Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
CSILLAG variaszoba 7 db os (kárpitozott elemek nélkül) 7800. liEKÉS hálószoba 7 db-os 7480. VELENCE dolgozószoba 5 db-os 6100 EDIT konyhabútor 2600. VARIA lix asztal 80x80, világos színben 258. VARIA könyvszekrény 1144 Szállítási gondjait vállaljuk! rEsr MEG)' '&Círlap 1966. JÜNIUS 19.. VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A. gyermekágyi segélyről.. - Ab illetmény tőiéiről.. • A nyngílíffőrulékrnt.. . és n nyereségréssesetlésről. .. | PEST MEGYE HELYE A MEGYÉK SORRENDJÉBEN Megyék, városok, járások, gazdasági A Központi Statisztikai Hivatal új kiadványa újabb rendelkezések szerinti progresszív nyugdíjjáruléknak megfelelő százalékot vonták le tőle. A nyugdíjjáruléknak a kifU zetésre kerülő munkabér ősz- szegéhez kell igazodnia. Az érvényes rendelkezések szerint pedig a két hétre esedékes 1200 forint után 3 százalék a nyugdíjjárulék, tehát munkahelyén ezt vonhatták volna le jogosan. Valószínűleg tévedtek, amikor a táppénz összegét is hozzáadták havi keresetéhez és ennek megfelelően vonták le a járulékot. Jár-e nyereségrészesedés annak a dolgozónak, akinek munkakönyvében „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzés szerepel? Kérdezi P. I. nagykőrösi olvasónk. Már több ízben hasonló kérdésre lapunkban is választ adtunk. Megírtuk, hogy a nyereségrészesedés vállalaton belüli felosztása az üzemi tanács hatáskörébe tartozik. A SZOT irányelveket adott az üzemi tanácsok részére, és a vállalaton belüli felosztási szabályzatok azonban nem tartalmazhatnak olyan előírásokat, amelyek ellentétesek az érvényben levő jogszabályokkal. Az irányelvek kimondják, hogy nyereségrészesedésre nem jogosultak, akik a nyereségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben szüntették meg a munkaviszonyukat, kivéve, akiknél a munkaviszony folyamatossága nem szakadt meg. A „felmondás a dolgozó részéről” való munkakönyvi bejegyzéssel olvasónk i a nem a jogszabályban előírt j módon szüntette meg munka- i viszonyát, a munkaviszony fo-j lyamatossága megszakadt, j ezért véleményünk szerint he- j lyesen járt el a vállalat, ami- ! kor kizárta önt a nyereségré- ! szesedésből. Dr. M. J, i A társadalmi, politikai, gazdasági élet irányítói eddig is figyelemmel tanulmányozták és munkájukban hasznosították azokat a kiadványokat, amelyek tevékenységi területükről adtak számot adatok, mutatószámok segítségével. A jövőben a vezetés még nagyobb önállóságot,' szélesebb tájékozottságot kíván. Ilyen körülmények között növekszik azoknak a kiadványoknak a szerepe, amelyek egyszerű formában áttekintést biztosítanak a megye legfontosabb adatairól, a többi megyéhez viszonyított helyzetéről. A most megjelent kötet, a megyék, városok, járások és gazdasági (tervezési) körzetek adatait tartalmazza és a fontosabb mutatószámok alapján bemutatja a megyék sorrendjét is. Nagymértékben segíti tehát a tájékozódást a vezetők, közgazdászok és tervezők számára egyaránt Néhány kiragadott példa — Pest megyére vonatkozóan — az új kiadványból. Az ország legnépesebb megyéje Pest megye 836,8 ezer lakosával az ország legnépesebb és egyben legsűrűbben lakott megyéje. A népességnek 12,2 százaléka él városokban, ezzel 17. a megyék sorrendjében. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 3,6, némileg meghaladja az országos átlagot, de jelentősen elmarad Szabolcs-Szatmár megyétől, ahol ugyanez a mutató 9,4. A nagy különbség abból adódik, hogy az élve születések száma 1000 lakosra számítva Pest megyében 13,2, Szabolcs-Szatmár megyében 18,6. Az élve születések gyakoriságát tekintve Pest megye a 13. a megyék sorrendjében. A beruházások alakulása Köztudomású, hogy az elmúlt években nagyjelentőségű beruházások kivitelezése kezdődött a megyében. Ennek ellenére az egy lakosra jutó beruházások értéke 3454 Ft, amely a 11. helyet biztosítja a többi megyéhez képest, és több mint 1000 Ft-tal marad el az országos átlagtól. Az első helyen Komárom megye áll, ahol minden lakosra 7258 Ft értékű ■beruházás jutott. Minthogy a beruházások „Kizárólag férfiaknak /" Évente 80 millió borotvapenge Sajót bőrünkről van szó alapterület jut, a legkevesebb az országban és 62 m2-rel kevesebb, mint az országos átlag. Kétségtelen, hogy Budapest korszerű üzlethálózata jelentős számú vásárlót vonz a megye lakosai köréből is, különösen az iparcikkek tekintetében, a nagy különbség mégis indokolatlannak tűnik. Pl. Baranya megyében — bár Pécsett a budapestihez hasonló a boltokkal való ellátottság — 1000 lakosra 225 m8 bolti alapterület jut. Kedvezőbb a helyzet a vendéglátóhelyek befogadóképességét illetően. A vendéglátóhelyek 'alapterülete 1000 lakosra számítva 131 m8, ezzel Pest megye a 10. a megyék sorrendjében. Az országos átlag 161 m8, és felmerül, hogy a Dunakanyar, amely az ország 3. leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége és a fővárosiak hétvégi kirándulóhelye indokolná a vendéglátóhálózaí gyorsabb fejlesztését. Budapest szívóhatása mellett a nem kielégítő hálózat is szerepet játszik abban, hogy az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom a 8665 Ft- os országos átlaggal szemben 6185 Ft, és ez a 16. helyet biztosítja a megyék sorrendjében. Az egy lakosra jutó iparcikkforgalom is csak két megyében kevesebb, mint nálunk. Minden 10 000 lakosból 58-nak van személygépkocsija és 127-nek (125 cms-nél nagyobb hengerűrtartalmú) motorkerékpárja. A gépkocsik számát illetően megyénk a 11., a motorkerékpárokat illetően 14. a megyék sorrendjében. Pest megyében épül a legtöbb lakás 1964-ben 4677 lakást építettek, közel 50 százalékát OTP kölcsönnel magánerőből és 36 százalékát OTP kölcsön nélkül. Szám szerint évek óta megyénkben épül a legtöbb lakás, a lakosságszámhoz képest is csak 8 megyében épült több. Figyelemre méltó azonban, hogy az állami és szövetkezeti erőforrásból létesült lakások mindössze 14,6 százalékát képezték az összes épült lakások számának, ennél kisebb arányt csak Csongrád és Haj- dú-Bihar megyében mutatnak a számok. A megye laksűrűsége nagyobb, mint az országos átlag, 11 megyében kevesebb lakos jut 100 lakásra, mint Pest megyében. Alacsony a kommunális beruházások értéke Az egy lakosra jutó kommunális beruházások értéke 438 Ft, a legkevesebb az országban. Az országos átlag ennek több, mint kétszerese, Baranya megyéé pedig több, mint háromszorosa. A községfejlesztési alapból egy lakosra számítva 122 Ft-ot fordítottak fejlesztésre, ennél kevesebbet csak Győr-Sopron és Szabolcs- Szatmár megyében. Ugyanakkor a vízcsőhálózat hossza tekintetében megyénk a 14., a csatornahálózat hosszát tekintve 16. a megyék sorrendjében. Az említett kiadvány grafikus ábrákkal kiegészítve 743 oldal terjedelemben jelent meg. le-1 1 Minőségi ellenőrzés: mikroszkóppal. •. ... és saját bőrünkön. kezik a svéd acélszalag, ebből ^ készül a penge. Az automata ^ gép a kívánt méretre és alak- ^ ra vágja a lágy acélszalagot. ^ Ezután vándorol a szalagkígyó ^ az automata edzőbe, ahol 900 ^ fokra hevítik, majd lehűtik. ^ Azután okos gép darabolja, ^ majd automata adagoló juttat- i ja a köszörülőgépekbe. A fo- ^ lyamat végén már csak ellen- ^ őrizni kell a kész pengét. Még | a csomagolás van hátra. Tel- ^ jesen gépesítve, úgyszólván ^ emberkéz érintése nélkül ke- ^ rülnek a pengék a tasakokba. ^ Ennyi dióhéjban a gyártás | folyamata. Mi azonban, akik s használjuk a Finomacéláru- S gyár termékeit, tudjuk jól, S hogy még sok problémát kell § megoldania a fiatal gyárnak ^ termékei javításáért. $ — Állandóan kísérletezünk ^ — mondja Szilvágyi Tibor^ ^ keressük az ideálisabb élki- i képzést, dolgozunk a jobb mi- 5 nőségért. Annyit még elárul- | hatok, hogy rövidesen új pen- ^ getíoussal jelentkezünk — fe- ^ jezd be. ' Regős István k többsége ipari üzemek létrehozását szolgálta, a megye szocialista iparában dolgozók számához képest csak Komárom megyében volt több az ipari beruházások értéke. Az iparban foglalkoztatottak aránya A megye helyzetét a többi megyéhez képest több szempontból meghatározza, hogy Budapest körül terül el. Ez a körülmény több mutatóját befolyásolja. így pl. a megye területén levő iparvállalatok, ipartelepek minden 10 000 lakosból 982 főt foglalkoztatnak. Ezzel Pest megye a 9. a megyék sorrendjében. Köztudomású azonban, hogy a megyében lakók közül igen sokan dolgoznak a fővárosban, így ha azt vizsgáljuk, hogy a lakosság melyik népgazdasági ágban folytat kereső tevékenységet, az ipari keresők arányát tekintve megyénk az elsők között van. Az ipari termelés alakulására évek óta jellemző, hogy a fejlődés mértéke meghaladja az országos átlagot. 1964-ben a szocialista ipar termelése 19,4 százalékkal (országosan 7 százalékkal) volt több, mint egy évvel korábban. Szőlő- és gyümölcstermelés szempontjából az elsők között A megye összes földterülete 1 106 877 kát hold, ebből 539 399 kát. hold szántó. Az összterületet tekintve Pest megye az ország 3., a szántóterü- I letet tekintve a 7. legnagyobb i megyéje. Nagyon jelentős a i gyümölcs- és szőlőtermesztés. ! A gyümölcsös terület csak • Szabolcs-Szatmár, a szőlőterü- < let pedig csak Bács-Kiskun ; megyében nagyobb, mint Pest ! megyében. Itt van az ország j öntözött területének 7,4 száza- J léka, ezzel megyénk a 6. a me- ^ gyék sorrendjében. ; Az egy kát. hold szántóra i jutó felhasznált műtrágya 1164,4 kg, alig több, mint az or- ! szágos átlag j A gépi ellátottság — a mun- j kaigényes művelési ágak és i növényi kultúrák magas ará- ^ nya ellenére — csak Fejér, ! Bács-Kiskun és Szabolcs-Szat- J már megyében rosszabb, mint ! Pest megyében, í Megyénkben a kenyérgabo- j na termésátlaga az országos $ átlag körül ingadozik és a me- 5 gyék között búzából 7., a rozs- 5 ból a 14. helyet foglalja el. $ Az üzlethálózat í ; A kiskereskedelem üzlethá- J lózatának sűrűsége nem > mondható kielégítőnek és a : működő boltok is viszonylag kis alapterületűek. Megyénk. Kon 1 nnn 1 o\rncro 1 fii Knlli nincs jó minőségű borotva- penge — mondja Szilvágyi Tibor gyáregységvezető gépészmérnök. Hatalmas tekercsekben ér5 Hányszor is borotválkozunk i ! egy esztendő alatt? Egy felnőtt j ! férfi normál erősségű szakái- 1 ; lát éves átlagban legalább 350- i ! szer borotválja le. Tíz év alatt : 3500-szor! Még elgondolni is [rossz! Tehát kulcskérdés a bo- { ! rotválkozás! : A borotvapenge születésnapiját nem lehet pontosan meg- f [állapítani — egy idős száza- \ [dunkkal. A penge forradalma I [Solingen német helység névé- : hez fűződik. Ott készítették el- i sóként — a vékony, mindkét \ oldalán fent s azóta oly nép- ) szerűvé vált borotvapengét. No persze korántsem ment ez könnyen. Minden darabot kézi erővel megmunkálni — nem volt olcsó mulatság. Az autó- ; matika azonban gyökeresen j megváltoztatta a helyzetet. A szalagokról milliószámra került le a jó minőségű borotva- penge. Ma már az egész világon ki- | zárólag automatagépek dolgoznak. Hazánkban a felszabadulás előtt kisebb üzemek foglalkoztáik csak pengegyártással. Ma nemcsak a belföldi szükségletet elégíti ki, de exportra is termel a Fővárosi Finom- acélárugyár. Évi 70 millió penge! Ennyit készítenek a kőbányai gyárban: 5 éves terv, Diadal, Olimpia, Omega, Budapest, Bajtárs, Figaró. Megannyi márka. — A jó penge alfája és Omegája a kiváló, homogén (egynemű) nyersanyag. A magyar borotvapengék svéd acélból készülnek. A köszörülés . titka — a jó technikán kívül — a megfelelő kő. E nélkül 5 ...... $ A szellemes gép pillanatok 5 alatt tasakba csomagolja a csillogó pengét. Mikor jár a teljes munkabér összegének megfelelő terhességigyermekágyi segély? M. J.-né dunaharaszti olvasónk írja, hogy szülés előtt egy hónappal megkezdte szülési szabadságát. Erre az egy hónapra a munkabér felét kapta, pedig úgy tudja, hogy a szülési szabadság idejére a munkabér teljes összege erejéig jár a szülő anyának a terhességi-gyermekágyi segély. Olvasónk sérelmezi a vele szembeni eljárást, és kérdezi, mi az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás? Olvasónk közlése hiányos, nem írta levelében, hogy két év alatt mennyi munkában töltött napja, illetve hány nap biztosított ideje volt. Ugyanis a rendelkezések szerint a munkabér teljes összege akkor illeti meg a dolgozó nőt terhességi-gyermekágyi segély címén, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át biztosított volt. Ha pedig legalább 180 napon át volt biztosított, a segély ösz- szege a munkabér fele. Olvasónknak, ha a szülési szabadság megkezdésekor még nem volt meg a 270 biztosított napja, de a gyerek megszületéséig megszerezte — ezt feltételezzük leveléből, mert a többi hónapokra már a 100 százalékot kapta — akkor a teljes munkabér erejéig jogosult a segélyre. Ez esetben pótlólag meg kell kapnia az elmaradt 50 százalékot is, ezért kérelmével forduljon a munkahelyi SZTK-ügyintéző- höz. Mikor jár illetmény- föld a munkaszerződéssel alkalmazott szakembernek. Több levelet kaptunk tsz és állami gazdasági alkalmazottaktól és a panaszok lényege, hogy vagy nem kaptak illetményföldet, vagy megvonták tőlük azt A kérdést elsősorban az s dönti el, hogy a munkaszer- 8 ződésben hogyan állapodtak S meg az illetményföld tekintő- $ tében. Az illetményföld álta- ^ Iában nem bérjellegű jutta- ^ tás, hanem szociális kedvez-^ mény. S mint ilyen, egyolda- ^ lúan vissza is vonható — ki- ^ véve természetesen, ha a ^ munkaszerződésben másként nem rendelkeztek. Több esetben közöltük ^ azonban már, hogy munka-^ szerződéssel alkalmazott dől- 5; gozó kát a törvény kötelező^ erejénél fogva nem illeti meg^ illetményföld. Kivétel a tsz- $ szakemberek vonatkozásában | annyiban van, hogy kormány-§ rendelet javasolja a tsz-ek-s nek, adjanak a szakemberek-^ nek illetményföldet. Ez is csu- ^ pán ajánló jellegű, és nem^ feltétlen kötelező erejű. A§ 16/1964. (XII. 30.) F. M. sz. ^ rendelet is azt mondja, hogy^ lehetőleg adjanak illetmény-^ földet a tsz-ek, nyilván abból ji kiindulva, hogy a szakembe-s rek ne legyenek hátrányban as tsz-tagokkal szemben, akik- $ nek háztáji földterületük van. ^ A rendelkezések ezáltal is elő- ^ segíteni törekszenek a szak- ^ embereknek a tsz-ben való S foglalkoztatását. Előfeltétel ^ azonban, hogy a szakember $ határozatlan időre szerződjön,^ helyben lakjon. Mindezen fel-§ tételek együttes fennforgása ^ esetén is végsősorban a köz- ^ gyűlés dönti el a kérelmek ^ indokoltságát. Visszavonni pe- ^ dig csak újabb közgyűlési (ál- ^ lami gazdaságnál igazgatói in- § tézkedéssel) határozattal le- 8 hét indokolt esetben. A táppénzből nyug- ^ díjjárulékot nem lehet ^ levonni. D. I. váci olvasónk levelé- ^ ben sérelmezi, hogy munka- ^ helyén táppénzéből is levon- ^ ták a nyugdíj járulékot. Havi ^ kétezer forint a fizetése, de a^ legutóbbi hónapban két hétig ^ betegállományban volt. A 8 bérelszámolásnál mégis az 8
