Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

* l VSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ís A MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1966. JÜNIUS 24., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Napirenden a harmadik ötéves terv A dominikai külügyminiszter Washingtonba utazott . Peres dominikai külügymS- feszter szerdán Washingtonba utazott, ahol — hírügynökségi ‘•jelentések szerint — pénteken kerül sor az Amerikai Álla­mok Szervezetének „tizedik miniszteri tanácskozó ülésére”. Ezt az ülést a dominikai kor­mány kérésére hívták össze, hogy megtárgyalják az úgyne­vezett Amerika-közi haderők Dominikából való kivonásának kérdését íJJ DELHI Szárazság után árvíz A pusztító szárazság után beköszöntött a monszunesőzés az indiai Asszam államban. Több helyen árvíz lépett íel és ezreket vágott el a külvi­lágtól. Az élelmiszerhelyzetet a helyi kormány rendkívül súlyosnak minősítette. De Gaulle Szibériába A Szovjetunióban tartózkodó francia köztársasági elnököt június 21-én nagy tömeg köszöntötte a moszkvai Nagy Színház előtt. De Gaulle megtekintette a színház művé­szeinek előadásában Prokofjev: Rómeó és Júlia című művét Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Kállai Gyu­la, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Az elnök indítványára az országgyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. A napi­rend a következő: O a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslat; O az ipari bizottság jelenté­se Klujber László inter­pellációja és az arra adott mi­niszteri válasz tárgyában; © a legfőbb ügyész beszá­molója; interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szó­ló törvényjavaslatot. vVő *VC» X&ŐÜÍ — Gazdasági fejlődésünk e rövid áttekintése is bizonyítja, hogy az eltelt öt, évben dol­gozó népünk odaadó munkája, alkotó tevékenysége alapján népgazdaságunk tovább erősö­dött, az elért eredmények szi­lárd alapot adnak az új terv céljainak megvalósításához — mondotta, majd arról beszélt* hogy az előttünk álló időszak­ban mind nagyobb mértékben (Folytatás a 2. oldalon) HITELLEVÉL Lehetne csomagolva? A korszerű életforma, a kultúra terjedése, az igények differenciált emelkedése az élet minden pórusában, a hét­köznapok minden, mégoly ap­ró jelenségében is tükröződik. Itt van például ez az igazán köznapi és prózai bosszúság: vásárolunk valamit az üzlet­ben és elég gyakran külön vi­tázni kell érte, hogy elfogad­hatóan becsomagolják. De éppen az, hogy ilyen, valóban jelentéktelennek tűnő ügy, mint a termékek keres­kedelmi csomagolása, „tála­lása” ennyire széles körű ér­deklődési rangra emelkedett —, jelzi, hogy az igények ré­gen túlnőttek már a „kap­ni-e” kérdésen, s eljutottak addig: milyen az áru, hogyan csomagolják, „kiszolgálják-e” ilyen értelemben is a boltba lépő vevőt? Talán nem kell hozzátenni, hogy ez természe­tes igény. Népgazdasági horizontban, a csomagolás még forintban ki­fejezve sem jelentéktelen probléma. Múlt évi adatok szerint, hozzávetőleg három- milliárd forintra tehető az or­szágban csomagolásra fordí­tott összeg. Természetesen, ilyen átfogó mutatószám ön­magában még aligha adhat választ a lényegre: a csoma­golás korszerűségére, más­szóval: a felhasznált három- milliárd alkalmazási haté­konyságára. Ha viszont ezt nézzük, kitűnik, hogy árucik­keinknél még túlnyomórészt a drága (és ráadásul: elavult) csomagolóanyagok dominál­nak. Nemzetközi egybevetés szerint ugyanis, a hazai teljes esomagolóanyag-felhaszná- Iásból magas arány jut pél­dául a fára és üvegre (14,4— 23,2 százalék); alacsony, alig több mint 4 százalék viszont a műanyag és nemzetközi mértékben szintén mérsékelt (29,5 százalék) a papír al­kalmazására. Iparilag fejlet­tebb országokban az arányok erőteljesen eltolódtak a mű­anyag, illetve a papír irá­nyában. Végeredményben ki­tűnik, hogy az országosan ma­gasnak látszó költség, a 3 mil­liárd, bizonyos mértékig a drágább, de nem a legkorsze­rűbb anyagok túlzott alkal­mazásából is adódik. Nem árt kiegészítenünk az elmondottakat azzal is, hogy — magas szintű döntés alap­ján —, 1970-ig mégis kétsze­resére növekszik a 3 milliár­dos csomagolási költség. Ezen belül csaknem 40 százalékkal emelkedik a papír, és mint­egy 12 százalékkal a korszerű műanyagok alkalmazása. Ha most már mindezt a ke­reskedelem oldaláról vizsgál­juk, kitűnik, hogy évente hoz­závetőleg 35—37 ezer tonna alapvető élelmiszert, lisztet, cukrot, zsírt stb. a kereskede­lemben csomagolják, méghoz­zá megfelelő feltételek híján, nem mindig a legkorszerűb­ben. Ez a megoldás a vásár­lóknak is hátrányos, de a szét­aprózott, sok munkaerőt le­kötő módszerrel végezve, a költségeket is emeli. Ezért célszerű — a korszerű anya­gok alkalmazásának szélesíté­se mellett — a csomagolás technikai színvonalát, szerve­zettségét is javítani. A korszerű kereskedelem­nek ez elsőrendű feltétele — nem is csak abból a kézen­fekvő szempontból, hogy ma­gasabb színvonalon kell az igényeket kielégítenie —, ha­nem, mert az árusítás modern formája, az önkiszolgálás, tel­jességgel elképzelhetetlen az előrecsomagolás fejlesztése, korszerűsítése nélkül. Mivel pedig mindez a kereskedelem mai színvonalának nélkülöz­hetetlen eleme, a kereskede­lem korszerű gazdálkodásának feltétele, a fogyasztói és a népgazdasági igények ezen a ponton — a csomagolás kor­szerűsítésében — egybeesnek. Hadd zárjuk mindezt azzal, hogy a fejlesztés ma már va­lóban hozzáértő, a témát tu­dományosan és a gyakorlat­ban a legjobban irányító centrumhoz került: az Anyag- mozgatási és Csomagolási In­tézethez. A népgazdasági le­hetőségeket és az igényeket folyamatosan elemezve, ter­vezik, irányítják itt a csoma­golás korszerűsítését. Vég­eredményben nem alaptalan tehát az a feltevés, hogy a jövőben mind ritkábban kell majd külön kérni a boltban: „lehetne csomagolni”? T. A. Csütörtökön reggel a fran; cia és szovjet állami zászlók­kal díszített Vnukovó—2. re­pülőtérre megérkezett Charles de Gaulle francia elnök. Az IL—18-as különrepülőgép a francia elnököt Szovjetunióban teendő körútja első állomásá­ra, Novoszibirszkbe vitte. De Gaulle-t Novoszibirszkbe el­kísérte Nyikolaj Podgornij is. A francia elnök, felesége, Couve de Murville külügymi­niszter és a többi francia ven­dég körútja során ellátogat Leningrádba, Kijevbe és Vol- gográdba is. De Gaulle francia köztársa­sági elnök csütörtökön késő délután Novoszibirszkbe ér­kezett. A legnagyobb szi­bériai város repülő­terén a francia államfőt és a kíséretében levő Nyikolaj Pod- gomijt, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnökét a város és a novoszi- birszki terület vezetői, a novo- szibirszkiek ezrei üdvözölték. A harmadik ötéves népgaz­dasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájá­nak, ' amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A második ötéves terv mérlege A szocialista ipar termelése az előző öt év alatt 47 száza­lékkal emelkedett és a . kitű­zött céloknak megfelelően vál­tozott az ipari termelés szer­kezete is. Az elmúlt tervidőszakban si­keresen befejeződött a mező­gazdaság szocialista átszerve­zése. A nemzeti jövedelem ösz- szesen öt év alatt 25 százalék­kal nőtt. A munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reáljövedel­me öt év alatt a tervezettnél TERMELŐSZÖVETKEZETI PARASZTOK RÉSZÉRE Csütörtökön, a SZÖVOSZ székházában, ülést tartott az Országos Földművesszövetké- zeti Tanács takarékszövetke­zeti szakbizottsága. Mint az ülésen bejelentették, jelenleg már 368 takarék- szövetkezet és több mint 200 takarékszövetkezeti kirendeltség működik az országban. A takarékszövetkezetek be­tétállománya megközelíti a másfél milliárd forintot. A SZÖVOSZ, az OTP és a Bel­kereskedelmi Minisztérium ki­dolgozta, s a gazdasági bi­zottság elé terjesztette azt a javaslatát, hogy a takarékszövetkezetek a jövőben termelőszövetke­zeti parasztok részére is adhassanak ki tartós fo­gyasztási cikkek vásárlá­sára szolgáló hitellevele­ket. Ilyen hitellevelet jelenleg csak bérből, fizetésből élő munkások és alkalmazottak kaphatnak. • Szüreti előkészületek • Kötik a szerződéseket • Hitel, előleg a termelőknek Tudományos akadémia Szarajevóban Bosznia-Hercegovina parla­mentjének határozata alapján Szarajevóban tudományos akadémiát alapítottak. Ez Ju­goszlávia negyedik tudomá­nyos akadémiája. valamivel nagyobb mértékben, több mint 18 százalékkal nö­vekedett: lényegében ugyan­ilyen mértékben nőtt a pa­rasztság egy főre jutó fogyasz­tásának reálértéke is. Mindezek alapján az egész lakosság fogyasztású öt év alatt 21 százalékkal emelke­dett. Messze még ugyan a szüret — de az állami pincészetekben már megkezdték az előkészü­leteket a termés betakarítá­sához és feldolgozásához. A szüreti előkészületek mellett, Pest megyében is gyors tempóban halad a termelé­si szerződések kötése. A termelők eddig több mint vssss,’fs/sssssw/ssssss/sssssssssssssssss/sssss/s/s/ss//sssss//sss/sssssssssss/ssssss/ss/s//ssss//sssssssssssssssssssswssssss/sss 30 000 hektoliternyi áruféle­ségre szerződtek, amelynek legnagyobb része — 20 000 mázsa, szőlő formájában ke­rül átadásra. A szerződéskötésekkel kap­csolatosan Verdon János fel- vásárlási osztályvezető el­mondotta, hogy tavaly — mint ismeretes — a háztáji és az egyéni termelőkkel csak meghatározott fajtákra, kor­látozott mennyiségre szerző­dött az állami pincegazdaság. Ez a korlátozás most meg­szűnt. Elmondotta még, hogy a fel­dolgozótelepek a ceglédi, a nagykátai és a dabasi járás­ban elsősorban arra töreksze­nek, hogy a termést szőlő for­májában vegyék át a gazdasá­goktól. Ugyanígy a budai, a szentendrei, a gödöllői, a váci és a szobi járások termelői­nek is mód kínálkozik szőlőre szerződni a csepeli feldolgozó­nál. Ez előnyös a termelőknek is, hiszen mentesülnek a szőlőfel­dolgozás, valamint a must és a borkezelés költségeitől. A termelőszövetkezetek és a bankhitel igénybe vételére jogosult egyszerűbb szövetke­zetek a szerződés alapján hi­telt is kaphatnak. A háztáji és egyéni termelőknek viszont rövid lejáratú kamatmentes, művelési előleget biztosítanak. Málna-1 szüret I ! I AZ ÉSZAK-; PEST MEGYEI: KIS KÖZSÉG,; CSŐVÁR DOM- ; BOS LANKÁIN > IS MEGÉRETT Aj MÁLNA. A SZŐ- • VET KEZET IEK > MEGKEZDTÉK A; SZEDÉST. A TSZ j 24 HOLDNYI 6! éves telepíti:- : sü málnása- : BÓL MÁR AZ EL- ! SÖ NAPON TÖBB MÁZSA GYÜ­MÖLCS KERÜLT AZ ÁTVEVŐ- . HELYRE. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom