Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

A PE ST M EGYE I HÍRLAP« VIII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM HÉTKÖZNAPOK A MONORl MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN 1966. MÁJUS 15., VASÁRNAP Kereslet, kínálat, önköltség Ki kell használni az állattenyésztésben is az új gazdaságirányítási rendszer nyújtotta lehetőségeket A Pest megyei Állattenyész­tési Felügyelőség és a Monori Járási Tanács mezőgazdasági osztálya értekezletet tartott a járási tsz-ek vezető állatte­nyésztői részére. A vitaindító előadást Szabó Ottó járási főállattenyésztő tartotta. Elmondta, hogy az ál­lattenyésztés jelentősége, fon­tossága az egész világon meg­nőtt. Az állati termékek adják a fő élelmezési cikkeket, s fo­gyasztásuk alapján határozha­tó meg egy nép életszínvona­la, igényessége. Csökkent a zsírok, és nőtt a finomabb, szárazabb húsok iránti keres­let. Ami világviszonylatban ér­vényes, általában Magyaror­szágra is érvényes, hozzátéve még azt, hogy ha statisztikai kimutatást készítenének arról, mely országok lakossága táp­lálkozik a legbőségesebben, joggal tarthatnánk számot előkelő helyezésre. Ha az igények kielégítését vizsgálnánk meg, akkor már kevésbé jó helyezést érnénk el, mert nálunk a kereslet és an­nak kielégítése még nincs kellő összhangban. Múlt évben a járás állat- állománya csökkent. Az új gazdasági mechanizmus lehe­tővé tette, hogy a tsz-ek ma­guk döntsék el, milyen álla­tot tartanak, mit akarnak ter­melni. Másik oka ennek a csökkenésnek, hogy a korszerűtlen istállók, a nagy elhullás, a magas ab­rakfelhasználás miatt nem volt gazdaságos a sertés, juh, szarvasmarha te­nyésztése. A megoldás az lenne, ha a tenyésztési feltételeket bizto­sítanák — hiszen az igény, a kereslet nagy, s ezt ki kell elégíteni. A járás állatiter- mék-termelési tervét teljesí­tette. Egy kis szépséghibával: azonban nagy volt az önkölt­ségük ezeknek a termékek­nek. Egy liter tej előállítási nem veszi figyelembe az állatok takarmányszükség­letét, addig probléma lesz az állattenyésztéssel. Ugyanezt a problémát említet­te meg az úri Béke Tsz állat- tenyésztője is, amikor el­mondta, ne nagy mennyiségű, hanem a szükséges mennyisé­gű és megfelelő minőségű ta­karmányt termeljenek a tsz- ek. (d) Hét közben nemigen akad rendezvény Monoron, hiszen a járási székhely lakosságá­nak 65 százaléka bejáró mun­kás. A művelődési otthonban azonban alig akad olyan nap, amikor ne kellene igénybe­venni Lengyelt József igazgató irodáját is egy-egy szakkör, vagy csoport foglalkozásához. — Amikor 1963-ban átvet­tem a művelődési otthon ve­zetését, egyetlen csoport sem működött — kezdi a beszél­getést Lengyelt József. — Ne­hezen tudtam életrehívni a színjátszó- és népitánccsopor- tot, az énekkart és a zenekart, hiszen Pest közelsége, a be­járás problémái közismertek. Persze ezek, a csoportok sem állandóak, úgyszólván min­den esztendőben újra kell kezdenünk a szervezést. — Jelenleg a szakkörök és tanfolyamok munkája bizo­nyul a legeredményesebbnek, minden délutánunk, esténk foglalt. Miközben a beszélge­tés folyik, betoppan a liliputi együttes vezetője, s alapos költsége 1964-ben 3,68, 1965-ben 3,61 forint. A járás tsz-ei közül a gom­bai tsz-nek az önköltsége kö­zelíti meg leginkább a meg­felelő szintet. Az 1966-os év terveinek el­készítése az új gazdasági me­chanizmus jegyében készült el. A mechanizmus lényege: jól gazdálkodni, ami azt jelenti, hogy kevesebb költséggel a lehető legtöbbet kell termelni. A vitaindító előadás után Tóth László, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója elmondta, hogy a múlt évben a megye fő­állattenyésztőinek 25 szá­zaléka cserélt helyet. Ez baj. Tarthatatlan ez a helyzet — tette hozzá Tóth László. A járásban két háromszáz férőhelyes tehenészetet lé­tesítenek a közeljövőben, egyet Üllőn és egyet Úri­ban. Felhívta a figyelmet arra, hogy már most kezdjenek hozzá ezekben a tsz-ekben az állatállomány előkészítéséhez. Balázs Ferenc területi állat- tenyésztési felügyelő a felve­tett problémák közül elsőként a fiatal szakemberek foglal­koztatásáról beszélt. Elmond­ta, ahhoz, hogy a fiatal állattenyész­tő megmaradjon a tsz- ben, az kell, hogy fog­lalkozzanak vele, segítsék, legyenek türelmesek hoz- ■" zá, 3 <■ * s ne csodát, hanem lelkiisme­retes, tisztességes munkát vár­janak tőle. A hozzászólók közül Béki László, a monori Kossuth Tsz főállattenyésztője arról be­szélt, hogy a tsz-ben a juhá­szok egymásnak adják a kilin­cset, egyik sem marad ott hosszabb ideig. Regős János, az üllői Kossuth Tsz állatte­nyésztési brigádjának vezetője elmondta, hogy a legnagyobb baj, hogy a növénytermesztők és az állattenyésztők külön gondolkoznak. Amíg a növénytermesztés E ÖZE S fejtörést okoz, hogyan lehet­ne a csütörtöki foglalkozáso­kat egyeztetni, illetve más napokra áttenni, hogy az együttes fellépését is biztosí­tani lehessen erre a dél­utánra. A kisteremben ezalatt már megkezdődött a fúvószene­kari csoport próbája, ök az utánpótlás tulajdonképpen — a tűzoltózenekar is a művelő­dési otthon égisze alatt mű­ködik, s talán ez a kilenc nö­vendék, akikkel Fogarasi Jó­zsef nyugalmazott honvéd­zenekari karnagy most egyé­nenként foglalkozik — egy­két év múlva már tagja lesz a felnőtt zenekarnak. Néhány percre kukkantok csak be hozzájuk: Zamecsnik István c-klarinéton gyakorol, miközben sűrűn kapja az instrukciókat. Másik két tanítvány vára­kozik már a sorára: a Füri há­zaspár. Az ifjú feleség b-kla- rinéton, a férj trombitán ta­nul. A nagyteremben általános iskolás lányok, fiúk: a társas­tánc tanfolyam résztvevői. Lukácsáé, Hajdú Jolán tánc­tanár vezetésével most indul a hathetes kurzus. Felállnak szemben egymás­sal a fiúk és lányok (13:18 az arány, a fiúk bizony töb­ben is lehetnének), s kezdő­dik az első óra. Egyelőre illemtani kérdé­sek: hogyan kell a kislányt felkérni, hogyan kell kezet- fogni, hogyan kell bevezetni a kislányt a táncparkettre. A fiúk eleinte fölényesen mosolyognak: ugyan, ez is valami?! — Nos, próbáljuk ki! r — mondja mosolyogva Joli néni. Hm, ez már meggondolan­dó, de azért mégis akad egy magabiztos, virgonc .legényke, az Ady iskola tanulója: nagy, suta léptekkel megindul és ... majdnem fellöki a kiszemelt leányzót. Hát ez bizony nem volt va­lami szabályos bemutatkozás. És itt derül ki, hogy az álta­lános iskola osztályfőnöki óráin mennyi pótolnivaló alapvető illemtani dologra kellene megtanítani gyerme­keinket ... Nos, a tánctanfolyamosok azért belejönnek — hiszen nemcsak most próbálták el háromszor, négyszer, hanem ezentúl minden foglalkozás az illemtannal kezdődik ... Az igazgatói irodában pe­dig már elkezdődött ezalatt a német nyelvóra. Huszonhá­rom fővel indult szeptember­ben — persze, ilyenkor ta­vasszal mindenhol van le­morzsolódás, így itt is.;. Szögi Ferencné, a monori gimnázium tanárnője vezeti — igen eredményesen. Kint az udvaron már gyü­lekeznek a tánctanfolyam fel­nőtt résztvevői. Az általános iskolások után ők foglalják el a nagytermet. Ezt láttuk pénteken. És a többi nap? — Holnap véletlenül üres­járat lesz — mondja Lengyeli József. — A nőtanács visz- szalépett a tervezett di­vatbemutatói. Vasárnap dél­előtt a bábosok foglalják el a színpadot: Szöllősi Lajos- né óvónő vezetésével. Dél­után a hagyományos ötórai tea. Hétfőn közlekedési an- kétot rendez a diákoknak és gépkocsivezetőknek a rendőr­ség. Kedden bélyeggyűjtők —* szerdán balett-tanfolyam, csü­törtökön a liliputi est — pén­teken pedig kezdődik a kör­forgás újra ... A művelődési otthon igaz­gatójának álmai? — Hát igen ... Egy szerény álom: egyelőre az udvar par­kosítása és a nyárra egy kerthelyiség létesítése itt az előtérben. És egy vakmerőbb álom: hogy a művelődési ott­hon egyszer a község tulaj­donába kerüljön, hiszen addig nem lehetünk igazi gazdája* (fogarasi) avagy bajnokjelölt a házi tornaszeren (Szemző Sándor felvétele) M I) S O R Mozik Ecser: A kőszívű ember fiai I. Gomba: Folytassa Kleó. Gyömrö: Martin kalandos ifjúsága. Matiné: A szórakozott professzor. H: Egy olasz Varsóban Maglód: A játsz­ma véget ér (széles). H: A sza­badság első napja (széles). Monor: Az I-akció. Matiné: Gengszterek és filantrópok H: Pardaillan lo­vag (széles). Nyáregyháza: 90 perc az élet. Pilis: Az államügyészé a szó. Matiné: Vadállatok a fedél­zeten. H: Galapagos. Tápiósáp: Az orvos halála. Tápiósüly: Butasá­gom története. Úri: Harc a ban­ditákkal. Üllő: Baracktolvaj. Ma­tiné: Rákóczi hadnagya. H: Uti- társak. Vasad: Vörös és fekete I. Vecsés: Kék rapszódia. Matiné: Bgy fiatal tiszt naplója. H: A vo- lat (széles). Múzeumban jártak, utána megtekintették a főváros ne­vezetességeit. ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Pálfi Ferenc, Pi­lisen dr. Illanicz Elemér, Ül­lőn dr. Csizmadia György, Vecsésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a János utcai. Új körzeti orvosi beosztás Monoron Június elsejével lép életbe az új körzeti orvosi beosztás, ezért folyamatosan közöljük az egy-egy orvos új körzeté­hez tartozó utcákat. Dr. Pálfy Ferenc körzete: Bajcsy-Zsilinszky utca mind­két oldala végig, Kossuth La­jos utca páros oldala, 2-től a Bajcsy-Zsilinszky útig, Liliom utca a Bajcsy-Zsilinszky útig, Deák Ferenc, Arany János, Acsádi, Munkásőr, Szilháti, Munkácsy, Csokonai, Fürst Sándor, Eötvös, Köztársaság, Kinizsi utca, Berki tanya, Forrás szőlő, Károlyi tanya, Kutyahegyü Laposhegy, Strá­zsahegy, Smitter tanya, She- rier tanya, Szilháti csőszház, Völgykút. 31A 9 MONOR—BAG labdarúgó-mérkőzés lesz Mo­noron. A megyebajnokság két riválisának találkozója jó ira­mú, színvonalas küzdelmet ígér. Bag, a múlt héten 5:2-re legyőzte Kartalt. Monor pon­tot vesztett a sereghajtó ott­honában. Ennek ellenére re­méljük, Monor megnyeri a mérkőzést. Ehhez persze az kell, hogy a szurkolók is meg­felelő hangerővel buzdítsák csapatukat. Vecsés a Csepel Autó otthonába lá­togat. Nem kétséges, a ha­zaiak az esélyesebbek, de a magára talált Vecsés könnyen okozhat kellemes meglepetést. Ha a játékosok teljes oda­adással játszanak, akkor nem lesz elérhetetlen a pontszer­zés* Üllő a Pusztavacsi Honvédhez lá­togat. Nehéz mérkőzés lesz. A Honvéd a múlt héten ka­tasztrofális 7 :l-es vereséget szenvedett Aszódon. Ezúttal nyilván javítani akar. Remél­jük, az üllőiek megakadá­lyozzák a Honvédet a nagyobb arányú győzelem kivívásában. Mi döntetlent vagy kisarányú hazai győzelmet jósolunk. Gyömrö odahaza fogadja Túrát. Gyöm­rö az esélyes, de csak akkor, ha a játékosok mindent meg­tesznek a győzelemért. A kö­zönség reméljük, ismét jó já­tékot láthat. (g.) Június 15-én ismét Gyomron az MTK Az elmúlt évben jó kap­csolat alakult ki az MTK és a gyömrői Spartacus között. 1965. április 23-án az MTK szakvezetője Lakat Károly sporttárs tartott rendkívül érdekes élménybeszámolót, s ezt követte az MTK labda­rúgó első csapatának június 30-i vendégszereplése. Az MTK csapata akkor csa­tát nyert. Nemcsak azzal, hogy 10:0 arányban győzött, hanem a csapat tagjai maga­tartásukkal és tudásuk leg­javának bemutatásával is meghódították a gyömrőieket. Feltehetően ők is szívesen gondolnak vissza e találko­zóra. Mindezek alapján került sor az MTK csapatának is­mételt meghívására. Ugyan­úgy, mint az elmúlt évben, az MTK „postafordultával” válaszolt és közölte, hogy június 15-én szívesen jön­nek ismét Gyömrőre. A hír bejelentése a sport­körben osztatlan örömet kel­tett és bizonyos, hogy a köz­ség, de a környék sportbará­tai is előre örülnek az MTK gyömrői szereplésének. Addig is, mind az MTK- nak, mind pedig a gyömrői tizenegynek jó szereplést kí­vánunk. Dr. Fodor István relés? összefoldozott dresz- szek — és az öreg cipőket alakította át Iregi bácsi ci- 1 pész mester. És így is lehetett labdát rúgni, méghozzá jól. Az 1921—1922. évi bajnok­ságban a Pestvidéki Alosz­tályban: 1. Pestszentlőrinci AC, 2. Monori SE. Akik 1922—23-ban harmadikak lettek a Kecskeméti Al­osztályban 1922—1923-ban a Kecske­méti Alosztályban: l. Kecske­méti AC, 2. Szolnoki MÁV, 3. Monori SE. A csapat tagjai: Stettner, Kraumann, Srteitmann, Bal­ia, Farkas, Berzánszki, Prun- ner, Laki, Makádi, Szurok és Strikker. Ebben az időben a monori játékosok közül többen a vá­logatottságig is eljutottak. Így 1918-tól 1922-ig különböző vá­logatott csapatokban 16 alka­lommal szerepelt Bán, Zilizt, Licskó, Strikker és Nagy. Az 1923—1924-es bajnoki év­ben visszaesés tapasztalható, a monori csapat hetedik helyen végzett. 1924-ben a feltörő ifjúság rendszeresítette a műkedvelő előadásokat, amelyek igen nagy anyagi segítséget jelen­tettek a sportegyesületnek. Ebben a munkában oroszlán- része volt Borsai Józsefnek. aki fáradtságot nem ismerve rendezte az előadásokat. Az 1924—1925. évi bajnok­ságban ismét felzárkózik a monori csapat: 1. Szolnoki MÁV, 2. Monori SE. Oláh Gyula Az iskola felújítási munká­lataiban részt vett kilenc dol­gozó oklevelet és ezüstjel­vényt kapott. ★ Az 1965. évi jó gazdálko­dás jutalmaként a járási ta­nácsülés elismerését fejezte ki az iskolának és a gondnok­ságnak. ★ Az iskola 11., III., IV. osz­tályosai autóbuszkirándulásra mennek Egerbe május 23—24- én. Az I. osztályosok rövi- debb „túrára”: az Állatkert­be és a Vidám Parkba kirán­dulnak. ★ A VI—VII. osztályosok a múlt héten a Hadtörténeti A monori Kossuth iskola hírei MONOR SPORTJA 1901-1945 Az egyesület nagyon nehéz anyagi körülmények közé ke­rült. A háború után csak né­hány sportbarát áldozatkész segítsége, valamint a játéko­sok sportszeretete tette lehe­tővé, hogy a sportolást Mono­ron biztosítani tudják. A sze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom