Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

2 O' ü­1966. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Pellengéren az imperializmn.«« NEW YORK Szigorúan bizalmas A Stern című nyugatnémet ké­pes hetilap egy különlegesen un­dorító „hadgyakorlat’* esemé­nyeiről tett közzé fényképekkel űlusztrált riportot. A riport fő címe: „Emberkínzás a nyugat­német hadseregnél?’* és az al­cím: s*Az NSZK hadügyminiszté­riuma letiltotta a hadijátékok­ról készült fényképek közlését, aminek következtében vad hí­rek keringenek”. A Stern hasábjairól átvett ké­pünk total-planban ábrázol egy jelenetet. A kép eredeti aláírá­sa: ,»A gyakorlaton minden részt­vevő örömmel vett részt. Nyu­gatnémet kínzók a keletnémet néphadsereg egyenruhájában, a szövetségi hadsereg elfogott pi­lótáival.” Magát a testvérhábo­rúra felkészítő „hadijátékot” a Stern így írta le: — A szovjet zóna (Bonn így nevezi az NDK-t) népi hadseregé­nek egyenruhájába öltözött kín­zók könyörtelen kihallgatásnak vetették alá a lelőtt NSZK-pi- lótát. Am a felállított kínzó­eszközhöz szorosan odakötözött pilóta nem billent fel. Csak akkor kezdett beszélni, amikor a létrával együtt fejtetőre állí­tották — és egy bajtársa a bor­zalmas jelenetet ugyanakkor le- fénjképezte. A kínzásokról a Elkészült a berlin—müncheni autobahn hídja az NDK és az NSZK határán Az NDK-beli Juchhoeh és öz NSZK-beli Topén közelé­ben a hídépítő munkások be­fejezték az autobahn (ellenfor­galom nélküli, kétszeres szé­lességű országút) hídjának építését. Most már csak a híd aszfaltozása és a nyomtávok1 BADHERSFELD Horcgkeresztek az uszoda falán A június 21-re virradó éj­szaka a nyugat-németországi Badhersfeldben volt SS-ek horogkeresztekkel és uszító kialakítása van hátra, hogy a hidat átadhassák a forga­lomnak. A két német állam határá­nál levő hidat, amely a Saale folyót íveli át, a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közlekedésügyi minisztériuma között megkötött egyezmény alapján mindkét oldalon a Német Demokratikus Köztár­saság építette újjá, miután a második világháború utolsó napjaiban a hitleristák el­aknásították és felrobbantot­ták. Újjáépítésével mintegy másfél órával rövidebbé vá­lik a berlin—müncheni autó­út. fényképfelvételek egész sara ké­szült. A szovjet zóna kínzói nyu­gati áldozatuknak a lábujjait hajlítgatják, ütik-verik, reflekto­rokkal vakítják, kémyükre-ked- viikre kínozzák. Nyilvánvaló, hogy ezeket a fel­vételeket, mint valódiakat, sor­ra bemutatták a Bundeswehr harcosainak, hogy meggyűlöl- tessék velük keletnémet testvé­reiket. Sőt, a hazug képek meg­jelentek egyes nyugatnémet szer­kesztőségekben is. Kitört a pá­nik: „Egyes újságírók azonnal a bonni hadügyminisztérium saj­tóosztályához fordultak, mert hi­hetetlennek tartották, hogy a szövetségi hadsereg a valóságban ilyen ízléstelen gyakorlatot tart­hat** — írta a Stern riportere. A hadügyminisztérium megré­mült, a képekre gyorsan rá­ütötte a „szigorúan bizalmas” pe­csétet. De a képek azóta titok­ban tovább keringenek és a „ha­tásuk fokozódott: mind vadabb hírek terjedtek el a gyakorlat­ról . . .** Kínzásokról beszéltek, amelyek a teljesítőképesség fel­ső határáig terjedtek. Ájulásig tartó gyötrésekről esett szó, a megvert emberek ijesztő ordíto- zásairól, a sötétben kiosztott puskatusütésekről. És végül a megkínzottak annyira megzava­rodtak, hogy maguk is elhit­ték mindazt, amit „kivertek” belőlük. Az illetékesek mentegetődzni kezdtek. Azzal védekeztek, hogy ilyen „túlélőgyakorlatokat’* az egész világon tartanak. USA- katonák, például — mondották —, az ilyen gyakorlatok során gyakran napokig gyökereken és férgeken élnek. Mindenféle mo­sakodás és magyarázkodás után Viebig ezredes, mint illetékes kijelentette: „Vad gyakorlat volt... Hasonló gyakorlatok megtartá­sát letiltottuk ...’» A krónikás pedig felkiált: Mind­ehhez nem kell kommentár! Azt a „szellemet” kellene örökre betiltani, amely testvérháborúra uszít és hasonló „gyakorlatokat” egyáltalán kiagyal! MEGKEZDŐDÖTT az USA Kommunista Pártjának 18. kongresszusa Szerdán New Yorkban meg­kezdődött az Egyesült Államok Kommunista Pártjának 18. kongresszusa. Az amerikai pártkongresszus 1959 óta elő­ször ül össze. A kommunista küldöttek és számos meghí­vott nem kommunista vendég előtt Gus Hall, a párt egyik vezetője tartott beszámolót SAIGON Devalválták, a piasztert A dél-vietnami katonai kor­mány gazdasági miniszterének rendelete szerint a piasztert mintegy 50 százalékkal deval­válták. A dollár új hivatalos árfolyama 80 piaszter lett. MÁSODPERCENKÉNT FÉLMILLIÓ FELVÉTEL A japán Nikon cég olyan kamerát állított elő, amely má­sodpercenként 500 ezer felvé­telt készít. Egy-egy felvétel expozíciós ideje kevesebb, mint 0,2 mikrom ásod perc. A készüléket nem hozzak forga­lomba, csupán megrendelésre gyártják. ACCRA Romlott a közbiztonság Ghánában az utóbbi hóna­pokban jelentősen romlott a közbiztonság. A városokban és falvakban elszaporodott a rablások és a betörések szá­ma. Az sem ritkaság, hogy fényes nappal törnek be a há­zakba vagy rabolnak el autó­kat. Olasz munkanélküli­statisztika Olaszországban április vé­gén 1 124 000 teljes munka­nélkülit tartottak nyilván. Ismeretlen Lenin-interjú A „Voproszi Isztoriji KPSZSZ” című folyóirat a „Dokumentumok és anya­gok” című rovatban adta közre Lenin egyik eddig ismeretlen interjúját, me­lyet 1920. szeptember vé­gén vagy október elején adott Louise Bryant ame­rikai újságírónőnek, John Read publicista, a ,, Tíz nap, amely megrendítette a világot” című könyv vi­lághírű amerikai szerzője feleségének. John Read 1920. szep­tember 20-án keltezett le­velében kérte Lenint, fo­gadja Louise Bryant és ad­jon interjút azon amerikai lapok részére, amelyek sík­ra szálltak Szovjet-Orosz- ország diplomáciai elisme­réséért. Lenin, aki nagyra be­csülte John Readet, igen rövid időn belül fogadta feleségét a Kremlben, és már 1920. október 14-én megjelent a Washington Times-ban Leninnek Loui­se Byrant részére adott in­terjúja, a következő cím­mel: „Oroszország az egyetlen fizetőképes ország Európában — mondja Le­nin, a szovjetek vezetője”. Louise Bryant a találko­zóról írva hangsúlyozta, hogy Lenin a beszélgetés során az amerikai politika rendkívül széles körű is­meretéről tett tanúságot. Kiemelte, hogy Lenin „fi­gyelemmel kíséri az ameri­kai politikát”, továbbá a többi között Lenin által elmondottakat: „Oroszor­ság kereskedni kíván Ame­rikával”, „Szovjet-Oroszor- szág mindig teljesítette kö­telezettségeit” és „Szovjet- Oroszország — az egyetlen szolvens ország Európá­ban.” E 46 évvel ezelőtti inter­jú szövegét első ízben hoz­ták nyilvánosságra. A dokumentumhoz fű­zött egymondatos kom­mentár a következő: „Ezen ismeretlen interjú szövege tanúsítja, milyen nagy fi­gyelmet szentelt Lenin a szovjet—amerikai kapcso­latok kérdésének és a Szovjetunió, valamint az USA kölcsönös kereskedel­mi kapcsolatai helyreállí­tásának.” Lapzártakor érkezett Vietnami jelentés A második hete éhségsztráj-1 kot folytató vietnami buddhis­ta vezetőt, Thich Tri Quangot a saigoni kórházban szerdán felkereste Thich Tam Chau, a buddhisták mérsékelt szár­nyának vezetője. Találkozá­sukat megfigyelők kibékülés­re és a buddhista egység hely­reállítására irányuló kísérlet­nek tekintik. A saigoni buddhista pagoda blokádját enyhítő intézkedé­sek ellenére száz kormányelle­nes tüntető változatlanul a körülzárt épületben maradt, s elutasította a felajánlott sza­badságot. Időközben a dél-vietnami kormánycsapatok folytatták a tisztogatást az északi tartomá­nyokban levő buddhista el­lenállási központokban és le­tartóztattak két tábornokot: Ton That Dinhet és Phan Xuén Nhuant, akik ellen az a vád, hogy megengedték a pa­rancsnokságuk alá tartozó csa­patoknak a kormányellenes kampányban való részvételt. A dél-vietnami felszabadu­lás hírügynökség közlése sze­rint Ben Tre-tartomány több kerületében amerikai repülő­gépek mérgező vegyianyago­kat szórtak a termőföldekre és lakott területekre. E támadá­sok következtében a június 6-ával ’végződött három­hetes időszak alatt 81 500 em­ber betegedett meg, a termés több mint 2300 hektáron ment tönkre és a háziállatok tízez­rei pusztultak el. CSAK RÖVIDEN... STEWART brit külügymi­niszter 11 napos távol-keleti körútra indult A brit diplo­mácia feje Thaiföldre, Auszt­ráliába. Indonéziába, Malay­siába és Singa poréba látogat el. INDIRA GANDHI asszony, indiai miniszterelnök július 16-án egynapos látogatásra Jugoszláviába érkezik. AZ ANGOL BELÜGYMI­NISZTÉRIUM menedékjogot adott II. Muteszának, Buganda királyának. SALISBURYBEN, a függet­lenség egyoldalú kikiáltása óta elsőízben ült össze szerdán a rhodesiai parlament feliratokkal mázolták tele az uszoda falát. Hasonló felira­tokat mázoltak a szakszerve­zeti tanintézet épületének fa­laira is. ATHEN Postássztrájk Több mint ötmillió levél és csomag halmozódott fel a gö­rög postahivatalokban, mivel a 48 órás postássztrájkot to­vábbi három napra meghosz- szabbították. tini Mull ll lm ii min mi itiitiilltiiiltii liliiiiii!iiiiin Az ibériai tengerparttól Atatürk szobráig Létezik néhány gazda? tőkés $ ország, de sokszorosan több 5 a szegény és elmaradt tőkés j országok száma .. . i ! Divattá vált a nyugat-né- ; metországi újgazdagok között, ! hogy a nyár egy részét a spa- ! nyolországi Costa Breván : vagy a portugál tengerparton : töltik. Ugyanakkor az Ibé- : riai-félszigetről, Portugáliából | is útnak indul egy-egy cso- ; port Svájcba, Franciaország- ; ba vagy éppen Nyugat-Né- j metországba. Az ő problé- I máik persze mások: nem a : kellemes vakáció örömeit sze- ! retnék még édesebbé tenni ... i Naponta százak és százak je- i lentkeznek a lisszaboni kiván- : dorlási hivatalban; többségük i földmunkás. Ez a legrosszab- ; bul fizetett foglalkozás Portu- > gáliában: jobb munkahelyet : szeretnének tehát találni, va- j lahol" másutt. Az iroda csak ! azokkal foglalkozik, akiket a : Salazar-rezsim „megbízható- i nak” tart... i A legtöbben tehát más meg- ; oldást keresnek. Hatvanhá- : rom Lisszabon környéki mun- | kás számukra meglehetősen | nagy összeget kuporgatott : össze, mert az „ismeretlen” i azt ígérte, hogy egy gyorsjá- [ ratú hajóval elszállítja őket. j Több napi várakozás után va- : lóban be is szánhattak a gyorsjáratú” gőzösbe, ami «»KW, BIZTOSÍTVA VANNAK! dául, hogy a kereskedelmi mérleg állandóan romlik. Napvilágot látott a sokatmon­dó adat, hogy a közelmúltban az iparcikkek behozatala 83 százalékkal emelkedett, a ki­vitel viszont mindössze 4,5 százalékkal. A képet kiegé­szíti, hogy a mezőgazdaság problémái is megoldatlanok, holott ez a gazdasági ág je­lenti a spanyol kivitel alap­ját. Fogas a kérdés: a madri­di optimista kampány vál­toztathat-e a tényleges hely­zeten? Franco Spanyolországáról azonban nemcsak a helyi meg­bízottak igyekeznek a valósá­gosnál kedvezőbb képet fes­teni. Legutóbb a Time című amerikai hetilap címlapján szerepelt a madridi diktátor. Többoldalas cikket is közöl­tek róla, s abban a legrokon­szenvesebb beállításban fog­lalkoztak a Berlin—Róma— Tokió tengely egykori odaadó hívével. A háttér itt is nyil­vánvaló. Washington számára a megrendült franciaországi NATO-bázis pótlása a leg­alapvetőbb cél. A spanyolor­szági katonai támaszpontok minden eddiginél fontosabbá váltak. A Time cikkét pedig különböző visszhang kísérte, isiismerő levelet küldött egy Quintanilla grófnő Madrid­ból és gratulált Henry T. Ja­hiietiniiiiii11iim'; r egy kiselejtezésre érett, nyo­morúságos bárka volt. Negy­vennyolc óra múlva elfogyott a kenyerük és az ivóvizük is. A tragédia pedig betetőződött, amikor kitört a vihar. Egy spanyol hajó mentette meg őket, felvéve fedélzetére a hajótörötteket; Spanyolor­szágból persze hazatoloncol- ták őket, és kényszerű vissza­térésük után börtön várt rá­juk. • Sorra megszólaltak a na­pokban a madridi hivatalos körök közgazdászai. A szöveg legtöbbször hasonló: „a spa­nyol kormány elhatározta, hogy határozott intézkedések­kel vet véget az inflációnak”. „A gazdasági élet problémáit sorra megoldjuk.” „Az ország rövid időn belül átalakul ipa­ri állammá”. A kampány ré­szét képezte, hogy nyilatko­zott Lopez Bravo iparügyi mi­niszter is, aki adatokkal bi­zonygatta, a termelés szerke­zete egészségesebbé vált, a produktivitás növekszik stb. Foglalkoznak persze a spa­nyolországi gazdasági helyzet­tel a nemzetközi gazdaságku­tató intézetek is. És érdekes, hogy ezek megállapításai nem egyeznek a helyi közlemé­nyekkel! Megállapították pél­rell nyugalmazott amerikai haditengerész kapitány, aki ugyancsak a spanyol fővá­rosban éldegél. Más jelleg­gel reagált azonban Joseph Azurza, aki annak idején részt vett a spanyol szabadságharc­ban. „Világszerte kínos ol­vasmány a demokraták számá­ra, ahogyan az önök cikke megpróbálja Francót és tár­sait feloldozni az emberiség­gel szembeni felelőssége, a pol­gárháború alatt és után elkö­vetett bűnei alól.” A szerecsenmosdatás pe­dig nyilván Spanyolországban sem jár túl nagy sikerrel. Ott egymást érik a diáktünteté­sek. és amikor nem látszik a közelben Franco csendőrjei- nek csákója, felhangzik a dal Barcelonában: Nemet mondunk az éhezésnek, Bár kenyér nélkül éljük napjainkat, Nemet mondunk a börtönnek, Ahová a munkásokat küldik. Nem, Azt mondom, nem, Azt mondjuk, nem! Mi más világból kerültünk ide.. 1 • A törökök nagy nemzeti hő­se, Kemal Atatürk kijelentet­te: „Amíg élek, a törökök nem felejtik el, mit tett értünk Le­nin.” Ezzel arra célzott, hogy a függetlenségért vívott harc idején, 1920 áprilisában Lenin­hez fordult segítségért és kér­te, a diplomáciai kapcsolatok felvételét. 1921-ben török— szovjet barátsági szerződést ír­tak alá, később a Szovjetunió számottevő kölcsönöket nyúj­tott Törökországnak. Szovjet segítséggel épült fel több tö­rökországi üzem, közöttük tex­tilgyárak is. A gazdasági helyzetkép elég­gé bonyolult jelenleg Török­országban. Bizonyos mérvű fejlődésnek indult az ipar. Az olajat már helyileg finomít­ják. Többszörösére emelke­dett a villamosenergia terme­lés is. És éppen a textiliparban igen nagy a fejlődés. Siral­mas azonban a helyzet az egészségügy terén, negyedmil­lió ember szenved gümőkór- ban, alig épülnek kórházak, állandóan emelkednek a lét- fenntartási költségek, mivel megoldatlanok a mezőgazdasá­gi problémák. Holott alig akadt kormány, amely ne ígért volna agrárreformot. Nyílt titok viszont Ankará­ban, hogy a tervezet, ha reali­zálódna is, nem fosztaná meg a nagybirtokosokat a latifun- diipnoktól, csak a jóval silá­nyabb állami birtokokból ad­nának földet. A problémák gyökere pedig az óriási ter­heket jelentő fegyverkezés, mindenekelőtt a teljes katona­politikai elkötelezettség az Egyesült Államok mellett. Ha az utas Kemal Atatürk mauzóleumából kilép, a szab­ványhivatal mellett hatalmas táblát lát, rajta két, egymást szorító kezet, az egyiket fél­hold, a másikat amerikai zászló díszíti. A kézszorítás szoros. Nyilvánvaló azonban, hogy Törökországban sokan szívesen látnák, ha a csillagos lobogós kéz kissé enyhítené nyomását... Sümegi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom