Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

VECSÉSRŐL JELENTJÜK Korszerű borjúnevelés az állami gazdaságban Az itatásos borjúnevelés al­kalmazása útján el lehet ke­rülni a szarvasmarha-állo­mány tbc-megbetegedését. Ez a munkafolyamat jól megy a 'Vecsósi Állami Gazdaságban, nem volt még elhullás ebben az évben, a súlygyarapodás májusban átlag 28 kiló volt, mely a megyei szintet is eléri. A borjúnevelésnél dolgozó Csák Györgyné, Gyürke Fe- rencné és Mester Lajos gondo­zók május óta már ifjúsági brigádban dolgoznak. Vállalá­saikkal remélhetőleg még jobD eredményeket fognak elérni. vmfn L ON KIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1966. JÜNIUS 14., KEDD Súlygyarapodás az Ezüstkalász Tsz hizóinarha-állomáiiYában Az utóbbi időben emelke­dett a vecsési Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet tehenészeté­ben a fejési átlag, valamint ■az állatállomány színvonala. A fejési átlag 9,3 liter. Az is­tállóátlag is emelkedést mu­tat: mintegy 2,2 litert. A tsz-nek 30 darab export szarvasmarha-szerződése van, amelyből június végéig Olasz­országba szállítanak. A súly- gyarapodás havonta darabon­ként 30—35 kiló. Egész évben a gazdaság 63 hízómarhát ad le szerződés útján. Az első negyedévhez viszo­nyítva nincs lemaradás az ál­lati hozamok területén. Re­méljük, a tervbe vett elgondo­lásokat a tsz dolgozóinak párt­fogása mellett jól hajtják vég­re és hamarosan még szebb eredményeket fognak elérni a vecsési Ezüstkalász Tsz-ben. Drabek Károly Milyen a szomszéd földje? A kél „szomszéd vár“ versenye Fej — fej melleO: Bélivé és Káva Kedves látogatók érkeztek az elmúlt napokban a bényei Népfront Tsz-be. Mészáros Sándor, a kávai Haladás Tsz elnöke és Gál Ferenc, a kávai községi tanács elnöke. A ked­ves vendégeket Böszörményi András tsz-elnök és Nyíró Ti­bor főkönyvelő fogadta. A „körzet" kérdez — a tanácstag válaszol Beszámoló a szabadban Érdekes módon a szabadban tartotta meg tanácstagi beszá­molóját Tormási András, gyömrői tanácstag. A park árnyas fái adtak otthont a körzet lakóinak, mintegy ti­zenöten jöttek össze a beszá­molóra. Ott volt többek között Vi- czán Béla, aki szintén tanács­tag és Somogyi Ferenc gim­náziumi tanár, aki a helyi pártszervezetben tevékeny­kedik. A Táncsics Mihály utca la­kói sérelmezték, hogy ezt az utat mostohán kezeli a helyi tanács. Igaz, betonjárda már az Apaffy utcáig van, de to­vább még nem vitték. Pedig esős időben akkora a sár, hogy nehéz a közlekedés még a gyalogjárdán is... A kocsi- útoról nem is beszélve. Több­ször elakad a jármű, ha erre merészkedik. Tormási András azt vála­szolta, hogy a járda betonozá­sát a jövő évben előrelátható­lag folytatják a Klapka ut­cáig. Nem megnyugtató ez a döntés sem, hiszen jó lenne ezt az utat végig kikövezni. A kocsiút kikövezését is terv­be vette a tanács, de egyelőre nincs rá keret. Bár, ahogy hallottuk, o szomszédos Ady Endre utca betonozása került előtérbe... Jogosan kifogásolták az itt lakók, hogy egyetlen bolt sincs ezen a részen. Éppen ezért lenne jó, hogy ha egy élelmiszerboltot nyitnának. Igaz, nem könnyű dolog ez, hiszen üzletház nincsen, s így minden bizonnyal újat kelle­ne építeni vagy vásárolni. Elénk vitát váltott ki az is, hogy a Paprikás dombról a vizet a rét felé irányítják majd. A jól sikerült beszámoló után a körzet képviselői elé­gedetten távoztak. Es végül a mi vélemé­nyünk: Valóban elkelne már, hogy a Táncsics utat kiköveztessék. A betonjárdát pedig, ha le­fektetik, az utca végéig ké­szítsék el. Nélkülözhetetlen már az élelmiszerbolt is. Az itt lakóknak egy kilométert kell gyalogolni, egy-egy be­vásárlás alkalmával. Remélhetőleg az illetékesek megfelelően döntik majd el ennek a körzetnek a problé­máit. A megoldásról, a prob­lémák rendezéséről majd új­ból beszámolunk. Gér József Nem sokat váratott magára a beszélgetés megindulása. Pár üdvözlő szó után máris a termelési kérdések szerepeltek napirenden. Jóleső érzés volt hallgatni a beszélgetést. Fe­lelősségteljesen, őszintén folyt az eszmecsere. A beszélgetés adataiból megállapítható, hogy élő, eleven versenyszel­lem van a két tsz között. Titokban mindegyik arra szá­mít, hogy megelőzi a verseny­ben a másikat. A verseny mérlegét jelenleg a következőképpen lehet meg­vonni: fej-fej mellett áll a két tsz. A tavaszi vetéseket időben elvégezték, a lucerna leka­szálása és bekazlazása is befejeződött mind a két helyen. A tavaszi növényápolási mun­kákban 80—80 százalékra, a rét kaszálása is egyformán áll mindkét tsz-ben. A bényei Népfront , Tsz annyival van előbbre a versenyben, hogy náluk már alakult egy szocia­lista címért küzdő brigád, Ká­ván pedig most fontolgatják a létrehozását. A nem hivatalos látogatás végén a két tsz „vezérkara” megegyezett abban, hogy júniusban kölcsönösen ha­társzemlét tartanak egy­másnál és akkor a határban fogják értékelni a versenyt. A kedves baráti látogatás a tsz tanyaközpontjának és nyúlfarmjának megtekintésé­vel ért véget. (MJ) MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Gábor diák. Maglód: Királylány a feleségem. Monor: Az orvos halála (széles). Pilis: Kéz kezet mos. Tápiósüly: Száll­nak a darvak. Üllő: Bajazzdík. Vecsés: Vérrel megpecsételve (széles). Tanácstagok beszámolója Gyomron Sárospataki Lajos és Sza- badosi Tivadar tanácstagi be­számolót tart Gyomron, a ta­nácsházán, szerdán este hét órakor. Hírek Vecsésről Debrecenbe szerveznek kétnapos kirándulást június 18-án és 19-én, jelentkezni le­het a művelődési házban — olvastam egy plakáton. Csak éppen elfelejtették az összeget kiírni, amelyet többen rekla­málnak! ★ Zenetanfolyam indul a mű­velődési házban kezdők és ha­ladók, gyermekek és felnőttek részére zongora, hegedű, har­monika szakon. Havi díj 70 fo­rint, beiratási díj tíz forint. Megindul a zeneképző óvoda négy és hat éves gyermekek részére. Havi díj 35, beiratás 10 forint. Jelentkezni lehet augusztus 20-tól 30-ig, a taní­tás szeptember 6-án kezdődik. ★ Vecsésen nagyon elharapód­zott a betöréses lopás. A múlt hét folyamán két helyen is volt betörés. A hét elején a piactéri háztartási boltban éj­jel betörték a kirakat ablakát s hogy biztosabban tudjanak dolgozni, a téren levő Balogh- féle italozónál az égőt leütöt­ték. Péntek éjjel a Kishullám vendéglőbe törtek be ismeret­len tettesek és mintegy 2500 forint értékben vittek el sze­szesitalt. (dk) VASARNAP hatszázan fiirödtek a gyömrői strandon szempontjából nem gondolat ez. is rossz G. J. A 4-es műúton újrafestik az útszéli korlátokat (Foto: Kiss Sándor) A vevők elégedettek Csúcsforgalom előtt az illatszerboltban A monori illatszerboltban teg­nap már délelőtt olyan nagy volt a forgalom, hogy meg se pró­báltuk dr. Veress Lajos vezetőt szóra bírni. Annyit azonban láttunk, hogy a nyári forgalom már megkezdődött. Kapható itt napszemüvegtől kezdve nap- larnító olajig minden. A vevők jó része meg a csúcsforgalom előtt bevásárolt. Akik most térnek be ide, még nem késő. Éppen azért érde­mes most bevásárolni az illat­szerboltban, mert később még többen lesznek. A két kiszolgáló alig győzi kiszolgálni a vevőket, akik elé­gedetten távoznak az üzletből. Mindenki megkapja azt, amit kér. Pályaszéli jegyzet Fél óra jó játék GYÖMRŐ-SZŐD 5:0 A múlt héten Pécelen győz­tes csapat egy helyen válto­zott csak. Péter F. helyett Var­ga kapott helyet. A találkozó esélyese Gyömrő volt, így nem csoda, hogy már az első tíz percben több helyzetet dol­goztak ki a gyömrőiek. Először Végh, majd Bechler hibázott kecsegtető helyzetben. A 15. percben az egyik sződi hátvéd kézzel ütötte el a labdát a 16-oson belül. A büntetőt Végh K. értékesítette, utána Hegedűs nagyszerű fejese fu­tott a kapuba. Szünet után fél órán át nagyszerűen játszott a gyom­rai csapat. A fiúk „tették” a labdát és az ellenfél kapuja előtt mindig veszélyes helyze­tet teremtettek. A csatársor­ban különösen Varga jó játé­ka volt meglepő, de jól ját­szott sérüléséig Gudra is. Végh ezúttal halványabb volt. A fél óra jó játék után alábbhagyott az iram. A nézők újabb gólokat szerettek volna látni, de a hazai csatárok nemigen igyekeztek. Elége­dettek voltak az 5:0-ás ered­ménnyel. A mérkőzés végén felcsattanó vastaps azonban úgy látszik, mégis a közönség elégedettségét bizonyítja ... Egy mérkőzés van még hát­ra. A gyömrőiek az utolsó fordulóban Nagymarosra utaz­nak. Annyi bizonyos, o csapat teljesítette a szezon előtti cél­kitűzéseket. Tizenhét pontja van Gyömrőnek, s gólaránya is sokat javult az utóbbi he­tekben. A csapatban játszó 14—15 játékos a tavaszi idény folya­mán igyekezett tudása legja­vát nyújtani. Ha voltak is bökkenők, egészében véve elé­gedettek lehetnek a gyömrői szurkolók a tavaszi szereplés­sel. Ősszel nem kisebb feladat vár a gyömrődekre. Az első három között szeretnének vé­gezni, de nem titkolják, hogy jó lenne az első helyen kiköt­ni... Minden mérkőzésen szíwel- lélekkel kell küzdeni, és akkor az álom valóra válhat. Felsőbb osztályba léphet a gvömrői csapat. (g—) Másnap reggel már ott ült az öreg, és hosszú ideig nem szólt semmit. Aztán mutatta az írást, amit kapott, hogy meglesz az óra, de láncot csak később kap. — No, képzelem, milyen óra lesz az! — mondta. — Persze, az nem jut eszükbe, hogy tor­nyot is küldjenek hozzá. Hol tartsam? — Nézze, drága Rapcsák bá­csi — mondtam elcsukló han­gon — népgazdaságunk jelen­legi helyzete nem engedi meg, hogy tornyot is építsenek ma­gának. Irtó drága egy ilyen torony. Azt majd kap jövőre. Egyébként is maga nyolcvan elmúlt, minek akar a toronyba mászkálni, hogy megnézze, hány óra van? — Torony nélkül nem kell — szegezte a földre elszántan a szemét az öreg. Azelőtt ez nem volt probléma. De most?! Borzasztó világ van, kérem, borzasztó! Ebben maradtunk. Az órát pironkodva visszarendeltem és Rapcsák bácsi a továbbiakban nem vett észre. Itt tarthattam az emlékezés­ben, amikor a bárányfelhő minden előzetes bejelentés nélk-’l felrobbant alattam. S megszólalt az Űr hangja: Ugyanis ott állt az íróasztal előtt Rapcsák bácsi, sapkáját i szégyenkezve gyűrögette, s azt ] mondta: — Meggondoltam a dolgot, i Mégiscsak kell az az óra. A: tornyot meg majd megcsináljál a község társadalmi munká- i ban. Csak néztem, néztem Rap- \ csák bácsit, s valahogy elszo- i morított az a vitathatatlan \ tény, hogy feltámadtam. Deli Mária ' — Olyannak született — mondta haragosan az öreg, és nagyon utált, hogy mindenki­ről csak rosszat tételezek fel. Alig pitymallott, összehoztunk egy kérvényt, felvettünk egy jegyzőkönyvet. A nap fényesen ragyogott az égen, mikor az öreg újra meg­jelent és megkérdezte, mi új­ság? Volt egy olyan érzésem, hogy el sem ment. Komótosan szalonnázni kezdett, s csak úgy evés közben bökött felém a bicska hegyével: — Magával aztán jól bevá­sároltam! — közölte. Csak kér­dezgeti az embert, de nem in­téz semmit. Ekkor már több idegszála­mat spulnizták, és általános viszketegség fogott el. — Mi baj van? — kérdez­tem megremegő hangon. — Semmi baj nincs, csak igényeltem egy toronyórát lánccal, de nem adtak, csak az jött meg egy írásban, hogy kaptam egyet, használjam azt. Szép egy világ van, mondha­tom. — Minek magának a to­ronyóra? — Jó, ha van. Néha nézege­tem. Maga ezt nem érti, nyolc­van elmúltam, a toronyóra az egyetlen, ami még érdekel az életből. Persze, maga ezt úgy­sem tudja elintézni, mondták is otthon; papa menjen rögtön a Legfelsőbb Minisztériumba, azok majd intézkednek. Újra felvettünk egy jegyző­könyvet, hogy a becsületben megöregedett Rapcsák bácsi­nak csak a toronyóra hiányzik a boldogságához, teljesítsék hát a kérését. Hát persze, a Rapcsák bácsi! Ö az, aki lent megkeserítette az életemet, és puszta jelenlé­tével olyan kétségbeesésbe kergetett, hogy azonnal haj­landó lettem volna önkezem­mel véget vetni a Rapcsák bácsival súlyosbított földi lét­nek. Ügy kezdődött a dolog, hegy rettenetesen megsajnáltam, s amíg gyámoltalanul rendez­gette az iratait, keresgette a szemüvegét — s közben a földre söpörte az írásokat — csaknem meghasadt a szivem. Egész nap böngésztük a hiva­talos papírokat, mert az öreg­nek, szegénynek, fogalma sem volt arról, mi a baja, mit akar kérni. Csak azt hajtogatta, hogy borzasztóságok történ­nek, kérem, a világban, bor­zasztóságok! Bővebb felvilá­gosítást nem adott, mert az volt a véleménye, engem azért tartanak, hogy a többit ma­gam találjam ki. Amikor a hold már az égen ragyogott, felcsillant bennem a remény, mert az öreg el­gondolkozva megszólalt: — Mocsok egy alak a Lap­osak, . kérem. — Bántotta magát, megsér­tette? — kérdeztem remény­kedve. — Dehogyis, kérem — vála­szolt Rapcsák bácsi méltóság­gal —, megtiszteljük egymást mindig. — Akkor miért mocsok alak? — kérdeztem, és érez­tem, hogy kicsit vibrál a szemhéjam, és mintha ebben a pillamatban csavarnák a leg­érzékenyebb idegszálamat egy spulnira. ^ Azt álmodtam, hogy meg- $ haltam, és nem nyertem bebo- ] csátást a mennyországba. Nem ] azért, mintha bűneim túlságo- \ san lenyomták volna annak a \ sokat emlegetett mérlegnek a | serpenyőjét, hanem, mert a ; szomszéd bárányfelhőn ott állt ! Rapcsák bácsi és egy tekin- ] télyes iratcsomóval hado- ] nászott Szent Péter orra előtt. ] A legendás hírű öreg feje sok- j kosán remegett, néha szemre- ! hányóan emelte valahová fel­ijeié a kapukulcsot, másik <e- l zével viszont tehetetlenül ] markolászta a szakállát. \ \ — Nem értem én, kérem, i az egész dolgot — nyila' Icoz- ! tatta ki Rapcsák bácsi a bá- ! rányfelhőn —, miféle elszámo- \ lás ez, meg adósság itten, | nincs énnekem semmi adóssá- ! gom. | — Minden el van intézve, \ papa — kelt ki a szent öreg \ ingerülten —, csak menjen be. \ Udvözült — és kész. \ ] — Egy tapodtat sem me­! gyek — szegezte a felhőre a ; szemét gyanakodva Rapcsák \ bácsi —, érzem én, hogy rossz \ helyre küldenek. Mondta az \ ángyom még lent, hogy senki l máshoz ne menjek, mint a ! magasságos Űristenhez .. ] Nem ért maga az elszámolás­ihoz. Egy portás?! — ] Üldögéltem a szomszédos j bárányfelhőn és nagyon isme- \ rös volt a jelenet, meg az öreg ! is. Mintha valahol a Földön i már találkoztunk volna. Isme- ! rős volt az öregúr konoksága, ! meg a szúrós pillantás, amitől : az ember többszörösen bünte- i tett előéletűnek érzi magát. Feltámadásom története Két hete már, hogy meg­nyílt Gyömrőn a strandfürdő. Eddig az időjárás nem nagyon kényeztette el a fürdőzni vá­gyókat. Nem is keresték fel] vokan a strandot. A hét végére a meteorológia: Időjóslata bevált, 25—30 fok) meleg volt, s ezt ki is hasz-] nálták a fürdőzni vágyók. Mór] szombaton mintegy 300—400 \ vendég volt a strandon, vasár- ] •nap pedig körülbelül 600-an \ kerestek menedéket a hűs víz-i ben. $ Józsa Istvánnak, a strand] vezetőjének ezen a vasárna-] pon nem akadt még dolga. A ] fürdözők ezúttal fegyelmezet- ] tek voltak, remélhetőleg a töb-] bi kánikulai napon is azok ] lesznek. i s Nagy forgalmat bonyolított $ le a büfé is. Különösen kere-\ sett „cikk” volt a hideg sör, ^ no meg a gyerekek körében a ^ különböző üdítő italok. $ s Gyömrőn egyre többen ve- ^ szik ki szabadságukat. Érde-§ kesség, hogy sokan a nyarat ^ nem a Balaton mellett, hanem ^ a gyömrői strandon töltik. Ha ^ jól megnézzük — takarékossági ~----------------1 A é ilabda Zebcgénv^Gvönlrő | 28:14 Több tartalékkal állt ki is- $ mét a gyömrői csapat, így nem is csoda a nagyarányú vereség. ^ Persze, a gyömrőiek nagyon | gyenge játékot is nyújtottak. $ A kapusok is gyengécske na- ^ pót fogtak ki, több gólban | „benne” voltak. Ezzel befejeződött a tavaszi ^ Idény. Két hét után már az § „őszi” forduló következik. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom