Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-08 / 108. szám

Ma: Diplomahangverseny a zeneiskolában A ceglédi Állami Zeneisko­la volt növendékei ma este 7 órai kezdettel diplomahang­versenyt rendeznek a zeneis­kola nagytermében. Műsoron Händel, Corelli, Caporalle, Liszt, Mozart, Chopin, Bartók és más klasszikus szerzők művei szerepelnek. Jegyek elővételben a zeneiskolában kaphatók, felnőtteknek 8, ta­nulóknak 4 forintos áron. A műsort Szári Lajos tanár ve­heti. A FIGYELŐ legutóbbi számában Verseny- képes kisműhelyek címmel foglalkozik a kisipari terme­lőszövetkezetek berendezési kérdéseivel, szerszámellátott­ságával, a lakosság ellátásá­ban betöltött szerepével, je­lentős árutermelésével, ex­porttevékenységével és a he- lyiipar-politikai tervekben el­foglalt helyével. A mechanizmus és a fo­gyasztó című írás szerzője a gyártó üzemek, a kereskede­lem és a vásárlók egymáshoz való viszonyát elemzi, s a kapcsolatok jövőben várható előnyös alakulását körvona­lazza. A kallódó állóeszközök című cikkben arról szerzünk tudomást, hogy korszerűsítésre szorul az állóeszközök haszno­sításáról és selejtezéséről szó­ló rendelet Nincs szükség „keltetővá- rakra” címmel közölt írás szerzője megírja, hogy néhány mezővárosban a típustervek alapján olyan nagy méretű keltetőket építettek, amelyek túlméretezettek. Nem vették figyelembe a tervezők a ta­karékossági szempontokat, s a többletberuházás mellett el­avult keltetőgéptípusokat állí­tottak be. Az Export — jégbehűtve cí­mű cikkben külkereskedelmi vállalataink nehézségeiről, a külföldre szállított áru meg­felelő hűtéséről és a rendelke­zésre álló szállítási kapacitás célszerű felhasználásáról ír a szerző. KÖLTÖZIK A TELEKKÖNYVI HIVATAL A járásbíróság közölte, hogy május 9-én — az épület­ben folyó renoválás miatt — a telekkönyvi hivatal új helyi­ségbe költözik. Ezen a napon szünetel az ügyfélfogadás, de már május 10-én, kedden, a járásbíróság épületének 10-es Számú földszinti helyiségében Újra megkezdi munkáját. Lidit elitélték Farkas Lídia foglalkozás nélküli ceglédi lakos — a jól ismert Lidi — ismételt bot- rányokozásaival a város kü­lönböző szórakozóhelyein za­varta a vendégeket. Gyakran rendezett utcai botrányokat is. — A Ceglédi-Járásbíróság néhány évvel ezelőtt már börtönbüntetésre ítélte, a Fő­városi Központi Kerületi Bí­róság pedig múlt év január­jában kisebb jelentőségű iz­gatás miatt ugyancsak elítél­te. Farkas Lídia a bünteté­sekből nem okult. Ez év feb­ruárjában négy egymást kö­vető estén a város nyilvános szórakozóhelyein garázda ma­gatartást tanúsított, trágár szavakkal illette az őt rend- reutasító alkalmazottakat. Farkas Lídiát a Ceglédi Já­rásbíróság négy rendbeli, nyilvánosan elkövetett garáz­daság miatt — nem jogerősen — egyévi börtönre ítélte, és egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A nyomozás során elrendelt előzetes letar­tóztatását továbbra is fenn­tartotta, mert szabadlábon hagyása esetén a város köz­nyugalmát zavarná botrányos viselkedésével. A Legeltetési Bizottság érte­síti a jószágtartó gazdákat, hogy a kihajtás május 16-án lesz. A fűbérlet befizetés május 9 — 10 — 11-én a Városi Tanács VB 11-es számú szobájában. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZ X. ÉVFOLYAM, 108. SZÄM 1966. MÁJUS 8-, VASÁRNAP A V1X3MSJKI StEASíELTSEG KÖZÖLTE: Több ivóvizet kap a város Működik az új víztorony B Két kút elromlott, vizet ad a harmadik Napok óta sok kellemetlen­séget okozott a város vízfo­gyasztóinak a hiányos vízszol­gáltatás. A lakóházakban, kü­lönösen az emeleteken hiába nyitogatták napközben a víz­csapokat Mialatt az emberek bosszankodtak, főtt a feje a vízellátás felelőseinek is. — Miért nincs elegendő víz a városban? — kérdeztük Szilágyi Jánost, a vízműki­rendeltség vezetőjét. — Két mélyfúrású kutunk üzemképtelenné vált, egyik a központi óvoda udvarán, a másik a belmajori kút. Mind­kettőnek a felújítása, rend­betétele folyik, de csak két- három hét múlva várható, hogy vizet adjanak a város vízhálózatába. — Es addig? — érdeklőd­tünk tovább. — Ezekben az órákban a mezőgazdasági technikum ud­varán levő 5—600 percliteres mélyfúrású kút bekapcsolá­sán dolgoznak szakembereink Berendeltük Ceglédre az abo- nyi, törteli és a nagykőrösi üzemegységeinkből is a szere­lőket, s ez a tizenkét ember folyamatosan dolgozik a kút bekapcsolásán mindaddig, amíg a hálózatba vizet nem ad ez a kút. — Mikorra várható a za­vartalan vízellátás? — Ma este 10 órakor — mondotta pénteken délután Szilágyi János — már működ­ni kezdenek a szivattyúk. Feltöltjük a víztornyot telje­sen, s legkésőbb vasárnap reggelre már az új víztorony­ból kapja a vizet a lakóházak egy része. — A víztorony üzembe he­lyezésével kapcsolatban — folytatta a kirendeltségveze­tő — fel kell hívnunk azok­nak a vízfogyasztóknak a figyelmét, akik az elmúlt év októberében értesítést kaptak vállalatunktól — ha még nem tették volna meg —, készülje­nek fel a magasabb nyomású víz fogadására a vízcsövek felülvizsgálásával. Ugyanis az eddigi 1,8-es atmoszférájú víznyomás helyett 4,5 atmosz­féra nyomású vizet kapnak, s a régi, vékony falú csövek esetleg nem bírják el már ezt a víznyomást — fejezte be tájékoztatását Szilágyi János. Mi pedig abban a remény­ben adtuk nyomdába e tájé­koztatást, hogy a vízműkiren­deltség az előirányzott mun­kálatokat valóban be tudja fejezni, s vasárnap reggel csakugyan zavartalan lesz vá­rosunkban a vízszolgáltatás. (fid) FIGYELEM . ' - ‘ ■ ■ >• ‘ \ - • ■ ­. .*1 Ü Kft , Ni % Olvasónk javasolja: Ne a kirándulási pénzből segítsék az öregeket Március 22-i számukban „A 'Jelszólaló” című cikkükben Talán megtörtént Az utas kiment a Keleti-pályaud­varra. Jegyet vál­tott és miután holtfáradtan tá- molygott, megpró­bálkozott azzal, hogy hálókocsi he­lyet kapjon. Nem volt sze­rencséje. Így a ka­lauzhoz fordult. — Kedves bará­tom,, két nap, két éjszaka nem alud­tam egy percet sem. Hálókocsi­jegyet nem kap­tam. Biztos, hogy az első negyedórá­ban el fogok alud­ni és ha én lehu­nyom a szemem, nagyon mélyen húzom. Arra ké­rem, hogy ébresz­szen fel Pozsony­ban, mert ha fene fenét eszik is, ne­kem reggel nyolc­kor Pozsonyban kell lenni. Cibál- jon, rázzon, lök- dössön. Ha nem megy másképpen, dobjon le a vonat­ról a pozsonyi ál­lomáson. A vonat más­nap délelőtt bekí- győzött a prágai állomásra. Az utas felriad, nagyot ki­ált. Szörnyűség! Kirohan. Neki­esik a kocsi lép­csőjénél álló ka­lauznak. — Mit csinált, maga szerencsét­len? — ordította. — Egész életemre tönkre tett. Ha­szontalan csibész, pemahajder. Negyedórán ke­resztül indulato­san összeteremtet­te a megszeppent jegyvizsgálót. Az­tán mérgesen le­gyintett és tovább állt. A szomszéd ko­csi kalauza köze­lebb jön a kar társ­hoz. — Mit akart ez az utas? Miért or­dított olyan na­gyon? — Hallottad volna, hogy üvöl­tött az, akit az éj­jel Pozsonyban ki­dobtam a kocsi­ból! az Alkotmány Tsz szociális bizottságának egyik tagja azt javasolja, hogy az idén a fia­talok számára előirányzott tízezer forintból — kirándu­lás helyett — az öregeket se­gítsék. Én is az Alkotmány Tsz tagja vagyok, magányos öreg és beteges. Nagyon ne­héz körülmények között élek... mégis azt javaso­lom, igenis menjenek el a fia­tal dolgozóink kirándulni. Majd ők is megöregszenek, s akkor nem áll majd módjuk­ban utazgatni. Az öregeket pedig ne a kirándulási pénz­ből segítsék. Ezt úgyis csak egyszer lehet megtenni, már­pedig a nyugdíjas öregek öl- landó támogatásra szorulnál!. Szántsák fel az öregek háztá­ji földjeit és a terményt vi­gyék be díjtalanul, ne kelljen a fele termést odaadni a fu­vardíjba. Meg lehetne szer­vezni, hogy az özvegyeknek egyik nap egyik, másik nap másik fiatal segítsen, a közel lakók közül. Ezt a fiatalok ts szívesebben vállalnák, mint azt, hogy lemondjanak a ki­rándulásról. Aláírás A napokban külön társa­dalmi bizottság alakult a vá­rosban a tanács, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt és a nőtanács képviselőiből a belvízkárosultak ügyeinek in­tézésére. A bizottság péntek délután ülésezett. A Vöröskereszt képviselője ismertette azokat a tennivaló­kat, amelyeket az elkövetkező hetekben kell végrehajtani a belvízkárosult családok ér­dekében. Bejelentés hangzott el, amely szerint a belvíz által megrongá­lódott házak tulajdonosai 500 forinttól 5000 forin­tig terjedő segélyt kap­nak a Vöröskereszttől. Az eddigi felmérések szerint 185 megrongálódott házat tar­tanak számon a városban. Az aktívákból brigádok alakul­nak, amelyek végiglátogatják a károsultak épületeit, és fel­mérik, milyen károkat okozott az egyes házakban a belvíz. A rongálás mértéke alapján kell javaslatot tenni a nyúj­tandó ös^egre, amelyben igen lényeges a családok szo­ciális helyzete, rászorultsága. A felmérésre kevés idő áll rendelkezésre. Május 20-ig kell eljuttatni az aktíváknak \'fsssssssssssssssssssj’sss*ssssssss*sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrsssssssss/ssssssssssssssss* Ceglédi néprajzosok Csallóközben MA: tűzoltó verseny Törteién Megyénkben elsőnek a ceg­lédi járás önkéntes tűzoltói számára rendezik meg Törte­ién az évente szokásos tűzol­tóversenyt. A 400 főnyi rész­vevő kora reggeltől állami tűzoltókból álló bizottságok előtt számol be elméleti fel- készültségéről. Kilenc órakor a ceglédber- celi fúvószenekar indulóinak hangjára a sportpályára vo­nulnak. Itt lesz az ünnepé­lyes megnyitó, melyet gyakor lati bemutató követ. Az ön kéntes tűzoltórajoknak az ál táluk használatos gépi vág fogatos működtetésű fecskén dókról versenyszerelést kel végrehajtaniuk. Másodper­ceken és hibapontokon múlik áz elsőség, nem lesz hát hiány izgalomban. S hogy az esé­eszközöket, népviseletet örö­kítenek meg. Járásunk területén hol vé­geztek ilyen gyűjtést? — kér­deztük lkvai Nándor mú­zeumigazgatótól. A ceglédi járásban Törteién és Mikebudán vé­geztünk gyűjtést, de a mi fel­adatunk volt a járáson kívüli Farmos község néprajzi anya­gának a felmérése is. Az évek óta folyó kutatá­sok során — mint elmondot­ta a múzeum igazgatója — művelődéstörténeti szempont­ból sok értékes anyagot gyűj­töttek össze. Ezeknek egy ré­sze ma már a múlté, amiket — ha nem fényképeznek le és nem írnak papírra — örökre elveszett vólna a magyar kul­túrtörténet számára. Gyűjtő­munkájuk idején például Mi­kebudán még állt régi formá­jában az egykori közöskony- hás cselédház. Egy-egy ilyen közös konyhából négy-négy szoba nyílt, melyeknek mind­egyikében egy-egy többgyer­mekes család lakott. A kony­hában búbos kemence volt padkával és négy tűzhely a családoknak. A tűzhelyek füstje közös szabad kéménybe torkollott, szeles időkben meg­töltve füsttel a konyhát. Túlik Mihály tsz-tag őrzi még a ré­gi juhászsubájál mint régi életének emlékét. Sok népszokást is megörö­kítettek, érdekes népi gyógy­módokat, melyek azonban rendszerint babonás hiedelmekkel párosultak. A földművelés, ál­lattenyésztés számtalan tár­gyi maradványa került a mú­zeum birtokába, az adatfel­vevő lapokra pedig'a növény- termelés, állatnevelés tanulsá­gos helyi tapasztalatai. Talán már csak a hajlottko­rú öregek emlegetik a hitet­lenkedő fiataloknak, hogy a régi parasztházban — még a „nagygazdáknál” is — rend­szerint csak egyetlen ágy volt, melyben az éppen beteg családtag, vagy az asszony pi­hent, a gyerekek a kemence kuckójában, a felnőtt férfiak pedig az istállóban aludtak. S melyik fiatal hiszi el egyköny- nyen, hogy „gyalogasztal” is volt még néhány évtizede, s az arra helyezett közös tálból kanalazták az ételt, vagy job­bik esetben a kézben tartott cseréptányérból ettek a pad­kán. Így rajzolják be a néprajz- kutatók a múlt emlékeit, a cselédsors sötét világát — a kétségtelenül ma is hasznosít­ható, megőrzésre érdemes néprajzi értékek mellett — a készülő Magyar Néprajzi Atlaszba tanulságul is korunk igényes nemzedékének. Ferencz Lajos Segélyt kapnak a belvízkárosultak Társadalmi bizottság alakult a károk felmérésére a városi tanácshoz a felmé­rést, ahol kifüggesztik a se­gélyjavaslatot, majd a megyei szervekhez továbbítják a ki­mutatásokat. Ezt követően a Vöröskereszt az OTP-n ke­resztül gyors ütemben folyó­sítja a megszavazott segély- összeget, amely nem számít kölcsönnek, így visszatérítem sem kell. Világfalu Az amerikai Minnesota ál­lamban egy újság érdekes módszert talált a föld lakos­sága megoszlásának szem­léltetésére. Abból az elkép­zelésből indult ki, hogy a fennálló tényleges arányo­kat ezer lakosú falura vo­natkoztatva ábrázolja. Ebben a faluban — a mai világhelyzetnek meg­felelően — 565 ázsiai, 210 európai, 90 észak-amefikai, 85 i afrikai és 50 dél-amerikai] ember élne; mindössze há-i romszáz fehér ember lakna; benne és hétszáz színes bőrű. j i Magyar Néprajzi Atlasz készül ™ Törteit, Mikebudát már „feltérképezték” A Csehszlovákiával kötött kulturális egyezmény lehető­vé tette, hogy az ottani ma­gyar lakta területeken nép­rajzi gyűjtést végezzenek a hazai néprajzosok. Erre a munkára két ceglédi népraj­zos, lkvai Nándor múzeum­igazgató és felesége, 1. Sándor Ildikó kapott megbízást. Egy teljes hónapot töltenek a Csallóközben, ahol tizenegy magyar községben végeznek tárgyi és szellemi néprajzgyűj­tést. Elutazásuk előtt elmondották, hogy a Magyar Tudományos Akadémia irá­nyításával Magyar Néprajzi Atlasz készül, melyben össze­gyűjtik és tudományosan fel­dolgozzák a magyar lakta te­rületek tárgyi és szellemi nép­rajzi kincseit. Az országban háromszáz kutató dolgozik, járásonként átlagban két-két néprajzilag jellemző község­ben végeznek gyűjtést. Az Akadémia négy kötett í bo­csátotta ki az adatfelvétele­zéshez szükséges kérdőíveket, melyek 200 főkérdést, s mint­egy 1300 alkérdést tartalmaz­nak. Egy-egy község néprajzi anyagának gyűjtése során a kutatók mintegy 100 fényké­pet készítenek, melyek az ot­tani legértékesebb néprajzi tárgyakat: helyileg jellegzetes építésű házakat, használati lyek egyenlőek legyenek, kü-] lön kategóriákban indulnak a] felnőtt, ifjúsági, férfi és női i rajok. A benevezettek sportbeli; készségüket szakmai felada- i tokkal tűzdelt stafétafutás- j ban is összemérik. A látvá-1 nyosságot szolgálja a roham-] pálya és a KGV üzemi ön-j kémeseinek tűzoltási gyakor- i !ata. ] Eredményhirdetés előtt sű- j ű fekete füst száll majd fel, | lezve egy feltételezett olaj-] irtály felrobbanását. Oltásá- i a az abonyi és a nagykőrösi i nkéntes tűzoltók gépjármű- i acskendővel vonulnak fel a; eglédi állami tűzoltók segít-; ■égével. A nagyszabású ren-] lezvény közös ebéddel ér vé-| get. | J. Z. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom