Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-11 / 137. szám

MEGNYÍLT a STRAND! Igaz, hogy az idén még nem volt az az „igazi” strandolni való jó idő, de azért kelle­metlen volt az a hír, hogy a május 15-én hivatalosan meg­nyitott strand — pár nappal a nyitás után — bezárta ka­puit Miért volt erre szükség? — kérdeztük a Községgazdálko­dási Vállalat vezetőjétől. — A mezőgazdasági techni­kum udvarán levő meleg vi­zes csappal volt baj, s ennek kijavítása tette szükségessé, hogy módosítsuk a strand nyitásának időpontját. Ez a munka befejezést nyert, s így pénteken délelőtt 10 órakor nyitottunk. A nyitási idő vál­tozatlanul hétköznap délelőtt 10 órától este 7-ig, vasárnap reggel 8 órától este 7-ig tart. Milyen felújításokat vé­geztek a strandon? — Az idén nem sok válto­zás lesz, ellenben a jövő évi tervben szerepel egy 900 köb­méteres, modem formájú me­dence építése, ami újabb ezer fürdőző fogadását teszi lehe­tővé — mondotta a Község­gazdálkodási Vállalat vezető­je. Cs. CEGLÉD! PEST NEGYEI HlltlAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEGLÉD VAROS RÉSZ.ERE X. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM 1966. JÜNIŰS 11., SZOMBAT A ceglédi Kossuth Tsz-ből jelentjük: A gépek készen állnak a nyári „bevetésre" Nincs alkatrész- és anyaghiány A gépszemlék tavasszal és nyáron egyaránt a nagy kam­pányok bevezetői. A termelő­A tíz titokzatos jelzés Az emberek a fehér köpe­nyekre, a papucsokra emlé­keznek. Felidéződik bennük az a kis vizsgadrukkhoz hasonló szorongás, ami akkor is elfog­ta őket, ha nem félnek, csak valami szokatlan esemény előtt állnak, — ráadásul meg­tisztelő esemény előtt. Az emberek egy kis szúrás­ra emlékeznek. A szúrás nem fáj, de nyomában kiserkent az élet — a testben keringő, lük­tető vér. Ami a szívet élteti, az agyat élteti: az embert él­teti! Azért csorog, hogy ezután majd másokat is éltessen. Igen, — azért csorog. Az emberek mindenre em­lékeznek. Arra, hogy a gyár előtt állt a véradóállomás gép­kocsija, arra, hogy a vállalat- vezető, a brigád vezetője, a megbecsült kollega elsőnek lé­pett a véradóállomássá alakí­tott munkaterembe — és lé­pett ki kis idő múlva, gallér­ján viselve a véradók emlé­keztető, csepp-jelvényét. Nem felejtik a vérellátó halk sza­vú, gyors kezű dolgozóit — akiket talán meg sem ismer­nek civilben az utcán, csak bíztató szavuk, tekintetük a maradandó emlék. A fehér maszk elrejtette őket — a szintén egyszerű, hétköznapi embereket. Az emberek emlékeznek, hogy adhattak! Legdrágább kincsükből adhattak valaki­nek, aki rászorult. Ez a kincs többet ér minden aranynál, de csak akkor vesszük észre érté­két, ha emberélet függ tőle. Akár másoké, akár a saját. ... Es az ember emlékezik, hogy kaphatott! Igen, talán néhány héttel azután szorult embertársai gyors segítségére, miután ő is kitűzhette gallér­jára az önkéntes véradók jel­vényét. Büszke volt az adott három deci vérre. Be a mai napig se tudná szavakba fog­lalni azt az érzést, ami akkor kerítette hatalmába, mikor hosszú, több napos eszmélet­lenség után fel tudta fogni, hogy kórházban van, és él! Amit adott, annak tízszeresét kapta — tíz titokzatos jelzés állt a kórlapján.' Vajon ki adta? Vajon kik adták?... Életet ment, aki vért ad. A mások életét. Lehet, hogy egy­szer a tiédet, vagy az övét: épp úgy, ahogy megmentette — nem is olyan régen — az enyémet. — es K — szövetkezetek műhelyei szem­lére állítják ki az erő- és munkagépeket. Ezeken a szemléken részt vesz a gépja­vító állomás szakembere, a városi tanács mezőgazdasági osztályának gépészmérnöke, a tűzoltóság kiküldötte és a munka- és balesetvédelmi fel­ügyelőség megbízottja. A ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezetben a napokban zajlott le a nyári gépszemle, amelyen megjelent Bódizs Antal, a városi tanács elnök- helyettese is. Tőle kértünk tá­jékoztatást ezen a gépszemlén tapasztaltakról. — A Kossuth Tsz gépszem­léjére váratlanul mentem el. Arról már jó előre tudtam, hogy a termelőszövetkezetben az új főmérnök vezetésével és irányításával jó és eredmé­nyes munka folyik. — Ezt különben a gépszem­lén is tapasztaltam. Huszonkilenc erőgép kö­zül huszonöt gondosan ki ALFÖLDI KLÍMA, HEGYI TALAJ Olaszrizling-kísérletek Szigetcsépen Mi ad sajátos jelleget a boroknak ? Érdekes kísérletekbe kezd­tek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi mintagaz­daságában. A helybeli, alföldi jellegű homok mellé, Szek- szárd környékéről lösz-, To- kaj-Hegyaljáról pedig nyirok­talajt hozattak. Az eternit- tartályokban elhelyezett há­romféle talajban az egész or­szágban legelterjedtebb olasz- rizlinget nevelik. A kísérletek azt akarják megállapítani, hogy milyen szerepe van a különböző bor­vidékeken termő borok sajá­tos jellegében a talajnak és a klímának. A jelenlegi általá­nos vélemény szerint a meg­határozó szerep inkább a tala­jé, de ez ellen szól, hogy az egyes borvidékeknek sem egy­séges a földje. A tokaji bor­nak is csak egy kis része te­rem vulkanikus talajban, s a badacsonyi szőlő zöme sem a bazaltmálladékon helyezke­dik el. Újabban feltételezik, hogy a borvidékekre jellem­ző azonos íz és zamat elsősor­ban a mikroklímának — az egyes körzetek helyi éghajla­ti viszonyainak — a függvé­nye. Ezekre a problémákra a szigetcsépi kísérletek adhat­nak majd választ. van javítva, a szemlére tisztán, leápolva sorakoz­tak a műhely udvarán. Minden erőgép mellett nyu­godt önbizalommal állt a ve­zető és a segédvezető. Meg­győződtem arról is, hogy négy erőgép részben a tsz-ben, részben a gépjavító állomá­son munkában van és remél­hetőleg a nagy kampány ide­jére üzemképesek is lesznek. — Megtekintettük a mun­kagépeket is. A tsz aratógépei, rendtartó gépei és öt cséplő­gépe üzemképes állapotban várja a nagy munkát — Az nem vitás, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet­ben a belvíz okozta károk következtében komoly gondok és nehézségek vannak. Ennek ellenére a gépszemlén az volt a benyomásom, hogy ezek az emberek a nehézségek ellené­re is tele vannak igyekezettel és optimizmussal. A gépmű­hellyel kapcsolatban pedig az az érzésem, hogy a termelőszövetkezet ve­zetősége a műhelyre a géppark karbantartásában feltétlenül számíthat. — Külön örömömre szol­gált az, hogy meggyőződtem róla: a tsz vezetősége bizto­sította a javításhoz szükséges feltételeket. Úgy láttam, hogy ebben a gazdaságban a nyári üzemet nem fogja alkatrész­vagy anyaghiány megzavarni — mondotta befejezésül a vá­rosi tanács elnökhelyettese. (-ssi) 20j»S MQ2CA1LOM Impozáns díszszemle Cegléden Megkoszorúzták az emlékműveket Nagy készülődés előzte meg Cegléden a kisdobosok és út­törők díszszemléjét. Aztán el­jött az izgatottan várt pilla­nat: Veréb József, a városi út­törőcsapatok egyesített pa­rancsnokságának vezetője je­lentést tett Ócsai István váro­si úttörőtitkárnak, hogy a kis­dobosok és úttörők a dísz­szemlére felsorakoztak és en­gedélyt kér a felvonulás meg­kezdésére. A Himnusz elhangzása után a legkisebbek nyitották meg a sort. Az indulók és a csapat- vezetői sípjelekhez igazították lépéseiket a kis úttörők. Élen a zászlóvivők haladtak. A kisdobosok és úttörők mellén csillagok és jelvények és egyéb „rendjelek” voltak. Sokan vi­rággal és lampionokkal a ke­zükben integettek boldogan, megköszönve az elismerést je­lentő tapsokat. Nehéz volna el­bírálni, hogy melyik csapat tűnt ki egyöntetűségével, fe­gyelmezettségével, de a taps Bán Gusztávné „Kiváló úttö­rővezető” csapata: a Táncsics iskola kisdobosainak elvonulá­sakor volt a legerősebb. A szemlén részt vevő több, mint 2500 úttörő és kisdobos a szovjet hősök sírjához vonult. Itt, majd a Szabadság téri em­lékműnél és a Kossuth szobor­nál volt koszorúzás. A kedvezőtlen időjárás miatt a Vörösmarty téri esti tábortűz elmaradt, de így is ezzel a rendezvénnyel pompás szín­folttal gazdagabb lett ez a már egy hete tartó ünnepségsoro­zat. (lencsés) Az évforduló ünnepségei Abonyban Hétfőn: Tanácstagok beszámolója Tabányi Ferencné, a 2-es, Kaczur Pálné a 22-es számú körzet tanácstagja hétfőn dél­után 6 órakor tanácstagi be­számolót tart a Teleki utcai napközi otthonban. Az abonyi úttörők is meg­ünnepelték az úttörőmozgalom húszéves évfordulóját. Mint- legy kétezer fehéringes, piros- nyakkendös pajtás tisztelgett a két úttörőcsapat zászlói előtt, és hallgatta meg Győré József tanár ünnepi köszön­tőjét. Az ünnepségen két út­törőcsapat mintegy harminc pajtását tüntették ki az „Út­törők a hazáért” mozgalom­ban végzett jó munkájukért. Ugyancsak ezen az ünnepsé­gen adták át a Szelei úti is­kola úttörőcsapat tánccso­portjának és több pajtásnak a járási kulturális seregszem- ilén nyert aranyoklevelet. Felavatták az új kisdobo­sokat, és úttörőket is. Har­minckét leendő kisdobos, és huszonhat úttörő ajkáról 'hangzott fel S. Tóth József munkásőr szavai nyomán a kisdobos- és az úttörőfogada­lom szövege. Az ünnepélyes csapatpvűlés végén Győré Pál, a községi tanács titkára, adta át a Szelei úti iskola úttö­rőinek a községi tanács aján­dékát, egy B-típusú sátrat, a községfejlesztésben végzett munkájukért. Az ünnepélyes csapatgyűlést impozáns fák­lyás és lampionos felvonulás zárta. (járdány) ★ A II. Rákóczi Ferenc úttörő- csapat színjátszói Péter La- josné rendezésében Alföldi Imre: Csilla, és Bihari Klára: Juliska című mesejátékát ad­ták elő az évforduló ünnepsé­gein. A kisdobosoknak és az úttörőknek kétszer, a szü­lőknek és felnőtteknek pedig vasárnap este mutatták be a két színdarabot. — A háromnapos siker mö­gött komoly munka volt — mondatta Péter Lajosné. — A sikerhez nagyban hozzájá­rultak a szülői munkaközös­ség tagjai és a pedagógusok. A régi jelmezeket újjáalakí­tották, a díszleteket átfestet­ték. Katona Rózsa (Csöpi né­ni) tanította be a nagysikerű huszártáncot. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a há- Irom előadáson közel kilenc- százan nézték meg a fiatal „művészek” szereplését. (németh) CEGLÉDI TURISTÁK - BECSBEN 2. A KERESKEDŐ SZEMÉVEL Az üzletek feltűnően zsú­foltak. Nagyon sok a vegyes jellegű bolt — tömve kakaó­val, banánnal, naranccsal, csokoládéval és az elmarad­hatatlan Coca-Colával. Fel­tűnően kevés bennük a „ki­szolgáló”, de még feltűnőbb a gyors, a pontos és az udva­rias kiszolgálás. Keresetük több, mint a mi eladóinké, de sokkal többet is dolgoznak. És elegánsak, ápoltak. Egyik üzletben megdicsértem az egyik eladólány ízléses fri­zuráját, de meglepődtem, amikor megtudtam tőle, hogy a fodrászának 130 schil- linget fizetett érte. Ha hajat festet, szempillát húzat és ma- nikűröztet is — meséli, — akkor háromszorosába ' kerül. Ha egy kereskedelmi dolgozó csinosan akar a pult mögé állni — és ezt a főnöke meg is követeli — akkor kerese­tének 25—30 százalékát kénytelen erre költeni. Egy másik helyen csaknem en­nek ellentétével is találkoz­tunk. Az eladók szerényen öltözöttek voltak. Igénytele­nek a kosztban és a hétközi szórakozásban is. S mint mon­dották, egész héten spórolnak, hogy hét végén a kölcsönző­ből vett személyautóval ki­rándulni mehessenek. A gyáros, a magánkereske­dő, a cég- és társtulajdonos természetesen saját autón vi­szi gyermekét az iskolába. A két-három gyermekes mun­káscsaládnál azonban legfel­jebb a családfenntartó jár lo­bogón a munkahelyére. Havi. 3000 schillinges keresetéből 1300-at költ családjának csak hús, kenyér, tej, cukor és vaj szükségletére, az alap­vető élelmiszerek beszerzé­Egy világváros kereskedel­mének szemlélése közben sok minden kiderül. Mér­hetetlen nagy a szintkülönb­ség a belváros és peremke­rületek között, a tulajdonos és az alkalmazott között. Ott több a csillogás, a pompa, a reklám, a mi kereskedel­münkben viszont arányo­S vábbi intézkedésig — elmarad. $ § MOZIMŰSOR § Szabadság: Ma és holnap: ^ A fehér asszony (csehszlovák). ^ Dózsa: Ma és holnap: Rob- $ bántsunk bankot (francia). § Kossuth: Vasárnap: Bolondos ^ história (csehszlovák). Abony: Ma és holnap: Az § orvos halála (magyar). Törtei: | Ma és holnap: Az igazság pil- í lanata (olasz). Albertirsa: Ma $ és holnap: Kéz kezet mos (an- | goi). | VASÁRNAPI SPORTMŰSOR ^ Úszás: délelőtt 10 órakor a ^ városi uszodában a Pest me- $ gyei serdülő úszóbajnokságra ^ kerül sor. $ Vízilabda: az OB II baj- $ noki mérkőzés délelőtt fél 12 $ órakor a Ceglédi Vasutas SE— $ Budapesti Tipográfia csapata $ között. A délelőtti úszóverseny $ folytatása délután 3 órakor. § Kézilabda: délelőtt 9 órakor ^ előmérkőzés az Építők kézi- ^ labda pályáján, 10 órakor NB ^ Il-es bajnoki mérkőzés a Ceg- ^ lédi Építők—Szegedi Előre § csapata között. o ^ Labdarúgás: A Ceglédi Vas­it utas SE pályán délután fél ^ négy órakor a Ceglédi Dózsa ^ Tsz—Ceglédi Húsipar (szak­sí szervezeti bajnokság), fél hat sabb a hálózat fejlesztése — átlagos szinten. A szakmai jellegű napok után ismét városnézésre in­dultunk. Utcára kihelyezett automatákkal ismerkedtünk, ötletességüket megcsodáltuk, de a belehelyezett áruk ma­gas vételára miatt nem pró­báltuk ki. A legolcsóbb ciga­retta például 7 schilling ezek­ben a modern automatákban. Megálltunk néhány köny­vesbolt előtt is. Gárdonyi, Jókai és Illyés fordításait 120 —130 schillingért kínálják. Két filmszínház reklámké­peiből ismerős arcok tűntek fel. Mindkét helyen szinkro­nizálva most vetítik a Buta­ságom története című filmün­ket. Másutt magyaros va­csorára, magyar cigányzene hallgatására, magyar—osztrák Irodalmi estre szóló reklá­mot láttunk. Az utazási iro­dák kirakataiban hatalmas méretű színes fotókon rek­lámozzák hazánk szépsé­geit, köztük kiemelkedő he­lyen a Balatont. Utolsó napon aztán mi is vásároltunk. Igyekeztünk ma­radék pénzünket minél hasz­nosabban elkölteni. A vonaton, mihelyt együtt volt a hazai társaság, viccek áradata hömpölygött fülké- ről-fülkére. Felüdültünk tőle, HÉTVÉGI MŰSORKALAUZ A Kossuth Művelődési Ház­ban ma délután 5 órakor mű­soros balettvizsga lesz, melyre minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépődíj 6—8—10 fo­rint. Este 8 órától 1 óráig táncest lesz. Játszik a Szim- bola gitárzenekar. Vasárnap délután 5-től 9 óráig tánczenei koktél az emeleti táncterem­ben. Belépődíj 6 forint. Játszik a Kerepesi gitárzenekar. A KGV Dózsa kultúrház to­Miről ír a Figyelő? A Figyelő legújabb számá­ban Fiatalok vásárlási gond­jai címmel érdekes cikkben ismerteti a 15—29 évesek korosztályának vásárlási ne­hézségeit. A cikkíró részletes felmé­rés alapján, adatokkal illuszt­ráltan ismerteti azoknak az áruféléknek a sorát, amelyek elsődlegesen érdeklik a fia­talokat. A vizsgálódás során kiderült, hogy a 20 évnél fia­talabbak elsősorban ruház­kodásukra költenek.- Egyre többen vásárolnak zsebrá­diót, robogót, sportcikkeket, sok pénzt fordítanak a szó­rakozásra is. A 25 év körüli fiatalok már háztartásuk alapjait rakják le, s különféle bútorok, ház­tartási felszerelések beszer­zésére fordítják pénzüket. Sokféle cikket csak nehezen, sok utánjárás után tudnak megszerezni. A szerző javasolja, hogy fo­kozottabb gonddal igyekez­zen kielégíteni a kereskede­lem — ha kell importból is — ennek a korosztálynak az igényeit, szem előtt tartva a korszerűséget, ízlést és mo­dernséget, mint követelményt. Foglalkozik a lap az ipari termékek értékesítésével, az iparban bekövetxező szerke­zeti változásokkal, az új premizálási rendszerrel. Pász­tor György Kulturált ke­reskedelem — korszerű ok­tatás címmel írt cikket. A Fórum rovat a lap több cik­kére küldött válasznak, hoz­zászólásnak adott helyet. A bécsi Duna-partnak ezen a részén sétálgatott egykoi Strauss, és itt születtek meg lelkében a Kék-Duna keringő varázslatos dallamai hiszen Bécsben egyetlen jc ízű viccet sem hallottunk. Lencsés Gábor (Vége.) orakor a Ceglédi vasutas íu— Gyula NB Il-es bajnoki mér­kőzés kerül lebonyolításra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom