak pin­céjében táplálja a feltörő vi­zet. Kíváncsian kérdezik sokan: Mi a terv és elképzelés ezzel a környéken páratlan gyógy- ^ forrással? Nem szeretnének § ugyanis lemondani róla, ha — ^ reméljük — átmenetileg nél­külözni is kénytelenek. Tóth István felvétele. — Miért jobb szakácsok a férfiak, mint a nők? Ray­mond Oliver, egy nagy pári­zsi vendéglő tulajdonosa a következőkkel magyarázza azt a tényt. Rogy a férfiak sokkalta jobban értenek a konyha művészetéhez, mint a nők: „Egy nő mindig csak annak tud igazán főzni, akit szeret. A férfinál a főzés részben szakma, részben mű­vészet”. — Pillangófarm. London­ban egy világhírű oxfordi zoológus, Edward Pulton uno­kája, Peggy Jay asszony be­jelentette, hogy egy londoni parkban „pillangófarmot” létesítenek, ahol kizárólag különböző fajtájú pillangók tenyésztésével fognak foglal­kozni. — Különleges fűtésmód. Amerikában „fűtő mennye­zetet” állítottak elő, ame­lyet úgy lehet felragaszta­ni, mint a tapétát. NYÁRI FELHÓK

Next

/
Oldalképek
Tartalom