Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
1966. JÚNIUS 1., SZERDA MEGYEI yilpfalp 9 Járművek szűrővizsgálaton mm V > ^'' ' ^ \ > Egy kissé rezignált amerikai /orvos nemrég kijelentette: „Az Egyesült Államokban nem elsőrendű a rák elleni kutatás, hiszen a közúti balesetek legalább kétszer annyi áldozatot szednek”. Nem tudom, hogy nálunk milyen ez az arány, de kétségtelenül sok a baleset. És valóban, kínálkozik az ösz- szevetés lehetősége; nemcsak az áldozatok számát illetően. A közlekedési baleset is olyan „betegség”, amelynek legjobb gyógymódja a megelőzés. A napokban a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban telephelyi ellenőrzést tartott a Pest megyei Rendőrfőkapitány ág közlekedésrendészeti osztálya. Vagyis: afféle szűrő- vizsgálaton vettek részt a közutakon használt járművek. Reggel 6 óra előtt érkeztünk a -gazdaság telephelyére a kapitányság műszaki autójával, s e :kor már várt bennünket Balogh Bertalan főmérnök; «r ^történtek az előkészüler » rendőrség alkalmazkodik y gazdaságok, üzemek, válla- ’ ok munkarendjéhez. Most, aratás előtt még jobban rnek a mezőgazdaságban iznált gépek, nincs annyi üli tás; legjobb idő, hogy megtörténjék az ellenőrzés. Különben azért jó ez az időpont, mert a munka dandár- i ig a szükséges javításokkal is elkészülhetnek. Felsorakoztak h SÍ ’ ír ► K a gépkocsik, traktorok, vonta- L tök, pótkocsik. A gazdaság, r amely 10 ezer holdon gazdál- K: dik, 99 közutakon is hasz- K - ilt, vizsgázott járművet szám- kál. Ez már jelentős géppark. Herceg'halom különben igen forgalmas hely. Főútvonal kö- i zeleben fekszik; jószerint nem ' is hagyhatják el a gazdaság | járművei a bekötőutakat anélkül, hogy ne keverednének a főút forgalmába. Megkezdődött hát az ellenőrzés; hogyan tudnak ebben a forgalomban helytállni? — Először minden jármű tsinál egy fékpróbát — ren- i ítélkezett Bolcsik Mihály törzsk őrmester. Természetes ez; a 'ík talán a legfontosabb al- atrész a járműveken. Ha nem ó, mennyi baj származhat ab- ' tói. Van rá példa jócskán, a jaleseti krónikákban. Jön az első teherkocsi. Fel- >úg a Csepel, nekiiramodik, tztán a vezető betapossa a félét. Csak úgy csúszik a kocsi. — Jó. A fék jó. Ezután a közúti lámpákat vizsgálják meg, majd az rányjelzőket, féklámpát. A jumikra is kiterjed a figye- em. Aztán a kocsi alját vizsgálják: a rugókat, a kormány- izerkezetet. Végül a kocsive- ető irataiba tekintenek bele. Az elsőt rendben találták az sllenőrök; mehet A második- lal sincs baj; az is mehet lolgára. De a harmadik kocsi nár kiáll. „A kormánytolórúd Iső gömbcsuklója kopott, a óbb oldali hátsó világítás nem ■9, ugyanitt az irányjelző szíré sem megfelelő’’ — ezeket rja a jegyzeteibe Boda József örzsőrmester. A gazdaság főmérnöke is itt dl, s nyomban intézkedik, ;üldi a műhelybe a hibás géleket: — Cserélje ki azt a lámpát! tfenjen, és állíttasson a téten ! A hátsó gumiban kevés i levegő — ilyeneket mond, s nikor a traktoros védekezik, >ogy azért nincs keményre mmpálva a gumi, mert akkor áz a gép, a főmérnök dühös: - Tudja, mennyibe fog ke- ■ülni magának ez a kényelem? 1400 forintba. Ennyi — teszi íozzá —, egy új gumi ára, ha önkre teszik ... A rendőrök igen apróléko- ian, körültekintően dolgoznak. A főmérnök elismerően jegy- :i meg: nem vitás, minden kis libát észre vesznek. Jó szak- imberek. Igaz, Bolcsik törzsőrmester is Boda törzsőrmester valóban izakemberek — végzett tech- likusok. Az egyik csak ránéz l kocsira. — Mi van ennek az elejével? Nemigen látni semmit. — Rossz a rugó. S a másik ellenőr már jegyzi is a hibát: „AB 47—75-ös rendszámú gépjármű bal oldali hordrugójának ívelése szükséges.” Közben a főmérnök vitába száll az egyik traktorossal, hogy miért nincs rendben a gép, amikor már utasítást is adott... — Nemcsak az ellenőrzés előtt kellene az utasítás, főmérnök elvtárs! — replikázik a traktoros —, hiába megyünk a műhelybe máskor, nem tudnak segíteni... Először csodálkozom, hogy a főmérnök, mintha kissé meghátrálna. — Jó, menjen csak, most megcsinálják — mondja a traktorosnak, aztán megmagyarázza a helyzetet. — Kérem, szeretném, ha megkérdezné az anyagbeszerzőt, hogy mit jelent ma alkatrészt szerezni ... Nem új téma ez az alkatrész-kérdés, a mezőgazdasági üzemek azonban különösen rossz helyzetben vannak. Valójában az AGROKER volna köteles alkatrészt biztosítani; de egyszerűen nincs. A traktorokhoz megfelelne a gépkocsik motorikus alkatrésze, azonban ebből az AGROKER nem tud adni, az AUTÖKER- hez pedig ugyancsak hiába mennek a mezőgazdasági üzemek beszerzői. A szerződéseikre hivatkoznak, s arra, hogy csak nagyfogyasztókat szolgálnak ki. A nagyfogyasztók a különböző szállítási vállalatok. Próbálkoztak már azzal is, hogy a különböző nagy gazdaságok szövetségre lépjenek; így közösen igazi nagyfogyasztó válna belőlük — az AUTÖKER azonban így sem hajlandó megkötni velük a szerződést. Az anyagbeszerző szó szerint azt mondja: — Éppen a legfontosabb alkatrészek hiányoznak. Kezdhetném ott, hogy rendkívül nehéz a kormányszerkezet alkatrészeit pótolni: nincsenek gömbcsapok, összekötők, de keréktőcsavarokat, anyákat sem lehet kapni. Az elektromossági cikkeket meg talán még ennél is nehezebb beszerezni. A 99 vizsgáztatott járművünkhöz négy-öt izzót kapunk egyszerre, vagy még ennyit sem. A panaszoknak se vége, se hossza. Két hónapja áll egy SZ—100-as traktor, mert nem kapnak lánctartó görgőket. A kombájnmotorokhoz nincs hengerfej. A beszerző négyöt megyét bejár, olykor teljesen hiába. A Pest megyei AGROKER is — mert ráadásul még ilyenek történnek — két hónapig költözött, leltározott most, éppen május elején fejezte be.. Szóval egyet kell ezzel érteni, itt volna az ideje, hogy megoldják ezt az alkatrészkérdést. Különben ez a véleményük az ellenőrzést végző rendőröknek is. A mezőgazdaságban használt járművek fokozottan nehéz körülmények között dolgoznak: rázód- nak, rongálódnak az úttalan utakon. A közutakon azonban ezek is csak kifogástalan műszaki állapotban közlekedhetnek. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő alkatrész- ellátás. A szemle végül mégis jó eredménnyel zárult. A rendőrök elégedetten állapították meg, hogy mindent összevetve, ha akadtak is hibák, a géppark rendben van. Sokat fejlődött a gazdaság — Javult a gárdánk is — mondja a főmérnök, amikor készül a jegyzőkönyv, s egy helyen az kerül bele: „Szúrópróba szerűen alkoholszondás ellenőrzést is tartottunk — negatív eredménnyel.” A rendőrségi ellenőrök még emlékeztek azokra az időkre, amikor a fékpróbánál valósággal széthullottak előttük a járművek. Számos kocsivezető, traktoros ittasan jött a munkába. A telephelyen nem indítanak eljárást, nem bírságolnak; de a jegyzőkönyvben következetesen szerepel minden észrevétel. A gazdaság pedig komolyan vette a jegyzőkönyveket. Szigorú intézkedéseket hoztak, néhány traktorost, sofőrt el is bocsátották — de most már i rend van ... Eredményesek ezek a szűrővizsgálatok .... Dékiss János Kocsizik az eper Kényes teherrel indulhat a legközelebbi gyümölcsjárat. Úriás táblán, a Vecsési Állami Gazdaság ÍZ holdas földiepertelepén így egyszerűsítették a szállítást. A helyszínen osztályozott és rekeszelt gyümölcsöt gumikerekű targonca gördíti a gyűjtőhelyre Hajót kér Kismaros és Zehegény A Dunakanyar bal partján, a szobi járás községei közül mindössze kettőben, Kismaroson és Zebegényben nem köt ki a hajó. Az egyik üdülőhelyi rangért küzd néhány éve, a másik pedig már régebben üdülőhely, de a hajó csak elhúz mindkettő partja előtt. Ha nyaranta kikötne, még több turista és kiránduló keresné fel határukat — ezzel érvel a két község tanácsa. És mind a kettő szinte egy időben, most fordult azzal a kéréssel a MAHART-hoz, hogy adjon nekik hajókikötőt, álljon meg ezentúl partjuknál is a gőzös. Mégpedig nem a távoli jövőben, hanem már ezen a nyáron. — Csendes elszívó. Egy angol cég, a lármaellenes küzdelem jegyében olyan ipari elszívót gyártott, ameiy motor nélkül, tehát némán működik. A sűrített levegővel dolgozó, mindössze 5,5 kiló súlyú készülék felszívja a csavarokat, csapszegeket, elhullott üveg- vagy forgácsdarabkákat és természetesen a port is. Elkészítik Csobánka és Pomáz rendezési tervét A Buda vidéki, pilisi hegyvonulat két szép községének, Csobánkának és Pomáznak is napirendre tűrték távlati fejlesztési, illetve rendezési terveinek elkészítését Erre a célra a Dunakanyar Intéző Bizottság igen jelentős összegű hozzájárulást: 200 ezer forintot biztosított. A tervek azonban összesen 300 ezer forintba kerülnek. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ezért a tervek elkészítéséhez még 100 ezer forint pótelőirányzat felhasználását engedélyezte. Lengyel József: Mérni a mérhetetlent Ez év augusztus 4-én tölti be hetvenedik életévét Lengyel József Kossuth-díjas író, s ezzel csaknem egy időben köszönti őt a magyar írótársadalom félévszázados költői, íród jubileumán. E kettős évforduló alkalmából adta közre két vaskos kötetben összegyűjtött munkáit Mérni a mérhetetlent címmel a Szépirodalmi Könyvkiadó. Elbeszéléseket, filmeposzt, esszéregényt, meséket, verseket, történelmi riportálzst (Visegrádi utca), utinaplót (Keresem Kína közepét), és regényeket (Prenn Ferenc hányatott élete; Újra a kezdet; Treud Richárd vallomásai) — egy kommunista meggyőződésű, számtalan próbatételt kiálló művész szenvedélyes hitvallását. Humanizmusa, szenvedélyessége nyilatkozik meg a szibériai élménykörrói szo.ó elbeszéléseiben s újabb tematikájú novelláiban egyaránt. Azt vizsgálja, miként tükröződnek a lélekben, az öntudatban, a különféle események, a nehéz kritikus helyzetek, megpróbáltatások, s az írások sommája: azok maradnak meg, akik megtartják — legnehezebb körülmények közt is emberi méltóságukat. Az Oldás és kötés címet adta az új novellákat tartalmazó ciklusának. Ezekben az elbeszélésekben is, mint a harmincas években írottaknak a helytállás emberi körülményeit, következményeit feszegeti, a helytállás, a munkában önmagát megtartás erejét dokumentálja. Lengyel József szűkszavúan és_ mégis sokrétűen ábrázolja hőseit: írásaiban minden ténynek, mozzanatnak is jelentősége van. Stílusa igen vonzó. A „Mérni a mérhetetlent” gyűjteménye nemcsak kitűnő olvasmány, de az egyes korszakok jellemz" irodalomtörté- jneti dokumentuma is. —I. — o. Szabadtéri színpadok Idén a Dunakanyarban, az egyik leglátványosabb kulturális eseménye Leányfalunak lesz. Itt a szabadtéri színpadon rendezik meg ugyanis a „Leányfalui nyár” műsorait. A színpad jelenleg erősen elhanyagolt állapotban van. Ezért a megyei tanács biztosította a feltétlenül szükséges építési munkák elvégzéséhez az anyagi eszközöket. Ebből az összegből egyúttal hang- és világítástechnikai berendezéseket is vásárolnak. A nyári kulturális események megrendezéséig Szentendrén is megépítik a szabadtéri színpadot. Mié az aSoM Mitől gazdagok? ii. torokkal majdnem fél méterről fordítják ki — az agronó- mus még többet, több gépet, több műtrágyát szeretne. Az érdekeltség felébresztette szorgalom, és az, hogy ez mozgékony, haladó, újat akaró vezetéssel párosult, — meghozta már legszebb eredményét: a tagok a szövetkezet gazdáinak tartják magukat. Minden fillért megforgatnak, — mert a magukénak érzik. Tőzegbányát létesítettek: ezzel javítják a talajt. Az aratásig üresen álló gabonatárolót jó pénzért bérbead- ták bútorraktámak. Saját gépparkjukat a tsz szerelői tartják rendben, — (Se gépekkel nem történhet meg ami száz méterrel arrébb a gépállomás lánctalpas traktorával : gazdátlanul vesztegelt napokig az esőben, s tartályából egyhangúan csepegett az üzemanyag oda, ahonnan vétetett, az anyaföldbe). Van halastavuk, — jövőre víztárolót létesítenek. Nyaralót vásárolnak a Balaton partján — amikor nem töltik meg a tagok, azt is bérbeadják majd. Mint mondtuk, a község lakóinak többsége a tsz-ben keresi kenyerét. Ez annyira igaz, hogy a helybeli szociális otthon például alig képes munkaerőt szerezni a faluból. Igaz, — ezt is mondtuk, — aránylag sok a fiatal, ha más termelőszövetkezetekhez viszonyítjuk. De ha úgy vesszük, hogy az idén végzett nyolcadikosok közül mindössze három fiú jelentkezett mezőgazdasági tanulónak, — akkor kevés. Miért? — kérdeztük tőlük. Kórusban kiáltották: nem szeretünk kapálni! P. A. B. I. nűsort jelentett be: gyorsan Sízárta á készüléket. Öt perccel később így fekete mellett ugyanebből íz emberből ömlött a szó. ör- izentmiklósi középparaszt csa- ádból származik, gazdálkodó- tak készült egész életében. Az itvenes években más vidékre nent dolgozni, ugyancsak a nezőgazdaságba, hamarosan vezető tisztségbe került. A he- ,yi tsz újjászervezésekor haza- lött — szívvel-lélekkel vetette nagát a munkába. Elmondja: :z neki ugyan hiánytalan örö- net szerez, de a családja viszont sokat hiányolja. — Nem négy másként. A rozs titkáról beszél. Ezt a ;itkot keresik a szomszédos lutatóintézetben is, amely a lomoki gazdálkodós tudomá- lyát hivatott gazdagítani — hazánk területének egyhar- nada homok!) Az intézet területén tizenhat mázsás rozs- ;ermést értek el — náluk, a szomszédban csak tizet. .Csak" ez a kutatóintézeti te- ep terméséhez képest — sok i régi hárommázsás terméshez viszonyítva. A mezőgazdász izonban a jövőt sürgeti, ezért íz optimálishoz mér — ez a magyarázata, amiért olyan gyorsan kikapcsolta a rádiót. Amikor egy-egy szimpozion alkalmából országos szakemberek tekintik meg a kutatóintézet földjét, s utána a tszbe is ellátogatnak, tudakolva a hatmázsás terméskülönbség okát. Hiába vigasztal, hogy régen itt csak nyolc-tíz centire szán- ották fel a földet a tehenek- tel, ma pedig lánctalpas trakugrásszerűen a bejárók szá- < ma — és fiatalt is sokat látni a major körül. ■ Mi a gyors meggazdagodás titka? — hiszen 1953-ban az első szóra szétszökött az addig mindössze 3 forintos munkaegységet elérő szövetkezet. Ma is az akkor szétoszlott emberek művelik ugyanazt a földet. „Amikor újjáalakult a tsz és felkértek, legyek az elnöke, megmondtam: vagy jól működő szövetkezetét csinálunk rövid időn belül, vagy én magam szólok az embereknek, hagyjuk abba, nem érdemes!” — így az elnök. Nem munkaegységgel számolnak, hanem készpénzzel fizetnek — sokszor azonnal. A tagok és a szerződésesek órabérben dolgoznak a földeken. Érdekeltek — sokat dolgoznak: „nem úgy, mint a nap- , számosok’’. A vezetőség ugyanis az órabérre normát állapított meg, s ha azt kétszeresen teljesítik — ami nem ritkaság — akkor az órabér is megduplázódik. Felső határ sem a kifizethető teljesítményre^ sem a munkaidőre nincs. Év végén nyereségrészesedést osztanak. Ez tavaly húsz százalék volt. A főmezőgazdász felajánlotta, hogy kivisz az állomásra. Bekapcsolta az új Skoda rádióját — épp mezőgazdasági Ilyen giz-gazt, amíg én élek, nem tűrök a földemben! — ; kiáltott rá az őrszentmiklósi legenda szerint egy öregember a lányára. A húszas-harmincas években vállalkoztak iaz első módosabb és kezdeményező kedvűbb gazdák a faluiban a belterjesebb gazdálkodásra. Az a bizonyos giz-gaz, ; amely itt is, ott is megbontotta akkor már a gyér rozstáb- jlák addig egyhangú rendjét, : eper volt A rozs „leginkább csak pipacsot termett”, s ter- i mése csak a szegénységet sza- i porítottá. Mert szegény volt i ez a falu, mint a templom legere, bár ezt ma az újonnan I gazdagodottak szemérmetessé- : gével takargatja annyira, hogy jlassan már valóban nem is | emlékszik rá. Járjuk a tsz földjeit. i A majorba vezető nyárfakor mellett hatalmas epres: Side nőtt az egykori próbálkozás. Arrébb 50 holdon spárga. ! Máshol tömött rozstáblák. A \Béke Mgtsz-1 a közelmúltban ! elismerő oklevéllel tüntették |ki, mint az ország egyik legjobb közös gazdaságát. A hozmok termőre fordult: ott, ahol ! régen 3 mázsa rozs termett ! egy holdon, az eper például | több mint tízezer forintot jö- ü vedelmez. Nem is nőtt meg itt
