Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

ondre X. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1966. JCNIUS 25., SZOMBAT PE S f MEGYEI R L A KÜLÖNKIADÁSA Gépszemlék után Aratásra készen A POMAZIAK „PÓTVIZSGÁJA' A járási tanács mezőgazda- sági osztálya megtartotta a szokásos nyári gépszemlét. — Milyen tapasztalatokkal járt az idei szemle? — kér­deztük Kiinger István gépé­szeti előadót. — A szemlebizottság, lehet mondani, elégedett az idei eredménnyel. A dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet­ben kezdtük a szemlét. Megállapíthatóan jól fel­készültek az aratásra. A gépekkel nincs baj, s a tűz­védelmi és balesetvédelmi oktatások is megtörténtek. A szentendrei Április 4 Tsz-ben — mint önök is megírták — már aratnak. Itt menet közben történt az ellenőrzés. Mindent kifogásta­lannak találtunk, ök saját, jól előkészített géppel arat­nak. Nem ez a helyzet azon­ban a pomázi Petőfi Tsz-ben. A megadott határidőre nem készítették el a gépeket, így nem is állt módunkban szem­lét tartani. Reméljük azonban, rövid határidőn belül pótolják a mulasztottakat. A szentendrei Mathiász pél­damutatóan felkészült a gabo­na betakarítására. Gondosan tervezték meg a kazlazást és annak őrzé­sét, a tűzvédelmi felszere­lésük is kifogástalan. — Reméljük, a gondos elő­készítést jó munka és zavar­talan betakarítás fogja követ­ni — mondta befejezésül Kiinger István. Kató György " • • 7 Összefogott a város Elkészült a bélyegző terve A hagyományos szentendrei kulturális napoknak mindig nagy érdeklődést kiváltó „mellékzöngéje” a különleges alkalmi bélyegzők használata. A szentendrei emlékbélyegző­vel ellátott bélyegeket a fila- j telisták szorgalmasan gyűjtik. Több külföldi bélyeggyűjtő kérte levélben a szentendrei gyűjtőktől a különleges bé­lyegzők lenyomatát. , Ugyancsak hagyomány, hogy a kulturális napok al­kalmából használatos bélyeg­zőket minden évben más és más szentendrei grafikus mű­vészünk tervezi. Az idén Szánthó Imre bélyegzőterve kerül kivitelezésre. A bélyegző a Nemzetközi Kemping- és Karaván Szövet­ség idei túráját szimbolizálja, amely városunkban, a pap­szigeti kempingben kezdődik. Képünk a tervezett bélyeg­ző nagyított rajzát ábrázolja. Bármilyen furcsán hangzik is, Szentendrének a felszaba­dulás óta nincs saját vízi éle­te. A több mint tízezer lakosú városban a nagyszerű földraj­zi adottságok ellenére sem tu­dott meghonosodni a vízispor­tok egyike sem. Hiába próbál­kozott egyik-másik üzemi sportegyesület vagy közép­iskola evezős élet megindítá­sával, a csónakház és hajó­hiány egykettőre végetvetett minden kezdeményezésnek. Talán majd most elindul valami. Mégpedig a legfiata­labbak, az úttörők jóvoltá­ból. A napokban avatták fel ugyanis a volt városi strand helyén a szentendrei úttörők' vízitelepét Érdemes végigtekinteni a ví­zitelep megalakulásának út­ját az ötlettől a megvalósu­lásig. Hogy is volt csak? Még a múlt év őszén kez­dődött. A Ráby Mátyás úttörő- csapat nagyszabású hadijáté­kot rendezett a Szentendrei­szigeten. A Duna-part szép­sége, a változatos szigeti táj a, vezetőkben és a pajtások­ban felkeltette a vágyat: mi­lyen jó lenne Szentendrén feléleszteni a régi víziéletet, és milyen nagyszerű terep kínál­kozik itt egy vízitábor kiala­kítására. A gondolat a salgói téli táborozás során újból fel­lyan előképzésféle lesz a fia­talok számára, hogy aztán 16 éves koruk után, a kellő biz­tosság birtokában, sporthajók­ban is vízre szállhassanak. Bí­zom benne, hogy táborunk és úttörőink víziegysége már a legfiatalabbaknál is kedvet te­remt a vízisportbkhoz — mondotta Rétéi hajós csapat- vezető, aki egyik fő mozga­tója ennek a sikeres kezde­ményezésnek. Reméljük, szavai válóra vál­nak, és az első lépést valóban követi a többi. Horányi Sándor AKTUÁLIS A gát mindent eltakar? Meglehetősen meleg nap volt, az este is csak némi eny­hülést hozott. A Duna-parton az emberek színes forgataga hullámzik. Minden kerthelyi­ség zsúfolt. Fenn a gátsétá­nyon kevesebb az ember, né­hányon a padokon üldögél­nek, mások sétálgatnak. Arra megyünk mi is. Elérjük a ha­jóállomást — és szinte meg­dermedünk. A hajókikötő sodronyaiba kapaszkodva fiatal gyerekek mártogatják magukat a vízbe. Egyre bátrabbak lesznek, majd eleresztve a köteleket, a part mentén úsznak lefelé. De ne gondolja senki, hogy ez csendben történik. Nagy ri­csaj és lubickolás kíséri a já­tékot. Akik látják, közömbö­sen sétálnak tovább. A pado­kon ülők tovább beszélget­nek. Rájuk kiabálunk, nem hallják, de lehet, hogy nem is akarják? Lassan kimásznak a vízből és elfutnak. Úgy látszik, még­is hallották! Megkönnyebbül­ve megyünk tovább. Lejjebb, a Kanosával szemben tíz-ti­zenöt év körüli gyerekek ül­nek a lépcsőn. Sört isznak. Melettük legalább tíz üveg. A gát, úgy látszik, mindent eltakar.-ff Foci az országúton Egy utcasarkon egy bu- jócskát játszó kisfiú futtában fellökött egy idős nénit. Ar- réb gyermekcsapatok rohan­tak az országút közepén, lab­dát kergetve. A város belső kis utcáin ugyancsak patto­gott a labda — nem kímél­ve a házak falát, az ablako­kat, vagy éppenséggel a dél­után pihenni vágyók nyugal­mát. A templomtéren apró gyerekek kiabáltak, rajcsú- roztak, s csinytevéseiket az­zal fűszerezték, hogy köve­ket dobáltak le a házak te­tejére és udvarába — az ott- lakók nem kis bosszúságára. Mégis csak elgondolkozta­tó mindez. Mivel lehetne mindennek elejét venni? Óv­ni műemlékfalainkat, melyek itt is, ott is krétanyomokat viselnek, vagy nagy körbé­lyegzővel vannak lepecsé­telve az oda pattant labda nyomán. Mivel lehetne óv­ni a szűk sikátorok néma csendjét, a lakosság nyugal­mát? És mivel lehetne óvni az országúton, forgalmas ut­cákon játszó gyermekein­ket? Egy játszótér! Igen, egy szépen felszerelt játszótér megoldaná mind ezt a prob­lémát. Vannak ugyan a vá­ros egyes pontjain hinták, — de ezek már olyan rosszak, hogy alig vonzzák a gyereke­ket. Egy igazi, szép, jól felsze­relt játszótér azonban oda- vonzaná őket. Gondolom, érdemes volna megcsinálni. Sok-sok szem­pontból érdemes lenne. (pereliázy) Fürdőnadrág Szép most a Papszigeten tölteni egy szombat vagy va­sárnap estét, a bisztró kényel­mes székein ülve gyönyörköd­ni a környezetben. Megdöb­bentő azonban ami legutóbb is történt. A teraszon négy férfi — nem hosszú hajú, húszéves huligánok, úgy negyven, ötven év körüliek — kis „dreispitz”- ben (fecskében) szórakozott a teraszon. Fel és le szaladgál­tak az ott ülők és táncolok között. Kérdésünk: Megengedhető-e ilyen hiányos öltözetben beül­ni egy nyilvános szórakozó­helyre? Szerintünk a papszigeti : bisztró nem strandvendéglő. A ! tervezők, nagyon helyesen, er- ! re az igényre is gondoltak, s !az alsó söntést úgy tervezték, ! hogy a strandforgalom ott za- ! vartalanui lebonyolítható le- ! gyen. Nem hisszük, hogy a : Balatonon egy ünnepnap előtti ! este vagy bármelyik este be- ! engednének, nemhogy kiszol- ! gálnának bárkit is — fürdö- : nadrágban. l Szentendréről angolul franciául A Corvina Idegennyelvű Kiadó jövőre megjelenteti a Szentendrét bemutató köny­vet egyelőre angol, francia és német nyelven. Tervbe vették a szerb-horvát nyelvű kiadást is. A mű szerkesztője Szent­endre műemlékeinek hivatott ismerője és szakértője: Voit Pál, a lektorálás munkáját Husvik György végzi. megbuktatásának hírére bol­dogan tapsoltak. De kissé túl korán. Másnap délben ugyanis dr. Weres- marty személyesen „fáradtéi” a börtönhöz, és az udvar kö­zepén közölte az összegyűj- töttekkkel, hogy ő csak „saját érdekükben hozatta ide őket, nehogy bántódásuk legyen”; „most hazamehetnek”, neki sürgősen Budapestre kell utaznia. Persze, Budapestre már a Vörös Őrség tagjai kí­sérték be, s „gondosságáért” néhány heti fogsággal kellett fizetnie, de épségben tért visz- sza Szentendrére. Ez a rövid fogsága elegendő volt ahhoz, hogy miután ki­újult tüdőbetegségében évek múlva meghalt, mint a kom­munisták „áldozatát” tisztel­hették hívei, egészen 1945-ig. 1944. JÚNIUS 30. Nagyon forró nap volt ez is. Vasárnap. A Fő utcán, koffer­Zárómérleg, utókalkuláció, önköltségelemzés — a kívülál­lók számára misztikusan hang­zó, idegen szavak. Aki azon­ban jártas a számvitel biro­dalmában, az tudja, hogy mi­lyen sokat jelent a gondos könyvelés, az üzemben, a vál­lalatnál történő események pontos rögzítése. Dr. Győré Andor, a Szent­endrei Kéziszerszámgyár fő­könyvelője otthonosan mozog ezen a munkaterületen, hiszen évtizedek óta a számok embe­re. A Lenin úti üzem utolsó tíz évben tapasztalt nagysze­rű fejlődésében egy kicsit ben­ne van az ő munkaszeretete is. Tépelődő, egy-egy problé­Alpesi vadászlak a grábóci erdőben SOPRON Hat országból kilencven külföldi Közeledik a soproni nyári egyetem megnyitása. A várt­nál többen jelentkeztek kül­földről. Legtöbben Lengyelor­szágból és Csehszlovákiából jelezték érkezésüket, de szép számmal jönnek Finnország­ból, az NDK-ból, az NSZK- ból és Svédországból is. ösz- szesen kilencven külföldi vesz részt az idei soproni nyári egyetemen. Ezenkívül har­minc hazai érdeklődő jelent­kezését fogadta el a rendező bizottság. ÜGYELETES ORVOS Szombat déltől hétfő regge­lig a város ügyeletes orvosa dr. Katona Gyula körzeti or­vos (Gőzhajó u. 7.). Sürgős járóbetegek részére vasárnap délelőtt 9-től 10 óráig külön rendelést tartanak a körzeti orvosi rendelőben (Bükkös­part). Állatorvosi ügyelet. Va­sárnap a város és járás ügye­letes állatorvosa dr. Papp Ist­ván körállatorvos (Csobánka- Margitliget). rel, batyuval felpakolt csalá-; dók, járni alig tudó öregek,; terhes anyák, apró, megrémült; arcú, síró kisgyerekek erőlte-; tett menetben vánszorogtak a| Jókai utcából az állomáshoz, j Mégpedig a teherpályaudvar-J ra. Csendőrszuronyok és rend-! őrkardok között meneteltek aj vagonokhoz. A pályaudvaron j vagonírozás folyt. Őket vago-j nírozták. Dr. Övári Józsefet, a város! népszerű orvosát, feleségével! és két kicsi fiával, a másik or-! vost dr. Vas Istvánt feleségé-: vei, kis csecsemőjével, s a já-| rólcéptelen, tolókocsiban ülő; kislányát —, de nem is tudom; folytatni, ötvennyolc családot; sorolhatnék fel! Aztán becsapódtak a vagon-i ajtók, leplombálták őket, aláír- : ták a „leltárt”, amely „48 da-j rab embert és 2 veder vizet”; tartalmazott. Elég volt ez két; országon keresztül...! Né- i metországban aztán lekerültek! a plombák, s kiválogatták a; holtakat az élők közül. Sajnos, Szentendrén is akad-j tak, akik e szomorú aktus lát- 5 tán nemhogy felháborodtak, de; tapsoltak. Tapsoltak önfeled- § ten. A Jókai utcára néznek az ablakaim. Ez az utca 1944-ben,; a „civilizáció fénykorában” — gettó volt. Az ablakok sarká- ; ból kicsi gyermekek bámultak arcomba, mellükön sárga esti- ! lag éktelenkedett. ! A Jókai utcai házak még állnak. A Fő utcán és Jókai ut- \ cán ma is emberek sietnek: táskarádióval, gitárral, sétálva, \ sietve, andalogva. Jó dolog, békében, emberségben élni. Ezért kell emlékeznünk és emlékeztetnünk. \ Horváth Levente ! ^ 1919. JUNIUS 24. ; Forró volt a júniusi nap. Es- ! te tíz órakor, szokatlan idő- 5 pontban és szokatlan erővel j megszólalt a templomhegyi ! templom nagyharangja. A hu- ! rangszóra, mely mint utóbb ; kiderült, jeladás volt, fegyve- ; rés civilek indultak különböző ; irányba, s puskatussal, durva ! erőszakkal törtek be egyes he- ! lyeken a békés családi ottho- j r.okba. A Pismánban Kiss Má- ! tyás direktóriumi elnököt, a ! festői patakvölgyben Balogh ^ Károly géplakatost, a forradal- 5 mi törvényszék elnökét, a re- $ formátus templom mellett 5 Ivanits Lajos tanítót, a Bük- 5 kös másik partján Gaál Fe- \ renc tanítót, a hegyi Erzsébet ^ téren (ma Ráby tér) édesapá- . j mat, dr. Horváth Ákost ragad- j ták ki durván az ágyból, csa- j ládja köréből, s taszigálták fé- 5 lig öltözötten, az utcára. De j nem is tudom felsorolni mind j az így összeszedetteket — min- ^ öenesetre szűknek bizonyult a j plébánia melletti rendőrkapi- | tányság parányi fogdája, j Ugyanekkor a Fő tér 15. szá- ^ mú házban dr. Weresmarty % Miklós ügyvéd és Bednárcz « János postafelügyelő vezetésé- ^ vei együtt ült az ellenforrada- ^ iom helybeli vezé’-’ >-a, akik a * Tanácsköztársaság budapesti Meleg június van. Kirándulók, vakációzók járják a vá­rost. S én is, ha esténként sétálok, vagy kinézek lakásom ab­lakán, átengedem magam a nyár békességes, nyugodt hangu­latának. S aztán — talán a meleg teszi — újra felidézödik bennem két régi nap emléke. Akkor is június volt. / Két júniusi nap épületet. A csinos vadászlak alpesi stílusú teraszáról kilá­tás nyílik a festői szépségű völgyre. Társalgóját szarvas­agancsokkal díszítették, kony­háját minden szükséges fel­szereléssel ellátták. A szekszárdi vadásztársaság tagjai hangulatos vadászta­nyát építettek a grábóci er­dőben, egy használaton kívüli erdészeti munkásszálló átala­kításával. Húszezer forint ér­tékű társadalmi munkával újjávarázsolták az elhagyott merült. E táborozáson néhány szülő is részt vett, köztük Sza­bói István hajóskapitány is. Amikor meghallotta a tervet, s azt, hogy nagyot lendítene az ügyön egy szakember bekap­csolódása, készségesen felaján­lotta segítségét Egy összejövetel során a vá­ros tanácselnökének tették fel a kérdést a fiatalok: mi lesz a megszűnt strand helyén, és esetleg egy vízitábor céljá­ra megkaphatnák-e? Nagy örömükre nemcsak ígéretet kaptak, hanem a legközelebbi vb-ülésen már nekik is „tes­tálták” a területet. Két hónapja kezdődött meg a tábor építése, A tanács a KÖFÁ-ból 25 000 forintot jut­tatott erre a célra, a MA­HART rengeteg felszerelési tárggyal segítette, de segítet­tek a város üzemei, a kocsi­gyár, a kéziszerszámgyár és a tsz is. Az úttörők mintegy 600 órás társadalmi munkát végeztek eddig, a 227. sz. MŰM intézet ipari tanulói is renge­teget dolgoztak, ők végezték a kőművesmunkát; a lakatosok, kerítést csináltak, a szobafes- § tők a helyreállított épület $ festését végezték. És mind- j ezt mind-mind társadalmi ^ munkában! Az Április 4 Tsz« kertészbrigádja a tábor terű-!; letét hozta rendbe. Juhász bá-\ esi, a tsz asztalosa pedig két ^ héten át szinte reggeltől estig ^ dolgozott, hogy a tábor mi- ^ előbb elkészülhessen. § s Ennyi társadalmi összefo- § gás tette lehetővé aztán, hogy ^ június 21-én végre megkez dődhetett a táborozás és a ví-^ zi élet a szép új táborhelyen. § Megindul majd a vízikikép-^ zés, Szabó István és Némethy^ Endre irányításával, és ha már ^ alapos jártasságra tesz szert ^ az egyelőre 40 főnyi úttörő^ vízigárda, akkor kerül sor^ majd hosszabb túrázásokraS is. | — A mi víziegységünk omo-| Egy kitüntetés margójára a mán sokat gyötrődő ember- § ként ismerem. Saját területé- ^ ről gyakran kirándul műszaki ^ berkekbe is és igazgatójával, ^ főmérnökével órákig képes vi- ^ táznii, ha úgy érzi, hogy igaza ^ van. Szereti munkahelyét, sze- | réti a gyárat, amelyről még« illusztris lakójának, a Bartók- $ múzeum belga igazgatójának ^ is tud érdekeset, szépet mon- ^ dani. S S Nem lepett meg a Könnyű- ^ ipari Értesítő híradása, amely ^ szerint dr. Győré Andor a ^ Könnyűipar kiváló dolgozója ^ lett. Eddigi munkássága alap- ^ ján megérdemelten kapta a ^ szét elismerést. Papp Rezső *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom