Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-10 / 109. szám
4 1966. MÁJUS 10., KEDD "T^irlnp Tulajdonviszonyok a termelőszövetkezetekben ÍTÉLET a Pestimre és Ócsa közötti vonatösszeütközés ügyében ban mintegy 350 000 forint kár 5 keletkezett. A bíróság foglalkozás köré-!; ben elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetésben és a társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt okozó gondatlan rongálásban mondta ki bűnösnek a vádlottakat, s Csernus József mozdonyvezetőt négy évi, Mohácsi László vonatvezetőt két évi és nyolchónapi szabadságvesztésre Ítélte. Cser- nust és Mohácsit ezenkívül ötöt évre eltiltotta a mozdony-, illetve vonatvezetői foglalkozástól. EGY TUCAT BOCS... , Éppen tizenkettő szaladgál- ^ hat a budapesti állatóvodá- ^ ban. Igaz, hogy más-más nációkból valók, de közeli ro- ^ konok. Két jegesmedve, hat § barna- és négy örvösmedve ^ kapott belépőt a vadállat- ^ csöppségeknek fenntartott ját- ^ szótérre. Itt aztán nemcsak ^ önmagukat, de a szemlélődő embereket is elszórakoztat- S ják. ? VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/J KÖNYVESPOLC Madeleine Riffaud: VIETNAM LÁNGOKBAN A TERMELŐSZÖVETKEZETEK gazdasági ereje elsősorban a tulajdon nagyságán mérhető le. E tulajdon megerősítése és megszilárdítása alapvetően egy-egy termelő- szövetkezeten belül megy végbe. Ennek a célnak mielőbbi elérését nagymértékben elősegítheti a termelőszövetkezetek közötti egyre szélesedő termelési kooperáció meghonosodása, a termelőszövetkezetek gazdaságilag és politikailag megalapozott egyesülése stb. Hangsúlyozni kell, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában ezek az intézkedések alapvetően a meglevő termelőszövetkezetek megerősítését szolgálják. Erősítik a termelőszövetkezeti tulajdon szocialista jellegét, de egyben lehetővé teszik és elősegítik a kétfajta társadalmi tulajdon — az állami szocialista tulajdon és a termelőszövetkezeti szocialista tulajdon — egymáshoz való közeledését is. A termelőszövetkezetek közötti termelési kooperáció egyébként általános jelenség minden szocialista államban, ahol már befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez a kooperáció értelemszerűen kihatással van a tulajdonviszonyokra is. Ezek a közös vállalkozások fejlődést jelentenek a szocialista tulajdonjogi rendszerben. A termelőszövetkezeti tulajdonhoz kapcsolódva a szovjet és a népi demokratikus fejlődés között formailag különbség mutatkozik — a földre vonatkozó tulajdonviszonyokban. A Szovjetunióban a tömeges kollektivizálás semmiféle változást nem hozott a földtulajdon vonatkozásában, mert ott minden föld állami-társadalmi tulajdonban volt már a kollektivizálás előtt. A népi demokratikus fejlődés során a kisárutermelő gazdálkodás kollektivizálása jogi formában másként érinti a földet, mint a mezőgazdasági termelés alapvető jelentőségű termelőeszközét, azért, mert itt a föld paraszti magántulajdont képez a magán- gazdálkodás idején. A kollektivizálás eredményeként ez a paraszti magántulajdon a továbbiakban a közös gazdálkodás céljait szolgálja, anélkül azonban, hogy az egyéni föld- tulajdon jogi értelemben megszűnne a termelőszövetkezetben. A gazdálkodás szempontjából ez lényegében ugyanolyan tartalmi eredményt hoz, mintha a föld társadalmi tulajdont képezne. MÁSKÉPPEN KIFEJEZVE ez azt jelenti, hogy a föld jogilag változatlanul a termelőszövetkezeti tag, vagy a termelőszövetkezeten kívül álló személy tulajdona, de a föld a termelőszövetkezet birtokában van, a föld használati joga a termelőszövetkezetet illeti meg. A termelőszövetkezet tehát termelési céljainak megvalósítása érdekében úgy rendelkezik ezekkel a földekkel, mint a saját tulajdonával. Így a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás célját szolgáló, de egyéni tulajdonban levő földeket egészében véve szövetkezetesí- tett egyéni tulajdonnak tekinthetjük. Ez az elnevezés azt igyekszik kifejezésre juttatni, hogy ez a földtulajdon tartalmát illetően a társadalmi tulajdonra jellemző módon létezik és érvényesül, de formáját illetően egyéni jellege a földjáradékban, a haszonbérben és az öröklési jogban jut kifejezésre, valamint a jogszabályokban meghatározott módon és körben: a földkiviteli jogban. A földtulajdon egyéni jellegének ilyen érvényesülése azonban már nemigen tekinthető „magán”-jellegű érvényesülésnek, mivel ez az egyéni jelleg alárendelt szerepet játszik a közösségi érdek érvényesülése mellett. A paraszti földmagántulajdon ily módon végbemenő kollektivizálása jogi formáját illetően következetes tulajdoni változást eredményez a földdel tartósan egyesített dolgok (épület, fa, kerítés, kút stb.) esetében. Ez a földdel tartósan egyesített dolgok (alkotórészek) esetében alanyilag és tartalmilag egyidejűleg bekövetkezett változás abban jelentkezik, hogy a termelőszövetkezet közös használatába került ún. szövetkezetesített egyéni föld- tulajdonnal tartósan egyesített dolgok általában a termelőszövetkezet tulajdonába kerülnek és a továbbiakban minden ilyen dolog a földtulajdon jogi helyzetétől függetlenül a termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Ennek megfelelően a termelőszövetkezet ezekkel a dolgokkal, mint saját tulajdonával gazdasági és egyéb céljainak megvalósítása érdekében szabadon rendelkezik. TULAJDONJOGILAG erősen problematikus ebben a körben a termelőszövetkezetbe bevitt erdőkben, gyümölcsösökben levő fák, valamint a szőlőkben levő szőlőtőkék helyzete. Problematikus azért, mert a termelőszövetkezet ezekért magasabb földjáradék fizetésére kötelezett, mint a bevitt szántóföldi ingatlanokért. A magasabb föld járadék pedig formailag azt juttatja kifejezésre, hogy az erdő, gyümölcsös és a szőlő esetében a földdel tartósan egyesített ilyen dolgok tulajdonjogi helyzete ugyanolyan, mint a bevitt földek tulajdonjogi helyzete. Ez a formailag helytálló jogi szemlélet lényegében annak a magántulajdoni szemléletnek a maradványa, amely a föld tulajdonjogának ilyen megoldását és ezzel kapcsolatban a föld járadék létezését eredményezte. Természetesen. a leghelyesebb megoldás az volna, hogy a termelőszövetkezet — ha az erdő esetében nem is, de a szőlő és gyümölcsös esetében fizesse ki annak felbecsült ellenértékét; s ezzel annak tulajdonjogát formailag is szerezze meg. Lényegében az a megoldás ma ismeretes a még nem termő szőlő és gyümölcsös esetében, amikor a termelőszövetkezet az ún. telepítési költségek megfizetésével megszerzi a földdel tartósan egyesített szőlő és gyümölcsös tulajdonjogát, s ezzel megbontja a föld és a földdel tartósan egyesített dolog jogi egységét. Ez az egység azonban már a jelenleg érvényes jogi megoldás mellett sem tartós, mivel csak addig áll fenn, amíg a föld tulajdonosa által bevitt —, tehát már a bevitel előtt létrejött — egység fenntartásáról van szó, de ha a termelő- szövetkezet gazdálkodó tevékenysége eredményeként ez a régi egység (a fa kitermelésével, a szőlő kipusztulásával stb.) megszűnik és helyette a termelőszövetkezet gazdálkodása eredményeként jön létre természetileg azonos egység, (a termelőszövetkezet telepít fát, szőlőt a tag tulajdonát képező földön) abban az esetben már a földtulajdonjogi helyzetétől függetlenül a termelőszövetkezet által telepített fa, szőlő stb. a termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a termelőszövetkezeti szocialista nagyüzemi gazdálkodás megvalósítása érdekében a termelőszövetkezet birtokában levő összes földterületet nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas parcellákba vonják össze, amelynek eredményeként a termelőszövetkezetben minden földtulajdon eszmeivé válik abban az értelemben, hogy meghatározott konkrét földparcellához jogilag nem kötődik, akkor még- inkább igazoltnak kell tekinteni azt, hogy a szövetkezetesített egyéni földtulajdon a termelőszövetkezetben ugyanúgy a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás érdekeit szolgálja, mint az állami, illetőleg a termelőszövetkezeti földtulajdon. A TERMELŐSZÖVETKEZETI TULAJDON problémaköréhez hozzátartozik az alsóbb szövetkezeti formációkban meglevő tulajdonviszonyok ismerete is. Az alsóbb szövetkezeti formációk — bár nem döntőek — termelőszövetkezeti mozgalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában szerepet játszanak azzal a határozott fejlődési tendenciával, hogy ezek a fo'n-ációk mielőbb megerősödve mezőgazdasági termelőszövetkezetekké alakuljanak át. Ennek következtében fokozatbeli eltéréssel, de lényegében azonos, vagy hasonló tulajdonviszonyok találhatók az alsóbb szövetkezeti formációkban is, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, de azzal a lényeges eltéréssel, hogy míg a mezőgazdasági termelőszövetkezetben a termelőszövetkezet tagjainál is szocialista tulajdonviszonyok uralkodnak a termelés területén (háztáji gazdaság személyi tulajdona), addig az alsóbb szövetkezeti formációkban a szövetkezeti tagoknál a mezőgazdasági termelés területén a személyi tulajdon inkább kivétel és általánosabb a magántulajdon. Ez a magántulajdon azonban már nagyon szorosan kötődik az alsóbb szövetkezeti formációban meglevő szocialista tulajdonhoz és fejlődése, perspektívája az, hogy átalakuljon teljes egészében szocialista tulajdonná. Az alsóbb szövetkezeti formációknál a szövetkezeti tulajdon a formációk jellegétől függően vagy ugyanolyan csoporttulajdon, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetben vagy pedig ún. osztható közös tulajdon. Az osztható közös tulajdon ebben az esetben, ha mutat is bizonyos magánjelleget abban az értelemben, hogy oszthatósága nem szocialista szervezetek között érvényesülhet, hanem magánszemélyek között, a mezőgazdasági termelés területén játszott szerepe szocialista jellegű, s ennek következtében ezt az osztható közös tulajdont már helyesebb szövetkezeti tulajdonnak tekinteni. A mezőgazdasági termelés területén a tömeges kollektivizálás befejezése után az állami tulajdon és a szövetkezeti tulajdon mellett szerepet játszik a személyi tulajdon is. Ez a személyi tulajdon tárgyát illetően kiterjed meghatározott mennyiségű földterületre (maximálisan 1 kát. hold), e földterület megműveléséhez szükséges kisebb gazdasági felszerelésekre, valamint korlátozott számú haszonállatra. A személyi tulajdon tárgyköre és tárgyainak természetes jellege azt mutatja, hogy bár ezek megtalálhatók a kisárutermelő paraszti magángazdaságban is, kereteinél fogva nem alkalmas arra, hogy magángazdasággá alakuljon át. A MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS területén a személyi tulajdon túlnyomórészt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez kapcsolódik a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága formájában. Emellett azonban lehetséges önálló formában is, részben a munkaviszonyhoz kapcsolódva, illetőleg annak függvényeként (pl. illetményföldhasználat), részben pedig attól függetlenül (pl. ipari stb. munkások háztáji jellegű gazdálkodása). A mezőgazdasági termelés területén a személyi tulajdon — ha nem is kapccelódik nagyobb szocialista mezőgazda- sági termelési eevsé’hez (mezőgazdasági termelőszövetkezet, állami gazdaság) — termelési szerepe lényegében ugyanolyannak te..intendő, mint a termelőszövetkezete tagok háztáji gazdaság esetben. MEZŐGAZDASÁGUNK jelenlegi fejlődési szakaszában a termelés területén az általánosság és uralkodóvá vált szocialista tulajdonviszonyok mellett kismértékben ugyan, d- még szerepet játszik a magántulajdon is, lényegében ugyanolyan módon és formában, mint közvetlenül a tömeges kollektivizálás befejezése előtt. E korlátozott magántulajdon szerepe és jelentősége azonban egyre inkább szűkül, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy e magántulajdon túlnyomó része a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás útjára való lépéssel átalakul szocialista tulajdonná, illetőleg szövetkezetesített egyéni tulajdonná, kisebb része pedig személyi tuladonként szolgál a továbbiakban mező- gazdasági terme'°s céljára. Dér Ferenc A Központi Kerületi Bíróság hétfőn hirdetett ítéletet a Pestimre és Ócsa között január 21-én este történt vonatösszeütközés ügyében. Az összeütközés következtében egy személy meghalt, 109 pedig megsérült. A járművek megrongálódása folytán a társadalmi tulaj donBeethoven Évről évre egyre több látogatót vonzanak a nyári hangversenyévad közkedvelt színfoltjai, a martonvásári Bee- thoven-koncertek. A Magyar Állami Hangversenyzenekar ezen a nyáron három hangversennyel adózik Beethoven emlékének. Az első koncerten, június 25-én, Komor Vilmos vezényli a zenekart. A második koncertet Ferencsik János vezényli július 30-án. A zárókoncerten, augusztus 27-én, Kórody András áll a zenekar élén. Rendszeresen figyelve a televízió adásait, az utóbbi hetekben jelentős javulás történt — a hétvégi adásokban. A szombati és vasárnapi programok gazdagabbak, tartalmasabbak. A szombati program Pong- rácz Zsuzsa anyáknapi Jcorye- ranszával kezdődött. Kedves, melegnangú írás volt. Az ezt követő Peng a gitár zenes műsort ígért, kevés prózával. A próza valóban kévés volt a vidám, kellemes muzsika között, de ami volt, tetszett. Elsősorban Balázs András Séta című kisfilmje. A derűs, lírai hangvételű alkotás egy fiatalasszony képzeletbeli sétáját örökíti meg, aki arról tűnődik: milyen érzés is, ha valaki új életet hord a szíve alatt. A fiatalasszonyt Meszléry Judit formálta meg tehetségesen. Kedves köszöntője volt ez a kisfilm is az édesanyáknak. Dicséret illeti a műsor szerkesztőjét: máskor is megbonthatják a vidám zenei műsorokat egy- egy ilyen lélegzetvételnyi, tartalmas mondanivalóid prózával. Az. est főműsora, a csak tizenkilenc éven felülieknek címzett Róka fogta csuka című zenés komédia kellemes produkció volt, bár kevesebbet nyújtott, mint ahogy beharangozták ... Emlékszem előzetesekre, amelyek rendkívüli produkciót ígértek. De még a komédia prózai bevezetője is azt bizonygatta: azért kellett a tizenhetedik századi környezetben eljátszani ezt a témát, mert túlságosan merész és ugyebár.,. A Róka fogta csuka — Somogyi Pál írta — kellemes komédia volt, de nem volt benne semmi merészség. Néhány kisember erkölcsi botlása — férj és feleség, csalás, sikkasztás és panama. Még az újságok is merészebben írnak ma már ezekről a témákról, méghozzá konkrétan, neKét olyan újságíró van, aki eljutott a dzsungelek mélyére, s hosszú ideig élt a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási vekkel... Ez tehát nem tette szükségessé sem a tizenkilenc éves korhatár megjelölést, sem az idő kerekének visszaforgatását. Inkább csak mint ötlet volt érdekes. Bán Róbert rendezésében pergő ritmusú előadást, jó színészi teljesítményeket láthattunk. Tetszett Márkus László csaló férje, a kikapós asszonyt alakító Váradi Hédi, a csábító barát szerepében Bárdi György, valamint a két betörő: Garas Dezső és Kazal László játéka. Psota Irén cigányasszonya erőltetett volt. Vasárnap nagy szerencse érte a televízió nézőit. Nem láthattuk a magyar labdarúgóválogatott csúfos zágrábi kudarcát. A történtek után már nem sajnáljuk, pedig a mérkőzés előtt még ugyancsak bosszankodtunk a közvetítés elmaradása miatt. A Köszönöm, Virginia néni! című francia kisfilmet szívesen nélkülöztük volna. Az est főműsora a Memento című. a fasizmus feletti győzelem 21. évfordulójára rendezett összeállítás volt. Szi- netár Miklós rendezésében az évfordulóhoz valóban méltó, művészi rangban is kitűnő, színészi tolmácsolásban is sikeres műsor-összeállítást láttunk. Nehéz lenne valamiféle mércét felállítani, mi tetszett jobban, A vizsgálat című, Peter Weiss-dráma részlete, a Sarkadi Imre novellája nyomán készített A szökevény című kisfilm, Psota Irén — Mit küldött haza a katona —, vagy Mezei Mária — Mondd, hol van a sok virág — sanzonja. Egészében is maradéktalanul tetszett az összeállítás, amelynek legnagyobb érdeme: valóban hozzásegítette a nézőt, hogy ne felejtse el a háborút, ne feledkezzen meg a háborúk veszélvé- -W. Mert feleiteni annyit is ielent. mint lemondani arró’ hoev küzdiünk a háborúk (H bóli kirobbant*"’ ellen. Prukner Pál Front katonái között: Wilfred Burchett — akinek könyveit, riportjait nagy érdeklődéssel olvasta a magyar közönség is — és Madeleine Riffaud. Törékeny, vékony asszony, mégis mindig ott van, ahol hihetetlenül nehezek a körülmények, ahol állapottá válik az életveszély. Tudósított Algériából és ott járt Vietnamban: mindig ott van, ahol az igazság küzd az igazságtalansággal, ahol egy nép fog fegyvert szabadságáért. Érdekes könyv ez: csendes, s ezért hiteles szenvedélyességgel mutatja be a harcoló országot, mellőzve a riport- könyvekben megszokott soksok adatot, a fő hangsúlyt a harcoló, küzdő emberre helyezi. Nem maga a történés érdekli, hanem a történés mozgatója, az ember. A tizenhat éves partizánlány és a veterán, aki mióta él, harcol. A gyermekét a dzsungelben megszült anya, s a saigo- ni színház első számú művésznője, aki mindent odahagyva ment el a felszabadítási front katonáihoz, hogy őket szolgálja művészetével. Madeleine Riffaud a nőírók utánozhatatlan finomságával, ér- zelmességével rajzolja meg a portrékat, könyve lapjain e nemes és szenvedésekkel teli, de végső soron győzelmes harc részvevőinek állítva maradandó emléket. Ez a francia újságírónő könyvének fő mondandója is: a szabadságáért küzdő ember legyőzhetetlen. Ha elesik, tízen állnak a helyébe, s hihetetlen leleménnyel, önfeláldozással harcolnak az amerikai zsoldosok anyagi-technikai túlereje ellen. Kegyetlen háború ez, de a hazafiak — s a könyvben közölt beszélgetések is jól hangsúlyozzák ezt — mindenre elszántak; hazájuk szabadságáért, jövőjéért harcolnak. (Magvető Könyvkiadó.) (m. o.) — Főiskolai napokat rendeznek május 12-e és 15-e között Pécsett. A pécsiek vendégei lesznek Növi Sad-i, lipcsei és pozsonyi főiskolások. — Fiatalok a fiataloknak címmel nyílik meg pénteken Salgótarjánban az öt északmagyarországi megye képzőművészeinek kiállítása^ TV-FIGYELŐ Sokszínű hétvégi program 370 eb a kutyakiállításon Vasárnap a budapesti ügetőpályán 370 ebet vezettek gazdáik az idei második országos kutyakiállítás zsűrije elé. Negyvenkét fajtacsoportban versenyeztek az első helyezésért, majd a fajtagyőztes cí-i mért. A szépségverseny sztárjai az első ízben versengő; magyar agár, francia buli-1 dog és az újfundlandi voltak,; de szép számmal akadtak; vizslák, pulik, boxer ek és! tacskók is. — 800 éves ezüstdénárokat! találtak Fedémesen gyű- i mölcsfaültetés közben.
