Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

Elkészült, átvételre vár az új gázcseretelep Megírtuk nemrégiben, hogy a gázcsereteiep építkezése be­fejezéshez közeledik és június 10-re elkészül. Néhány napos rátartással ismét, de már meg­győződve a munkálatok befe­jezéséről, felhívtuk az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat gázcsere-telepének vezetőjét, Kovács Ferencnél: — Mikor költöznek? — Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy nagyon ren­desen néz ki az új telep, amely már beköltözésre vár. Jelentettem is a központunk­nak, hogy jöjjenek le az átvé­telre. Különben is a jelenlegi telepünkön semmi bútorza­tunk, felszerelésünk nincs, amivel ott megkezdhetnénk a munkát. A városi tanács községfej­lesztési alapja tehát megtette a magáét, most már az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­laton múlik, hogy az új gáz­cseretelepet átvegye, berendez­ze, és hogy végre zavartalan legyen városunkban a propán­butángázt használók palack­cseréje. (—ez) Városunk virágait nevelik Füle Lajosné, Tóth Anna és Kovács Béla kertészek — „begóniaszüreten” Kép, szöveg: Jakab Zoltán A városi kertészetet igen ér­zékenyen érintette annak ide­jén a kitelepítés. Régi helyü­kön jól berendezett üveghá- zak, meleg- és kerti ágyak on­tották a szebbnél szebb virá­gokat, üzletük és a város parkjai számára. Helyén ma már emeletes házak magasod­nak. A kertészet dolgozói, mint­egy vándorbottal a kezükben meg sem álltak az újvárosi te­mető melletti parlagig, amit számukra kijelöltek. Még meg tudják mutatni azt a vasle­mezből készült víztartályt, ahová fedél hiányában mene­kültek, ha esett az eső. Ma már van hová húzód­niuk. A vállalat két üvegházat építtetett, s ők a maguk ere­jéből — hármat. Elkészült a kút, a központi fűtés és egyéb épületek. , A melegágyak ugyancsak a kertészet ötletes­ségét dicsérik. Idei termelésük sok ezer tő különféle cserepes és vágott virág. Ottjártunkkor éppen a begóniát ültették át. Park­jainkba kerülnek a kardvirá­gokkal együtt. Szeretnék, ha munkájuk eredményeiben a lakosság nemcsak gyönyörköd­ne, hanem meg is óvná őket az emberek és állatok kárte­véseitől. pest megyei hírlap KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS C E OUÉ.P S Pénteken: Vb-ülés A Ceglédi Városi Tanin» végrehajtó bizottsága pénte* ken délelőtt 9 órakor ülést tart. Főbb napirendi pontok) Cegléd város közegészség- j ügyi helyzete, az 1966. II. fél- | évi tanácstagi beszámolók ütemtervének megtárgyalása, a járásbírósági népi ülnökök megválasztása, valamint be­jelentések — indítványok. X. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1966. JUNIUS 16., CSL'TÜR'jl'ÜK Bemutatjuk a 108-ast Gépesített istállóban higiénikus tejkezelés Nincs eladó borjú a ceglédi Táncsicsban A peches hajótörött A ceglédi Táncsics Terme­lőszövetkezet tagjai büszkén beszélnek a 108-asról, ami nem egyéb, mint a közös gaz­daság száznyolc férőhelyes korszerű istállója, melyet a múlt év augusztusában népe­sítettek be. Az „állásokon” két sorban példás rendben várakoznak a tehenek. Itt az etetés ideje. A takarmányosok szorgalmasan villázzák az enyhén savanyú zöldborsó héját a táblás ko­csira. Nő a nyugtalanság, amikor a kocsi befordul és megáll a két jászolsor között Négyen hányják a takarmányt Jó­ízűen falnak a jószágok. Karai István, a 108-as csa­patvezetője magyarázza: — Ha látta néhány eszten­dővel ezelőtt a tehenészetet, akkor nem kell bizonygatni, mennyit változott az évek so­rán. A mostani állapotokat össze sem lehet hasonlítani azzal, ami évekkel ezelőtt annyit szomorított minket. — Teljesen kicseréltük az állományt Elmúlt az a világ, amikor búzaszal­mán, egy kis répán meg kukoricán teleltettük a jószágot. — Tavaly bevezettük az egyedi takarmányozást. Fel­épült ez a szép istálló folyó­vízzel, gépesítettük a trágya- szállítást, Az idén megszűnt a kézi fejés, gépekkel végzünk itt mindent. Hol és mikor tanulta meg a fejőgépek kezelését? — Pátyon volt egy tanfo­lyam. Te vagy a csapatvezető, eredj te — mondották a töb­A MÁVAUT újabb válasza: „Csak abban az esetben, ha újabb autóbuszt kapunk" Lapunk április 13-i számá­ban Kétszázötven aláíró kéri a Pesti úti autóbuszjáratot címmel Gyenes István ceglédi lakos javaslatát ismertettük, melyet annak érdekében nyújtott be a MÁVAUT-hoz, hogy városunk Pesti úti ré­szét az autóbuszforgalomba bekapcsolják. A javaslatot a MÁVAUT nem tartotta meg­oldhatónak s annak „lényegé­re visszatérve” közölte szer­kesztőségünkkel : „.. .ismételten lerögzítjük, hogy a szóbanforgó városrész­nek a helyi autóbuszjárati for­galomba való bekapcsolására csak az esetben kerülhet sor, ha e célra olyan újabb jára­ti autóbuszt kapunk, amellyel a csúcsforgalmi időkben, tehát reggel és délután is biztosí­tani tudjuk a szükséges jára­tokat. Erre azonban a folyó évben előreláthatólag nem lesz meg a lehetőségünk, mert a rendelkezésünkre álló já­rati kocsikkal csúcsforgalmi időkben a már üzemelő vo­nalainkon is csak nagy ne­hézségekkel, nem egy esetben túlzsúfolt kocsikkal tudjuk a forgalmat lebonyolítani. Kérjük ennek szíves tudo­másul vételét és közzététe­lét." Tóth Mihály szakosztályvezető Nemere Zoltán forgalmi osztályve­zető biek, a vezetőség is biztatott. Meg is tanultam Pátyon a gépi fejés minden csínját- bínját. — Tíz géppel öten fejünk. Egy óra alig telik bele s vég­zünk. Kézzel megtartana leg­alább két órát. S a legfonto­sabb pedig az, hogy a tej kezelése mindenben az egészségügyi követel­mények szerint történik — mondja a csapatvezető. — Itatásos borjúnevelés? — Nyolcvanöt borjút neve­lünk. A fiatal jószágok tíz na­pig vannak az istállóban, utá­na átvisszük a borjúnevelőbe. — Nálunk az eladó borjú ismeretlen fogalom — jegyzi meg Karai István. Felneveljük, az üszők mennek a növendékistállóba, a bikák pedig a hízóba. Ebből lesz a jó forint. Mennyit keres a 108-as csapatvezetője ? — Elég szépen. Kilencven­hat munkaegységem van egy hónapra. Kétszer is utána számolok, mert hiszen ezek szerint ke­res annyit, mint más, gazda­ságban az elnök. Megérdemel­ten. <-ssi) Szombaton: Nyilvános tanácsülés Albertirsán Albertirsa község tanácsa szombaton délelőtt 9 órai kez­dettel tartja meg június havi ülését a kultúrotthonban. Napirenden szerepel a köz­ség járványügyi helyzete, és az egészségügyi áb kontroli- jelentése. A községi tanács végrehajtó bizottsága az érdeklődőket szeretettel várja. Tsz-tagok a Sirályon Június 12-én, reggel heted­szer indult ki a különjáratú dunai hajó a budapesti Bem térről a ceglédi TIT szervezé­sében. Több mint 2300 kirán­duló vett részt; tanulók, szü­lők, tsz-tagok, ipari dolgozók élvezték a Dunakanyar festői szépségét, valamint a Sirály szárnyashajó repülésében a korszerű technikát. Esztergom, Visegrád történelmi és művé­szeti emlékeit nézték meg a kirándulók. 19-én a ceglédi Petőfi Tsz dolgozóival indul a Sirály. A mintegy hatvan tsz-tag költ­ségének felét a tsz szociális alapjából fedezik. Vasárnap: Tanácstagi beszámoló Nahaczki László, a 86-os körzet tanácstagja, június 19- én, délután 4 órakor tanács­tagi beszámolót tart a ken­derföldi iskolában. A A ceglédi Vasutas Énekkar az országos minősítő dalosversenyen A szombathelyi MÁV Hala­dás férfikar 70 éves fennállá­sa alkalmával, a dalkarok or­szágos minősítésével egybekö­tött jubileumi dalostalálkozót rendez június 18- és 19-én. Az első napon este lesz az ünne­pélyes megnyitás, 19-én dél-« előtt 9 órakor pedig felvonul­nak a 'dalostalálkozón részt vevő kórusok. Kodály—Ber­zsenyi: Magyarokhoz című örökbecsű művének együttes eléneklése után a zászlószala­gok és az emléktárgyak átadá­sa következik. A ceglédi Vas­utas Énekkar 60 taggal vesz részt e találkozón, Várhelyi László MÁV-művelődési ház igazgató és Benczédi Mihály karnagy vezetésével. romezret. A rendező bizottság gépkocsival szállítja a verseny színhelyére a versenyző ga­lambokat. Érdekessége egy-egy ilyen nemzetközi galambröptetés- nek, hogy a versenyre érkező galambokat „vámkezelik” a helyszínen, közvetlen a fölre- pítés előtt. (juhász) A ceglédi zsinat Az alsópapság demokratikus köztársaságot követelt 1849-ben A társadalmi változások az ősi egyházat is kényszerítik bizonyos reformokra, vagy legalábbis némely újrarendezésre való törekvésre. Az alsópapság bevonása az egyházkormány­zásba, szabad püspökválasztás, a presbiteri rendszer behoza­tala, a pápai joghatóság korlátok közé szorítása, a coelibátus eltörlése, a káptalanok föloszlatása, az istentisztelet nemzeti nyelvhasználata, papi öltözeti könnyítések — mindezek — a győztes magyar polgári forradalommal egyidőben jutottak nyíltszíni tárgyalásokra Cegléden, 1849. június 21-én. Az európai visszhangot keltő konventikulumot a váci egy­házmegye plébánosainak és segédlelkészeinek kívánságára Bobory Károly ceglédi parochus hívta egybe, „tekintve egyhá­zunk e honban változott külviszonyait és a koriul sürgetett re­formokat ... (melyekkel) az alsóbb rendű Clérusnak magá­val tisztába jönni a legsürgősebb és legszentebb feladata”, másrészt hűséget fogadni a forradalmi kormánynak, és a Dam­janich tábornok által kivégeztetett szecsői és kókai papok ha- zaárulási bűntettét elítélni. Az agyonlövetett plébánosok vét­keztek, mert az ellenség proklamációit püspöki parancsra fel­olvasták a szószéken, azokhoz magyarázatokat fűztek, a hon­védséget és a független magyar kormányt gyalázó hirdetmé­nyeket terjesztették és templomuk kapujára kiszögezték. A reakciós főpapi kényszernek azonban egyházmegyénk száz plébánosa közül talán csak öten engedelmeskedtek, a többség félredobta a röpiratokat. Bobory hívó szavára a Tiszántúlra is áthúzódó hatalmas egyházmegyéből ötvennégyen gyűltek össze az előző napon. Az északiak vasúton jöttek, a déliek szekereken és gyorsjáratú postakocsikon. A mi városunkban szokatlan az ilyen nagy se­reg pap látványa, s a nép, ahogy jött haza a szénagyűjtésből, ugyancsak megfordulgatott az utcákon vitatkozó, párosával, csapatjával vonuló reverendás vendégek után. A későn érkez- teket lámpás parasztok kísérték a szállásokra, a tornyosok fi­gyelték is az imbolygó lenti árnyakat, nem annyira kíváncsi­ságból, mint hivatalból, mert apró lángokból lesznek a nagy tüzek, amik mindig fölfordulást okoznak. A zsinat reggelén a máig sem változott hatalmas templom szentélyében felharsant a ceglédi káplán éneklő szép kiáltása. Galambröptetés Abonyból 18 ezer csehszlovák és nyugatnémet postagalamb startol a vásártérről ! A csehszlovák és nyugatné- ! met postagalamb sportszövet- ! ség nagyszabású sportverse- ! nyének egy jelentős részét ! bonyolítják le Abonyban, \ a vásártéren — hat héten ke­I j resztül. Június 18-án, 25-én, ! július 9-én, 16-án, 23-án és 30- ! án röptetik a postagalambo- i kát, esetenként mintegy há­s SPORT Jól szerepellek tornászaink az Álba Itef/ia Kupán egész csapat jó összteljesít­ményének köszönhető, hogy az összetett csapatversenyben a Pécsi BTC után második lett a ceglédi csapat. — Ez azt jelenti, hogy váro­sunk tornászcsapata — a bu­dapesti együtteseket nem szá­mítva — második helyen áll az országban a vidéki csapa­tok között — mondotta az ed­ző. Az Alba Regia Kupa né­gyes csapatok részére volt ki­írva. — Kratochwill, Martino­vics, Raffay és a serdülőben Kerekes Katalin képviselte városunk színeit. Gór István ! — Ha minden ceglédi szak­! osztály sportolói tornászaink- ! hoz hasonlóan szerepelnének ! különböző bajnokságokban, ! kevés okuk lenne bosszanko- > dásra a ceglédi szurkolóknak ! — mondotta beszélgetésünk ! elején Kürti Béla, a Ceglédi ! Építők tornaszakosztályának ! edzője, amikor a hétvégi tor- : nászversenyről adott tájékoz- | tatót. • A Székesfehérváron rende- ; zeit Alba Regia Kupáról két | helyezést hoztak haza a ceglé- ; di tornászok. Kratochwill Er- ; zsi 9.25-ös átlaggal negyedik \ lett, Martinovics Agnes pedig la hatodik helyen végzett. Az — Véni sancte spiritus! Az itt táborozó honvédek, a népek és a vérükből való lel­készek ráfeleltek, kórusban esdekelve a megvilágosító szent- lélekhez. — Veni, veni, veni, veni! Mise után nagy sokaság kísérte fel a papokat a lányok szelíd dombon álló iskolájához, a háromszög alakú Vármegye­ház térre, be azonban már csak a testvéri gyülekezet ment. Az ecsegi papot választották maguk közül elnöknek, jegy­zőnek a ceglédi plébánost. A jelenvoltak visszaemlékezéseiben egyértelműen vallották, hogy minden közbeszólás nélkül, tü­relmesen hallgatták meg a leghevesebb felszólalót is. Súlyos váddal illették a káptalani helynököt, aki előidézte a két pap halálát, majd egyhangúan megtagadták a váci szentszéknek az engedelmességet és megválasztották az egyházmegye kormány­zójának Bobory Károlyt. Sokáig foglalkoztak a reformjavaslatokkal, de mert azok általános érdekűek voltak, a döntést elhalasztották a Szent Ki­rály ünnepére hirdetett országos katolikus konvent napjára. Lelkesen fogadták a debreceni nyilatkozatot, mely a Habsbur­gokat detronizálta és hazánkat az osztrák birodalomtól elkülö­nítette, majd ünnepélyesen kijelentették, hogy államformának a demokratikus köztársaságot kívánják, a respublika alapján állnak. Tisztelgő deputációt jelöltek ki Kossuth Lajoshoz és Horváth Mihály vallásminiszterhez. Az igaz életű Bobory Károly Cegléden született 1807. már­cius 31-én a plébániával szembeni kasznárlakban, melynek he­lyén ma a járásbíróság áll. Városunkban végezte a fő nemzeti iskolát, közbülső és egyetemi tanulmányait Vácott, Pesten és Bécsben. A pesti egyetemen a keleti nyelvek professzora lett, később ceglédi plébános, majd a zsinati választással püspöki hatáskörű egyházmegyei kormányzó. Járt a harcokon is, hol testvérei közül két honvédtiszt fivére hősi halált halt. A legyőzött szabadságharc után visszajöttek a trónfosztott Habsburgok a császárhű püspökökkel, a ceglédi konventikulum hét tagját perbe fogták, Boboryt a zsinatért, forradalmiságáért és a Noszlopy-ügyben vállalt szerepéért a hadbíróság halálra ítélte, mely ítéletet kegyelmezésből tizenöt évi várfogságra változtatták. Emlékezzünk a régiekre, akik Ceglédre jártak azokon a júniusi napokon a haza és haladás jegyében. A zömök, vaskos támpillérű zsinati épület érintetlen állapotban áll az Eötvös tér harmadik száma alatt, udvarán szelíd virágok nyiladoz­nak a szentnek indult, nagyon is embernek élt hajdani papok lábanyomán. Hídvégi Lajos (Pásztor karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom