Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

Helsinki egy kábelgyárban Koszigin, a szovjet minisz­tertanács elnöke szerdán Paa- sio finn miniszterelnök és Karjalainen külügyminiszter kíséretében látogatást tett egy kábelgyárban, amely 30 kilo­méterre fekszik Helsinkitől. NEW YORK Boldizsár Iván felszólalása Boldizsár Iván, a Magyar Pen Club elnöke volt az első felszólaló a Nemzetközi Pen 34. kongresszusának kerekasz- talvitájában. A Pen New Yorkban ülésező kongresszu­sa egy héten át tartó kerek- asztal-értekezleteken vitatja meg központi témáját: „Az író, mint független szellem” címmel. i PEST MEGYEI MAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r SZÓFIA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM ÁM 50 FILLER 1966. JÜNIUS 16., CSÜTÖRTÖK A magyar delegáció Rosfock-Wainemiindeben A DÍVSZ felhívása A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség Szófiában ülésező 7. kongresszusa szerdai ülésén több határozatot fogadott el. Ezek a lányoknak o DÍVSZ munkájába való nagyobb arányú bevonásáról, Algériá­ról, továbbá az európai bizton­ság kérdéséről szólnak. Ellenszavazat nélkül fogad­ták el a delegátusok a kong­resszusnak az Egyesült Álla­mok ifjúságához intézett fel­hívását, amelyet a Vietnam­mal foglalkozó különbizottság terjesztett elő. A kínai küldöttség egyik ha­tározat elfogadásánál sem vett részt a szavazásban. Mind a „felhívás”, mind az „európai biztonság” kérdésével kapcso­latban azzal indokolta maga­tartását, hogy e dokumentu­mok nem leplezik le eléggé az amerikai imperializmust. Hasonlóan vélekedett az albán küldöttség is. Indira Gandhi júliusban Moszkvába látogat Moszkvában szerdán beje­lentették, hogy Indira Gandhi India miniszterelnöke a szovjet kormány meghívására július 12-től 16-ig hivatalos látogatást tesz a Szovjetunió­ban. A magyar párt- és kor­mányküldöttség különvonata szerdán reggel pontban 9 óra­kor érkezett meg Magdeburg­Uttörők köszöntötték Kádár Jánost, a magyar párt- és kormányküldöttség vehetőjét, a delegáció Magdcburgba érkezése után Elfogyott szavak őszintén, kötetlenül beszélgettünk: a Csepel Autó­gyár néhány dolgozója s az újságíró. A világ s a gyár sok dolgáról szó esett, közte arról is, hogy nem egy eset­ben — elfogynak a szavak. Az okos, dolgokat megvilá­gító, egy-egy eseményt megmagyarázó, vagy akárcsak hí­rül adó szavak. A tájékoztatásról beszéltünk tehát: a saj­tó, a rádió és a televízió szerepéről, a pártszervezetek fel- világosító munkájáról, mindarról, ami — a szó jó értel­mében — az emberek tájékozottságát, jól értesültségét biztosítja. Elégedetlenek voltak, s joggal azok. Mint egyi­kük mondta: „Igen sokszor többet tudok arról, hogy mi miért történik Budapesten, vagy éppen a gyárban?” És egy másik vélemény, az egyik pártalapszervezet titká­ráé: „Az őszinte, nyílt beszédet, a sokszor, s szerintem olykor joggal emlegetett kényes kérdések felszámolását, a minden kérdésre való válaszadást kell agitációsmun- kánk alapjának tekinteni. Ehhez azonban az kell, hogy időben és megalapozottan értesüljünk mindenről”. Az itt elhangzottakat igazolják azok a tapasztalatok is, melyeket a megyei pártbizottság aktivál szereztek több nagyüzemben: elsősorban a kommunisták, de a pár- tonkívüliek többsége is sürgeti a tájékoztató munka meg­javítását, s elsősorban a belpolitikai, helyi kérdésekről szóló, az eddigieknél több és jobb információt. A kíván­ság: jogos. Ma még igen sok helyen az információ útja lefelé szűkülő spirálhoz hasonlítható: nemegyszer éppen ez nyit utat a találgatásoknak, mendc-mondáknak, sőt, a rosszindulatú ferdítéseknek, s a rágalmaknak is. Nem egy esetben valóban előbb értesülnek az emberek több ezer kilométer távolságban történt dolgokról, mint arról, hogy gyárukban miért mentettek fel valakit tisztségétől, mi­lyen anyagellátási nehézségeik vannak, vagy hogy egy új rendelkezés lényegében milyen célt is szolgál. Többféle ok okozata ez, alapvetőként mégis a tájékoztatás — in­formálás — felvilágosítás lebecsüléséit kell megjelölnünk, azt a semmivel nem indokolható szemléletet, hogy „ha nem mondunk semmit, abból nem lehet baj”. Ila még sok is a tennivaló, de országos szinten pozitív változások tapasztalhatók a tájékoztatási munkában: ugyanez nem mondható el „középen” s főként „lenn” nem. Az óvatos­kodás, nem egyszer a kellemetlen igazságok kimondásától való félelem, a rossz beidegzettség, miszerint ez „belső ügy”, egyaránt megtalálható. A dolgokat megvilágító mondatokból nem elvenni kell: hozzátenni a helyi tényeket, ha országos feladatok­ról van szó, s ha szőkébb, emberek kisebb közösségét érintő kérdésekről, akkor a teljes valóság megmutatá­sára kell maximális erőt fordítani. Tudtul adni és ma­gyarázni a tényeket egyet jelent a találgatások megszű­nésével, a szóbeszéd felszámolásával. És fontos tényezője annak is, hogy céltudatosabbá legyenek az emberek: a megismerés és megértés a célratörő cselekvés nélkülözhe­tetlen feltétele. M. O. ból a rostock—wamemündei pályaudvarra. A pályaudvar előtt tartott üdvözlő gyűlés után a kül­döttség gépkocsikon Warne­münde tengerparti sétányára hajtatott, hogy meglátogassa az NDK népi tengerészeiének egyik egységét és nyílt tengeren megfigyelje az egység harcászati gya­korlatát. A tengerparton a himnu­szok elhangzása után a mat­rózok díszszázada köszöntötte a küldöttséget, majd a delegá­ció tagjai német kísérőikkel együtt a zászlóshajóra száll­tak. A magyar vendégek tisz­teletére a hajóra felvonták a piros-fehér-zöld lobogót. A zászlós hajón Kádár János,, Kállai Gyula, Erich Honecker és Wolfgang Rauchfuss mi­niszterelnökhelyettes a pa­rancsnoki hídról figyelték a harcászati gyakorlatot. A harcászati gyakorlat so­rán a népi tengerészet vala­mennyi hajótípusa bemutatta képességeit. Rendkívül érde­kes és látványos pontja volt ennek a gyakorlatnak az el­lenséges tengeralattjáró heli­kopterrel történt felkutatása, majd tengeralattjáró vadász­hajóról kilőtt reaktív vízi­bombával való megsemmisí­tése. A vezérhajón tartott tízórai alkalmával Kádár János rö­vid pohárköszöntőt mondott. A tengeri harcászati gya­korlat déli 1 órakor fejező­dött be. A tengeri harcászati gya­korlat után a magyar vendé­gek ünnepélyesen elbúcsúztak a népi tengerészet egységeitől, majd a tengerparton, a víztől alig néhány méternyire épült „Stolteraa” szállodába hajtat­tak. Itt a rostocki kerület párt- és állami vezetői ebé­det adtak a magyar küldött­ség tiszteletére. A magyar delegáció tagjai ebéd után az Ostseeland jachton megtekintették a rostock—warnemündei ten­geri kikötőt, majd a Warnow folyón felfelé haladva a régi kikötőt is. Utána a festői szépségű régi olajmalomnál gépkocsiba szállva városnézésen vet­tek részt. A küldöttség este Rostock Marienehe nevű településé­ben, egy egykori halászfalu­ban levő halkombinát műve­lődési otthonában halászün­nepen vett részt. Az ünnep során vacsorát szolgáltak fel különleges rostocki halételek­ből. AMSZTERDAM Csökkent a feszültség A holland főváros lassan magához tér a hatalmas tün­tetések okozta megrázkódta­tásból. Az építőmunkások tünte­tései szerdán nem folyta­tódtak. Az egynapos távoliét után — jelentések szerint — a tünte­tők megint felvették a mun­kát. megmozdul ások­A további ra számítva az amszterdami rendőrsé­get 600 emberrel erősítet­ték meg. A kétnapos tüntetéssorozat újabb adatai: 63 polgári sze­mély és 28 rendőr sebesült meg, a letartóztatások pedig 30. száma Magyar—csehszlo vak vízügyi műszaki tanácskozás A magyar—csehszlovák víz­ügyi egyezmény alapján mű­ködő közös műszaki bizottság a határmenti folyók műszaki és gazdasági kérdéseiről Bu­dapesten június 2—14. között tartotta meg 27. ülésszakát. Megtárgyalták a Duna, a Ti­sza, az Ipoly, a Sajó, a Her- nád, a Ronyva határmenti sza­kaszainak közös érdekű sza­bályozási munkáit. Megtárgyalták a határvizek tisztaságának kérdéseit is. Megindultak az aratógépek Vágják a repcét Cegléden Szombaton kezdik az árpa betakarítását Nagykőrösön Tegnap reggel már a Cifra­kerti Állami Gazdaság repce­tábláin négy aratógép vágta a termést, ma vagy holnap a rendfelszedő kombájnok is el­indulnak — s ha az idő me­leg marad — a jövő hét ele­jén az őszi árpa aratásához is nekilátnak. Cegléd környékén mind az állami gazdaságok­ban, mind pedig a termelő- szövetkezetekben megtették a Új tarifa - új fuvarrend Maximált pakkok - Mit csináljon a csomagos taxiutas? Olyan hirtelen érkezett a vakáció, hogy jóformán na­pok kérdése, s megérjük , a július 1-én életbe lépő új vitel- díjrend főpróbáját. Irtunk er­ről több ízben. Ám lapunk ha­sábjain még nem került szó­ba az új tarifával életbe lépő új csomagrend. A fővárosi ta­nács közlekedési osztályán így foglalják össze a legfontosab­bakat: — Villamoson, autóbuszon HÉV-en egy-egy utas csak két cso­maggal járhat. Ennek mérete nem haladhat­ja meg a 40x50x80 centimé­tert. Ezért a pakkért viteldíjat nem kérnek. — S a nagyobb csomago­kért? — A csomagjegy ismeretlen fogalom lesz. A jelzett nagy­ság é6 mennyiség a határ, en­nél többet a felsorolt jármü­veken nem lehet szálűítani. — Mit értsünk kézipogy- gyász alatt? — Bőröndöt, hátizsákot, ösz- szecsukható gyermeksportko­csit, ródlit, bevásárló kosarat, zárt éthordót, papírcsomagot. Olyan holmikat, amelyek nem veszélyeztetik az utastársak ruhájának, vagy testének ép­ségét. Mindez eléggé kézenfekvő. Ám mit szóljunk a másik so­kat vitatott témára áttérve: hol tart a taxi csomag- szállítási vitája. Szó szerinti idézet helyett csak a lényeget; eddig még nem hátrált meg a taxivál­lalat s nyugdíjaztathatja a csomagtartókat. Azok a bőrön­dök, amelyeket az utas a jár­művek hátsó csomagtartójá­ban, és lábainál, a'z utastérben elhelyezhet — biztosan célhoz érnek. De kénytelenek va­gyunk feltenni mi is a már nem ismeretlen kérdést: mit csinál a családi hol­mikkal megrakottan, nagy­méretű bőrönddel érkező utas? A taxivállalat a tehertaxi- ra hivatkozik. Ügy képzeli, hogy ha vidékről, vagy kül­földről befut valaki — eset­leg többedmagával, — a sze­mélyszállító után, tehertaxit is indíttat. Ez viszi azt az egy nagy bőröndöt, amit sehogy sem tudnak a személykocsiba gyömöszölni. Sikerült élretörni: a világban alig találkoz­ni ilyen páratlan megol­dással! Az igaz nem lesz aki veszé­lyeztesse a monopol helyzetű vállalatot. De igenis veszélyez­teti maga a vállalat sok bél­és külhoni utas nyugalmát és közlekedését. Micsoda ötlet külön teherkocsin autóztatni egy szem méreten felüli bő­röndöt, amely évtizedekig megfért a te­tőn a csomagtartóban. Most egy­szerre terhes, sőt káros lett! S milyen jelzőket használjunk, annak visszhangjaként, mit szól egy könnyű, de nagy ter­jedelmű hangszerrel utazó muzsikus, ha ezentúl nagybő­gőjét teherkocsi hozza utána. Teherkocsi — amennyiben kap majd ilyent, ha valahová megérkezik. Mert még ez sem biztos. Ám nem is ez a lényeg. A hiba az alapötletben van! Az igazgatói állhatatosság és kitartás rendkívül szimpati­kus. Itt azonban olyan intéz­kedésről van szó, amely se nem praktikus, se nem ész­szerű. Jó lenne, ha az illetéke­sek még időben intézkedné­nek! szükséges intézkedéseket a gabona gyors betakarításához — s a felkészülés utolsó nap­jait is igyekeznek most jól kihasználni. Valent János, járási főagro- nómus szerint a 22 ezer hold- nyi kalászos learatásához ké­szen áll az 51 darab SZK—3- as és SZK—4-es kombájn, 47 kévekötő arató és 20 rendre- vágó. Noha az ellenőrző szem­lék általában jól sikerültek, valójában csak ezután, mun­ka közben vizsgáznak igazán a kijavított gépek. Veszélyezteti a zavartalan ga­bonabetakarítást és az egyéb nyári munkák gyors végzését a traktorokhoz szükséges gu­miabroncsok hiánya. Nagykőrösön — erről Hu- nyák László, városi főagronó- mus tájékoztatott — ugyan­csak gondosan felkészültek a hat és fél ezer holdnyi gabo­na learatására. 400 hold kivé­telével valamennyi kalászost géppel takarítanak be. Az eh­hez szükséges 13 kombájnt és a 7 aratógépet határidőre ki­javították, a Dózsa, a Szabad­ság és a Petőfi termelőszövet­kezetben komplex gépesítve nak. arat­Errefelé méginkább meggyor­sult a kalászosok érése, szom­baton kezdik az őszi árpa ara­tását a déli fekvésű táblákon. — sp — Ciklon Kubcutyban s egy időre megszakította az autóösszeköttetést több város között. A majdnem egy hete tartó heves záporesőket jégeső is kíséri. Helyenként a jégréteg vastagsága elérte a tíz- * húsz centimétert és több mint egy napig nem olvadt el. A természeti csapás emberéletet nem követelt. Hatalmas ciklon pusztít im­már hosszabb ideje Kubany- ban, az OSZSZSZK egyik legnagyobb mezőgazdaság! vidékén, valamint Észak-Kau- kázus Fekete-tengeri partvidé­kén. A ciklon jelentős kárt okozott a gabonában, a szőlőskertek­ben, megrongált sok épületet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom