Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

„Előrejelzést" kérnek a szőlősgazdák A Szabadság Termelőszö­vetkezet zsírosi szőlőterüle­tén Török Balázs termelő­szövetkezeti tag tavaly a me­gyei borversenyen elismerő oklevelet kapott. — Az idén milyenek a terméskilátások ? — kérdeztük. kola kerítésén levő hirdető­táblára, ahol azt mindany- nyian elolvashatjuk. — így jobban meg tud­nánk menteni a kevés ter­mést, s takarékoskodnánk a védekezőanyagokkal is. Ezzel nemcsak a mi érdekeinket, hanem a népgazdaság érde­keit is szolgálná. X. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1966. MÁJUS 10., KEDD Ipari tanulók A vasipari szakma a sztár Ú| iskola a Kossuth utcában A megyei verseny győztesei Folynak a felmérések az is­kolákban, hiszen csak néhány hét van hátra a tanévzárókig. Az iparitanuló-iskola igazga­tója örömmel újságolta, hogy a következő tanévben a most meglevő 368 tanuló körülbe­lül 50—60 fővel fog emelked­ni. A most jelentkezett tanu­lók zöme is a vasipari szak­mák felé fordul, eddig mint­egy 210 tanuló tanul vasipari szakmában. Amíg ennek örül­ni lehet, addig vannak szol­gáltató szakmák, ahol nincs utánpótlás vagy legalábbis kevés. Évek óta probléma, hogy nem jelentkeznek a fiata­lok cipésznek, üvegesnek, bádogosnak. De a legnagyobb problérw mégis csak az, hogy csökken a kőművestanulók száma is. Az idei tapasztalatok sem kedvezőbbek, mint a régiek: kitűnő és jeles rendű tanuló a jelentkezésnél alig akad. A jó rendűek aránya 20 száza­lék, közepeseké 30 százalék, a többi elégséges rendű. Már­pedig köztudott, hogy az ipa- ritanuló-iskolák gyakorlati és elméleti tananyaga csöppet sem kevés. A fiúk vezetnek a statiszti­kában, a leánytanulók száma mindössze 44. Bár az iparitanuló-iskola öt üzemi tanműhellyel rendelke­zik, amelyek természetesen vállalatoknál vannak, de megfelelő felszereléssel, szük­séges anyaggal ellátottak, emellett mégis évekig gondja volt a tantestületnek az ipari tanulók „kézbe fogása”. Évek óta „vendégségben” voltak a Petőfi iskolában, mivel nekik önálló iskolájuk nem volt. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága ismerte a problémát, és most a Kossuth Lajos utca 2. szám alatt biztosított ré­szükre egy iskolaépületet, amelyet az 1966/67. tanévben a Munkaügyi Minisztérium vesz át kezelésbe, és nagyobb összeg befektetésével kialakít­ja iparitanuló-iskolává. Bár ez sem oldja meg teljesen az intézet gondjait, de az a tu­dat, hogy önálló iskolájuk lesz, mindenkit nagy tettekre buzdít Minden esztendőben részt vesznek a tanulók a Szakma kiváló tanulója megyei, illet­ve országos versenyén. A megyei kiállításokon évek óta első helyezéseket érnek el. Mégis, mint mondották, je­lenleg az a feladat, hogy emeljék az osztályok tanul­mányi átlagát, mivel a félév­ben mindössze 3,18 volt. Barátsági est Pénteken, 13-án barátsági est keretében emlékeznek meg Csehszlovákia felszabadulásá­nak 21. évfordulójáról a mű­velődési házban. Tanácstagi beszámoló Szerdán este 6 órakor a Sza­badság Termelőszövetkezet alszegi klubjában Kis István tanácstagi beszámolót tart. A gombamérgezés ellen Tavaszi tudnivalók Egymás mögött hosszú sorban áll­tak a kocsik. A benzinkutas akkor is nehezen győzte volna a munkát, ha hat keze lett volna. De sietett. Való­sággal. dobta a kuncsaftokat. Köz­ben persze izzadt. Nem sokat törő­dött vele. Ügyesen csúsztatta bal zse­bébe a borravalót, főbb zsebébe pe­dig a vállalati pénzt. Idegességében néha megengedett valami fűszeres káromkodást. Sze­rencse, hogy a külföldi kocsik ve­zetői nem értették. Azidegen Ha pedig az indu­latos hangból kö­vetkeztettek a benzinkutas tü­relmetlenségére, akkor német, olasz, francia, cseh, orosz nyel­ven mondtak vala­mi megnyugtatót. Huszadiknak a karcsú Si-mca ka­nyarodott a kút mellé. A kutas fá­radtan törülgette a homlokát és az F-jelű kocsinak odasunyított. — A te gazdád is maradhatott volna otthon Pá­rizsban. Félszemmel a vezetőre kacsin­tott, aki már ott állt mellette és biztosan semmit sem értett az oda- vetett szavakból. A kutas még meg is toldotta. — Rólad beszé­lek apuskám, még akkor is, ha nem érted. A kocsivezető nyugodtan a kutas vállára tette a jobb kezét. — Jól van, fater, nem kell olyan nagyon felizgulni. Akár hiszi, akár nem, én is a Ta­bánban születtem. Csak két utcával arrébb, mint ma­ga. Hát nem is­mersz, Jóska? — Az 1960-as évek előtt évente számos gombamérge­zés fordult elő városunkban és több halálos gombamérgezés is történt — mondotta Sáfár Balázs. — Ez az állapot arra indította a városi tanács vég­rehajtó bizottságát, hogy el­végeztette velem a gomba­szakértői tanfolyamot, s azóta a piacon állandó ellenőrzést tartok. Gombamérgezés váro­sunkban azóta nem volt. — így a tápláló, ízes étele­ket biztosító gombát piacun­kon a lakosság nyugodtan vásárolhatja. A legismertebb ehető gombák a májusi pe­recke, a csoportos perecke, a sampinyon, a vargánya és a kerti csiperke. A mérgező gombák sorában pedig a gyil­kos galóca, a légyölő galóca, a papsapka, a farkas tinoru és a döggomba a leggyako­ribbak. — Különösképpen felhívom a kirándulók figyelmét, hogy ha gombát szednek, és nem száz százalékig biztosak annak ehető voltában, hozzák be megmutatni a tanácsháza emeleti 19-es szobájában levő egészségügyi hivatalba, ahol szívesen megvizsgálom, mert sok esetben alig van különb­ség az ehető és a mérges gombák között. — Megemlítem még, hogy a gomba csak szárítva tárol­ható, egyébként frissen kell fogyasztani, mert-akár nyer­sen, akár elkészítve tároljuk, az ehető gomba is mérgezővé válhat. Az a közhit sem felel meg a valóságnak, hogy ha ezüstkanalat mártunk a gom- baételbe, megállapíthatjuk, hogy mérgező-e. Sok esetben az ehető gombaételbe már­tott ezüstkanál is megbámul. Beszélgettünk azután az árusokkal is. Általában 20—30-an jelennek meg egy piacon, és 200—250 kilogramm gombát hoznak fel. Egyszó­val: van ehető gomba bőven. Zöldtrágyázás A Hunyadi Termelőszö vetkezet szőlő- és gyümölcs­telepítésében befejezték a zöldtrágyázást. — Nem a legjobbak — volt a válasz. — Az idén majd mindenki panaszkodik, hogy a szőlők kevés termést hoz­tak. Különösen a régi fehér szőlőfajták, melyeken sok esetben csak minden tizedik tőkén van egy-két billing szőlő. — Az idén fokozott gondot kell fordítani a szőlőbeteg­ségek elleni védekezésre, és ebben az irányban volna egy kéréssel párosult javaslatom. — Mi volna az? — Nemrégiben Szabari Ist­ván, a földművesszövetkezet növényvédelmi felelőse tanul­ságos cikket írt a Nagykőrösi Híradóba arról, hogy a pero- noszpórafertőzés ellen csak az előző csapadékmennyiségi és a hőmérsékleti adottságok figyelembevételével ' végzett permetezésekkel védekezhe­tünk eredményesen. Ezért van az, hogy például a múlt évben voltak akik 15—20-szor permeteztek, mégsem tudták megmenteni a termést. Éppen ezért, miután nekünk kis szőlőtermelőknek se esőmé­rőnk, se hőmérőnk nincsen, s a bonyolult számításokhoz se igen értünk, arra kérnénk Szabári Istvánt, miután neki az említettek mind rendelke­zésére állnak: a baj megelő­zésére számítsa ki az eredmé­nyesnek ígérkező permetezé­sek idejét. írja ki a Kálvin téri piacnál, a Szalay-féle is­(kopa) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Királylány a feleségem. Gina Lollobrigida és Gerard. Phili­pe nagy sikerű francia filmjé­nek felújítása. Korhatár nél­kül. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Előadások kezdete: fél 6 es 8 órakor. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Németh Dénes és Ba­log Erzsébet leánya: Agnes, Szendi Józisef és Demeter Júlia fia: Zol­tán, Károly József és Botlik Éva leánya: Ildikó, Czagány Béla és Barkó Erzsébet fia: Béla, Nánai- Szücs Antal és Danóczi Éva leá­nya: Éva, Meggyest István és Már­ton Mária leánya: Mária, Birkás Béla és Utasi Irén leánya: Irén, Torma József és Illés Mária fia: József, Pásztor Dénes és Kecske­méti Margit leánya: Margit, Ko­lompár József és Rostás Ilona fia: Dezső, Fátyol Károly és Pillanka Etelka leánya: Etelka, Csáki József és Fajka Julianna leánya: Agnes. Névadó: Villám Vilmos és Fehér Katalin leánya: Katalin. Házasságot kötött: Erdei József és Kádár Eszter, Nyúl István és Hupka Katalin, Ambrózi Sándor és Király Piroska. KlSZ-esküvő: Tamasovszki Jó­zsef ás Budai Erzsébet. Meghalt: Sallai Lászlóné Rab Er­zsébet, Bállá Istvánné Kaszap Jú­lia, Szabó István, Szűcs Dénes, Csizmadia Sándorné Szabó Len­ke, Ragó Zsigmondné Borzák Te­rézia, dr. Antal Vilmos. SPORT LABDARÚGÁS Nagy küzdelem b Értékes győzelem Nagykőrösi Kinizsi—Szi­getújfalu 1:0 (0:0). Erre a mérkőzésre Vass távolléte miatt a szokástól eltérő összeállításban állt ki a körösi csapat: Gömöri — Farkasinszki, Szomolányi, Baranyai — Csikós II., Torics- ka — Kecskés III., Kálmán, S. Szabó, Decsi, Csípő. A vendégcsapat kezdett na­gyobb lendülettel, több jó gólhelyzetet teremtettek, egy kapufát is lőttek, mellyel szemben a körösi csapat mindössze csak egy gólhely­zetet tudott összehozni. For­dulás után Újfalu kissé visz- szaesett, az első húsz perc­ben jobb volt a körösi csapat, és S. Szabó az 50. percben nagy lövéssel megszerezte a győzelmet jelentő egyetlen gólt. Mindkét kapu előtt akadtak még gólhelyzetek — kihasználatlanul. Végig gyors iramú, válto­zatos, sportszerű küzdelemben győzött a körösi csapat, de a győzelem szerencsésnek is mondható, mert csak a máso­dik félidő első húsz percében Szabó új szerepkörében re­ményen felülit nyújtott. A hibák ellenére is jó mérkőzés volt és örülni lehet az értékes győzelemnek. A já­tékvezető végig határozottan, szinte hiba nélkül bíráskodott. Az első csapat szerdán Kecs­keméten, a KTE ellen játszik edzőmérkőzést. Szigetújfalui ifi—Nagykő­rösi ifi 2:0 (2:0). Nagykőrös, vezette: Pintér. Kinizsi ifi: Vilcsák II. — Hupka, Balogh, Vilcsák I. — Hegedűs, Szűcs, Máté (Tóth F.), Dér, Gulyka, Lengyel, Ba­ka (Balassa). Az ifik gyengén kezdtek és az ellenfél kétgólos előnyét nem tudták behozni, hiába támadtak többet, a legjobb helyzetekben is hibáztak. Nem lehet kiemelni senkit sem. P. S. Mikor lesz kész a kövezés? /////////✓//////////////////////////////////////^^^^ ’’ V ^ Godány Mihály mozgalma Nagykőrösön VII. MEGVETTÉK Szentkirály pusztának egy nyolcad ré­szét, Dános pusztát és Ágas­egyháza puszta felét. Ezeket a pusztákat is nagykőrösi családokkal telepítették be. A város ezeket a pusztákat pénzért eladta az odatelepü- lőknek. Ez a folyamat kiala­kította a város társadalmá­nak 1945 előtti képét. A pa­rasztság is elindult az igény­telenségből az igényesség fe­lé, amely öltözködésben és építkezésben egyre jobban megmutatkozott. Számára 1848 már csak két lényeges dolgot hozott: a nemesi jo­got megszüntették, és bizto­sították a törvény előtti egyenlőséget. A város a szegénység pa­naszára tett válaszában 1759-ben előadta, hogy az egy hétig történő kaszás ro­botra a felnőtt helyett gye­reket küldtek. A hétfőn kez­dődő munkára kedden jelen­tek meg, szombat helyett pénteken távoztak. A dézs- mát sem vitték be rendes időben, sokszor több napi ké­séssel jelentek azzal meg. A kocsis robotra küldött em­berek, ha tehették elszöktek. A szegényebbek a Tiszán­túlra mentek dolgozni, hogy itthon közmunkára ne lehes­sen őket igénybe venni. El­mentek tavasszal és ősszel tértek vissza. A helyi módos paraszt Pestről és Budáról volt kénytelen kaszásokat fogadni, mert helyben ele­gendő munkást nem talált. A PANASZOK következ­tében az évszázadok óta szinte egy tágabb rokonság által kézben tartott városi tanácsba újabb alkotó ele­mek kerültek be. A nemes­ség mellett a paraszt is részt vett a város vezetésé­ben. A város gazdálkodásá­nak ellenőrzésére a módos parasztságból is hívtak be számadáshoz értő két-két embert. A XIX. század hu­szas éveiben Nagykőrösön is megalakult a választott kö­zösség. A föld utáni adózás ötlete is felmerült, a sze­génység követelése folytán. A nemesek sem vonhatták ki magukat az adózás alól, még a dézsmát is megvet­ték rajtuk. Három nemes vette csak azt a bátorságot, hogy megtagadja a földesúri adók kifizetését és a katona­tartást, ezek a Gombai, Do­bos és Beretvás családok voltak. A város kisebb ha­szonvételi jogokból származó bevételeit a XIX. században már bérlet útján érvényesí­tették. A kocsmákat és mé­szárszékeket bérbe adták. A zugkocsmatartást (bögre- csárda), továbbra is tilal­mazták. A SZEGÉNYSÉG mozgal­mai az élet egész területének szabályozását vonták maguk után. A városi szabályren­deletekben, az élet minden lényeges mozzanatára talá­lunk szabályokat. Két gyűj­teményt hoztak össze belő- ^ lük. Az elsőt Bállá Gergely § gyűjtötte össze, 1747-ben. Az § akkori viszonyoknak megfe- ^ lelően át is fogalmazta. A ^ második Bakos Ambrus ne- ^ véhez fűződik, 1818-ból való. í A szegénység mozgalmai § előidézték, hogy a városi ta- ^ nács igyekezett megelőzni a ^ bajokat, igyekezett elhárítani § mindazokat az akadályokat, ^ amelyek az egyének boldo-^ gulásának akadályai voltak.^ Ez a társadalom szabad le-^ hetőséget adott a polgár- 5 nak és a nincstelennek, hogy* szorgalommal felemelkedhes- $ sen. A nincstelen érdekeit ^ azonban alárendelte a mó- ^ dós paraszti kizsákmányo- lásnak. A cselédbéreket, az| aratórészt, az árakat a fel- ^ sőbb szervek rendeletileg ^ szabályozták, mégis a cse- ^ lédsors cselédsors volt. GODANY MIHÁLY, Karai | Tóth András, Visontai Já-§ nos, Kovács György, Halá- $ pi Mihály és a többiek harca J nem volt hiábavaló harc a !- polgárosuló parasztság érde­kében. Dr. Balanyi Béla ^ (Vége) 5 Papp felv. játszott jobban a Kinizsi el­lenfelénél. A csapat sokkal jobb csapatjátékot nyújtott és sokkal több gólhelyzetet is teremtett. Sok volt a körösi csapat részéről az eladott lab­da, kiütközött a lövőkészség hiánya, a játékosok lassúsága, és fő hiba volt, hogy a játé­kosok keveset mozogtak, áll­va várták a labdát. A csapat gyengébb teljesítményét mu­tatja az is, hogy mindössze három játékos teljesítményét lehet dicsérni. Gömöri és Szomolányi számtalan veszé­lyes helyzetben tisztázott, S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom