Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
1966. JT/rtTS 19.. VASÁRNAP------------X-------------------------------r fsr M(Cili 3 ELUTAZOTT a bolgár parlamenti küldöttség Szombaton reggel elutazott Magyarországról a Bolgár Népköztársaság nemzetgj'űlé- sének küldöttsége, amely Dancso Dimitrovnak, a nemzetgyűlés elnöksége első alel- nökének vezetésével az országgyűlés meghívására baráti látogatást tett hazánkban. Szabályozzák a Tisza több szakaszát Az árvízveszély további csökkentése érdekében szabályozásra szorul a Tisza több szakasza. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei programot dolgoztak ki az idei szabályozási munkálatokra. Eszerint 12 helyen kezdték meg a tervszerű folyamszabályozást. Az idei folyamszabályozáshoz 18 000 tonna terméskövet és mintegy 16 000 köbméter rozsét használnak fel. Erőforrásaink és az ésszerűség Béfyegtiobby - 50 éve Éppen fél évszázada, hogy a 74. évét taposó Tomecskó Mihály a bélyegek megszállottja lett. A váci úttörőház ifjú gyűjtői gyakran járnak eMgazításra Miska bácsihoz, aki 6 esztendővel ezelőtt alakította meg, s vezeti azéta is az ifjak szakkörét. Rangot a elismerést a bornak, termelőnek Dabason rendezték meg idén a megyei borversenyt. 116 félét bíráltak el, s közülük 33-at tartottak érdemesnek arra, hogy részt végjén az országos döntőn. Pest megye tehát jelentős számmal képviselteti magát az országos vetélkedőn. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, a bor készítésében, kezelésében sokat fejlődtünk. Azt is elmondották, viszont, hogy a termésátlagok csupán a felét érték el az 1964-es esztendeinek. Pest megye mind jelentősebb helyet vív lel magának az ország bortermelői között. Csaknem 50 ezer hold szőlőjével rá is szolgáit erre. A második ötéves tervben Bács megye után itt telepítettek legnagyobb területen szőlőt, több mint 8100 holdat. A nagyarányú telepítés még inkább megköveteli, hogy a mostaninál nagyobb polgárjogot nyerjen a megyében a szőlőtermelés és a borgazdálkodás. De nemcsak a mennyiség szól emellett. Az idei borversenyen szinte állandó beszédtéma volt a világszínvonal, a borfogyasztók igénye. Egybehangzóan állították a borászok, hogy világszerte az üde, friss, nem magas malliganfo- kú, szénsavas, alföldi jellegű korok keresettek. Az ízlés, a piac, közelebb került hozzánk. Ezt kellene és kell kihasználni. Szinte egyedülálló az a szorgalom és lelkesedés, amelyet a megye szövetkezeti parasztsága a telepítések időszakában tanúsított. Ennek eredménye és folytatása, hogy a telepítések túlnyomó többsége jól ápolt, s a legszebb reményekre jogosít. A megyében az utóbbi 50—60 esztendőben a szőlőtermés mindig meghatározója volt a parasztság jövedelmének. Még inkább hatással lesz a jövőben, amikor nagyobb területről, eddig soha nem tapasztalt termésátlagokat takarítanak majd be. Tekintettel a megyei szőlő- termelés nagy jelentőségére, néhány dolgot tennénk szóvá. Ezek egy része olyan, amely a megyében megoldható, a többi azonban felsőbb szintű intézkedést követel. A nagy átlag minősége messze elmarad a versenyen felvonultatott borokétól. Ez részben a verseny jellegéből fakad, viszont a díjazottak listáját szemlélve, feltűnik, hogy tulajdonképpen két termelőszövetkezet játszott komoly szerepet: a dömsödi Aranykalász és a ceglédi Kossuth. Mindkettő szakképzett borászt alkalmaz. Ezekben a szövetkezetekben nemcsak megtermelik a szőlőt, hanem gondot fordítanak a bor készítésére is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályától nyert értesülés alapján mondjuk: a megyében mindössze három termelőszövetkezet alkalmaz szakképzett borászt. Több száz holdas szőlővel rendelkező nagyüzemi gazdaságok bízzák több ezer hek- tós termésüket olyan emberekre, akiknek szakértelme elegendő volt ugyan az egyéni gazdálkodás körülményei között, de ma már kevés. Igaz, hogy ebben hibás az a gazdaságpolitika, amelyet eddig folytattunk. A jövőben — amikor a szövetkezetek nagyobb önállóságuk révén érdekeltek lesznek, hogy minőséget is produkáljanak — sokkal nagyobb szerepe lesz a szakembernek. De erre most már fel kell készülni. Sok szó esett a borversenyen arról, hogy bortermelésünk ma még sokszor az időjárás függvénye. Ezt soha nem lehet kikapcsolni, de szerepét csökkenteni igen. Példát erre a tavalyi év bőven szolgáltat. Ott, ahol bírták géppel és védekező anyaggal, az esős időjárás ellenére is jó termést takarítottak be. Ilyen gazdaság azonban kevés volt. Nincs ma még elegendő nagyüzemi permetezőgép. Az ipar, mesz- sze a követelmények mögött kullog. Nem zavartalan a védekezőszer-ellátás sem. Jogos az igény: olyan hatásos védekező anyagokat hozzon forgalomba a kereskedelem, amilyet a termelők kérnek. Éneikül nincs biztonságos szőlő- termelés. Már nem a mi asztalunk, de minket szorít a cipő. a szőlő feldolgozása és a bor tárolása ügyében. Egy-két év és termőre fordulnak az új telepítések, s a korábbi szőlőterületekhez is kevés volt már a feldolgozó kapacitás és tároló tér. A szőlők fejlődnek, de tároló tér alig-alig épült a megyében. A harmadik ötéves tervben három nagyüzemi pince építését ígérik — 1968- ra. Rendkívül zavarja a szőlőtermelő gazdaságok vezetőit az is, hogy ma sincs kialakult álláspont: hol dolgozzák fel és hol tárolják a szőlőt. A termelőüzemekben vagy az állami pincészetekben. A szövetkezetek szeretnék, ha foglalkozhatnának borkészítéssel. Kevésbé volnának kitéve az állami felvásárló vállalat ké- nyének-kedvének. A minőségi és a tájjellegű bortermelést segítené elő, ha nagyüzemi pincészetek létesülnének a termelőszövetkezetekben. A megyei borverseny és az ennek keretében rendezett ankét, sok tapasztalattal szolgált szakembereknek, érdeklődőknek egyaránt. A versenyen részt vevő kiállítók szóvá tették: tovább kellene lépni, hogy valóban verseny legyen a verseny. Az erkölcsi elismerésen túlmenően — anyagilag is ösztönözzék a termelőket a versenyen való részvételre. Ügy gondoljuk, jogos a kérés: a felvásárló vállalat fizessen magasabb árat a versenyen részt vett, illetve díjazott borokért. Ezzel is adjon rangot a díjnyertes boroknak és elismerést a termelőknek. Mihók Sándor A második ötéves terv nagy beruházásaiból igencsak j szépen részesedett Pest megye: több, mint kétmilliárd forintba került a Dunai Cement- és Mészmű, s már ed- ! dig is milliárdokat fordítot- í tunk a két, százhalombattai óriás, a Dunamenti Hőerőmű ; és a Dunai Kőolajipari Válla- ' lat felépítésére. A váci képcső- j gyár létrehozása, a Forte rekonstrukciója, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának jelentős bővítése az ország erőforrásainak tisztes hányadát juttatta megyénknek. A pozitívumok mégsem fedik el jelenlegi gazdaságirányítási rendszerünk beruházási gyakorlatának fogyatékosságait: az üzemek rendkívül mérsékelt beleszólási jogát fejlesztési terveikbe, a nagy beruházásoknál a járulékos létesítmények — iskola, üzletház, művelődési ház stb. — késedelmes megvalósítását, a kivitelezők kellő anyagi érdekeltségének hiányát, mindazt, ami eddig nehezítette, sőt, nem egyszer megakadályozta anyagi erőforrásaink ésszerű s éppen ezért legkifizetődőbb kamatoztatását. A nehézkességtől megszabadulva A gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozat rendkívül tömör fogalmazásban utal a megvalósítandó gyakorlatra; amikor kimondja: „A gazdasági mechanizmus reformjának egyik fö feladata, hogy elősegítse a beruházási erőforrások helyesebb elosztását, hatékonyabb felhasználását Ehhez szükséges, hogy a beruházási folyamatok tényszerű központi irányítását rugalmasabbá tegyük, megszabadít- I suk bürokratikus vonásaitól, ! hogy a beruházások terén is nagyobb szerepet juttassunk a vállalati döntéseknek és érdekeltségeknek, a várható jövedelmezőségnek, a piaci impulzusoknak, s ugyanakkor a fejlesztés fö kérdéseiben biztosítsuk a kellően megalapozott és összehangolt központi döntések jobb érvényesülését”. Egy országos felmérés adatai alapján a beruházások átlagos átfutási ideje — tehát az elhatározástól az átadásig — hat—nyolc esztendő! E rendkívül nagy idő magában rejti az összes akadályokat, s egyben azt is indokolja, hogy a mechanizmus reformján belül miért van szükség a beruházási politika lényeges módosítására, a folyamatok meggyorsítására, az eszközök koncentrációjára s ugyanakkor a döntési jogkörök decentralizálására Egy gép — tíz aláírds Nemegyszer már a humor határát súrolta a jelenlegi beÚjabb felfedezések küszöbén A gyógyítás szolgálatában A magyar barlangkutatás nagy eseményei A speleológia. a barlangkutatás tudománya az egész világon, de hazánkban is nagy eredményeket ért el az utóbbi években. Ezekről, és hasznosítási lehetőségeikről kértünk tájékoztatást dr. Dénes Györgytől, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat főtitkárától. — A közelmúlt .hónapokban — mondottá — az észak-borsodi Alsóhegyen és a Meteor-barlangban biológiai kutatások kezdődtek. A különleges csapdákból begyűjtött anyag nagyszerű eredményt hozott: a barlangokból három, eddig ismeretlen állatfej került elő. Most tanulmányozzák őket az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Állatrendszertani Intézetében. A Bükk hegységi tarkői kőfülkében százezer évek alatt felhalmozódott töltést a barlangkutatók — tudós szakemberek és lelkes diákok — több éves munkával rétegenként kitermelték; az innen előkerült állati csontokból és növényi magvakból kirajzolódik az elmúlt évezredek éghajlatának, állat- és növényvilága átalakulásának képe. Jelenleg mintegy félmillió évnél tartanak a történelem „visszaforgatásában”, és a barlangi üledéksor még nem ért véget! — A barlangok feltárásánál milyen eredményeket értek el eddig a magyar kutatók? — A barlangfeltáró kutatások lendületesen haladnak Járatlan utakon Nemcsak hogy járatlan úton, de ráadásul a föld mélyén közlekednek a veszélyt, nehéz terepet élvező barlangászok. Az ő feladatuk, hogy az aggteleki karsztvidék meteorológiai, vízi és földtani vizsgálatait segítsék. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem kutató állomása a közönség által ismeretlen szűk vajatokban helyezte el a barlangi műszereket. A eélhozjutás, a leolvasás itt fárasztó, kitartó mászás eredménye. A kutatások eredményei a barlangi asztma-gyógyászatot segítik, s a bányák vízvédelméhez szolgáltatnak értékes adatokat az ország minden részén. Legfontosabb idegenforgalmi körzetünkben, a Balaton vidékén a keszthely-cserszeg- tomaji kútbarlang. közgl kilométernyi hósszú járatainak feltárása figyelemre méltó Nagy érdeklődést keltett a Balatonederics közelében nemrég felfedezett cseppkőbarlang is, amelynek szakszerű kutatásán éppen most dolgoznak. A Bükkben, Lillafüred közelében tárták fel pár hónapja miskolci kutatók az ország legmélyebb barlangját, amely a bejárattól mintegy 250 méter mélységbe nyúlik le és feltevésünk szerint egy több kilométeres, hatalmas cseppkőbarlangrendszer részét képezi. A feltárási munka itt is folyamatos. Világviszonylatban legnagyobb feltűnést a budapesti ősi hévforrásbarlangok sorozatos feltárása keltette, hiszen fővárosi barlangjaink összhosszúsága eléri a világ leghosszabb barlangjai között nyolcadik helyen álló aggteleki Baradla hosszát. Hozzátehetem: aggteleki barlangóriásunk, a 22 kilométeres Baradla kutatása sem tekinthető befejezettnek. A közeljövő kutatásai itt is új felfedezéseket ígérnek. — Sok szó esik napjainkban a gyógyhatású barlangok felbecsülhetetlen értékű levegőjéről. Hogyan hasznosítható a magyar barlangkutatók munkája a gyógyászatban? — Kutatóink az utóbbi időben figyeltek fel a barlangi levegő gyógyhatására. A Béke-barlangban a kísérleti kezelések meglepően kedvező eredményei után most már rendszeres kúrákat tartanak és rövidesen megkezdik a bányászok gyógyüdülőjének építését. Közben tovább kísérleteznek az Aba-ligeti és legújabban a tapolcai tavasbarlangban a légzőszervi betegségek gyógyításával ... Barlangkutatóink — szakemberek és amatőrök — szívós tudományos munkája eredményeképpen hazánk ma már Európa egyik legsajátosabb barlangkincsével rendelkezik, amelynek tudományos, egészségügyi, népgazdasági és idegenforgalmi jelentősége felbecsülhetetlen — mondotta befejezésül dr. Dénes György. V. A. j ruházási gyakorlat sokféle | megkötöttsége, előírása: így j például egy nem túl nagy értékű, belföldi gyártmányú gép megvásárlásához pontosan tíz ! aláírás kellett. Hosszadalmas I levelezgetések és tárgyalások | kísérték egy-egy. még helyben 1 is kis jelentőségű beruházás megvalósítását; ugyanakkor nem egy esetben nagy összegeket kellő körültekintés és meg- ! alapozottság nélkül költöttek | el, s e furcsa kétarcúság eset- I legessé tette az emberek előtt | a beruházási politikát. A re- j form beruházásra vonatkozó célkitűzései éppen azzal teremtenek rendet, hogy a „kellő döntést a kellő helyen” elvét alkalmazzák: a nagy beruházások továbbra is országos hatáskörben maradnak, egy-egy ágazat általános fejlesztési irányelveit ugyancsak itt határozzák meg. Ezen belül azonban nagyfokú önállóságot kell biztosítani a helyi szerveknek, mind a bankhitelből finanszírozott, mind a saját pénzügyi erőforrásokból megvalósítandó beruházások elhatározásánál. Az aktív hitelpolitika a bankok útján — új és jelentős vonás lesz iparvállalataink reformformálta arculatán: a rugalmas, a piac igényeire gyorsan reagáló beruházások lehetősége ez, s ugyanakkor a beruházás kifizetődő, azaz gazdaságos voltának felelőssége is. Emellett még gyorsabbá — „kilincselésmentessé” — teszi az állóalapok kisebb bővítését, szintentartását a saját pénzügyi fedezet létrehozásának biztosítása. Az érdekeltség biztosítása A reform meghatározta beruházási gyakorlat három forrásból táplálkozik: az állami költségvetés, a bankhitel és a saját erő felhasználása. E források mindegyikénél biztosítani kell a beruházó anyagi érdekeltségét—- mert ez eddig az esetek többségébert hiányzott, s következménye a pocsékolás. a pénzköltés minden áron volt — az eszközök ésszerű, takarékos és gazdaságos felhasználásában, s ugyanezt a kivitelezők esetében is. A Központi Bizottság határozata kimondja, hogy a vállalat a kapott állóalapok után többletbefizetést köteles teljesíteni, azaz: valamit — valamiért. Rugalmas, az adott körülményekhez igazodó beruházási gyakorlatnak nyit utat a reform yégrehajtása. Erőforrásainkat magunk teremtjük meg: beruházni csak azt tudjuk, amit többletként előállítunk. És hogy e többlettel okosan, jól gazdálkodjunk, arra adjuk, amire kell, ami a legtöbb hasznot hozza számunkra — ennek lehetőségét biztosítja a gazdasági mechanizmus reformja. M. O. MEGJELENT a misWci Herman Ottó Múzeum ötödik évkönyve Megjelent -a Miskolci Herman Ottó Múzeum ötödik évkönyve. A csaknem 500 oldalas kiadványban a Borsod megyében régészeti, néprajzi, építészeti, valamint legújabb- kori történeti kutatással foglalkozó munkatársak 15 cikkben csaknem másfél száz rajzban és fényképmellékletben adnak tájékoztatást az utóbbi két évben végzett munkájukról. Azonnali belépésre (elveszünk szerkezetlakatos, mlntakészltő szakmunkásokat, valamint sidékf munkára qép- és szer- kezetlakatost ív. és lánqhe- gesztté és férfi seqédmun* ««ások*;*. Jelentkezni lehet Országos Bányaciépqyártó Vállalat Bpest IV. Baross u* 91—95 Panorámatávcső a gyulai vár fokán A gyulai vár fokán panorámatávcsövet helyezett el a TIT Békés megyei elnöksége.
